Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-12 / 188. szám
Kedvező folyamatok megye gazdaságában Mi az. hogy DIÄSZ? Feltaláló nevével újító csapat r (Folytatás az l oldalról.) A megyei székhelyű szocialista építőiparban 1981. I. fél évében tovább csökkent az összes foglalkoztatottak és ezen belül a fizikai foglalkozásúak Sizáma. főként a minisztériumi építőiparnál és a mezőgazdasági. termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál. magtárban Ä gabona A megye földterülete május 11-én 267,5 ezer hektár volt. ennek 54,d százaléka mezőgazdasági terület. Az összes földterület egyharma- dát kitevő szántó 88,8 ezer hektár, az előző évinél 3,8 százalékkal kevesebb. A szántóföldi növények vetésállománya május 31-én — a szántóterület csökkenése következtében — 3,4 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A vetetlen terület nem érte el az ezer hektárt, a szántónak mindössze 1 százalékát tette ki. A gabonafélék vetésterülete közel ezer hektárral (a búzáé 2 ezeír hektárral) kevesebb a múlt évinél, a kukoricáé több mint 2 ezer hektárral csökkent. Nagyobb mértékű növekedés csak a silókukorica és a napraforgó területénél volt. A tavaszi munkákra kedvező időjárás egyes növények fejlődését hátráltatta, így például a gyenge fejlettségű őszi vetésű gabonák bokrosodása a csapadékszegény tavasz folyamán sem volt kellő mértékű, így a termésmennyiség nem éri el az előző évit. A nyári betakarítási munkát korábban kezdhették a gazdaságok, mint a múlt évben és az őszi árpa után augusztus 2-án a búza betakarítását is befejezték. A rozs és a tavaszi árpa termése augusztus 10-ig magtárba került. Jó ütemben halad a szalmalehúzás és a tarlóhántás is. Az egyéb növények közül befejeződött a repce, és folyik a bonsó betakarítása, valamint a lucerna harmadik kaszálása is. Nőtt a megye állatállománya. Június 30-án a szarvasmarha-állomány 3,5, a sertésállomány 4,8, a tyúkfélék száma pedig 20,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nagyüzemi juhállomány közel azonos az elmúlt évivel. Ez év első fél évében szocialista felvásárló szerveink 1987 tonna vágómarhát, 3191 tonna vágósertést, 520 tonna vágójuhot és 2080 tonna baromfit vásároltak fel. Ezek közül csak a vágómarha mennyisége volt kevesebb (9,8 százalékkal) az egy évvel korábbinál. Az állati termékek közül a tej értékesítésének dinamikus növekedése figyelemre méltó, amiből az értékesített mennyiség 8,1 százalékkal volt több mint az előző év azonos időszakában. Gyapjúból 2,2 százalékkal többet, tyúktojásból pedig — a tsz-ek tojóállományának nagymértékű csökkenése következtében — 42,5 százalékkal kevesebbet vásároltak fel az 1980. I. félévi mennyiségnél. A mezőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatottak számának csökkenése megállt, sőt ez év első fél évében az állami gazdaságokban 8, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben pedig 17,8 százalékkal többet dolgoztak, mint az előző év azonos időszakában. Létszámnövekedés. legnagyobbrészt a fizikai foglalkozásúak körében volt, akiknek átlagbére megközelíti (az állami gazdaságokban meg is haladja) ’ a szocialista iparban dolgozókét. FOKOZÓDÖ ELVÁNDORLÁS Nógrád megye lakónépessége 1981. január 1-én .239 704 fő volt, 547 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Bár az élveszületés és halálozás különbsége kismértékű természetes szaporodást eredményezett, a vándorlási veszteség miatt azonban' a megyében — 1980-ban először — már tényleges fogyás jelentkezett. A városokra még mindig jellemző a bevándorlási többlet, a községekben viszont — különösen a balassagyarmati és a salgótarjáni járásban — tovább fokozódott az elvándorlás. A demográfiai hullám csúcsévét, 1975-öt követően — az országos tendenciához hasonlóan — Nógrád megyében is megfigyelhető az élveszületé- sek számának folyamatos csökkenése. 1980-ban már minitegy 5 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 1979-ben és közel Í3 százalékkal kevesebb, mint 2 évvel korábban. Az élveszületé- sek számának változásával ellentétben a halálozások száma — összefüggésben a népesség elöregedésével —évek óta emelkedik, Kismérvű javulás tapasztalható ez évben, az eset helye szerinti halálozások száma ugyanis 1981. I. fél évben 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző két év azonos időszakában. A lakosság összes pénzbevétele és a kiskereskedelmi forgalom (folyóáras) növekedése mérsékeltebb volit 1981. I. fél évében az előző évekénél. A viszonylag alacsony forgalomnövekedés a korábbi évekénél jobb áruellátás mellett valósult meg. JÖVEDELMEK A HÁZTÁJIBÓL Megyénk lakosságának pénzbevételei — az MNB adatai szerint — 1981. I. fél évben az előző év azonos időszakához viszonyítva 7 százalékkal nőttek. Az ez évi mérsékeltebb növekedési ütem pénzbevételi tételenként jelentős szóródást takar. Amíg ugyanis a végzett munkával kapcsolatos jövedelmeken belül imnd a munkás- és alkalmazottbérek, mind pedig a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmek 1981. I. fél évben az előző év azonos időszakához viszonyítva nagyobb mértékben emelkedtek, mint 1979. és 1980. I. fél éve között, addig a személyi jövedelmek közel 8 százalékkal csökkentek. Legnagyobb mértékben — az ipari tevékenység bővülése következtében — a mezőgazdasági jövedelmek nőttek, A mező- gazdasági lakosság felvásárlásból származó bevétele 1981, I. fél évében 25,7 százalékkal volt több mint az előző év azonos időszakában. Az emelkedés döntő részben a termelőszövetkezeti felvásárlásból származott, valamint abból, hogy a tsz-ek a nem használt istállókat kiadták háztáji juhtenyésztésre. Jelentősen nőtt a nyúlte- nyésztésből származó lakossági bevétel is. A személyi jövedelmek csökkenése az év végi részesedések alakulásával kapcsolatos. Családi pótlék és egyéb társadalombiztosítási juttatás címén a lakosság részére 1981. I. fél évében kifizetett összeg 27,7 százalékkal több az 1979. I. félévinél, de csak 97,6 százaléka az előző év azonos időszakinak. A csökkenés oka az, hogy megszűnt a gyessel együtt fizetett bérkiegészítések növelő hatása, 1981. január 1-től ugyanis a bérkiegészítések nem a társadalmi juttatások között szerepelnek, hanem az „egyéb bérjellegű kifizetésekben”. A lakosság OTP-betétben elhelyezett betétállománya 1981. június 30-án 2765 millió forint volt, 9,4 százalékkal több mint egy évvel korábban. A betétképzés az év eliső hónapjaiban volt erőteljesebb, különösen a takarék- pénztári fiókoknál. A városi betétállomány emelkedése meghaladta a községekben elhelyezett betétek növekedését. A hosszú lejáratú hitelek részaránya 1981. I. fél év végére 86,5 százalékra emelkedett. Emellett élénkült az áruvásárlási és tatarozás! kölcsönök iránti igény. A megye kiskereskedelmi eladási forgalma 1981. I. fél évében 3295 millió forint volt, 7.7 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma — az egyenletesnek és jónak mondható árukínálat ellenére ' — sem emelkedett olyan mértékben, mint 1980. I. fél évében. A forgalom értékét többek között csökkentette, hogy a lakosság kereslete az olcsóbb húskészítmények felé tolódott el és a konzervké- szítmények igen sok fajtája1 leértékelt áron került forgalomba. A megye városainak piacain gyümölcsből, Zöldségféléből bőséges volt a felhozatal. A kedvezőbb időjárás hatására gombából ‘kétszer any- nyi mennyiséget kínáltak az előző évinél, bár némileg magasabb áron. Paradicsomból az 1980. I. félévi mennyisé,gnek megközelítőleg háromszorosa, paprikából kétszerese került piacra a bázisidőszakhoz képest, mindkettő átlagosan 10 forinttal kedvezőbb áron. VÁLASZTÉKOSABB ÉTELKÍNÁLAT A vendéglátás folyó áras forgalma mintegy 7 százalékkal növekedett a bázis ßv azonos időszakához viszonyítva. A forgalom szerkezetében változatlanul növekszik az ételforgalom '(diákétkeztetés) részaránya. A közvetlen termelői beszerzések is lehetővé tették az ételkínálat kiszélesítését (javult az élőhal-ellátás). Italáruk közül sörből a bázis időszakhoz képest jelentősen magasabb árualapok álltak rendelkezésre, ami a mennyiségi ellátás javulását eredményezte, ugyanakkor a minőségi, választéki kínálat is megfelelő volt. A keresletet vörös borokból és olcsóbb egyliteres fehér borokból a vendéglátó- ipar csak résiben tudta kielégíteni. A ruházati cikkek folyó áras forgalma az előző év I. fél évéhez képest 9 százalékkal emelkedett. Kedvező alakulása ellenére a férfi- és női felsőruházati termékekből az áruellátás az előző évhez hasonlóan hiányos volt, elsősorban férfiöltönyökből, férfizákőkból, továbbá női ruhákból, kosztümökből és pantallókból. Fiú-. öLtönybő! és -zakóból az ellátás az előző év azonos időszakához viszonyítva is romlott. A lakástextíliák közül jó az ellátás háztartási darabárukból. Az árufőcsoportok közül a vegyesiparcikkek folyó áras forgalomemelkedése volt a ■legmagasabb. Az elektromos háztartási cikkek közül elsősorban az automatamosógépvásárlás növekedése okozta, hogy a centrifuga iránti kereslet csökkent. A mérsékeltebb behozatallal összefüggésben 1981. I. fél évében 251 darabbal kevesebb új személygépkocsit vásároltak a megyében, mint az előző év hasonló időszakában. A híradástechnikai cikkek közül továbbra is kevés az import magnetofon és lemezjátszó. A megye szocialista kiskereskedelmében 1981. I. fél évében 6499 fő dolgozott, ■mind az előző, mind pedig a két évvel korábbihoz viszonyítva 1,2 százalékkal több. ÜJ ÉS KOMFORTOSÍTOTT LAKÁSOK Az 1980. éves építések és megszűnések egyenlegeként Nógrád megye lakásállománya 1981. január 1-én 80 576 lakás volt, 1228-cal több mint egiy évvel korábban. A lakások minősége az utóbbi 2 év alatt tovább javult. Ebben a folyamatban az új lakások építése mellett a lakosság saját erőből (illetve állami, OTP-kölcsönből) végzett korszerűsítési-felújítási, komfortosítási tevékenysége is meghatározó. A villamos- energia-hálózat kiépítésével lehetővé vált, hogy az épített lakások már csaknem 100 . százalékban villanyvezetékkel felszereltek, településeink közművesítésének eredményeként pedig a közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások aránya jelentősen emelkedett az elmúlt évben. A közcsatorna-hálőzátba bekapcsolt lakások hányada azon ban még mindig alacsony. Az utóbbi két évben a községekben, illetve a városokban épült lakások aránya (60:40) változatlan maradt, csak a Salgótarjánban és Balassagyarmaton átadott lakások száma közötti megoszlás változott. A megyeszékhelyen megvalósult lakásépítések hányada csökkent. Ellentétes változás figyelhető meg az építtetők jellege szerinti tagozódásnál. Míg Bz állami erőforrálsból épült lakások száma mintegy 12 százalékkal csökkent 1980. (évben az előző évhez képest *— magával vonva a megszűnések csökkenését is —, addig a magánerőből megvalósult lakások száma közel [másfélszeresére emelkedett. Az elmúlt évben a megyében 848 lakás szűnt meg, közel 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Nógrád megyében 1981. I. fél évében 371 darab, mintegy 13 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint az előző év azonos időszakában, de közel 66 százalékkal többet, mint 1979. I. fél évében. A községekre továbbra, is nagymértékben a magánerőből való építkezés jellemző, míg a városokban épült lakások nagyobb részt • állami finanszírozási forrásból valósult meg. 1980. I. fél évében az összes épített lakásokon belül mintegy 38 százalékot képviseltek a városokban épült lakások, ez év azonos Időszakában a hányad már csak közel 18 százalék volt. A lakásmegszűnések száma az 1981. és az előző év féléves adatai alapján lényegéiben nem változott,' szemben az 1979. I. félévi megszűnt lakások számával, ami 67-tel, közel 79 százalékkal volt több, mint 1981. I. fél évében. Nógrád megyében az 1980 —81-es tanévben 3044 tanuló fejezte be az általános iskola 8. osztályát. Többségük továbbtanul, csak mintegy 4 .százalék a továbbtanulni nem kívánók aránya. Döntő hányaduk — több mint 77 százalékuk — a megyei és a megye határain túli szakközép- és szakmunkásképző iskolákban kívánja tovább folytatni tanulmányait, több mint 17 százalékuk gimnáziumba jelentkezett és elenyésző hányaduk (1,5 százalék) kérte felvételét egészségügyi szakiskolába, valamint gép- és gyorsíróiskolába. A gimnáziumba jelentkezők közel kétharmada, a szakközépiskolákban továbbtanulni szándékozók 59 százaléka leány, szemben a szakmunkásképző iskolákban évek óta tapasztalható aránnyal, ahol közel kétharmados többségben vannak a fiútanulók. — Nagyon nagy horderejű újításokra nemigen van lehetőségünk. Csak kisebb, ,•csiszolgatásokra”. Több milliós hasznot nem mutathat ki a kalkuláció, mert legfeljebb azt érjük el a kijelző rendszer fejlesztésével, hogy egy hibát három óra helyett egy óra alatt megtalálunk. Csak? Legfeljebb? OK JÖL TUDJÁK! Talán nem véletlen, hogy Puskás Tivadar nevét vette föl három évvel ezelőtt a Nógrádi Szénbányák egyik, fiatalokból álló kollektívája. Az azóta ,.A vállalat kiváló brigádja” címet elért közösség ugyanis igen szorgalmasan készíti és nyújtja be újításait. A nyolctagú csapat Szorospatakon a DIASZ-ért, vagyis a diszpécserirányítású automatikus szállítórend! szerért felelős. Ezt a hálózatot tartják karban, javítják, bővítik, fejlesztik a fiatalemberek. A DIASZ-t 1975-ben szerelték be a szorospataki bányába, azóta az utolsó bütykét is jól ismerik, s jól tudják: mit lehet és mit kell tökéletesíteni benne. Élnek is a lehetőséggel: 1979-ben négy. 1980-ban taár nyolc elfogadott újítást számolhattak össze az év végén. Tavaly ,a legfontosabb újításuk egy automatikus szalagleállító egység volt: — Sokáig mentek üresben a gépek — meséli Kovács Sándor, a brigád huszonhat éves tagja. — Ilyenkor négy gumiszalagos rendszerben száz kilowatt áraiéi fogyott fölöslegesen. Mi beépítettünk a szállítószerkezetbe egy olyan készüléket, amely érzékeli, ha a kaparószalag leáll, .és kettő—öt percen belül (az idő beállítható), kikapcsolja az egész gépezetet. HOVA KELL MENNI? Ami az újítások kidolgozásának emberi föltételeit illeti : a csapatban kiválóan adottak. Mind a nyolcán érettségizettek: elektroműszerészek, s néhányon ezen kívül technikusok. Egyikük most végzi a Kandó Műszaki Főiskolát. Az új iránt érdeklődő, az eszét szívesen használó emberekből áll ez a társaság — közli Raduly Márton brigádvezető. — Részt veszünk tanfolyamokon, nem hiányzunk a vetélkedőkről sem. Van persze jócskán kötöttségük is a fiúknak: a család, az apró gyerek (ek) sok időt vesz(nek) igénybe. Idén kiváltképp nehéz a helyzetük: új bányarészben szerelik föl a DIASZ-t. Ezt á munkát — hogy ne gátolják a termelést — főleg szombat —■ vasárnap végezhetik. Mégis morfordíroznak egy újabb jelentékeny újításon: a trafóállomások üzemállapotának kijelzésén. — A bányában öt-hat trafóállomás van — mondja. Ko-' vács Sándor. Ha az egyik bemondja az unalmast, mi most csak azt vesszük észre, hogy a feszültség kihagy. Erre indulnak el a szerelők, és keresgélik a hibát. Ha a kijelzőt felszereljük, egyből látni lehet, hol a hiba, hová kell menni. Ez az ötletük egyébként beleillik a vállalat újítási feladattervébe is. A jeles dokumentum „egészen konkrétan” kijelölte a brigád számárg, (is) a teendőt ,>a szállító- rendszer továbbfejlesztését*! írta- elő. NEM FOGCSIKORGATVA... Belülről nézve jó újítóközösség-e a Puskás Tivadar brigád? „A helyi viszonyokhoz képest jó” — adják a diplomaülíus választ. Az általánossággal azt foglalták össze, hogy bányában lévén számos biztonsági előírásnak kell eleget tenni, s igy számos jónak vélt ötlet megvalósíthatatlan. Emiatt azonban nem háborognak: „A biztonság mindentől elsőbb!” —• hangoztatják. 'A közösségi jelleg úgy domborodik ki náluk, hogy az egy-egy újításért járó díjnak csak a felét vágja zsebre a fő kitaláló, a pénz másik felét a közösségi kasszába teszi. ..Fogcsikorgatva?” — ve-; tődik föl "a kérdés. „Nem, nem” — rázzák a fejüket^ ..Tudja mindenki, hőgy a. kidolgozásban, de főleg a kivitelezésben egy ember nem ember. Kell a többi is. Direktori székben ülve mit tennének avégből, hogy még több újitást találjanak ki és használjanak föl a bányavállalatnál? — Sokszor a díjazás okoz gondot — mondja Raduly Márton. — Szerintem kisebb újításokat úgy is lehetne jutalmazni, hogy üdülésre, vagy kirándulásra vinnének újító-’ kát. Az még jobb lenne, ha ipari kiállításokra a vállalat költségén együtt látogathatnának el a jó műszaki érzé-' kű szakemberek. M. P. ' A ceredl termelőszövetkezet fafeldolgozó üzemében fapannesok talpát készítik sorozaté ban. Képünkön Radics Antalné, s Jakab Györgybe alakítja a „talpalávalót”.
