Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-09 / 186. szám
Köszönöm, Jéi vagyok KÉNYELMESEN nyújtóz- kor is kenyér- meg húsjegy, kor még ezért — de már mi atja ki lábait az árnyékban de kenyér meg hús nem. Azt voltunk az erősebbek. S va- Uló lócáról az öreg és elme- nekünk kellett előteremteni, gyünk azóta is. Csak hát — jyültén böngészgeti a Nóg- Volt egy vonatunk, külön ar- néz rám a cigarettafüst mö- ádi Bányász legfrissebb szá- ra a célra, hogy szenet vi- gül — megöregedtünk. Mond- nát. gyünk az Alföldre, és cserél- tam már, hetvennégy évesva— Még mindig érdekli, jük be élelemre, sosem jöt- gyök, 1964 októberétől nyugnik történnek ott? tünk vissza üres kézzel. EmFölnéz, leteszi pápaszemét, lékszem, akkoriban még a félbosszúsan mondja: nyírségi parasztok is tisztel— Nap nem telik el anél- ték a nógrádi bányászokat. ;ül, hogy ettől-attól ne infor- nálódnék, hogyan mennek a lolgok díjas, de máig is érdekel minden olyan jelentős vagy csak mindennapi dolog, ami a bányáknál történik. 1558 fo„«* - Elhallgat az öreg. Vélem, mo^ÄfiT Vflnnyu,gpdíjba' a bányáknál. Persze kutat emlékeiben. Cigarettá- engem túlzottan nem - veszi kézbe megint a la- ra fuÜa a füstöt, az- IgaZ( a feleségem gyakorta az lot — megint más kérdés, ^n niegint mesél, logy mennyire nem érdek- _ Aztán tudja-e, hogy éppen amikor a minisztérium- ore§ ban dolgoztam, még a pártarcomba vágja, hogy mulya vagyok. Mert nem hivatkoztam erre, meg arra az érdememre, mint tették mások, és lene kapni, de hát én vagyok. mennyire em én őket. Panasz érződik az öreg ban dolgoztam, „ r... lángjából, mint minden olya- ból is kizártak... Valakik nem h°gy nekem nem ennyit keltéből, akikről megfeledkez- vették jónéven, hogy egy lene kapni, de hát én 'ilyen ek. ilyen szedett-vedett nógrádi Pedig — mondják mások — került föl oda közéjük, kilem akárki volt. Igaz, jósze- kezdtek hát, sikerrel. Magyaivel kimaradt a nagy kitün- rázkódni akkor persze nemetésesőből, de betöltött igen lehetett. Vettem hát a unkciókat. A legkeményebb kalapom, hazajöttem. De nem ■vekben, 1947-ben Pesten, én lennék, ha hagyott volna Megint kezébe veszi a bányászlapot, olvas egy-két sort, aztán feltekint: — TUDJA, hogy elfelejte nek már minket és ez rosszul íz Iparügyí Minisztériumban nyugodni az ügy, úgyhogy rö- esik. Elhiszi: maga az első mit a Magyar Állami Szén- lányák központjának üzem- iázdasági osztályvezető-he- yettese, majd a nógrádi zéntrösztnél is több, felelős leosztással bírt. Ráadásul íegyvenötös párttag, negyvidesen sikerült „tisztázni” magam és öt hónap múlva újra ott volt a piros könyv a zsebemben. Azóta is... ember, aki tíz-tizenöt év óta velem ilyen félig-meddig ha- vatalos formában szóbaállt Minket még nyugdíjas-találkozóra sem hívnak. Persze — komorodik el — minek is. Mi már megtettük a kötelességünket. A régi dicsőségre pedig ugyan ki emlékszik már, ELBÚCSÚZUNK, s megkér: Kemény napok jártak ké—- _ —„„ sőbb is rá. A háború után a mnhat első napjaitól pedig legnyomasztóbban 1956-ban. losszú-hosszú ideig a zagyva-' „ , , , •álfalvai terület párttitkári nt ®k®rom..é" tell(?ezeendőit látta el Faragona v it. torteneseketfózsef. Azt viszont szívesen megemAki már hetvennégy éves, gin'^Kistefenv^n1' »‘hof^kkoH* ha nem esik naSy fáradtsá- le nem látni rajta, hogy gye- f,aa dolgoztam mes itt^ b gomba, én, mint bányát járó. ekkorától az 1964-es nyugdí- kóhelveÍen ’ esetenként látogassam meg, s ázásáig kemény bányászmun- á t ’ t .. vigyek friss híreket neki. Mert iával kereste a kenyerét. ™.éghnSttun? 1 ‘ akkor 5 mé§ ^legezni is job— Pedig így igaz. Elsőapá- ^ alát;u?k f. Part‘ ban tud... nat agyonütötte egy omlás, T p , ,n?®?alak)^asa^°znaradtunk testvéremmel két- g J’ okan hőborogtek ak- Karácsony György en, árvák. Aztán lett egy násik apánk, szült tőle anyám nég hat gyereket, úgy, hogy lamar bele kellett fogni a do- ogba. Tizenkét éves voltam, :mikor „kiemeltek” az isko- ából és elkezdtem járni a lálfalvai fatelepre, majd a zénosztályozóra. De igazi lányász csak 1921-ben lettem, íotyházán, s ugyanitt rá két ívre meg — mert állítólag jó- ejű gyerek voltam — vájár. ■Jagy szó volt az akkor, rqert gaz, a nyolc testvéremből öt rolt a fiú, de akkor még nem ngedték ókét munkahelyre... egyébként az apám, a nagyipám is bányász volt, smind- igyik fiútestvérem is a trösztiéi kezdte el az igazi éle- ét. JO NÉHÁNY bányát megárt az öreg, de a legemlé- ezetesebb a József-lejtősi, hol a felszabadulás érte. Te- intélyt ébresztő munkás- núltja révén legelsőnek vá- asztották meg, elébb kerüle- i párttitkárnak, majd azúgy- ievezett hetes bizottság — alán a mostani igazgatói ta- iács elődje — tagjának, s fe- elős vezetője lett a beszer- ési bizottságnak. — De sok bajunk volt ak- :or — emlékezik. — Mert gaz, a bányásznak volt akEn... a dolgozó nép fia... Avatandó tiszthelyettesek vallomásaiból _ Naev Sándor őrmestert Kiste- készítőjének a váll-lapján ma DÉLELŐTT tizenegy óra K ^ Laczkó Jánost, ugyan- már az őrmesteri rangot jelző van. Pontosan úgy, mint ma őrmester, falubelije Nagy csillag díszeleg. Laczkó T Sándornak és Fekete István nos büszke is erre. a tiszthelyettes-avató ünnepségen lesz. A hőmérő higanyszála a napon már jóval 30 fok fölött. A hangszóró parancsokat továbbít. Salgótarjánban, az ingatlankezelő válJátorzsormestert Litkeről, akik — A mi családunkban a tiszthel-ettesi pályát vá- nincs hivatásos katona II- lasztották élethivatásul. letve eddig nem volt. EngejanDan, az msiiuiumcu^u Még nehezen veszik a lé- met a katonai pálya szépsélalat előtt egy egész sátortá- legzetet, megizzadt homloku- ge és nehézsége vonzott. Még ‘ bor bizonyítja: ritka esemény- kat törlik, de, szívesen áll- inkább az új és modern techre készül a város. A tiszthe- JJak kötélnek. Nagy Sándor nika megismerése, ami száhelyettes-avató ünnepséget kezdi a sort: momra könnyűvé tette a kirendezik ma délelőtt tizenegy Apám is hivatásos ka- képzést. Hiszen éppen ez érTanácsköztársaság tona volt. Repülőstiszt. A ro- dekel. Ezért is vállaltam a konságban sokan vannak ka- szépséget, a gondot. Itt biz- i gyakorlat tart. f°nak- így korábban is volt tosított számomia a továbbta- Pattognak az indulók ritmu- fogalmam a hadseregről, nulás. Ehhez természetesen sai. még inkább az avatandó Szamomra tetszik ez a pálya, hozzásegít, hogy nincs családi tiszthelyettesek lépései. Ma- ,,,í. _ ^vonása jván. Most gondom. A szülők is órakor a téren. Most még a beleu ionH.-Hn.ir n karok Az Például- ha túlleszünk az ava- egyeztek, sőt serkentettek er- *“*X u! fáson, én már a családterve- re a pályára. Most már az izzadságcsepp , zéssel is foglalkozhatok. A életben kell bizonyítanom. Ma terekben lehetne me , k hadsereg biztosítja számomra ezért is fogadom az avatóün- azért, hogy a mai ünnepség ^ elhelyezkedést, a lakást, a népségén... mind sikeresebb, és em e feleségem munkába állását, Beszélgetőtársaim közül a holzátoriozófk7 és Sál sót árián egyszóval nagyszerű ez a kol- litkei Fekete István váll-lap- hozzatartozoik és Salgótarján [ektíva Szinte csa)ádi- Sok ján fényljk lakói számára. Ke y, verejtékbe került míg idáig törzsőrmesterként hagyta el ÍLn^rUt?sztheTvftt^ek Ami- eljutottam. De azért vasárnap az iskolát. Az egykori kőmű- tandó tiszthelyettesek. Ami- büszke leszek amikor a vá. vesfiú & , szolgáIt a két kor pedig elhangzik a ve- rosbarli Salgótarjánban isme- ezüstcsillagra. zényszó, hogy húsz perc sz rősök előtt mondhatom, hogy _ Engem mindig a vezefén " a d0lg0ZÓ nép £ia"' °6/ tés- a szervezés vonzott, ügy a.,! gJí gondolom, jó volt a tanulmá- éreztem a civil életben, hogy pik el. Ki kólát, ki szendvi- nyi eredményem is, hiszen 4,25- erre képes is vagyok. Ezért eset, mások feketét kémek, ^ végeztem. A civil életben választottam hivatásul a tiszt- hogy a további órákhoz erőt oónÁc? vnltnm tt:---. . mezőgazdasági gépész voltam, helyettesi pályát. Hiszen itt gyűjtsenek maguknaic. A hadseregben elektroműsze- vezetni, szervezni kell. EbA több száz tiszthelyettes kö- rész.szakmát, gépkocsivezetői ben a döntésemben a csa- zott nehány Nográd megyei jogos(tványt sőt a cselgáncs- iád is segített. Mindig szeret- fiatalf is _ felismertünk. Ko- sporthoz segédedzői bizonyít- tem a mozgalmi életet. Civil- zottak. KarPátl .„. f*;:, . í! ványt is szereztem. Ügy hi- ben otthon, Litkén már KISZ- iTunt őrmester állt mellen s gzem mindezt hasznosítani fo- titkár voltam. Ugj’anerre a Szugybol varja a ^ai ünnep- a hivatásos pályám so- tisztségre választottak hallségre szüleit, hozzátartozóit, rán gatótársaim is a tiszthelyette— A szügyi Kárpáti József őr- si iskolán. Munkámat úgy is I mester a gyarmati húsüzem- elismerték, hogy a párt tagjai I bői került a tiszthelyettes-is- sorába léphettem. Nem diI kólába. Markáns arcú, meg- cseksuem, de négyszer nyergondoltan, megfontoltan szól tem el a Kiváló hallgató címfndenről. * met. Ezért pedig tenni kellett — A CSALÁDBAN talán valamivel többet, mint mások- távoli rokon akad, aki a ka- nak... Tervem? Jövőre szeret- tonai pályát választotta. Ma- nék megnősülni és azután a gam viszont már gyermekko- megkezdett technikumot el- rom óta foglalkoztam ezzel a végezni. így együtt szeretni, gondolattal. Jelentkeztem. A szolgálni hazámat, a Magyar felvételi sikerült, és 1979 au- Népköztársaságot. Ma a foga- gusztusában bevonultam. Sze- dalomtétel során ezt hangsú- retem a hivatásomat. Szere- lyozzuk családtagjaink, roko-’ tek az emberekkel foglalkozni, naink, barátaink és Salgótar- az emberekkel együtt élni. Ján dolgozói előtt.. I. Tervem is van. Megszerzem NINCS IDŐ a beszélgetés az érettségi bizonyítványt és folytatására. A parancs köte- utána a tiszti pálya elérése a lességük teljesítésére hívja a cél. Hiszem, ez is sikerül. ma avatandó tiszthelyettese- A Salgótarjáni Vasöntöde és két. Tűzhelygyár egykori szerszám- Somogyvárl László A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyl gyárában ötven olasz gyártmányú harisnyakötő gépet helyeztek üzembe, melyen Lady extra és Favorit harisnyákat készítenek. A próbaüzem befejeztével napi tizenkétezer darabot gyártanak. Képünkön: Tarjáni Lászlóné, kütönő. (gy) Atlasz készül Hazai és — minden bizonnyal készítették. Olyan tanulói se- — világviszonylatban is egye- gédeszközt alkottak, amely dülálló vállalkozásra: gazda- elősegíti a gazdasági, társaság-, társadalom- és művelő- dalmi folyamatok, viszonyok, déstörténeti atlasz kiadására művelődés- és életmódtörté- készül a Kartográfiai Válla- neti jelenségek összefüggései- lat A különleges atlasz kon- nek megértését, a tanulók tör- cepciótervét az Országos Pe- ténelemszemléletének alakítá- dagógiai Intézet munkatársai sát. ...... ,..............................................................................................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii..............................................................................................................................................................................*.....................................................1........ F él év múltén Ä gazdaságpolitika és az idei terv alapvető céljai — az egyensúlyi, elsősorban a külkereskedelmi mérleghelyzet javítása és a lakosság elért életszínvonalának mntartása — szemszögéből a gazdasági munka első fél- vi eredményei, még szerényen szólva is, kielégítőek. Ám ez minősítés a nem rubelelszámolású árucsere első félévi térlegéről túlzottan visszafogott: a január—júniusi időszak em rubelelszámolású forgalmának mérlege az elmúlt öt- íz esztendőben soha nem volt oly’ kedvező, egyensúlyközeli, íint ezúttal. Az átlagbér, az átlagkereset is cjy mértékben melkedett, ami megfelel az életszínvonal megőrzése terve- stt követelményének. Ám, ha nem statikus szemlélettel — június 30-1 helyeiében és eredményeiben értékeljük a gazdasági munka fo. . amatait, kevésbé leszünk, lehetünk derűlátóak. A népgaz- asági szintű gazdálkodásnak, időről időre változva, mindig oltak olyan feladatai, amelyeknek megoldásával rövidebb- osszabb ideig sikertelenül birkóztunk. Ilyen volt a hatvanas vekben a munka termelékenységének erőteljesebb növelé- s, a hetvenes évtizedben a külgazdasági egyensúly javítása így tűnik, hogy napjainkban az ipari növekedés mérsékelt lemének fenntartása, biztosítása okozhat tartós gondot. Az idei év kezdetén — az első négy hónapban — az ipa- i termelés és értékesítés, az egy évvel korábbihoz képest alélénkült, ám a fél év egészében az 1981-re előirányzott övekedési ütemnek legfeljebb a felét érte el. Az ipari ter- íelés igencsak szerény növekedése azonban megtévesztő redmény, hisz a múlt év első felében — amihez most vi- zonyítunk — a termelés visszaesett s így legjobb esetben is sak az állítható, hogy az ipar 1981 első felében elérte 1979 zonos időszakának szintjét. 'Az ipar az elmúlt másfél évben képtelen volt szélesebb rtelemben vett gazdálkodását az ipari növekedés követel- lényeihez^ lehetőségeihez igazítani. Az ipari növekedés év- izedeken ke resztül egyidejűleg hálom piacra — a belföldi ogyasztási és felhalmozási, valamint a szocialista és a tő- léspiacokra — támaszkodott. Nyilvánvaló, hogy az összes eiíöidi felhasználás ma már az ipari termelés bővítéséhez aligha szolgáltat vásárlóerőt, a szocialista kivitel növelésének lehetőségei is meghatározottak, az ipar termelését elsősorban a nem rubelelszámolású export révén növelheti. Az ipari termelés növelésének az a „modellje” aligha lesz ideiglenes, átmeneti jellegű. Bizonyára a sorok olvasójában Is felmerül a kérdés, hogyan lehetséges, hogy az ipar gyenge teljesítménye ellenére mind az elmúlt évben, mind 1981 első felében a nem rubel- elszámolású forgalom egyensúlyhelyzete mégis kedvező lett. Egyszerű a magyarázat: mind tavaly, mind az idei év első felében a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel mennyiségének és órszintjének növekedése volt a kedvező mérleghelyzet döntő tényezője, az ipari kivitel mennyisége mindkét időszakban stagnált. Keserű vigasz, hogy az élet is igazolja; nincs ipari növekedés a nem rubelelszámolású kivitel bővítése nélkül. Csakhogy van egy másik összefüggés is, éspedig az, hogy az ipari termelés stagnálása előbb-utóbb — már az idei év második felében — az egyensúlyi helyzetet is negatív módon befolyásolja. Tartósan aligha tartható fenn, hogy az időjárás- és konjunktúra-érzékeny agrárszektor őrizze a mérleg egyensúlyát. (Az év első felében alapvetően a búza-, a hús- és az étolajexport növelte majd 40 százalékkal a nem rubel- elszámolású mezőgazdasági termékkivitelt. Bizonyosnak látszik, hogy az év második felében ez a teljesítmény aligha ismétlődik meg.) Az év hátralevő részére a nem rubelelszámolású kivitel előreláthatóan nem teszi lehetővé sem az export, sem a termelés szükséges mértékű növekedését. Egy év gazdasági történése még lehet kivétel, két esztendő azonos jelensége már tipikusát, tendenciát sejtet, ami indokolja a gazdasági-ipari növekedés jelenlegi menetének hátterében — egyelőre kevésbé szembetűnő — összefüggés-változások felvetését is. Gondolatainkat, aggályainkat 1980-as adatok tükrében érzékeltetjük, ám félő, hogy az 1981. évi adatok is hasonlóak lesznek. Az elmúlt évben, miként idén is, a két alapvető gazdaságpolitikai feladathoz — egyensúly, életszínvonal megőrzése — az anyagi termelés bizonyos bővítését, mérsékelt fogyasztói árszint- és jövedelemnövekedést terveztünk. Az anyagi termelés azonban alig, a nemzeti jövedelem pedig semmivel sem nőtt, az egyéb célok általában teljesültek. Hangsúlyozzuk: a terv mind az egyensúlyi helyzet javítását, mind az életszínvonal-beli célok elérését szerény mértékű gazdasági növekedéshez kötötte, tervezte. Az egyensúlyi helyzet javulása a tervezettnél alacsonyabb — tulajdonképpen zéró — növekedés mellett következett be, ami az eredmény szempontjából közömbös. De vajon a másik eredmény, az életszínvonal megőrzése összefüggésében is ilyen következtetés vonható le? Politikai és gazdaságpolitikai nézőpontból az életszínvonal megőrzése legalább annyira fontos, mint az egyensúly javítása. Csakhogy a múlt esztendőben — a gazdasági növekedés-életszínvonal szerves összefüggése „hatályon kívül” helyeződött. Az iparnál maradva: az elmúlt évben termelése kb. 2 százalékkal csökkent, a termelékenység 0,7 százalékkal, a havi átlagbér 6,3 százalékkal emelkedett. 1979 és 1981 első fél éveit összehasonlítva: a termelés volumene kb. azonos, a termelékenység mintegy 4 százalékkal, a havi átlagbér legalább 12—13 százalékkal magasabb. (Az elmúlt évben egyébként számos iparágban csökkent a termelés és a termelékenység, csak az átlagbér emelkedett. Szélsőséges példa: a fémtömegcikk-ipar termelése majd 14, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 10 százalékkal csökkent, az átlagbér kb. 6 százalékkal nőtt.) ‘ A növekedés-termelékenység-bér gazdaságlogikai kapcsolatának fellazulását a tervezettnél magasabb termelői árszint és jövedelmezőség ugyan megmagyarázhatja, a jelenség tendenciaszerű folytatódása azonban már veszélyes lenne. Úgy tűnik, hogy a fogyasztói árszint növekedésétől jócskán elmaradó gazdasági-ipari növekedés közepette a gazdasági ágazatok teljesítményét és az életszínvonal-követelményeket egyaránt szem előtt tartó, érvényesítő bérszabályozás még sok gondot okozhat. 1 e- iNÖGRÁD - 1981. augusztus 9-, vasárnap 3
