Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-08 / 185. szám

VILÁG PPOHWIM FGVFSÖUFTEK1 NŐGRÁD AZ MSZMP NQGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA, XXXVII. ÉVF. 185. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1981. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT Termelési tanácskozások a kohászoknál Középpontban az alkalmazkodás további javítása A Salgótarjáni Kohászati üzemekben a napokban tar­tották meg a termelési ta­nácskozásokat. Minden ter­melőegységben külön-külön elemezték az első fél év során végzett munka eredményeit, és ezeket kedvezőnek minő­sítették. A gyár az első hat hónapat 144 millió forint nye­reséggel zárta. Ez az összeg 30 millió forinttal meghalad­ja az előző év azonos idősza­kában elért eredményt. Három műszak is A kávácsológyár „B” üze­mében külön hangsúlyt ka­pott, hogy az egész évben fi­gyelmesen kell gazdálkodni az erőforrásokkal, és a kínálko­zó lehetőségeket jobban ki kell használni. Már az első fél év során rugalmasabban követték a hazai és külföldi igényeket: ha kellett három, ha kellett két műszakban dol­goztak a megrendelések ki­elégítése érdekében. A har­madik negyedévben a „B” üzemben 45 tonna szerárut, 540 tonna különféle talajmű­velő eszközt, valamint 810 ton­na kovácsolt, sajtolt terméket szeretnének előállítani. Min­dent együttvéve jóval nagyobb termelési programot kell meg- valósítaniok, mint az elmúlt negyedévben. Ehhez szükség van alkalmazkodókészségük további javítására, az emberek szükség szerinti átcsoportosí­tására, sőt esetenként három műszakos munkarendre is. Kisebb költséggel A huzalmű üzemeiben is gondos elemzést végeztek. Mi­után a huzalféleségek árszín­vonala az elmúlt időben nem a legkedvezőbb nyereséggel kecsegtetett: a huzalműi gyár­részleg üzemeiben legfőbb tö­rekvés a költségek csökkenté­se volt. A dróthúzó üzem termelési tanácskozásán öröm­mel vették a termelékenység kedvező alakulását. A drót­húzók átlagteljesítménye az első fél évben a tavalyi 99,3 százalékos eredményéről 103,1 százalékra növekedett, Ebben közrejátszott a hidrodinami­kus húzószerszámok alkalma­zása, emellett az üzem dolgo­zóinak versengése is: a szo­cialista brigádok a jobb gép­idő kihasználására, a gépbe­forgatásokra tettek külön vál­lalásokat. A termelési költségek csök­kentésében is kedvező válto­zás történt: az anyagbetétből 607 ezer, míg a rezsianyag­megtakarításból 590 ezer fo­rint eredmény származott. Je­lentős eredmény a sósavigény csökkentése: a regeneráló jó üzemeltetésével a fajlagos fel- használás a tonnánkénti 20,8 kilogrammról 16,5 kilogramm­ra csökkent. Ui intézkedések A második fél év jelentős eseményének számít az októ­ber 1-től tervezett ötnapos munkahét bevezetése. Ez az átállás 9,1 százalékkal csök­kenti a gyár munkaidőalap­ját. Minden üzemben kérték a dolgozók segítségét, hogy az életbe lépő új intézkedésekkel ellensúlyozni tudják az ötnapos munkahét által kieső munka- időalapot. A dróthúzó üzem­ben ennek folytán további le­hetőségeket teremtenek töb­bek között a nagyobb karika- súlyok feldolgozására, növe';': a pácolókapacitást és általá­nossá akarják tenni a hidro­dinamikus szerszámok alkal­mazását. Mesterségük címere Bár a jő bornak — mint mondani szokás — nem kell cégér, de a karancslanujtői terme­lőszövetkezet bejárata, a Czinke Ferenc által tervezett fokapuval és kerítéssel szépen mutat. Méltó egy olyan gazdasághoz, amelynek neve csaknem egybeforrott a fával, amellett reklámnak sem utolsó az AGROFA-pak. A kemerovói gyerekek programiából Ismerkedés a megyével, a nógrádi úttörőkkel — két héten ét MEDOSZ-ülés Egyre több fiatal a mezőgazdaságban Az ifjúsággal való foglal­kozás hazánkban társadalmi ügy. A MEDOSZ Nógrád me­gyei Bizottsága több mintegy évtizede rendszeresen figye­lemmel kíséri a mezőgazdasá­gi üzemekben dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit, az ifjúsági törvény és a rétegpo­litikai határozat végrehajtását. Erről hallgatta meg a tes­tület Tarjáni Imrénének, a megyebizottság politikai mun­katársának jelentését tegnap Salgótarjánban, az SZMT székházában. II fiatalok helyzete A megyei bizottsághoz tar­tozó mezőgazdasági nagyüze­mek állományi létszáma meg­közelíti a nyolcezer főt, s több mint egyharmaduk 30 éven aluli. Ez az arány meg­követeli, hogy a szakszervezet is kiemelt módon foglalkozzon a fiatalok helyzetével, beil­leszkedésükkel, élet- és mun­kakörülményeik alakulásával. Másrészt a fiatalok létszá­muknál, koruknál, sokoldalú képzettségüknél és munkájuk­nál fogva jelentős társadalmi szerepet töltenek be a terme­lésben éppen úgy, mint a társadalompolitika alakításá­ban. A fiatalok háromnegyede rendszeresen részt vesz a mun- kaverseny-mozgalomban és az újításoknak mintegy 30 százaléka az ő nevükhöz fű­ződik. Az elmúlt években egyenletesen javult a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülménye. Egyre nagyobb arányban ré­szesülnek lakásépítési támo­gatásban, a gazdaságok nagy figyelmet fordítanak a bér- és jövedelem-színvonál emelésére, a gyermekintézmények bő­vítésére, együttműködve az állami szervekkel. Tennivaló is akad ezen a területen. Még fokozottabban be kell vonni a fiatalokat a helyi kulturális, sport- és szo­ciális munkába. Keresni kell számukra a fejlődés, az előre­lépés lehetőségét és továbbra is rendszeresen értékelni kell a helyzetüket, munka- és élet- körülményeikben bekövetkező változásokat. Az előterjesztést követő vi­tában számos hozzászólás hangzott el. Ennek során a felszólalók elmondották, hogy például a Mátraaljai Állami Gazdaságban a dolgozók 40 szá­zaléka 30 éven aluli, a megyei helyzettől eltérően nincsenek munkaerőgondok az állatte­nyésztésben és csak kevés fi­atal küszködik lakásproblémá­val. A Magyarnándori Állami Gazdaságban az idén alakul­tak meg a KlSZ-alapszerveze- tek, amelyek minden támoga­tást megkapnak a vezetéstől cserébe a példamutató mun­kavégzésért. A MEDOSZ köz­pontjának munkatársa elmon­dotta, hogy ez a második me­gye az országban, amely na­pirendre tűzte a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok hely­zetét, s ez mutatja, kellő fi­gyelmet fordítanak rájuk. Iá úton Helyes szemlélet, jó kezek­ben levő irányítás, évről évre növekvő számú fiatal a me­gye mezőgazdaságában, ez a bizonyítéka annak, hogy jó úton járnak Nógrádban. A testület az előterjesztést egyhangúlag elfogadta, majd ezt követően más kérdések kerültek a MEDOSZ megyei bizottsága elé, amely a dél­utáni órákig folytatta ülését. A belkereskedelmi minisz­ter legújabb rendelete ér­telmében a zöldséget és gyü­mölcsöt árusító boltok a jö­vőben a kereslet-kínálatnak megfelelően minden bizony­latolás és központi megbízott jelenléte nélkül bármikor megváltoztathatják az ára­kat. Mód van tehát arra, hogy ha a gyorsan romló áru mi­nősége csökken, a boltveze­tő az árat is leszállítsa. Ez növeli a bolti dolgozók sze­mélyes érdekeltségét és fe­lelősségét, s egyben a fo­gyasztók érdekeit is szolgál­ja, mert a nem egészen friss áruért, nem kell majd teljes árat fizetniük. kintették meg, s az emlék­táblánál elhelyezték a hála és a kegyelet virágait. Ezt követően a nagybátonyi ha­risnyagyár vendégei voltak, ahol a gyártási folyamatok mellett tájékoztatást kaptak az ifjúsági mozgalom helyze­téről is. Délután baráti ta­lálkozón vettek részt a szo­rospataki ifjúsági táborban, s a nap őrsi portyával ért vé­get. Ma a pásztói járást kere­sik föl a kemerovói gyere­kek és kísérőik. Előbb a Bé­ke Termelőszövetkezettel is­merkednek, majd Palotás a következő úticél, ahol lovas­bemutató és csónakázás sze­repel a programban. Este pedig, immár a salgóbányai KISZ-vezetőképző tábor szál­láshelyén filmeket nézhet­nek a pajtások. Gazdag és színes programot állítottak össze számukra a vendéglátó nógrádi úttörőve­zetők. Íme egy kis ízelítő: vasárnap a Mátrába utaz­nak, megnézik a parádi ko­csimúzeumot s fölkeresik Ké­kes- és Galyatető nevezetes természeti helyeit. Este a salgóbányai Barátság tábor diszkóján vesznek búcsút a magyar pajtásoktól. Másnap ugyanis a Balassagyarmat melletti Nyírjesbe költöznek át, ahol a nógrádi úttörőspor­tolók táborának lakóival töl« tenek együtt nyolc napot. Innen több helységet fölke­resnek, így például ellátogat­nak Romhányba, Bánkra Hollókőre, s a Duna-kanyar- ba, de szerepel a program­ban őrsi portya, akadályver­seny, tábori olimpia, játékos vetélkedő; s egy baráti be­szélgetésen találkoznak a NÖGRÁD szerkesztőség fia­tal újságíróival. A búcsútá­bortűzre augusztus 17-én es­te kerül sor, s másnap kel­nek messzi útra kemerovói gyermekvendégeink — remél­hetően sok-sok élménnyel, gazdag tapasztalatokkal. Kollokvium a békéről Az észak-európai demok­ratikus nőszervezetek a bé­kemenet ’81 befejezéseként „A nukleáris leszerelés 1981- ben: realitások és remények” címmel Párizsban kollokviu­mot szerveztek. A résztvevők megvitatták a leszerelésért folyó harc kiszélesítésének, a fegyverzetek korlátozásának és csökkentésének, az általá­nos és teljes leszerelésnek az időszerű kérdéseit. „Harcolunk az angol terü­leteken levő amerikai kato­nai bázisok megszüntetéséért, a fegyverkezési hajsza foko­zása ellen. A NATO döntése az amerikai rakéták nyugat­európai telepítéséről komoly veszélyt jelent Európa népei számára” — hangsúlyozta Nary Coldor, az Angol Mun­káspárt részéről. Huguette Bourchardeau, a Francia Egyesült Szocialista Párt országos titkára felszó­lította a francia kormányt, hogy tevékenyebben .vegyen részt az atomfegyvermentes övezetek létrehozásában és a leszerelés előmozdításában. Luciana Castellina olasz képviselőnő felszólalásában rámutatott, hogy a békeharc ma is szorosan összefügg a leszerelésért vívott küzdelem­mel. Európa népei — mon­dotta — nem akarják, hogy földrészük a NATO atomra­kétáinak gyakorlóterévé vál­jék. (MTI) Kedves gyermekvendégel vaunak a nógrádi úttörőknek e napokban: a kemerovói test­vérszervezet képviselői lá­togattak hozzánk, hogy két héten át ismerkedjenek, ba­rátkozzanak a megye úttörői­vel. A 20 fős csoport, ame­lyet Jurij Ucsityel, a Kom- szomol novokuznyecki bi­zottságának első titkára vezet augusztus ötödiké óta tartóz­kodik hazánkban. Előbb fővárosunkkal is­merkedtek, a Citadellát, a budai Várat és a Parlamen­tet keresték föl egynapos budapesti kirándulásuk al­kalmával. Salgótarjáni prog­ramjukat városnézéssel, majd a salgótarjáni síküveggyárba tett látogatásukkal kezdték. Ezután megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét, s a salgótarjáni ifjúsági-műve­lődési ház programjain vet­tek részt. Pénteken első út­juk Karancsberénybe veze­tett, a partizánmúzeumot te­Egyiittmiiködési konferencia Pénteken az osztrák fővá­rosban befejezte munkáját az a nemzetközi bizottság, amely az atomenergia békés fel- használásáról, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi együttműködés szélesítéséről rendezendő konferenciát ké­szítette elő. A bécsi tanácsko­zás résztvevői az ENSZ-köz- gyűléshez intézett ajánlásuk­ban javasolják, hogy a konfe­renciát 1983 augusztusában rendezzék meg Genfben. Uj miniszteri rendelet: A zöldség-gyümölcs boltok rugalmasan változtathatják az árakat Irodalmi emlékülések Salgótarjánban Nógrád megye irodalmi ha­gyományairól szólva, a gazdag múltból méltán hivatkozha­tunk gyakran e táj nagy al­kotói közül Madách Imrére és Mikszáth Kálmánra. Mindket­tő emlékét emlékmúzeumok őrzik Csesztvén, illetve Hor- pácson, s emlékszobájukat ke­resik fel az érdeklődők a ba­lassagyarmati Palóc Múzeum­ban. Áz irodalomtörténet e táj szülötte, s a hajdan itt élők közül Balassi Bálinttól napja­inkig még számos alkotót tart számon, akik közül az olva­sói közvélemény is még töb­beket ismer. Viszonylag mostohább a helyzet, ha a nógrádi iroda­lom közelmúltját, vagy akár napjainkat vizsgáljuk. Pedig — ha az említettekhez mér­hető jelentőségű alkotóról nem is szólhatunk — a közelmúlt és a jelen is felmutat írókat, költőket. Napjainkban több­nyire a pálya elején lévőket. S az önismeret szempontjából annak van jelentősége, hogy őket is ismerjük. Ezért üdvözölhetjük öröm­mel azt a kezdeményezést, amely a Salgótarjánban meg­jelenő Palócföld című folyó­irat, a Nógrádi Sándor Mú­zeum és a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár közös összefo­gásával irodalmi emlékülések megszervezését tűzte ki célul. Ezekre — terv szerint — idén októbertől a múzeum klubjában kerül sor. Alkal­mat jelentenek arra, hogy a Nógrád megyében élt, ide kapcsolódó s a közelmúltban elhunyt írókról, költőkről es­sék szó. Ezek a programok Gerelyes Endre, Paróczai Ger­gely és Lakos György mun­kásságát idézik. Előadás hang­zik el műveikből, baráti visz- szaemlékezésekre kerül sor, kiállítják könyveiket, folyó­iratokban megjelent műveiket, személyes tárgyaikat és így tovább, A következő évben pedig a napjainkban itt élő alkotókkal találkozhat folyamatosan az érdeklődő közönség.

Next

/
Thumbnails
Contents