Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-29 / 202. szám

Parféiét A salgótarjáni VEGYÉPSZER a paksi atomerőmű építéséhez lencsekondenzátorokat ké­szít egymillió-nyolcszázezer forint értékben. A berendezés a dízelgépház csővezetékei­ben a távozó gázok elvezetésére kompenzáló tagként szolgál. Krobot Pál és Csohány László a kész munkadarab méretellenőrzését végzi. A beilleszkedés nehézségei Pásztón ló fogadtatás, ' s ami mögött® wan Akármilyen alaposan és felelősségteljesen készítik fel a fiatal szakembereket az üzemi életre, beilleszkedésük nem megy zökkenők, kisebb- nagyobb nehézségek, botla­denkinek előbb vagy utóbb túl kell esnie, még akkor is, ha a környezete jól fogadja. Ez utóbbira én sem panasz­kodhatok, annak ellenére, ~hogy az első időszakban na- , . , . , , , , dozások nélkül. Ennek az ob- gyón el voltam keseredve. No , f legszorgalmasabbak jektív okon kívül — idő kell nem a környezet miatt! Az k°ze tartoznak. Valóban varr- ahhoz, amíg a fiatal belesimul előbbi érzés különösképpen p1 3°^k ide Barmit rajuk a kollektívába — sok egyéb akkor jelentkezett erőteljesen, blzm’ Eddl.? teljesitmé­emberi jó tulajdonság, akarat, amikor az első fizetésemet nyu et nagyon ■)onak tartom, küzdenivágyás, célratörés, s megkaptam. Otthon a szüle* Gortva Istvánná szalagve- ami a legfontosabb, folyama- im is rögtön látták rajtam, zető így vélekedik: tos jó munka kell az elisifie- hogy valami nem stimmel. _ Eva törékeny alkatú kis­ré shez. Erről győzött meg en- Nekik is elmondtam gondola- )dny> szereti a változatos taimat, bánatomat. Ök pedig munkdt nem ragaszkodik egy biztattak: majd belejosz, munkafolyamaihoz. Most kö­nye, az egyéves viszonylag önállóan végzett munkájukról. Szalai Lászlóné műszakve­zető a következőket mondja: — Kati és Tünde a legjob­Fegyelmezetten, öntevékenyen Egy gém az a három kislány, a Váci Kötöttárúgyár pásztói gyáregységében, akik a kötő- majd megszokod... Erre az hurkoló ipari konfekció szak­munkás-bizonyítvány meg­szerzése után egyéves szalag­időszakra esik, amikor elég gyakran olyan érzés kerített hatalmába, hogy de jó lenne zépiskolába akar lenni jár. Tanítónő beli tevékenységükről, nehéz, otthon maradni. Katival — válságos időszakjaikról, végül mutat az előtte ülő munka- is jó eredményekről vallottak, társára — arról is beszélget- jL, tünk, hogy elmegyünk a ven­déglátói iskolába. Szerencsére Mindketten egyöntetűen vallják: — A kislányok szak­mailag többet tudnak mint a régi betanított munkások. Többfajta művelet elvégzé­sére képesek. Ha ők is úgy Karcsú, szemrevaló kislány icjőben rájöttünk, hogy az akarják, akkor egy év múl­Záhorszki Katalin, aki a B szalagon dolgozik Gortva Ist­vánná, vagy ahogy itt szól- lítják, Irénke néni irányítá­sával. — Ügy érzem, hogy tanító­mesterünk, Simon Imréné a tanulóidő alattti oktatásokon rászolgáltam. De még ekkor elsajitatta velünk mind azt, sem illetett senki durV3i sér. sem lenne jó. Végül úgy dön- va a legjobbak közé kerül- töttünk, hogy maradunk. hetnek. Hangjukat, tekinté- Kezdetben nekem is több- lyüket, az irántuk érzett tisz- ször szóltak, hogy fogjam rö- teletet és megbecsülést, akár- videbbre a cigarettaszünetet, csak az idősek, a kifejezetten mert azért nem jár semmi- jó munkával és magatartás­féle fizetség. A korholó szóra sál tudják megalapozni. amire szükségünk van, felké- szóval. S ahogy múltak a szitett bennünket a szalag­munkára. (venesz) több szó esik mostanában a helyi pártszervezetek szerepéről, felelősségéről. Mind nyilvánvalóbb, hogy te­vékenységük alapvető jelentőséget kap nap­jaink különféle gazdasági, társadalmi, kul­turális feladatainak megoldásában. Nagy fontosságú láncszemei a párt szervezeti rend­szerének. Helyüket ebben a rendszerben a párt bel­ső életének jól ismert alapelve, a demokra­tikus centralizmus szabályozza. Ennek az elvnek — a párt működését és szervezeti éle­tét meghatározó legfőbb normának — a he­lyességét az élet nap mint nap újólag iga­zolja. S ezt már csak azért is érdemes alá­húzni, mert a nemzetközi kommunista moz­galom egyik vagy másik osztagában mosta­nában ismét akadnak néhányan, akik két­ségbe vonják helyességét, s különösen a centralizmus követelményeit minősítik túl­haladottnak. Ám a valóságban egyetlen olyan kommunista párttal sem találkozhatunk — legyen szó akár a hatalomért küzdő, akár az új társadalom építését irányító pártról —, amely a demokratikus centralizmus háttér­be szorítása révén a korábbinál sikeresebben vívná a maga harcát. Hazai tapasztalataink is arról győznek meg, hogy a sikerekhez nem a párt működési alapelvének elhanyagolása, hanem éppen annak következetes érvénye­sítése vezet. Mint ismert, a centralizmusnak egyik alap­vető vonása, hogy a pártban a felsőbb szer­vek határozatai kötelezőek az alsóbb szin- tűekre, a párt tagjaira. Ez biztosítja a cse­lekvés egyöntetűségét, az elhatározások va­lóra váltását. A helyi pártszervezetek tevé­kenysége is e keretek közé illeszkedik. Mun­kájuknak egyik meghatározó vonása, hogy tevékenyen fáradoznak a felsőbb szervek ha­tározatainak végrehajtásán, állásfoglalásaik gyakorlati érvényre juttatásán.­Az utóbbi időben ez a követelmény mind mélyebben áthatja a pártszervezetek munká­ját, s ennek kedvező hatása kézzelfoghatóan érzékelhető. Emlékezzünk csak vissza, hogy néhány éve a közvélemény meglehetősen erőteljesen bírálta, hogy miközben a párt helyes határozatokat hoz, ezek gyakorlati megvalósulásában sok a késedelmeskedés, a következetlenség, helyenként a torzulás is. Ne bocsátkozzunk bele most annak elemzé­sébe, hogy ebben a szemrehányásban közre­játszottak bizonyos illúziók és leegyszerűsített értelmezések is a politikai döntések megvaló­sulási lehetőségeit illetően. Tény, hogy a bí­rálat mindemellett alapjában véve jogos volt. De nem kevésbé tény az is, hogy az utóbbi időben az ilyen bírálatok száma lényegesen (megcsappant. S nemcsak azért, mert a köz­vélemény ma mélyebben érti a politikai ál­lásfoglalások valóra válásának útját-mód- ját. Mindenekelőtt abból fakad ez, hogy ma­ga a végrehajtás gyakorlata vált jobbá: a centralizmus követelménye hatékonyabban érvényesül a pártmunka mindennapjaiban, a helyi pártszervezetek eredményesebben ül­tetik át az életbe a felsőbb szervek elhatáro­zásait. Súlyos hiba lenne azonban ezt a folyama­tot úgy felfogni, hogy ennek következtében halványulnia kell a pártélet sokszínűségének, gyengülnie a helyi szervezetek önállóságának. Ellenkezőleg: talán soha nem volt olyan nagy a szükségessége és a lehetősége a pártszer­vezetek öntevékenységének, kezdeményező­készségének, önálló és felelős feladatvállalá­sának, mint éppen napjainkban. A centraliz­mus követelményeinek érvényesítése, a ha­tározatok végrehajtása ugyanis a pártban a legkevésbé sem jelent valamiféle, gondolko­dás nélküli parancsteljesítést. Különösen nem jelentheti ezt a mai körülmények kö­zött, amikor a gazdasági, társadalmi, kultu­rális élet számos területén a döntési jog szé­leskörűen decentralizált, s mind erőteljeseb­ben érvényesül az a törekvés, hogy minden dologban azok döntsenek, akik abban a leg­inkább tájékozottak és érdekeltek. Épp ebből következően ma a felsőbb párt­szervek általában nem vállalják magukra a döntést a helyi viszonyok által közvetlenül meghatározott kérdésekben. Állásfoglalása­ikban útmutatást adnak, az irányt jelölik ki, a cselekvés fő vonalait és kereteit szabják meg. De azt már az üzemi pártszervezetnek magának kell eldöntenie, hogy milyen politi­kai tevékenységgel segítse például a minde­nütt gazdaságosan értékesíthető termékek részarányának növelését vagy az energia­takarékosság fokozását. Az iskolai pártszer­vezet ugyancsak maga kell, hogy feltárja te­endőit a világnézeti nevelés erősitésében, vagy a tehetségek felkarolásában. Egy-egy hiva­tal pártszervezete is maga tudja a legjob­ban, mi módon segíthetik tagjai az ügyin­tézés egyszerűsítését és korszerűsítését. A felsőbb pártszervek adhatnak és kell is, hogy adjanak segítséget ehhez, de a feladatokat nem határozhatják meg helyettük. A segítségnek és ellenőrzésnek, szélesebben az irányításnak kétségtelenül fontos funk­ciója megakadályozni, hogy a helyi csoport­vagy egyéni érdekek keresztezzék az átfogó társadalmi érdekeket, hogy ilyen vagy más okokból bárhol is eltérjenek a párt általános irányvonalától. Ám az irányítás szerepét hi­ba lenne erre szűkíteni. Legalább ilyen fon­tos funkciója a kezdeményezésre és öntevé­kenységre való serkentés, a legkedvezőbb fel­tételek biztosítása az önálló és felelős helyi cselekvés kibontakozásához. Aligha túlzás azt mondani: ma egy-egy irányító pártszerv munkáját jelentős mértékben az minősíti, hogy térületén a helyi pártszervezeteknél mi­lyen fokú az önállóság, az öntevékenység, a kezdeményezőkészség. tffíW f°n°dik szerves, dialektikus egy­■9y ségbe centralizmus és helyi önál­lóság. így válik mind jellemzőbbé és termé­szetesebbé, hogy a felsőbb akarat következe­tes érvényesülése szorosan együtt jár a helyi kezdeményezések széles körű kibontakozá­sával. Gyenes László hónapok, egyre jobban bele- . , , , , , ,. , jöttem a munkába, megbarát­Amikor ide helyzetek at csak iratom a követelményekkel, azokat ismertem, akikkel an- igyekeztem hozzáigazodni a nak idején egy osztályba jár- tempójához — mond­tunk, s most is itt dolgoznak; Géczi Borit, Kozák Tündét, Berta Évát. A régiek mind­annyian ismeretlenek voltak dő° érdkesebV'epizódjaít" számomra. Visszatekintve a megtett útra, azt mondhatom, hogy nem volt velem sok baj. Mindig úgy végeztem a munkámat, ahogy Irénke né­ni tanácsolta. Ennek ellenére szakmunkástanuló eleinte valóban nehezen bir- Nagybátonyban koztam meg a bonyolultabb _ Egyáltalán nem örültem, munkákkal. Az első meglepe- amikor megiáttam az első fi­tes hideg zuhanyként akkor ért, aetggj borítékot, De beláttam: amikor megkaptam az első fi- ba pénzt akarok keresni, ak­ja a bájos arcú kislány, Ko­zák Tünde érzékeltetve és ki­ragadva az eltelt egy eszten­> i ☆ Törékeny alkatú kislány Berta Éva, aki Katival és Tündével együtt végezte el a iskolát zetésemet. Szalagvezetőm meg is kérdezte: miért keres­tél ilyen keveset? Meg se várva válaszom, így folytatta; — Mert sokat és hosszú ide­ig cigarettázol. Ha kevesebbet leszel kint, akkor több lesz a béred. Ez elsősorban a te ér­deked, hogy így legyen. Ezért kell jó dolgozni. Igaza volt! Ma már csak háromszor me­gyek ki egy műszakban. Amíg kor dolgoznom kell, nem pe­dig sokat cigizni. Én nehezen szoktam meg a két műszakot. A délutáni mindig fárasztóbb volt, mint a délelőtti, de most már az előbbit is jobban bí­rom, mint az első hónapok­ban. A beilleszkedésemben sokat segített, hogy érdeklő­dő kérdéseimre szívesen vála­szoltak és válaszolnak. De azt , -ui. , _ „„ , sem mondhatom, hogy az idő­korabban 15-20 percig is kint- sek ]enéznek bennünket. Kez­mfr hárTm-n "gy perc múlva detben’ nem tudom P^osan mar fiarom négy perc múlva mikor egy €setben elhangzott ga=t°killttr "cs'i3 & olyan megjegyzés, hogy mi szalai Lászlóné szakmunkások vagyunk, mé- bzalai Laszlone gig hibásan dolgozunk. Ez ne­kem nagyon rosszul esett! Azóta ilyen, vagy ehhez ha­sonló dolog nem fordult elő. mondhatok, műszakvezető is igen rendes volt, és ma is az. Annak ide­jén így szólt hozzám:- Nagyon szeretném, ha az Tel^ítményem viszont nem en műszakomba kerülne!. Je- J lenleg 70—80 százalékot tel­jesítek, amiért havonta 2600 forintot kapok. Keresetemet odaadom szüleimnek, amit vi­szont kérek tőlük, azt meg­veszik. Egyébként jól érzem magam, s mivel van rá lehe­tőség, tovább akarok tanulni. csak mindig tőlem függ. Meg­határozza a fazon, a cérna minősége, az alkatrészellátás folyamatossága. S ha minden feltétel megvan, még akkor is becsúszhatnak kisebb hi­bák. — A beilleszkedéssel kezdeti nehézségeken A fiatalok önértékelése járó után szinte idekívánkozik min- közvetlen vezetőik vélemé­Munkavédeiem a megyében Megelőzés — mosakodás helyett „.. .szíveskedjen 15 napon üzemi balesetek száma, ebből belül tájékoztatást adni az 184 volt olyan, amely munká- SZMT munkavédelmi fel- ba menet, illetve onnan ügyelőségének arról, hogy mi érte a dolgozót. — Mit jelent ez önöknek, — És mit tesz ennek- érde­szakembereknek? kében az SZMT munkavé­— Figyelmeztetést arra, delmi felügyelősége? hogy a dolgozók testi épségé- — Rendszeresen oktatjuk a nek, egészségének megóvá- vállalatok szb munkavédelmi sára nem csak a gyárkapukon felügyelőit, a vállalati mun- belül, hanem azon kívül is az kavédelmi vezetőket. Tájékoz- eddiginél nagyobb figyelmet tatjuk őket a megváltozott kell fordítani. rendeletekről, előirásokról, gyakran a helyszínen segítjük Ehhez mindenki segítségé- tevékenységüket. urna- re SZÜk8ég hiSZGn. ™ég Ez év áprilisában a SZOT jövet aZ izemen belül sem allhat munkavédelrni felügyelősé­J ”\nÍrgével közösen 18 megyei vál­okozta a nagymérvű romlást, _ Azt is vizsgáltuk, me- óvja, nemhogy az országúti- és iSnden fél ^ben 6 8 gaz müyen targyr es személyi te- lyik a gyakoribb és nem kis kon. Bizonyos mértékben fe- f,," nyezok játszották szerepet az csodálkozással tapasztal- gyelmezett magatartásra min­üzemi baleset, valamint a ki- tuk> hogy kétszer annyian sé- denkinek szüksége van, - =*- komPlex ellenőrzést a megha­esett munkanapok ilyen ara- rüinek meg munkába menet, ben önmagára nyu emelkedesenel, milyen mint hazafeié tartva . . . intézkedéseket tettek és tar­tanak szükségesnek a balese­tek csökkentése érdekében”. , U UltgUQ­4-14. t\/t ' i_ tározott munkaterv szerint. A t..,. . , utalt . Masok j bb figyelmet termé_ többnyire csak a tragédiát re- szetesen a 21 kiemelt nagy­üzemre irányítják, hiszen itt dolgoznak a legtöbben. Itt van a legtöbb védeni, óvni- való. ☆ Jól szolgálják a kitűzött — Hogyan alakult az el- gisztrálhatják múlt időszakban a táppénzes _ Emelkedett a csonkulá_ apók szama. ^ sós bajesetek szama is — öt­ÚTBA ESIK — A BALESET Sajnos, az is növeke- ről hétre — viszont a tech— dett, s az 1192 üzemi bale- nológiai jellegű sérülések do- Ilyen körlevelet kapott a setre az ^dén 5456-tal több mináltak, ami azt mutatja, megye 18 vállalata, miután az kieső nap jutott. Az egy bale- akad még tennivaló az üze- célt az úgynevezett célellen- illetékesek összegezték az el- setre jutó kieső napok száma mekben. Jól tudják ezt ott őrzések, amelyek során szem- ső féléves adatokat a be jelen- pedig 24,5-rol 25-re emelke- is, és sokat tesznek a balese- ügyre veszik az adott egy­ütt üzemi balesetekről. Aki dett. tek elkerülése, megelőzése ségben a technológiai fegyel­kérte, Fejes Balázs, az SZMT Az első hat hónap statisz- érdekében. Ennek is köszön- met, a gépek, berendezések munkavédelmi főfelügyelője, a tikája alapján a nagyvállala- hető, hogy a megyében nem biztonsági állapotát, az ott munkavédelmi osztály veze- toknál, gyárakban, üzemek- rosszabb a helyzet az orszá- dolgozók folyamatos munka­tője. ben 279 nő szenvedett üzemi gosnál. Sőt, egyre több válla- védelmi képzésének feltétele­— A levélben benne van balesetet, ami elgondolkod- latnál foglalkoznak igen nagy it. Mindezt gyakran váratla­mi tette szükségessé. Való- tató és aránytalanul sok se- felelősséggel, a korábbinál ko- nul, hogy ne legyen mód az ban ilyen mértékben romlott Sédmunkás sérült meg, ami molyabban a munkavédelem- utolsó pillanatban „kozmeti- a munkavédelem helyzete a íelzés arra’ h°gy kikkel kell mel. Ilyen például a Volán kázásra”. a valós helyzet szé- megyében? többet törődni, kiknek az ok- 2. számú Vállalata, de csők- pítgetésére. tatására, felvilágosítására kell kent a balesetek száma az Erre azonban egyre ritkáb­— Ami azt illeti, nem ja- nagyobb gondot fordítani a ÉMÁSZ-nál, a balassagyar- ban kerül sor, mert az üze­vult az előző év hasonló idő- jövőben, szakához képest. Ebben azonban nagy szerepe van az ŐRANGYAL HELYETT új 2/1980-as KSH-rendelke- ÖNFEGYELEM zésnek. mati kábelgyárban, a Ganz- mekben egyre több gondot MA VÁG mátranováki gyár- fordítanak a balesetek meg- egységében, hogy csak néhá- előzésére, a dolgozó emberek nyat említsünk bizonyítékául védelmére, mint az utólagos annak, hogy sok nagyválla- mosakodásra. S ez így is van Ugrásszerűen megnöveke- Hat hónap alatt három ha- latnál, üzemnél már igenis rendjén! dett az úgynevezett úti bale- lálos kimenetelű üzemi bale- rendezték a kérdést. Zilahy Tamás setek száma. Az elmúlt év- set történt — azóta még egy hez képest 199-el emelkedett negyedik is — és valameny- ‘| " . -------------------—----“ a z idei év első felében az nyi közlekedési jellegű. ] NÓGRÁD - 1981. augusztus 29., szombat 3 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents