Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-29 / 202. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NOGSAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MS GYEI TANACS LAPJA X XXXVII ÉVF 202. SZÁM ARAs 1,40 FORINT 1981 AUGUSZTUS 29.. SZOMBAT Gazdasági aktíva Nagyobb kezdeményező és vállalkozó szellemre van szükség Tegnap Salgótarjánban, a megyei pártbizottság nagytermében gazdasági aktívát tartottak, amelyen részt vettek a járási-városi pártbizottságok titkárai, a megye jelentősebb üzemeinek, vállalatainak pártbizottsági, pártvezetőségi és -alapszervezeti titkárai, szakszervezeti, KlSZ-titkárai, gazdasági vezetők, a tanácsok, tömegszervezetek és -mozgalmak, valamint egyes intézmények vezetői. A tanácskozáson részt vett Bíró József, a Központi Bizottság munkatársa. Két üzemet látogatott meg a kemerovói szakszervezeti küldöttség A vendégek gyárlátogatás keretében ismerkedtek a BRG salgótarjáni gyárával. n terv Itt követelményeivel összhangban A meghívottakat Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára üdvözölte, majd Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára a végrehajtó bizottság döntésének megfelelően tájékoztatást adott az aktuális országos gazdaságpolitikai kérdésekről, gondokról, a megye gazdaságának első félévi eredményeiről, valamint az energiagazdálkodás tapasztalatairól, s a soron levő tennivalókról. A Központi Bizottság értékelése szerint népgazdaságunk ebben az évben is alapvetően a terv fő követelményeivel összhangban fejlődik. A kedvező körülmények mellett azonban vannak nem kívánatos, munkát nehezítő tényezők. Ezek a következők: tavaly a nemzeti jövedelem nem növekedett, hanem egy százalékkal csökkent. A nemzeti jövedelemnél jobban növekedett a belföldi felhasználás. A tervezettet jóval meghaladja a lakosság pénzbevétele és áruvásárlása, nem csökkent a vállalati beruházások nagysága, helyenként a szükségesnél nagyobbak a készletek, az értékesítés szerkezete nem a terv céljainak és az egyensúlyi helyzet követelményeinek megfelelően alakult, az export csak megközelítette a tavalyi szintet. Ismertette azokat a várható intézkedéseket, amelyek a kedvezőtlen jelenségek megszüntetését szolgálják. Fények és árnyak Rátérve megyénk gazdasági helyzetének első féléves értékelésére, a következőket mondotta: „A gazdasági egységek célkitűzései megfelelnek a népgazdasági követelményeknek, előtérbe kerültek a gazdaságosság követelményei; az anyag-, energiatakarékosság, a minőség lényeges javítása, a gazdaságos export fokozása, a tartalékok további feltárása, stb. Fontos szerepet kapott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, az elért életszínvonal megőrzését szolgáló feltételek megteremtése.” A megye ipara az országos átlagot meghaladó mértékben, 8,1 százalékkal nőtt, 1,7 százalékos létszámcsökkentés mellett. Jelentősen emelkedett a termelékenység, kedvezően éreztetik hatásukat a termék- szerkezet korszerűsítését szolgáló intézkedések. Az előző évhez viszonyítva a termelőgazdálkodó egységek növelték nyereségüket. Az első félévben 3,3 százalékkal növelték az exportot az elmúlt év hasonló időszakához képest. A megye építőiparában a termelési-gazdálkodási fo'ya- mat stabilizálódása tovább folytatódik. Á vállalati és irányítási érdekeltségi rendszer korszerűsítése több megyei gazdálkodó egységet érintett A mezőgazdaságban a gazdálkodás javítására, a takarékosabb költségfelhasználásra tett intézkedések eredményeként néhány tsz kivételével kiegyensúlyozott a mező- gazdasági üzemek pénzügyi helyzete. Kedvezően alakultak az életszínvonalbeli célkitűzések is. 7,5 százalékkal nőtt a lakosság összes pénzbevétele, 9,4 százalékkal az OTP betétállománya. Az áruellátás stabil, zavartalan volt, az üzemek tervszerűen és folyamatosan térnek át az ötnapos munkahétre, a tanácsok és azok intézményei az idei költségvetés 44 százalékát használták fel. A kedvező jelenségek mellett több megoldásra váró feladat hátráltatta a gazdálkodás hatékonyságát, gazdaságosságát. Például kevés az új termékek száma, hat vállalat nem teljesítette nyereség- tervét, alacsony a nem rubel- elszámolású export, a fejlesztési politika kialakításánál nagyobb határozottságra, több piaci ismeretre, kezdeményezőkészségre és vállalkozó szellemre van szükség. Egyre jobban romlik a táppénzeshelyzet, javítani kell a kereskedelmi munkát, az építőiparban a vállalási határidők betartását. Nincs kellő kapcsolat a kifizetett bérek és a termelés hatékonysága között. Ezután a megyei pártbizottság energiagazdálkodással kapcsolatos állásfoglalása alapján elemezte az eddig, végzett munkát, jelölte meg a további feladatokat, mondván: „Nem kisebb és nagyobb feladatot tűzött maga elé a párt- bizottság, minthogy az energiaracionalizálási kormányprogram előirányzatait megyénkben lehetőségeink és adottságaink maximális kihasználásával teljesítsük, s ehhez mindenekelőtt biztosítsuk a szükséges politikai feltételeket.” Ebből is látszik, hogy az energiagazdálkodás feltételeinek megteremtése elsősorban és mindenekelőtt a helyi gazdasági vezetés feladata. Rátérve a pártszervek és -szervezetek feladataira, következőket mondta: Továbbra is a politikai munka eszközeivel járuljanak hozzá az egyensúlyi helyzet javításához, az életszínvonal-politikai célkitűzések helyi megvalósításához. Erősítsék gazdaságirányító tevékenységük elvi-politikai jellegét, támogassanak minden olyan kezdeményezést, törekvést, amely a jobb, eredményesebb gazdálkodást szolgálja. A népgazdaság és megyénk gazdaságának első féléves munkája azt bizonyítja, hogy az eredményekért ma jobban meg kell dolgoznunk, mint korábban, s ez így lesz a jövőben is. Ennek megfelelően állandóan korszerűsíteni kell munkamódszerünket. Soko’daíu eszmecsere Szilágyi Dezső, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek párt- bizottságának titkára elmondta, hogy a pártbizottság és az alapszervezetek munka- módszereikben és eszközeikben alkalmazkodtak az új körülményekhez. Ennek ellenére sem sikerült minden vezetőnél és dolgozónál a szükséges szemléletváltozást elérni. A pártbizottság és az -alapszervezetek legfontosabb feladatának a tőkésexport növelését, a szükséges belső átcsoportosítások lebonyolításának segítését jelölte meg. Sipos Ervin, a tiribesi aknaüzem vezetője azokról az elképzelésekről szólt, amelyeknek megvalósításával felzárkóznak a gazdaságosan termelő hártyákhoz. Hangsúlyozta, hogy a pártszervek és -alapszervezetek gazdasági irányító munkája csak akkor lesz hatékony, ha a tennivalókat konkrétan határozzák meg, s ehhez megfelelő agitációs és propaganda-tényanyagot biztosítanak. Fábri István, a Romhányi Építési Kerámiagyár igazgatója a minőség növelésében, a selejt csökkentésében, a korszerű technika mielőbbi elsajátításában, az új követelményekhez való alkalmazkodásban, illetve szemléletváltozásban jelölte meg a további sikerek alapját. ökrös Lászlóné, a Salgótarjáni Ruhagyár párttitkára a termelésben, a gazdálkodásban és a tőkésexportban elért igen tiszteletreméltó eredményekhez vezető út módszereit ismertette. Bablena László, a balassagyarmati kábelgyár pártvezetőségének titkára a tőkésexport várható teljesítéséről, a belföldi ellátás jelentős túlteljesítéséről, az ú# gyár ez évi beindításával kapcsolatos tennivalókról szólt. (Folytatás a ?. oldalon.) Tény, hogy hazánk 1322 termelőszövetkezetéből 352 végzi kedvezőtlen adottságok között munkáját. S bár a jobb eredményekért tett erőfeszítéseik gyakorta heroikusak, és bizton többet és keservesebben dolgoznak, mint a többi, nem e kategóriába sorolt társaik, ám jövedelmük mégis minimum 10—12 százalékkal alacsonyabb a kedvező körülmények között. munkálkodóknál. Nem szólva egyéb gondjaikról. Életképesebbé tételük, nagyobb eredmények eléréséért évenként 1,5—1,7 milliárd forintot fordít államunk, hiszen a tulajdonukban levő több mint egymillió-háromszázezer hektárnyi föld termésére szükség van. Annak ellenére, hogy viszonylag hatalmas összeg, amely — miként az utóbbi évek tapasztalatai igazolják — rövid idő alatt megtérül: Hiszen a támogatások hatására, és a szövetkezetek vezetői átgondolt termékszerkezet-változtatására tett intézkedései, az alaptevékenységet segítő melléktevékenységek eredményezték, hogy a 352 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetből százhatvan ma már az átlagos, vagy annál jobb szinten gazdálkodik. Két salgótarjáni üzemet látogatott meg tegnap a megyénkben tartózkodó kemerovói szakszervezeti küldöttség. Nemiro Vera Uljano- va, a Kemerovo területi szakszervezet titkára és Fis- ko Viktor Karpovics, a pro- kopjevszki bányászszakszervezeti bizottság elnöke a BRG- gyáregységben és a tűzhelygyárban járt. Elkísérte őket Medved Károly, az SZMT vezető titkára. A rádiótechnikai eszközöket előállító üzemben Hajas Vilmos szakszervezeti bizottsági titkár és Alb Ferenc műszaki osztályvezető fogadta a vendégeket. Beszámoltak a tizenegy éves múltra visszatekintő gyáregység történetének főbb állomásairól és jelenlegi tevékenységéről. Különös figyelmet szenteltek a szovjet vállalatokkal kialakult kapcsolatoknak. Hosszabb távon a kivitel mintegy háromnegyede irányul a Szovjetunióba a gyáregységből. Többek közt a szovjet olajipari tröszt Teendők azért e területen jócskán akadnak. Az eddigi eredmények, tapasztalatok megvitatására, a további feladatok. sikeres végrehajtásának megbeszélésre tartottak pénteken a Hazafias Népfront országos elnöksége agrár- és szövetkezetpolitikai albizottságainak szervezésében együttes ülést a nagybárkányi Kis-Zagyva- völgye Tsz központjában. Az ország kedvezőtlen termőföldi adottsággal bíró szövetkezeteiről, helyzetükről, s a további feladataikról dr. Misi Sándor, a szövetkezet- politikai albizottság titkára, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője tartott vitaindítót, részletesen elemezve a segítség hatását, vázolva a távlati elképzeléseket. A többi Között elmondotta, hogy az utóbbi esztendőkben mindinkább elfogadottá vált az efféle körülmények között dolgozó tsz-ek melléküzem- ági tevékenységének fejlesztése. Erre egyébként esztendőnként az állam több mint 200 millió forintos támogatást ad. Hiszen hiábavaló és hosszú távon is ráfizetéses ott erőltetni az alaptevékenységet, ahol ennek feltételei nem adottak. A gyakorlat igazolta és nem sérti a szocialista gazdálkodás alapelveit, hogy a és az autópálya-felügyelet tartozik a jelentős megrendelők közé. A küldöttség egyik tagjának külön kérdésére elmondták, hogy a beszélgetés színhelyén: az igazgatói irodában kitett „Misa mackót” az olimpiára pontosan, jó minőségben kiszállított termékekért jelképes elismerésül kapták egy szovjet külkereskedőtől. A moszkvai olimpiához kellő áruk gyártására egyébként külön felajánlásokat tettek annak idején az üzem szocialista brigádjai. Vállalásaikat nagyrészt túlteljesítették. Élénken érdeklődtek a delegáció tagjai a munkákörül- mények, a szakmai továbbképzés és a szakszervezeti tevékenység iránt. Viktor Karpovics megkérdezte: előadódik-e konfliktus a gyáregységben a gazdasági és szak- szervezeti vezetés között munkájuk közben. Az üzemiek elmondták, hogy támadnak vitás kérdések, ezeket kompromisszumokkal oldják meg. melléktevékenységből származó jövedelmek nemcsak a gazdálkodó egységek pénzügyi helyzetét tették rentábilissá, hanem segítették az alaptevékenység fejlesztését is. Ezekből a pénzekből jutott jelentős összeg a géppark felújítására, a talajjavító munka elvégzésére, beruházásokra, az állatállomány felfrissítésére, s az adottságokhoz megfelelő, jobban igazodó termelési szerkezet megváltoztatására. E törekvéseket a továbbiakban is támogatni kell. Miként a nagybárkányi termelőszövetkezet példája is igazolja —, s erről Tolmácsi Ferenc elnök is beszámolt —, ez mindenképpen hasznos az egyes termelőegység, s így az egész népgazdaság számára. Hiszen ez a termelőszövetkezet, amelyet a nem is régmúltban kétszer szanáltak, s amelynek termelési értéke alig haladta meg a 27 millió forintot, s a vesztesége négymillió volt, a támogatás és a sikeres szerkezetváltás révén a múlt évben már majdnem 80 milliós termelési értéket produkált, eredményük pedig meghaladta a nyolcmillió forintot. Nógrádban, miként erről dr. Gyöngyösi István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője is szólt, a Az üzemlátogatáson Vera Uljanova elsősorban a női munkahelyeket kereste föl, s érdeklődött az ott dolgozó aszonyok munkája és keresete felől. Eközben egy kollégára is akadt a végzettségét tekintve mezőgazdász asz- szony: Antal Ferencné forrasztóra, aki mezőgazdasági technikus létére ül a gyáregység egyik munkapadja mellett. A szovjet szakszervezeti tisztségviselő arról kérdezte a brigádvezetőnőt, hogy a normában való termelés mellett miként oldja meg brigádvezetői teendőit, mennyi tennivalója marad munkaidőn túlra, s milyen díjazásban részesül mindezért. A BRG-üzemben történt látogatás után a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárba vezetett a delegáció útja. Itt Lipták János szb-titkár ég Plachy György műszaki igazgatóhelyettes fogadta a vendégeket. Tájékoztatták őket a patinás gyár fejlődéséről, majd megszemlélték az üzemeket. kedvezőtlen termőtalajú adottság nagy gondok okozója. Hiszen a közös tulajdonban levő össztermőterület több mint kétharmada tartozik a gyenge minősítésű kategóriába, s mindemellett a föld több mint ötven százalékának domborzata tizenkét százalékos lejtésű, nem szólva a gazdálkodást igen jelentős mértékben befolyásoló olyan tényezőről, hogy a megyei földek aranykorona-értéke messze alatta van az országos átlagnak. Ennek ellenére a jó szervezés, a melléktevékenység eredményeként a húsz kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezet egyre jobban tevékenykedik. Amíg 1971 és 1975. között huszonnégy tsz-t kellett szanálni, addig 1976. és 1980. között már csak egyet. Mert mindinkább okosan, a körülményekhez alkalmazkodva, a kapott támogatást jól, eredményesen kihasználva munkálkodnak szövetkezeteink. Az eredmények természetesen nem azonnal mutatkoznak. Ám átgondolt munkával mindinkább a kedvezőtlen adottságok között dolgozó termelőszövetkezetek is fő részeseivé válnak a szocialista magyar mezőan^daság eredményei további javításának. Kapirenden a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzete Országos tanácskozás Nagybárkányban
