Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-26 / 199. szám

A párhuzamosságok, formaságok ellen A Nógrád megyei Népi El- rendszerének kialakításánál tanácskozásain ugyanis gyak- lenőrzesi Bizottság a közel- a lielyi sajátossá ónkat a szer- ran a központban előre el­múltban ellenőrizte egy or- felénítést~és eevéh fnl d°Ptött kérdést tűznek na­szágos vizsgálat keretében 20 elépítést es egyeb fel- pirendre , Mint például a vállalatnál, szövetkezetnél az teteleket szabályozták, mó- FÜTÖBER nagybátonyi gyár­üzemi demokráciával kapcso- dosításánál figyelembe vet- egységénél a gyáregységi terv latos 1018/1977. Mt—SZOT sz. ték tárgyalását a nagyvállalati határozat végrehajtását. E . .. , célkitűzések véglegesítése határozat lényege, hogy a után tűzték napirendre. A vállalatok, üzemek gazdasá- 5.a3a szeleskoruen megkez- Q,Hy fűtőerőművénél a ta­gi vezetése - az egyszemélyi nácskozásra Wvott dolgozók a HEB-vizsgálaf az üzemi demokráciáról (1.) felelősség érvényesítése mel­lett — a korábbiaknál na­gyobb mértékben támaszkod­káskollektívák közvetlen vé­leménycseréken és bizalmi- csoportértekezleteken a szak­jék a dolgozók képviseleti szeryezeti bizalmiak előter- szerveire. Az 1977-es rende- Jesztéseben ismerhettek meg. let kimondja, hogy szakszer- A _megismertetes fontos ki­vezeti bizalmitestületeket kell egészítő eszköze volt az uze­létrehozni az üzemeknél és intézményeknél, egyben meg­határozza ezek működési kö­rét és állásfoglalási, döntési, véleményezési jogkörrel ru­házta fel őket. Megjegyzen­dő, hogy a bizalmitestület nem csupán egy, a sokféle fó­rum közül, hanem a dolgozók nagyvállalattól későn kapták az írásos előterjesztéseket, így a megfelelő felkészülésre nem volt mód. Ezek a példák a tanácskozások formálissá vá­lásának útját jelzik. mi újság, rádió, műhelyfali- A fórum- és jogosítvány­újság. A fórum- és jogosít- rendszer egyértelműen tar- ványrendszer kialakításánál talmazza a gazdasági és tár­az üzemek alapvető szem- sadalmi vezetők feladatát, pontnak tekintették, hogy a jogkörét, felelősségét. Több képviseleti fórumok munkája gyáregységnél tapasztaltuk, a dolgozók közvetlen tanács- hogy a gazdasági és társadal­kozásaira épüljön. A vizsgálat rámutatott ar­érdekképviseleti szerveinek ra> hogy a különböző tanács- legmagasabb fóruma. kozásokon megtárgyalásra kerülő témáknál sok a pár­mi vezetők tájékozottak az üzemi demokrácia kérdései­ben, a dolgozók felvetéseire hatáskörükben érdemleges választ adnak. A nagyvállalat A XII. pártkongresszus ha- huzamosság és az átfedés. En- áhal szabályozott kérdések­tározatának > szellemében tár nek fő oka az, hogy egyidő- . szakban több fórumon ugyan- llSta, ,„]eI eg,enek erősítésén azon anyagot tárgyalják meg ^S°^k’„„eS-.,^en “ gyakran a részt vevő dol­gozók köre is azonos, ben —, amely gyakran opera­tív intézkedésekre is kiterjed — már nincs lehetőségük megfelelően reagálni. Ez a engedhetetlen az üzemi de- ,, j/arö is "a7mns néi dolgozók körében elégedetlen- mokrácia fejlesztése melyet fául gazdasági tervet Urg£ü- sé§et vált ki- esetleg negatí­az 1018-as határozat is szol- nak bizalmitestületi ülésen va,n hat a munkafegyelemre, gal. és brigádvezetői értekezlete- valamint a helyi vezetők es Gazdálkodási körülménye- ken is, amellett, hogy a bri- a dolgozók kapcsolatára. Ink nehezebbé váltak, ezért gádok és szakszervezeti cső- Egyértelműen meaállapít­lesz portok tagjai azonosak. Emi- ható volt a vizsgáiat SOrán, hogy a fórum- és jogositvany­mind nagyobb szerepe az emberi tényezőnek. Két- att unalmassá válnak a ta- ségtelen, hogy csak a demok- nácskozások, sok az időt rab- ratizmus fejleszti ki és no- ló, tartalmatlan értekezlet. A véli az emberekben a mun- párhuzamosságok elkerülésé- kájukért érzett és vállalt fe- re "jó módszerként alkalmaz- lelősséget. Népi ellenőreink a zák a Nógrádi Szénbányák- vizsgálat során arra kerestek nál rendszer működtetésénél ma már a tartalmi kérdések ke­rülnek előtérbe. Probléma­ként vetődik fel ugyanakkor, , , , hogy az új vezetők nem kap­, nak megfelelő felkészítést az üzemi demokrácia működte­választ, hogy az üzemi de- melyben az üzemi demokrácia mokrácia mechanizmusa ho- fórumainak időrendjét egész lsénél adódó " vezetői felada­évre megjelölik. gyan működik — a korsze­rűbb kereteket sikerül-e kor- Találkoztunk az egymásra szerubb tartalommal is kitol- épülő fórumok nem megfe. lelő időrendi ütemezésével is. A nagyvállalati rendszerben tokról, teni. A gazdálkodó egységek üzemi demokrácia fórum- működő gyárak, gyáregységek kötelezettségekről. (Folytatjuk) Bartus Lajosné megyei NEB-főelőadó Világ­kiállításra A csepel művek szerszám- gépgyára a hagyományokhoz híven az idén is részt vesz a hannoveri szerszámgép-vi­lágkiállításon. Hatféle szer­számgéppel szerepelnek: kö­zülük legérdekesebb és a leg­újabb a Yasda japán cég li- cencével készülő precíziós megmunkáló központ. A ké­pen: A precíziós megmunká­ló központ vezérlőberende­zését ellenőrzik. Munkaerő — Önerőből Mátranovákon — Mondja! Önöknél sosem következő esztendőkre még képzeléseimet, nem adnának helyeztek el olyan táblát a átfogóbb programot alakítót- maximális segítséget az el- nagykapu mellé, amelyen tunk ki magunknak. Szélesí- végzendő munkához. S mit ér- munkásfelvételt hirdetnek? tettük kapcsolatainkat a ne önmagam lelkesedése, ha — Valamikor-hajdanán bi- vonzáskörzetünkbe tartozó nem lelnék, leltem volna meg­zonyára volt, úgy tíz-tizenkét tizenegy általános iskolával értő partnerekre az oktatási évvel ezelőtt, amikor szüksé- — persze ez csak kölcsönössé- intézmények tanárai, igazga- günk volt a hiányszakmákat gi alapon mehet! — s már tói között. S nem utolsósorban: képviselőkre: lakatosokra, he- most meg sem kérdőjelez- ha az általános iskolában vég- gesztőkre, gépiforgácsolókra, hető, lesz-e hosszabb távon ző diákok tízeit-százait ér- Hiszen akkor — s ez a ma- elegendő szakmunkáserőnk, dektelenné tette volna a mi gyarázat — munkaerőnk nagy felkínált lehetőségünk... hányadát volt bányászok tét- •£• ték ki. ■& Danyi Istvánnal, a Ganz- A tizenkettedik esztendeje MÁVAG mátranováki gyár- fennálló mátranováki gyár- Susán Sándor, a bárnai acél­egységének személyzeti és egység a kezdet kezdetén — szerkezeti lakatos tavaly szep- oktatási felelősével beszél- érthetően — jelentős szak- tembertől dolgozik a Ganzban, getünk, nekikönyökölve a munkáserő-hiánnyal küszkö- s a gyáregység neveltje. Bárna-patakon átvezető híd dött. Most már a fizikai álló- „Ide jelentkeztem, innen kox-látjának. Az előtt a gyár mányba tartozó 515 dolgozó kaptam az ösztöndíjamat is előtt, amelyet rosszmájúak jó túlnyomó hányada; — közü- tanulóéveim alatt. Elsőben néhányszor megszóltak már. lük 416 a szakképzett —, még csak havi nyolcszázat, Mondván: „Vajon miféle száznyolcvanán rendelkeznek a harmadik évben viszont, munka mehet itt végbe, ahol középiskolai végzettséggel, s amikor időnk nagy részét már a főnökségi iroda olyan, mint a most tanulmányait folytató a termelésben töltöttük, ezer- egy falu végi cigányvityilló...?” két „felsőfokú diák” mellett nyolcszáz forintot. Igaz, még A helyzet tényleg csaknem ez, már húszán bírnak egyetemi, csak a tizenvalahanyadik hó­mert a „vezérkari épület” ki- illetve főiskolai végzettséggel, napomat töltöm itt, de már viilről nem éppen szívderítő És mintha itt igaz lenne a most állítom: sosem bánom látvány; a hajdani bányai fa- mondás, hogy: „A legjobb ne- meg, hogy Novákra jöttem dol­telep irodája volt. Belülről vetési módszer a személyes gozni. Most már, hogy benne korszerűsítették; telefonok példamutatás”. Mert az igaz- vagyunk a munka igazi front- csöngenek percenként, meg- gatónak, Máté Lászlónak há- jában, megkeresem a havi há­álíás nélkül kopog a telex, s rom diplomája van. rom-három és fél ezer forin­működik az „agytröszt”. Ám De hát ne erre futtassuk ki tómat. Gondolom, egy kez­a házikó mögött ott tornyosul a mondanivalót, hanem ar- dőnek ez nem megvetendő a hatalmas, ultramodern gyár- ra, hogy a legtuóbbi öt évben összeg.” A. nehezebbik utal választva tócsarnoksor, amelyből a százhatvan saját képzésű ^ munkáskezek nyomán szín- fiatal kezdte meg munkáját a iaszt0tta a vasasszakmát? ^ Tar vonalas termékek kerülnek ki. mátranováki gyáregységben. jän sincs Bárnától sokkal tá Duna-, Tisza-, Szava-hidak, Hat erre buszke (jogosan) Da­emelőberendezések, atomerő- nyi István. mű- és metrószerkezetek. — Én — hangzik el néhány Két-három éven át valóban szó erejéig rövid önvallomás kint lóghatott a tábla, pro- —, e célnak szentelem az éle­longálva az itteni munkaerő- tem. Nem mondom, hogy És miért éppen itt vá­lttá sinc volabb, s gondolom a lehető­ségek is nagyobbak. — A falum szinte már a Ganz bázisának számít. Sok, tőlem idősebb dolgozik ott, lehetőségeket, de jóval több, könnyű, de megéri. Igaz, so- akjk igen jó véleménnyel van- mint fél évtizede egy ilyen kát vagyok úton, mert a nak a„cf§^01- Aztán en is feliratút is kiakaszthattak vol- vonzáskörzetünkbe megyén 'meggyőződtem erről. S mon- na: „Munkásfelvétel nincs!” túli iskolák: közöttük a recs- ,.m 13 mlpőazoknak a gyere­ki, a pétervásárai és a mát- keknek, akik most végezték el ■ir raballai is tartozik, nem min- a , at, hogy gyertek oda, dig érhetők el telefonon. No, akol en is vagyok... meg mi egyébként is jobb­nak tartjuk a személyes kap csolattartást. Aztán meg gya­hivatalos” Az 1981/82-es tanévre a 209. számú Ganz-MÁVAG kettő híján öt­ven fiatalt iskolázott be a nagybátonyi ipari szakmun­kásképző intézetbe. — Ha ez már évek óta így Korunkban a külgazdasági kapcsolatok bővítése, elmé­lyítése a nemzeti erőforrások növelésének a gazdaság fej­lesztésének fontos eszköze. Természetes, hogy hazánk számára a szocialista nemzet­közi munkamegosztás kínál­ja a legnagyobb lehetősége­ket. Hogyan élünk ezekkel a lehetőségekkel ? ICGST-kapcsolatok, 1931. Miért előnyös a gazdasági együttműködés? Ami a múltat illeti, vála­szunk egyértelmű. A KGST- országokkal, és mindenekelőtt a Szovjetunióval kialakított gazdasági, ’ műszaki-tudomá­nyos együttműködés döntő jelentőségű volt a szocialista magyar gazdaság fejlesztésé­ben, elért eredményeiben. A nemzeti adottságok jobb hasznosítását, saját meghatványozódását lehetővé a szocialista nemzet­közi munkamegosztás elő­nyei. A KGST-országok ener­gia- és nyersanyagszállításai, biztonságos felvevő piacai megalapozták a magyar gaz­daság fejlesztését. A közelmúlt, a jelen és a jövő korszakos változásai a megtett utat reflektorfénybe helyezik, mégis nyugodt lel­kiismerettel vállalhatjuk — a hibákkal együtt — a ma­Visszatekintve a útra, nyilvánvaló, előnyös KGST-kapcsolatok- nak, ha nem is közvetlenül, de voltak bizonyos hátrányai. A lendületes fejlődés, a nagyfokú biztonság kényel­messé tett bennünket, tompí­totta a változások iránti ér­zékenységünket. A sikeres fejlődés közepette nem for­dítottunk kellő gondot a ha­tékonyság alakulására. Nem fejlődött megfelelően a ma­gyar gazdaság alkalmazko­dási készsége, jóllehet errea gyár gazdaság fejlesztésében jelenlegi rendkívül gyors elért eredményeket. Csak a világgazdasági változások szocialista út, a Szovjetunió­sodrában nagy szükség lenne, val, a KGST-országokkal va- Hogyan értékeljük tehát a ló sokoldalú együttműködés magyar gazdaság legutóbbi révén juthatott el iparunk, negyedszázadban kialakult mezőgazdaságunk a jelenlegi szerkezetét? Gazdaságunk — megbecsülésre méltó — __szerkezete kétségtelenül egy- színvonalára. e rőink síkú, a hazai szükségletek ki- A szocialista tették elégítésére és a szocialista munkamegosztás export növelésére alkalmas, a jelenlegi helyzetben külö- de nem képes nagyobb ará- nősen nagy előnyök forrása, nyú és hatékony tőkésex- Felértékelődött a hosszú tá- portra. Köztudott, hogy az vú biztonság szerepe mind a ipar termékei a világpiacon, nyersanyag- és energiaellá- többnyire nem versenyképe- tásban, mind a késztermékek sek. Egyesek ezért — utólag piaci értékesítésében. Az — a szocialista iparosítás lét- utóbbi évek kiszámíthatatlan jogosultságát és elért ered­Mi — mondja Danyi Ist­ván — sosem éltünk, még a legínségesebb időkben sem a szó szerinti, akkor még dívó korta vagyok munkaerő-csábítással. Mitöbb: Nagybátonyba, a ezt alapjaiban helytelen cse- Ipari Szakmunkásképző In- lekedetnek tartottuk. A kéz- tézetbe, ahol utánpótlásunk el- dettől az egyik legnehezebben méleti képzése folyik. Nélkü- járható, de most már elmond- lük egyébként — bevallom — hatom, legeredményesebb utat nem jutottunk volna el az van — mondom Danyi István- választottuk. Hogy önerőből utánpótlás ily fokú biztosítá- nak — elképzelhetetlen, hogy valósítsuk meg azt a munka- sáig, mint ahol most tartunk, csak mézesmadzagot húzná- erő-szükségletet, amely nem Csodajó kapcsolatokat sikerült nak el a szakmában még ta- csak a mostani — naponkénti kialakítanunk diákokkal, ta- pasztalatlan fiatalok orra — zavartalan termelésünket nárokkal, úgy, hogy nyűgöd- előtt... biztosítja, hanem nyugodalom- tan ki merem jelenteni: azt a — így igaz. Nem darab­mai tölt el bennünket: a jövő bizonyos „Munkaerőfelvétel számként, „egy darab főként” feladatait is, órájuk alapozva, nincs!” táblát most is ki- kezeljük a fiatalokat, igaz maradéktalanul végre tudjuk akaszthatjuk. És jövőre,^ meg másokat sem. Kezdettől nagy hajtani. az azt követő esztendőkben figyelemmel kísérjük minden­Szól a személyzeti és okta- is. ki munkáját, s évenként vagy tási vezető, s mintha önelé- — ön tehát mindenféle néha még sűrűbb időközön- gedetten dörzsölné össze munkaerőkérdés egyszemélyi ként ülünk le velük tapaszta- tenyerét. Mondom is ezt ne- megoldója Mátranovákon? lataikról, gondjaikról s min- ki: — Szó sincs róla, sőt, tilta- denféle elképzeléseikről be­— Szóval, markukban a di- kozom minden effajta megái- szélgetni. És higgye el. ez min­csőség? lapítás ellen. Ez kollektív te- den „mézesmadzagnál” töb­— Rosszul ismer minket, ha vékenység. Hiszen mire men- bet ér. azt hiszi: most már ülünk a nék én egymagám, ha az üzem Se szeri, se száma a Ganz- babérjainkon. Hiszen az el- vezetői nem támogatnák el- nál a fiataloknak nyújtott ked­vezményeknek. A munkakez­dést segítő négyezer forint mellett, a gyáregység által számukra nyitott takarékbe­téten keresztül — ahová há­rom éven át havonta három­száz forintot helyeznek el — most még egy nagyobb vonz­erőt jelentő akciót is beindí­tottak. Hosszú évek vajúdása után reális lehetőség nyílt arra, hogy Mátranovákon, a régi futballpálya helyén, meg­kezdjék négy, egyenként négy­szintes, összesen nyolcvanhat lakásos „vasastömb” kiala­kítását. megtett hogy az ményeit vonják kétségbe. Hol­ott a szocialista • iparosítás nélkül jelenleg nem csak az sikra megszűntek. Az ener­gia- és nyersanyaghiány ré­me hazánkat jelenleg kevés­bé fenyegeti, mint sok ná­lunk fejlettebb országot, kész­termékeink elhelyezése is hosszabb távon biztosított a KGST-országok piacain. A KGST-országok árufor­galmában az alkalmazott ár­képzési elv és gyakorlat csil­lapítja a lökésszerű drágulá­sok, költségnövekedések ér­vényesülését, kiszűri, a tőkés­piacokon rövid távon ható nemzetközi konjunkturális és spekulációs fejlesztése árhullámzásokat. Jellemző, például, hogy a KGST-orszá­gok közötti forgalomban az olaj jelenlegi tonnánkénti ára 93 rubel, a tőkés világpiaci ára pedig mintegy 200 dollár. A jelenlegi árképzési rend­szer lehetővé teszi, hogy a tőkés világpiaci árak ugrás­szerű emelkedése, s a csere­arányromlásból adódó veszte­ségek ne egyszerre zúdulja­nak a szocialista gazdaságok­tőkéspiaci viszonyai köze­pette a hosszú távú, államkö­zi megállapodások bizonyos fokú védettséget nyújtottak. _ _ ország gazdasági fejlettsége, JÓ1 emlékszünk még az olaj- ra, hanem lassan, fokozatosan hanem a lakosság életszínvo- ^álság időszakára, amikor a érvényesüljenek. De a csere- .... , hagyományos es megbízható, aranyromlást, az ebből szár­nala is lényegesen alacso- tőkés-kooperációs- és árukap- mazó árveszteségeket azért nyabb szinten állna. csolatok egyik napról a ®á- így sem tudjuk elkerülni. Miközben a tőkés világpiaci olajárak növekedése az idén átmenetileg megállt, sőt idő­legesen még csökkent is, a KGST-olajárak évről évre to­vább növekednek, mindad­dig, amíg nem érik el a je­lenlegi tőkéspiaci árszintet. Következésképpen a nemzet­közi cserearányromlásból származó hazai árveszteségek egyre növekvő hányada szár­mazik a KGST-országokkal folytatott áruforgalomból, így számolhatunk azzal, hogy a magyar gazdaság külső egyensúlyi gondjai — leg­alábbis részben — már a kö­zeljövőben a rubelelszámo­lású áruforgalomban jelent­keznek. A VI. ötéves terv példá­ul a KGST-országokkal le­bonyolított áruforgalomban az import 12 százalékos, az export 32 százalékos növeke­dését írja elő. Az import és az export növekedése kö­zötti jelentős különbség el­lenére a képződő árvesztesé­geknek csupán egy részét egyenlítjük ki áruszállítások­kal, a másik része — hitelek­kel még nem teljesen fede­zett módon — az ország adós­ságállományát növeli. Kovács József ☆ sikeres — Akkor hát ön embernek érzi magát? — . . .Tevékenységemért sok helyütt elismernek én én — ezt lényegesnek tartom — egy­két dologtól eltekintve elége­dett vagyok munkahelyi körül­ményeimmel — Mondja! Ön tanárember? — Nem. Miért? — Mert tudok róla: tavaly pedagógusnapkor azon keve­sek közé tartozott az ország­ban, akik ez alkalomból a Ki­váló munkáért miniszteri ki­tüntetést megkapták... Danyi István most sem kommentál. Csak úgy magá­nak, elmosolyodik. Mondják, embere az utánpótlás-nevelés­nek. .. Karácsony György I NÓGRÁD - 1981. augusztus 26., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents