Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

Az ötnapos munkahét bevezetésére készülnek Gondos ielmérés alapián, a dolgozókkal való egyeztetés után döntenek a bevezetés mód’áról A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben 1981. október 1- től bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Ez a fontos társada­lompolitikai intézkedés a gyár dolgozói életmódjának jelen­tős javítását szolgálja, Mi­után áz ötnapos munkahét bevezetését saját erőből kell megoldani, mégpedig úgy, hogy ezzel sem a termelési érték, sem a vállalati nyere­ség, sem pedig a partnerkap­csolatok nem károsodhatnak, így a gyárban gondos előké­szítő munka előzi meg a fon­tos lépést. Az új munkarend beveze­tésével vállalati szinten a munkaidőalap mintegy 2,3 százalékos csökkenésével szá­molnak, amely csaknem 290 fő munkaidőalapjának felel meg. A munkaidőalap csök­kenését sokoldalú intézkedés­sel akarják ellensúlyozni. Az üzemek segítségével gondo­san mérték fel a lehetősége­ket és szinte órára kidolgoz­ták a veszteségidő pótlásá­nak és ellensúlyozásának le­hetőségeit. Megállapították, hogy kü­lönböző műszaki intézkedé­sekből 101 ezer 157 óra ki­esést tudnak pótolni. Ez a kieső idők 17,7 százalékát ad­ja. Szervezési intézkedések­ből 106 ezer 970 óra, fejlesz­tésből és beruházásból 119 ezer 261 óra, az intenzitás nö­vekedéséből 58 ezer 988 óra, a terven belüli létszámnöve­kedésből 27 ezer 720 óra. Egyéb intézkedésekből pedig 161 ezer 673 óra kiesését tud­ják ellensúlyozni. Az üzemek és gyárrészlegek természetesen külön rész­letes terveket készítettek a gyár vezetésével előzetesen egyeztetett elképzelések alap­ján. Az üzemek lehetőségeinek számbavételénél az volt a fő cél, hogy a javaslatok több- irányúak legyenek és meny- nyiségileg valamelyest na­gyobb óraszámú megtakarí­tást biztosítsanak a kiesett időnél, mert ezzel a szelekció megvalósíthatóságára, az ösz- szeegyeztetett lehetőségek ésszerű öszekapcsolására ad­jon lehetőséget. Az ötnapos munkahét prog­ramjának kidolgozása során arra is gondot fordítottak, hogy a munkaidő-csökkentés­sel párhuzamosan a dolgo­zók keresete ne csökkenjen, hanem szinten maradjon. En­nek érdekében az. időbéres dolgozók órabérét a munka­idő-csökkentés arányában módosítják. A heti munkaidő 44 óráról 42 órára csökkentése esetén az órabéreket 4,8 százalékkal emelik. A heti 44 óráról 40 órára csökkenő munkaidő esetén az órabéreket 10 szá­zalékkal emelik. A teljesít­ménybérben foglalkoztatott dolgozóknál a béreknek olyan mértékű növelését tervezik, amely biztosítja, a csökken­tett munkaidőre előírt telje­sítményekhez a korábbi ke­resetet. A havidíjas fizikai és nem fizikai állományú dol­gozók alapbére változatlan marad. Az ötnapos munkahéttel kapcsolatos vállalati terve­ket és programokat a-felsőbb rendeletek és ágazati irányel­vek figyelembevételével ál­lították össze, amelyet már eddig is több fórum elé ter­jesztettek és a dolgozókkal történő megismertetés céljá­ból vitára bocsátják. A válla­latvezetés a dolgozók vélemé­nyének ismeretében hozza meg a végleges döntését az ötnapos munkahét bevezeté­sének módjáról. Biztató jelek és kezdeti sikerek az energiagazdálkodásban Beszélgetés Papp Istvánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatóiával Energia. E fogalomnak egy idő óta megkülönböztetett ködések szervezésében az Ipa- rangja van, jobban odafigyelünk rá, mint korábban, a ri Minisztériumnak van — és „Lassabban gyorsíts!” népszerű plakátja nem puszta rek- kell is hogy legyen — jelentős lám a számunkra; a szó szoros értelmében és képletesen szerepe, is óvatosabban adagoljuk a gázt, mintha valóban töré­keny tojás volna a talpunk és a gázpedál között. A VI. — Az ésszerűbb energia- ötéves terv energiagazdálkodási kormányprogramja sze- gazdálkodás a szemléletválto- rint az energiafelhasználás népgazdasági szinten évente csak záson kívül az olajfeldolgozás két százalékkal növekedhet, ezzel szemben az új tervidő- szerkezeti változását is igény- szak első fél évében energiafogyasztásunk — a háromszá- li... zalékos gazdasági növekedés mellett — két százalékkal csökkent! E tény jelentőségéről beszélgettünk Pápp Ist­vánnal, az Energiagazdálkodási Intézet igazgatójával, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság vezetőjével. — Az olaj világpiaci ára az — A késedelmes reagálás­utóbbi néhány esztendőben nak ezek szerint elsősorban megtízszereződött, most pedig szemléletbeni oka volt? csökkenőben van. Vélleménye szerint kivédte-e a világ az olajárrobbanás következmé­nyeit? — Kétségtelenül. Igaz, hogy az utóbbi fél évben technoló­giai változtatás nélkül is ke­vesebb kőolajat tüzeltünk el mint korábban, s ezáltal sike­rült csökkenteni a kőolajter­mékek felhasználását és im­portját, de az új krakkoló megépítésével megvalósítjuk a kőolaj-feldolgozás intenzív Tömégpolitikai oktatás a mezőgazdaságban A szakszervezeti nevelő munka célját és tartalmát mindenkor a fejlett szocialis­ta társadalom felépítésének programja, az adott időszak körülményei és időszerű fel­adatai szabják meg. E fel­adatok úgy a dolgozóktól, mint a szakszervezeti tiszt­ségviselőktől magasabb szintű elméleti és gyakorlati ismere­tet, tudatosságot és aktív cse­lekvési készséget követelnek. Ezek kifejlesztését hivatott szolgálni a szakszervezeti tö­megpolitikai és tisztségviselői zőgazdaságban politikai okta­tást szervező alapszervezetek száma. Összesen 30 alapszerv­nél, 104 csoportban, 1790 sze­mély vett részt az oktatáso­kon. Ez annyit jelent, hogy minden negyedik tag részt vett valamilyen képzésben vagy továbbképzésben. lenség, hogy egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be az oktatásba a nők — részará­nyuk több mint 36 százalék — és fiatalok, akik több mint egynegyedét adják a hallga­tóknak. Mindebben nagy sze­repe van annak, hogy alapve­tően javultak az oktatás sze Pozitívumként értékelendő, mélyi és tárgyi feltételei, an­hogy a jelenlegi három tan folyamtípus fokozatos átme­netet biztosít színvonalban, ismeretanyagban és felkészült­ségben egyaránt, így kevesebb a passzív résztvevő. Elnyerte nak ellenére, hogy egyes he­lyeken még ma is gond az elő­adóterem, hiányos a tananyag, Mindez semmit nem von le a propagandisták magas fokú felkészültségéből, lelkiismere­oktatás, amelynek helyzetéről, a hallgatók tetszését — a té- tes, odaadó munkájából. Tcbb- eredménnyeiről nemrégiben magazdagság és a variálási le­számoltak be a MEDOSZ el- hetőség mellett — a kiadott nökségi ülésén. tananyagok egyszerű nyelve­< Az 1980—81-es oktatási év- zete, közérthetősége is. ben tovább növekedett a me- Ugyancsak örvendetes je­ségük sok éves gyakorlattal, helyi ismeretekkel rendelke­zik, s ez nagy segítséget je­lent a hallgatókkal való sze­mélyes kapcsolatban. Hozzá­járul ahhoz, hogy a párt- és a KISZ-oktatás mellett ma már a szakszervezeti oktatás­nak is jelentős tömegbázisa van a mezőgazdasági üzemek­ben. — Igen. El kellett jutnunk az 1978-as pazarlási csúcshoz, módját, vagyis egységnyi kő­amikor egy százalék nemzeti- olajból nagyobb értékű ter- jövedelem-növekedésre két mékeket állítunk elő. A VI. százalék energiafogyasztás- ötéves terv e létesítménye ré- — Az olajárváltozásokra a növekedés jutott, hogy a Köz- vén több gázolajat és benzint világ többféleképpen reagált, ponti Bizottság 1978. decem- tudunk előállítani, egyúttal de mert a gazdasági növekedés béri határozata rendet teremt- csökken a fűtőolaj erőműi fel- korlátai egyszerre észrevehe- hessen a fejekben. Ennek kö- használása, ami az olajtermé- tőbbekké váltak, általános szönhető, hogy a második olaj- kék hatékonyabb felhaszná- tendencia lett a fékezés. A árrobbanás már a mozgósítás lását jelenti. állapotában ért bennünket. De még meg kellett szervezni a cselekvést, mind a tervezés­ben, mind a végrehajtásban, nagyobb összegeket kellett biztosítani az energiamegtaka­rítást eredményező beruházá- giafelhasználás sokhoz, tehát az energiagaz- /caj csökkent? dálkodás intenzív útjára kel- világszerte lett átvezetni az országot, s kiderült, növekedés lassításának mér­téke nem egyforma, mert az országok helyzete sem egyfor­ma az olajárrobbanás követ­kezményeinek kivédése tekin­tetében. A világ energiahely­zetében mindenesetre új elem, hogy az olajtól való függés né­mileg csökkent, mert az ener­giafelhasználást racionalizálták, — Mi a jelentősége annak, hogy az idén az első fél évben a tervezett kétszázalékos nö­vekedéssel szemben az ener- két százalék­hogy óriási nak mind tartalékok van­— Milyen gyakorlati ered­a fogyasztásban, ményei vannak a szemlélet­mind a termelésben. változásnak? — Hogyan reagált a mi gaz­daságunk az olajárrobbanásra? — Későn. Az első, az 1973- 74-es olajárrobbanás idején el­terjedt hogy ennek — Ennyi energiát nem ta­karíthattunk volna meg a vál­lalatoknak a viszonylag kis pénzügyi eszközökkel, jó­részt szervezéssel és gyorsan megvalósított energiafelhasz- nálás-racionalizálő intézkedé­sei nélkül,'s általában a tech­nológiai fegyelem megszilárdí­— Amíg korábban a válla­latoknál az olcsó energia a ÄhSt:.sr'i5' srs»rÄ"srs; oldásokhoz es pazarló uzemvi- 7si_ uosv a7 energia­nézet volt nálunk, ^mea^nozott ^^ár* gazdálkodásnak magában a ■k következménvei lat most megváltozott. Az ar- ? következményei nem, vagy csak kevéssé érin­tenek bennünket. Annak elle­nére, hogy már az 1974-es de­cemberi párthatározat elő­térbe állította az anyag- és energiatakarékosságot, a ha­tározat végrehajtását enyhén szólva megnehezítette az ol­csó energia korára jellemző, csak az ellátás biztonságára törekvő gyakorlatunk. Szü­lettek ugyan jó kezdeménye­zések ebben az időszakban is, de ezek nem találtak meg­felelő fogadtatásra, mert a régi gyakorlat alapján ' ki­alakult szemlélet lefegyverez­te azokat, akik a hatéko­nyabb energiafelhasználás ér­dekében tenni akartak vala­mit. sok termelésben vannak nagy tar­talékai, hogy a termék- és technológiakorszerűsítés, az ésszerűbb szervezés, a rend­szeres veszteségfeltáró mun­ka, tehát mindez együtt ígér további jelentős eredményeket. A maga­sabb fokú termelési kultúrá­ra való törekvés ugyanis azt is jelenti, hogy a magas ener­giatartalmú termékek, így például a műtrágya, a henge­sok ió iavaslatot reltáru> a cement hatékony felhasználását jobban meg­szervezzük. Az persze gazda­ságpolitikai kérdés, hogy a mainál viszonylag kisebb ener­giatartalmú késztermékeket intézkedések hatására helyen átértékelték saját ter­mékstruktúrájukat és terme­lési, technológiai rendszerü­ket is. Az anyagj ösztönzés eszközeit helyesen használták fel például a közlekedésben, az üzemanyag-takarékosság, jó néhány termelőüzemben pe­dig az energiafelhasználás ja­vításának érdekében. Válla­latok, termelőszövetkezetek, brigádok és az egyes emberek is nagyon dolgoztak ki, részint beruhá­zással, részint azonban beru­házás nélkül, szervezéssel megvalósítható, energiameg­takarítást eredményező ín- . , ... , tézkedésekre. Mindamellett igyekezzünk exportálni, így á géshidrátok A kőolaj és a földgáz je­lenleg és az elkövetkező évti­zedekben is döntő szerepet játszik az emberiség fűtő­anyag- és energiagazdálkodá­sában. Az ismert lelőhelyek azonban néhány évtized múl­va veszítenek jelentőségükből. Pótlásuk újabb olaj- és föld­gázlelőhelyek feltárásával (a világtengeren, Grönlandon, Antarktiszon stb.), valamint új szénhidrogénforrások: a gázhidrátok kitermelésével, lehetséges. A gázhidrátlelő­helyek létezését az 1960-as években bizonyították be. A számítások szerint a termé­szetes gázhidrátok keletke­zéséhez a szárazföldek több mint 27 százalékán kedvező­ek a feltételek. A világtenger területén ez az arány a 90 százalékot is eléri. A gázhid­rátok külsőleg a jéghez ha­sonlítanak, és már a XIX. század elején felfedezték őket. Feltárásukra, kitermelésükre azonban csak a mai techni­kával kerülhet sor. ma már megfigyelhető bizo­nyos együttműködési törek­vés is az egyes vállalatok kö­zött, ami biztató jele a szem­léletbeli változásnak. Koope­rációk létesülnek a hulladék­hő hasznosítására, így pél­dául a győri szeszgyár hulla­dékhőjével textilüzemet fű- tenek, a Tiszai Vegyi Művek hulladékhőjének felhasználá­sa révén kommunális, me­zőgazdasági célú energia­hasznosítást terveznek. A bor­sodi oxigénkooperáció révén kohászati, vegyipari megtakarítást lehet elérni, mert az oxigén előállításakor keletkező nitrogén felhasz­nálható a vegyiparban. Az ilyen jellegű területi koope­rációk és ágazati együttmű­Tűzhelygyári takarékosok Élénk figyelmet fordítanak a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban az ésszerű anyag- és energiatakarékos­ságra. E föladat érdekében műszaki és gazdasági intézke­tett hatásos intézkedések ered­ményeként —, így ennek ré­vén „csak” 23 ezer forint megtakarítás mutatható ki fél év alatt. A legnagyobb mérvű meg­nek értéke 1 millió 40 ezer forint. Közülük főleg a Tyi- tov és a Béke brigád jeleske­dett: 148 ezer, illetve 130 ezer forintot ír javukra a ki­mutatás; így éves tervüket dések mellett versenyfölaján- takarításra az üzemfenntartá- már ők is jócskán túlteljesí­í c* tűC'ZMnlr o rr lírrnwií ni rti rií rniAnnl/»« .^1X4-4- 4 -Ci. ' 1 _ lásokat ek. is tesznek az üzemi­VERSENYBEN SPOROLNAK si gyárrészleg csapatai előtt nyílt lehetőség. Az öt kollek­tíva egész évre összesen alig 340 ezer forint megtakarítást irányzott elő. Ezt — a gyári hivatalos adatok szerint — már az első fél évben nem kevesebb, mint 800 ezer fo­rinttal túlteljesítették: 1 mil­lió 140 ezer forint gazdasági megtakarítást érve el. A Tán­A salgótarjáni öblösüveggyár Béke Szocialista Brigádja a vállalat legjobbjai közé tartozik. Elnyerték a Kiváló brigád címet. Az első féléves tervet 107 százalékra teljesítették. Az üvegfúvó brigád nyugati exportra készít RÖMER-hely- hek-'t. Képünkön: Szenes Károly brigádvezető és Draskóci Jenő üvegfúvó látható. Ebben az évben az első hat hónap folyamán — belső ki­mutatás szerint — 3 millió 179 ezer forint megtakarítást ér­tek el a tűzhelygyárban. Eb­ből másfél milliónál nagyobb összeg származott anyagtaka­rékosságból, másfél millió fo­rintot eredményeztek külön- felelő értéket spórolt meg kü- böző gazdálkodási módosí- lönböző módon, tások. Energiamegtakarításra Ugyancsak jelentékeny kevés lehetőség adódott — menyiségű anyagot takarítot- részben már korábban meg- tak meg a hidegüzemiek: en­tették. BEHOZATAL HELYETT A takarékosságot tekintve az év hátralevő részében is akad tennivaló a csapatok számára. Kiváltképp az impor­tált anyagok megtakarításával, illetve ugynezeknek az anya­csics Mihály brigád 569 ezer, goknak hazaiból való helyet­a Kandó Kálmán brigád pe­dig 430 ezer forintnak meg­tesítését célzó újítások kidol­gozásával érhetnének el az üzem számára fontos megta­karításokat. is csökkentvén gazdaságunk energiaigényességét. Az ener­giafelhasználás csökkenése a tartalékok további forrását is jelzi, nevezetesen azt, hogy a másodlagos nyersanyagokat vissza keil vinnünk a terme­lési folyamatba. A kezdeti si­kerek többek között arra utal­nak, hogy érdemes ösztönözni a korszerűsítési javaslatokat, hogy azokat gyorsabban kell elbírálni és megvalósítani, s hogy mindez rendszerszemlé­letet igényel: tehát az éssze- rű energiagazdálkodás ér- eiitnf deliében a folyamat egészét kell nézni és nemcsak az egyes részeket. Így például át kell hidalni azt a helyzetet, hogy manapság átmeneti pénzügyi zavar, hátráltatja a már kifejlesztett energiataka­rékos háztartási készülékek gyártását és forgalmazását, hi­szen ezek allkalmazása révén a lakosság energiafogyasztása Csökkenhet... összességében az eddigi biztató eredmények legfőbb jelentősége szerintem az, hogy részint nyilvánvaló­vá teszi az energiagazdálko­dási kormányprogram által kitűzött célok elérhetőségét, részint azonban nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy a program­ban megfogalmazott reális cé­lok elérése nem lehet kam­pányfeladat, hogy tehát a megvalósítás az indulásnál ta­pasztalt intenzitást folyama­tosan és hosszú távon igény­li. Emellett a biztató eredmé­nyek jelentősek zért is, mert arra utalnak, hogy energiagaz­dálkodásunkban a kormány- programon túlmenő tartalékok is vannak, s mert a program nyitott jellege lehetővé is te­szi a további tartalékok feltá­rását, hasznosítását. Aczél <5áb«w J NÓGRAD - 1981. augusztus 24., hétfő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents