Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)
1981-08-24 / 197. szám
Világ prolftártaí lgyesduftekt NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII. ÉVF. 197. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Ellenőrzött ellenőrzések? Az ellenőröket általában még akkor sem fogadják hárfaszóval, ha az ellenőrzöttek hite szerint náluk minden a lehető legnagyobb rendben van. Mert még a legjobb igyekezet, fegyelmezetten végzett munka ellenére is kiderülhetnek apróbb figyelmetlenségek, tévedések, jószándékú balfogások. De nem az alapjában érthető ellenőrzés-szorongás az oka annak, hogy sokan kifogásolják a gyakori, olykor egymást fedő ellenőrzéseket. A panaszt főként a termelőszövetkezeti vezetőktől hallani, de jó néhány üzem irányítói is kifakadtak már különböző fórumokon: oly gyakori és sokféle az ellenőrzés, hogy az már saját munkájuk rovására megy... Az ember akaratlanul is él a gyanúperrel: talán vaj van az illetők fején, nem egészen tiszta a kezük, vagy nem mindent tettek pontosan az adminisztráció vasszabályai szerint. Ám a legtöbb esetben szó sincs erről, a revizorok, alapos munkájuk végeztével többnyire elégedetten távoznak, legfeljebb néhány apró, inkább hanyagságból, felületességből fakadó szabálytalanság miatt kell szólniuk. Tehát a vezetők és a közvetlenül érintett munkatársak nem a rossz lelkiismeretük miatt sokallják az ellenőrzéseket — hanem valóban azért, mert értékes, hasznosabbra fordítható idő veszik el ezek miatt. Most, amikor mindenkinek minden percére, teljes figyelmére szükkség van, különösen felborzolja a kedélyeket a feleslegesnek, elhalaszthatónak, lerövidíthetőnek vagy összevonhatónak tartott ellenőrzés. Olyannyira szóbeszéd tárgya ez, hogy például egyik megyei pártbizottság ülésén is felvetődött a téma, több hozzászóló is foglalkozott az ellenőrzés-invázióval. Az egyik vállalat igazgatója tételesen is felsorolta, hogy ez idáig hányféle ellenőrzésük volt, — pedig éppen, hogy csak túl vagyunk az év első hét hónapján. Megtörtént: egy ellenőrzési szándékát bejelentő szervet megkértek, hogy lehetőleg tegyék későbbi időpontra a vizsgálódást, mert szeretnék egy kicsit kifújni magukat, vagyis teljes erőbedobással dolgozni az előző és a következő ellenőrzés között... Nilvánvalóan nem arról van szó, hogy dobjuk a lovak közé a gyeplőt, mindenki csináljon azt, amit akar, higgye, hogy a feltétlen bizalommal úgysem él vissza senki... Nem, az ellenőrzésekre szükség van, a hibák feltárása segíti a munkát, és az is igaz, hogy ha rendszeresen a körmére néznek valakinek — s itt nemcsak személyekről van szó — kisebb a veszélye annak, hogy jelentős kárt okozó tévedéseket, esetleg visszaélést követ eL Azt is be kell látni, hogy az ellenőrök nem valamiféle beteges kíváncsiságtól hajtva görnyednek a könyvek és főkönyvek fölé, néznek szét a műhelyekben, termelőszövetkezeti majorokban, lapozgatnak a dossziékban. Nekik az a munkájuk, s ha mindenkitől többet, jobbat várunk, mint eddig, akkor egészen természetes, hogy ők is tökéletesebben kívánják elvégezni feladataikat. Hallani olyan véleményt, hogy tán egy kicsit sokan vannak, s létük fontosságát bizonyítandó jutnak el a kelleténél többször is egy-egy üzembe, intézménybe. Mások szerint sok' az átfedés az ellenőrzésekben; olykor — kevesebbet zavarva — többre mennének, ha egyről-másról megkérdeznék a kollégák véleményét, akik korábban már alaposan megvizsgáltak egy-egy kérdést. Egymás munkájára jobban támaszkodva, tapasztalataikat kicserélve, a munkát valamiképpen jobban összehangolva bizonyára csökkenteni lehetne az ellenőrzések számát anélkül, hogy ez a joggal megkívánt fegyelem lazulásához vezetne. K. J. Fejlesztik a lakossági szolgáltatásokat Megyénk szövetkezeteinek meghatározó szerepük van a lakossági szolgáltatások időbeni és jó minőségű elvégzésében. Felmérve az igényeket, figyelembe véve a lakosság várható életszínvonalának alakulását, a hatodik ötéves tervben megyénk szövetkezetei 6,3, 6,5 százalékkal növelik a szolgáltatások meny" nyiségét, s a kívánságoknak megfelelően javítják a minőségét. Az általuk meghatá rozott ütem megegyezik az or- szágos előirányzattal. Az áltlagos fejlődésen belül nagyobb ütemű előrelépés várható — évi 17—18 százalék — az építőipari karbantartó-tevékenységben, a ford- rász- és kozmetikai szolgáltatásoknál. Átlag alatt marad a személygépkocsi- a háztartásigép-, a lábbelijavítás és méretestevékenység elképzelt szintje. A gépkocsijavításban a közelmúltban befejezett rekonstrukció ellenére sem következik be lényeges fejlődés, mert nem tudják biztosítani a szakképzett munkaerőt. Ezzel egy- időben az AFIT-bázisok kiépülésével létszámcsökkenéssel kell számolni. A lábbelijavítás és méretestevékenység mennyiségi szintje ugyancsak a szakemberek hiánya miatt — visz- szaesik. A kieséseket a gyorsjavítók részben tudják ellensúlyozni, mivel ezek létrehozása csak a tervidőszak végére várható. Ami a szolgáltatások összetételét illeti, a következőkkel kell számolni. Továbbra is a hagyományos szolgáltatások dominálnak, aminek aránya a hatodik ötéves terv végére eléri a 85—87 százalékot. A mennyiségi és minőségi fejlődéssel egyidejűleg a szövetkezetek folyamatosan fejlesztik, korszerűsítik a szolgáltatóegységek kulturáltságát. Á vállalat kiválói A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Asztalos János Szocialista Brigádja ötödször is elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet. Első féléves tervüket 101,7 százalékra teljesítették. A hengermű napi termelése százöt tonna. Képünkön Hiska József művezető és Curies József csoportvezető látható (Információnk a kohászati üzemekből a 3. oldalon) Elméleti és gyakorlati pályamunkák Mérnök, közgazda, munkás együtt Alkotó ifjak Elkészítették az Alkotó ifjúság pályázatra való fölhívást a salgótarjáni síküveggyár illetékesei. E dokumentumot az Állami Ifjúsági Bizottság új irányelveihez igazodván — a korábbi gyakorlattól eltérően nem egy, hanem — öt évre szólóan állították össze. Az Alkotó ifjúság pályázat az üzemi munkaverseny és az újítómozgalom szerves része. Mint ilyennek fontos célja, hogy a fiatal szakemberek gazdaságilag hasznos tevékenység közepette gyarapítsák a munkájukhoz kellő ismereteket. Pályázhat minden harmincöt évestől ifjabb mérnök, közgazda, iparművész, szakmunkás, akár egyénileg, akár csoportosan. Megnyílt a XI. salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás Megnyílt a tizenegyedik, salgótarjáni szabadtéri szo- borkiálllítás tegnap délután hat órakor a város főterén, ahol az ünnepi megnyitó előtt a bányász-fúvószenekar adott térzenét. A megjelenteket, a megyei, városi párt-, állami és társadalmi szervek vezető képviselőit, köztük dr. Gordos Jánost, az MSZMP Nógrád , megyei Bizottságának titkárát, Fekete Nándort, Salgótarján város Tanácsának elnökét, s a művészeket dr. Kun András, a Salgótarjáni városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte, ezután Kiss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Kos- suth-díjas, kiváló művész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke mondott megnyitó beszédet. Többi között hangoztatta, hogy a mi társadalmunk az életforma minőségére is nagy hangsúlyt fektet. Pártunk legutóbbi kongresszusa kiemelte az emberi tényező szerepét a szocialista fejlődésben, nem csak a termelésben, hanem az életforma kultúrájának alakításában is. S éppen napjainkban, a megnövekvő szabad idő szintén jel- Si e kérdés jelentőségét. A továbbiakban szólott arról, hogy bár Salgótarján lakói, úgy élnek, mint a bárhol másutt élő emberek az országban, egyúttal sajátos helyzetben is vannak. Többletet jelenthet ugyanis életükben az a színvonalas várostelepítés, amely itt megvalósult. Ez nem csak a köz- gondolkodásban érződik, hanem a kultúrához való v: • szonyban is jobb lehetőséget ad. A megyei művelődési központ programja sokat jelent az emberi kapcsolatok alakításában is, például a szabadtéri szoborkiállítások, a kifelé fordulás szándékáról vallanak. Ezek a kiállítások ugyanis a kulturális találkozások kiemelkedő alkalmai. Ugyanakkor a szakmai közvélemény számára is kiemelkedő jelentőséggel bírnak, hiszen folyamatosan bemutatják a jelenkori hazai köztéri szobrászat eredményeit, ezen belül a legjellemzőbb művészi törekvéseket. Külön szólott Kiss István Gyurcsek Ferenc szobrász- művész alkotásairól, kamarakiállítása kapcsán. Mint mondotta, Gyurcsek Ferenc egész művészi programjában erős az egyértelmű politikai töltésű társadalmi azonosulás és elkötelezettség. Másrészt formanyelve érdemel figyelmet, amely példája annak, hogy valójában a realizmus követeli meg a legerősebben az igazi kísérletezést, amely nem önmagáért való. Az idei szabadtéri szobor- kiállításon, mintegy tucatnyi, művész több mint húsz alkotása szerepel. Ezen túl Gyurcsek Ferenc műveiből, kamarakiállítás látható a megyei művelődési központ előterében. Kiss István megnyitó beszédét mondja Felvétel: GyurkÓ P. Két kategóriába sorolják a beérkező munkákat a síküveggyárban. Megpróbálják szellemi és gyakorlati csoportra osztani a kidolgozott javaslatokat. A szellemi pályázatok közé a gyárnak, a vállalatnak vagy az egész népgazdaságnak hasznos elméleti munkák tartoznak. Ezek benyújthatók írásban, rajzban, modellben. Díjazni csakis a ténlyegesen alkalmazható ötleteket szabad. „Gyakorlati” címkével látják el a gazdálkodás ésszerűsítését célzó indítványokat, és a szakmunkások újításait. Ez utóbbiaktól főleg a választékbővítést célzó pályázatokat szeretnének látni a gyári vezetők. Egy „járulékos” haszonra is számítanak az üzemben: a jelenlegitől szélesebb körben honosodik meg a csapatmunka a pályázat hatásaként. A mostani formában összeállított fölhívás ugyanis — remélhetőleg — lehetőséget kínál arra, hogy mérnök, közgazda, művész és munkás együtt oldjon meg valamilyen, az egész gyári kollektíva számára fontos föladatot, mint alkotó közösség. Az öt évre szóló fölhívást minden évben új témalista frissíti föl. Tavaly, még a régi irányelvek szerint kiírt Alkotó ifjúság pályázaton ötvenkilenc téma szerepelt a lajstromban, ebből húszat dolgoztak föl, kettőt az ÜM-köz- pontba is továbbítottak. Most a pályázattal egyidőben egy húsz pontból álló témajegyzéket készítettek az illetékesek,’ Ebben főként a takarékossági és a minőségjavítási lehetőségekre hívják föl az alkotó ifjak figyelmét, ám megtalálható a javasolt témák közt az ügyvitel-ésszerűsítés is. E kérdések kidolgozásához a gyár megadja a pályázóknak a kellő segítséget mindenben. Lényeges momentum, hogy a pályamunkák elbírálása — minden évben a FIN idejében történik — nagyobb nyilvánosság előtti szakmai tanácskozáson zajlik le, így módot kínálnak az ifjú szakembereknek a véleménycserére, vitára. A pályázat szövegének sokszorosítása jelenleg folyik, pár napon belül eljuttatják a dokumentumokat a munkahelyek és a KlSZ-alapszerveze- tek vezetőihez. Szövetkezeti szakemberek XII. országos találkozója Siklóson Siklóson vasárnap megnyílt a szövetkezeti szakemberek XII. országos találkozója, amelyen a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek — képviselői megvitatják a mozgalom időszerű kérdéseit. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetkezetpolitikai fórum. Az Országos Szövetkezeti Tanács támogatásával, 1970 óta minden év nyarán megrendezi a TIT Baranya megyei szervezete. Az idei — a Pannónia 81. nevet viselő — tanácskozás alaptémája: a szövetkezeti mozgalom feladatai a nyolcvanas években. A 10 napos eszmecsere során szó lesz — többek között — a párt szövetkezetpolitikájáról, a szövetkezeti jogszabályokról, a érdekképviselet szerepéről, az üzem- és munkaszervezésről. Megrendezik a kongresszusi fórumot, amely a szövetkezeti ágazatok közelgő kongresszusainak elméleti előkészítését szolgálja. A szabadidős-program során a szakemberek megtekintik az „Ellentétek” című szövetkezeti tárgyú magyar filmet, s találkoznak az alkotókkal és a szereplőkkel.
