Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-24 / 197. szám

Világ prolftártaí lgyesduftekt NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII. ÉVF. 197. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ Ellenőrzött ellenőrzések? Az ellenőröket általában még akkor sem fogadják hárfaszóval, ha az ellenőrzöttek hite szerint náluk minden a lehető legnagyobb rendben van. Mert még a legjobb igye­kezet, fegyelmezetten végzett munka ellenére is kiderülhet­nek apróbb figyelmetlenségek, tévedések, jószándékú bal­fogások. De nem az alapjában érthető ellenőrzés-szorongás az oka annak, hogy sokan kifogásolják a gyakori, olykor egy­mást fedő ellenőrzéseket. A panaszt főként a termelőszövetkezeti vezetőktől hal­lani, de jó néhány üzem irányítói is kifakadtak már külön­böző fórumokon: oly gyakori és sokféle az ellenőrzés, hogy az már saját munkájuk rovására megy... Az ember aka­ratlanul is él a gyanúperrel: talán vaj van az illetők fején, nem egészen tiszta a kezük, vagy nem mindent tettek pon­tosan az adminisztráció vasszabályai szerint. Ám a legtöbb esetben szó sincs erről, a revizorok, alapos munkájuk vé­geztével többnyire elégedetten távoznak, legfeljebb néhány apró, inkább hanyagságból, felületességből fakadó szabály­talanság miatt kell szólniuk. Tehát a vezetők és a közvetlenül érintett munkatársak nem a rossz lelkiismeretük miatt sokallják az ellenőrzése­ket — hanem valóban azért, mert értékes, hasznosabbra for­dítható idő veszik el ezek miatt. Most, amikor mindenkinek minden percére, teljes figyelmére szükkség van, különösen felborzolja a kedélyeket a feleslegesnek, elhalaszthatónak, lerövidíthetőnek vagy összevonhatónak tartott ellenőrzés. Olyannyira szóbeszéd tárgya ez, hogy például egyik me­gyei pártbizottság ülésén is felvetődött a téma, több hozzá­szóló is foglalkozott az ellenőrzés-invázióval. Az egyik vál­lalat igazgatója tételesen is felsorolta, hogy ez idáig hány­féle ellenőrzésük volt, — pedig éppen, hogy csak túl va­gyunk az év első hét hónapján. Megtörtént: egy ellenőrzési szándékát bejelentő szervet megkértek, hogy lehetőleg te­gyék későbbi időpontra a vizsgálódást, mert szeretnék egy kicsit kifújni magukat, vagyis teljes erőbedobással dol­gozni az előző és a következő ellenőrzés között... Nilvánvalóan nem arról van szó, hogy dobjuk a lovak közé a gyeplőt, mindenki csináljon azt, amit akar, higgye, hogy a feltétlen bizalommal úgysem él vissza senki... Nem, az ellenőrzésekre szükség van, a hibák feltárása segíti a munkát, és az is igaz, hogy ha rendszeresen a körmére néz­nek valakinek — s itt nemcsak személyekről van szó — kisebb a veszélye annak, hogy jelentős kárt okozó tévedé­seket, esetleg visszaélést követ eL Azt is be kell látni, hogy az ellenőrök nem valamifé­le beteges kíváncsiságtól hajtva görnyednek a könyvek és főkönyvek fölé, néznek szét a műhelyekben, termelőszövet­kezeti majorokban, lapozgatnak a dossziékban. Nekik az a munkájuk, s ha mindenkitől többet, jobbat várunk, mint eddig, akkor egészen természetes, hogy ők is tökéletesebben kívánják elvégezni feladataikat. Hallani olyan véleményt, hogy tán egy kicsit sokan vannak, s létük fontosságát bizonyítandó jutnak el a kelle­ténél többször is egy-egy üzembe, intézménybe. Mások sze­rint sok' az átfedés az ellenőrzésekben; olykor — keveseb­bet zavarva — többre mennének, ha egyről-másról meg­kérdeznék a kollégák véleményét, akik korábban már ala­posan megvizsgáltak egy-egy kérdést. Egymás munkájára jobban támaszkodva, tapasztalataikat kicserélve, a munkát valamiképpen jobban összehangolva bizonyára csökkenteni lehetne az ellenőrzések számát anélkül, hogy ez a joggal megkívánt fegyelem lazulásához vezetne. K. J. Fejlesztik a lakossági szolgáltatásokat Megyénk szövetkezeteinek meghatározó szerepük van a lakossági szolgáltatások idő­beni és jó minőségű elvég­zésében. Felmérve az igénye­ket, figyelembe véve a la­kosság várható életszínvona­lának alakulását, a hatodik ötéves tervben megyénk szö­vetkezetei 6,3, 6,5 százalékkal növelik a szolgáltatások meny" nyiségét, s a kívánságoknak megfelelően javítják a minő­ségét. Az általuk meghatá rozott ütem megegyezik az or- szágos előirányzattal. Az áltlagos fejlődésen belül nagyobb ütemű előrelépés várható — évi 17—18 száza­lék — az építőipari karban­tartó-tevékenységben, a ford- rász- és kozmetikai szolgálta­tásoknál. Átlag alatt marad a személygépkocsi- a háztar­tásigép-, a lábbelijavítás és méretestevékenység elképzelt szintje. A gépkocsijavításban a kö­zelmúltban befejezett rekonst­rukció ellenére sem követke­zik be lényeges fejlődés, mert nem tudják biztosítani a szak­képzett munkaerőt. Ezzel egy- időben az AFIT-bázisok ki­épülésével létszámcsökkenés­sel kell számolni. A lábbelijavítás és mére­testevékenység mennyiségi szintje ugyancsak a szakem­berek hiánya miatt — visz- szaesik. A kieséseket a gyors­javítók részben tudják ellen­súlyozni, mivel ezek létreho­zása csak a tervidőszak végé­re várható. Ami a szolgáltatások össze­tételét illeti, a következőkkel kell számolni. Továbbra is a hagyományos szolgáltatások dominálnak, aminek aránya a hatodik ötéves terv végére eléri a 85—87 százalékot. A mennyiségi és minőségi fejlődéssel egyidejűleg a szö­vetkezetek folyamatosan fej­lesztik, korszerűsítik a szol­gáltatóegységek kulturáltsá­gát. Á vállalat kiválói A Salgótarjáni Kohászati Üzemek Asztalos János Szocialista Brigádja ötödször is el­nyerte a Vállalat kiváló brigádja címet. Első féléves tervüket 101,7 százalékra teljesítet­ték. A hengermű napi termelése százöt tonna. Képünkön Hiska József művezető és Cu­ries József csoportvezető látható (Információnk a kohászati üzemekből a 3. oldalon) Elméleti és gyakorlati pályamunkák Mérnök, közgazda, munkás együtt Alkotó ifjak Elkészítették az Alkotó if­júság pályázatra való fölhí­vást a salgótarjáni síküveg­gyár illetékesei. E dokumen­tumot az Állami Ifjúsági Bi­zottság új irányelveihez iga­zodván — a korábbi gyakor­lattól eltérően nem egy, ha­nem — öt évre szólóan állí­tották össze. Az Alkotó ifjúság pályázat az üzemi munkaverseny és az újítómozgalom szerves része. Mint ilyennek fontos célja, hogy a fiatal szakemberek gazdaságilag hasznos tevé­kenység közepette gyarapít­sák a munkájukhoz kellő is­mereteket. Pályázhat minden harmincöt évestől ifjabb mér­nök, közgazda, iparművész, szakmunkás, akár egyénileg, akár csoportosan. Megnyílt a XI. salgótarjáni szabadtéri szoborkiállítás Megnyílt a tizenegyedik, salgótarjáni szabadtéri szo- borkiálllítás tegnap délután hat órakor a város főterén, ahol az ünnepi megnyitó előtt a bányász-fúvószenekar adott térzenét. A megjelenteket, a megyei, városi párt-, álla­mi és társadalmi szervek ve­zető képviselőit, köztük dr. Gordos Jánost, az MSZMP Nógrád , megyei Bizottságá­nak titkárát, Fekete Nándort, Salgótarján város Tanácsá­nak elnökét, s a művészeket dr. Kun András, a Salgótar­jáni városi Tanács művelő­désügyi osztályának vezető­je köszöntötte, ezután Kiss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Kos- suth-díjas, kiváló művész, a Magyar Képzőművészek Szö­vetségének elnöke mondott megnyitó beszédet. Többi között hangoztatta, hogy a mi társadalmunk az életforma minőségére is nagy hangsúlyt fektet. Pártunk leg­utóbbi kongresszusa kiemel­te az emberi tényező szere­pét a szocialista fejlődésben, nem csak a termelésben, ha­nem az életforma kultúrá­jának alakításában is. S ép­pen napjainkban, a megnö­vekvő szabad idő szintén jel- Si e kérdés jelentőségét. A továbbiakban szólott arról, hogy bár Salgótarján lakói, úgy élnek, mint a bárhol másutt élő emberek az or­szágban, egyúttal sajátos helyzetben is vannak. Több­letet jelenthet ugyanis éle­tükben az a színvonalas vá­rostelepítés, amely itt meg­valósult. Ez nem csak a köz- gondolkodásban érződik, ha­nem a kultúrához való v: • szonyban is jobb lehetőséget ad. A megyei művelődési köz­pont programja sokat je­lent az emberi kapcsolatok alakításában is, például a szabadtéri szoborkiállítások, a kifelé fordulás szándékáról vallanak. Ezek a kiállítások ugyanis a kulturális találko­zások kiemelkedő alkalmai. Ugyanakkor a szakmai köz­vélemény számára is kiemel­kedő jelentőséggel bírnak, hiszen folyamatosan bemu­tatják a jelenkori hazai köz­téri szobrászat eredménye­it, ezen belül a legjellemzőbb művészi törekvéseket. Külön szólott Kiss István Gyurcsek Ferenc szobrász- művész alkotásairól, kamara­kiállítása kapcsán. Mint mon­dotta, Gyurcsek Ferenc egész művészi programjában erős az egyértelmű politikai töl­tésű társadalmi azonosulás és elkötelezettség. Másrészt formanyelve érdemel figyel­met, amely példája annak, hogy valójában a realizmus követeli meg a legerősebben az igazi kísérletezést, amely nem önmagáért való. Az idei szabadtéri szobor- kiállításon, mintegy tucatnyi, művész több mint húsz al­kotása szerepel. Ezen túl Gyurcsek Ferenc műveiből, kamarakiállítás látható a me­gyei művelődési központ elő­terében. Kiss István megnyitó beszédét mondja Felvétel: GyurkÓ P. Két kategóriába sorolják a beérkező munkákat a sík­üveggyárban. Megpróbálják szellemi és gyakorlati cso­portra osztani a kidolgozott javaslatokat. A szellemi pá­lyázatok közé a gyárnak, a vállalatnak vagy az egész népgazdaságnak hasznos el­méleti munkák tartoznak. Ezek benyújthatók írásban, rajzban, modellben. Díjazni csakis a ténlyegesen alkal­mazható ötleteket szabad. „Gyakorlati” címkével lát­ják el a gazdálkodás éssze­rűsítését célzó indítványokat, és a szakmunkások újítása­it. Ez utóbbiaktól főleg a vá­lasztékbővítést célzó pályáza­tokat szeretnének látni a gyá­ri vezetők. Egy „járulékos” haszon­ra is számítanak az üzemben: a jelenlegitől szélesebb kör­ben honosodik meg a csapat­munka a pályázat hatásaként. A mostani formában összeál­lított fölhívás ugyanis — re­mélhetőleg — lehetőséget kí­nál arra, hogy mérnök, köz­gazda, művész és munkás együtt oldjon meg vala­milyen, az egész gyári kollek­tíva számára fontos fölada­tot, mint alkotó közösség. Az öt évre szóló fölhívást minden évben új témalista frissíti föl. Tavaly, még a ré­gi irányelvek szerint kiírt Al­kotó ifjúság pályázaton ötven­kilenc téma szerepelt a lajst­romban, ebből húszat dolgoz­tak föl, kettőt az ÜM-köz- pontba is továbbítottak. Most a pályázattal egyidőben egy húsz pontból álló témajegyzé­ket készítettek az illetékesek,’ Ebben főként a takarékossági és a minőségjavítási lehetősé­gekre hívják föl az alkotó if­jak figyelmét, ám megtalál­ható a javasolt témák közt az ügyvitel-ésszerűsítés is. E kérdések kidolgozásához a gyár megadja a pályázóknak a kellő segítséget mindenben. Lényeges momentum, hogy a pályamunkák elbírálása — minden évben a FIN idejé­ben történik — nagyobb nyil­vánosság előtti szakmai ta­nácskozáson zajlik le, így mó­dot kínálnak az ifjú szakem­bereknek a véleménycserére, vitára. A pályázat szövegének sok­szorosítása jelenleg folyik, pár napon belül eljuttatják a do­kumentumokat a munkahe­lyek és a KlSZ-alapszerveze- tek vezetőihez. Szövetkezeti szakemberek XII. országos találkozója Siklóson Siklóson vasárnap meg­nyílt a szövetkezeti szakem­berek XII. országos találkozó­ja, amelyen a három nagy szövetkezeti ágazat — a me­zőgazdasági, az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetek — képviselői megvitatják a mozgalom időszerű kérdéseit. Hazánkban ez a legjelentő­sebb szövetkezetpolitikai fó­rum. Az Országos Szövetke­zeti Tanács támogatásával, 1970 óta minden év nyarán megrendezi a TIT Baranya megyei szervezete. Az idei — a Pannónia 81. nevet viselő — tanácskozás alaptémája: a szövetkezeti mozgalom feladatai a nyolc­vanas években. A 10 napos eszmecsere során szó lesz — többek között — a párt szö­vetkezetpolitikájáról, a szö­vetkezeti jogszabályokról, a érdekképviselet szerepéről, az üzem- és munkaszerve­zésről. Megrendezik a kong­resszusi fórumot, amely a szö­vetkezeti ágazatok közelgő kongresszusainak elméleti előkészítését szolgálja. A szabadidős-program so­rán a szakemberek megtekin­tik az „Ellentétek” című szö­vetkezeti tárgyú magyar fil­met, s találkoznak az alkotók­kal és a szereplőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents