Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-02 / 180. szám

Sztárcsinálók: az első magyar rockopera r A RcA Színház — egyelő- — A díszletet régiessé, Jézus mesterkedése, aki a feltámadott megváltónak ad­ja ki magát. Kiderül, hogy re nyári „turnészínház”. Tag- ugyanakkor egyetemessé kí- jai énekesek, zenészek, tehet- vánjuk tenni — mondja Ko- séges fiatal színészek. Tavaly vácsi János. — A nyáron hu- egy mítosszal miképpen tud nyáron a margitszigeti kert- szonhat előadásunk lesz. visszaélni egy kókler. Mind­moziban Webber—Prince Sportcsarnokokban, szabadté- ezt sajátos szöveggel és sa- szerzőpáros Evita című rock- ri színpadon, cirkuszi sátor- játos zenei megfogalmazásban operáját mutatták be. A pro- ban játszunk, tehát olyan dísz- mutatjuk be. A darabban a dukciót a hazai kritika elis- letet igyekszünk kialakítani, saját merően fogadta A Sztárcsinálók: az első körívének, eredeti magyar rockopera. A a Sztárcsinálókat az óbu- szövegét Miklós Tibor írta, <jat Május 9. park cirkuszi mozgásvilágáyal zenéjét Várkonyi Mátyás sze- sátrában augusztus 15-től rezte. A mű ősbemutatója jú- augusztus 30-ig játsszák. En­nius 25-én volt a győri sport- netf előtte bemutatják né csarnokban. hány nagyvárosban is, — Miért éppen Győrben? például a szombathelyi sport­— Mindenképpen vidéken csarnokban, augusztus 4-én szerettük volna bemutatni — és 5-én a diósgyőri várszín- mondja Kovácsi János ren- pádon, 8-án és 9-én a debre- dező. Magyarországnak az cenj nagyerdei szabadtéri szín- egycentrumú jellegét (ami padon, 12-én és 13-án Szege nemzedékünk, mond­amelyik megfelel az aréna fél- hatnánk, a rockzene igézeté­ben felnőtt nemzedék látás­módjával, szóhasználatával, élünk. A Sztárcsinálókkal egy műfaj, a rockopera létéért Is küz­dünk. Tartalmilag, erkölcsi­ma leS> gondolatilag kiürültnek érezzük a ma divatos pop- és rockzenét, amely könnyű kis üzletnek tűnik, s mi tagadás, meg is lehet gazdagodni be­lőle. A Sztárcsinálók tehát az üzleti-politikai sztárcsi­nyáron Budapest—Balaton den, az újszegedi szabadtéri nálás, a showbiznisz, a szó centrummá egészül ki) akar­juk megtörni. Miklós Tibor és Várkonyi Mátyás közremű­ködtek a győri Kisfaludy Szín­házban bemutatott örvény­ben című musical színre vite­lében. A darab körüli kedve' színpadon. — Hogy d közönség tudja, mire vált jegyet: hallhatnánk valamit a mű történetéből? — Előadásunkban lennek a Néró-korabeli ző visszhang, a városi veze- ma ismert és kitalált figurái Sándor, a.£ÍT_ JL~ — iámnrrnlánn tvinnílin 1\/Ti Ír-1 no TÍKaí» ___* rr • _ , r akoztatóipari üzlet összetett problémájával foglalkozik. Néhányan a szereposztás­ból: Néró — Szolnoki Tibor, Agrippina — Kárpáti Denise, megje- Seneca — Usztics Mátyás, Ró- Kiprios-Jézus — Szakácsi tők és a színház támogatása — mondja Miklós Tibor, lehetővé tette, hogy itt le- Azt a fikciót fogadjuk gyen az ősbemutató. hogy Nérót a sztárcsináló Ag­Az operát a Rock Színház rippina és Seneca azért jut- tizenkét fős zenekara kíséri, tatták a siker csúcsára, mert tagja a Generál és az Apostol saját üzleti érdekeiket akar- legjobb zenészei. A díszlet ták érvényesíteni. A törté- Lovas Pál és Bogyó Barna netet átszövi egy szökött rab­munkája. szolga, a szélhámos Kiprios­Kriszta, Ulrika — Kováts Vendég: a kubai el. Milagros Desdunes táncmű­vésznő. Koreográfus: Éva Reinthaller és Lothar Hanff a berlini Metropol Theater balettegyüttesének művésze­ti vezetői. Herczeg Árpád A rettenetes kölyök r — öregem; adj nekem ta­nácsot —, kapott el a múlt­kor Jenő, gyerekkori cimbo­rám —, el vagyok keseredve a srácom miatt. — Hagyd, hogy a srác is — Csak nem a Virágosnye­szedje a lábát, nem ártana regben, ahol mi annak ide- neki! -• Jén? — Mondd, öregem,' te már — Ml azért Jártunk nem emlékszel azokra a bor- mert nem volt más, de oda, ne­kis jaj, csak odaérjünk a csönge- bungalóm Bánkon. — Hiszen, ha csinálna va- tésre? Ettől akarom én meg- _ az se rossz. Biztos van lamit — sóhajt Jenő —, de kímélni a fiamat. körülötte néhány négyszö­épp az, hogy nem csinál sem- — Lehet, hogy nálunk is g<ji, amelyet fó\ keu ásni mit. Ügy kezdi a napot, hogy vannak következményei, csak meg kell kapálni, beül a kocsiba, elterpeszke- nem vesszük észre? _ Hát . , „, . dik a hátsó ülésen, mint akit — Nem öregem, nálunk ^ , r°‘ éves nincsenek következményei, nnt «“Púmért csinálják. mert minket más fából fa- “ Hagyd, hogy a arác cal­— Mit csinált? rr kérdez- zasztó szorongásainkra, hogy kém van egész tűrhető tem ijedten. odakentek. Tizenhat nagy lak 11 és olyan, mint lekvár. Hiába beszélek, ma- rágták, de — sajnos — az én naiJ*! gyarázok neki, ő csak forgat' ja a szájában a rágógumit.;: — Apropói Van még ab­kölyköm egy lekvár. — Az 0 két bal kezével? — Nem is sportol semmit? Még mit nemi — Dehogynem, Vívni Jár — Ügy értsem, hogy lemegy t>ól, amit velem hozattál Pá- egy maszekhoz havi három- veletek, és... rizsből? — Van, de most azt csám­csogja, amit a feleségem ho­zott Londonból. No, szóval csak rág, rág, és én beszél- _____ ___ h etek, akár a falnak. Rond- vfvnif hiába hoztam neki szerint még a zsebrádióját is Stockholmból kétszáz dollá- odaszorítja a füléhez. — Még él a kis Philips? — Ugyan! Azóta már hoz­tam neki Münchenből egy valódi Toya-Moyát. — Tehát hallgatja a Toya- , Moyát, miközben te prédi- gótt a prérm • kálsz neki? — Rongylasztival, mert ne­— Nem prédikálok,' csak künk csak arra telt. Ezt ma­elmesélem neki, hogy én az ő gyarázom én a drágalátos fi- korában esőben, szélben, hó- acskámnak, de ő ahelyett, ban, sárban gyalog jártam az hogy hálás lenne a svéd ví­%7Á- Miért nem küldöd vala- , f*.tknt’nttTonöf11 melvik eevesületbe? . az átkozott magnót. Mire meiyiK egyesületbe. hazajövünk, zúg a fejem, — Jókat kérdezel. Nincs te- mert a könyökömön jön már hetsége. Meg nem is akar ki az a tíz tekercs. — Szegény barátom! Majd rért extraszerelést. Azt «ond°lk°dom, mit tehetnénk? mondja, ő szívesebben fociz- Megmondom. Említet­ne a haverjaival. ted* hogy a nyáron mész Nyu­----- új — Emlékszel, milyen Jókat tekercset?^1 két'három feccöltünk ml a Pamut mö- sólyom Lász,ő Strobl Alajos szobrai Strobly Alajos születésének 125. évfordulójára emlékez­ve, a Magyar Nemzeti Ga­léria kiállítással idézi fel a kiváló magyar szobrász mű­vészetét. géniusza előtt mű­veinek bemutatásával tisz­telegve. A szobrász közel, ötven esztendőre terjedő munkásságát mintegy ugyan­annyi szoborral tárja a közönség elé a kiállítás. Strobl Alajos 1881-ben, éppen 100 esztendővel ez­előtt telepedett meg Buda­pesten. A kiegyezés és a millennium közötti időszak­ban a fővárosban sok fel­adat várta képzőművésze­inket, iparművészein. ?t, így Strobl Alajost is. Ennek a korszaknak az építészet- történetét joggal jelképezi -Ybl Miklós, a társművésze­tek közül a szobrászokat Strobl Alajos, a murális piktúrát Lotz Károly és Székely Bertalan. Már az első megbízásra készült alkotásai, az Opera­ház homlokzatára került Erkel Ferencet és Liszt Fe­rencet ábrázoló szobrok is legjobb oldaláról mutatták be a fiatal szobrászt. Mű­vészetének kiemelkedő al­kotásai közé tartoznak arc­másai, mellszobrai, olykor egészalakos portrészobrai. Mint ismert, sőt elismert szobrász, főiskolai tanár, igazgató igen sok portré- megbízást kapott. A repre­zentatív portrék mellett számos műve született bel­ső Indítékból, barátságból, szimpátiából. Portréinak so­rát az 1878-ban mintázott önarcképével kezdte. Fele­Strobl Alajos: Liszt Ferenc Strobl Alajos: Gönczy Pál | ségének gyermekkori (1884) és fiatalasszonyként mintá­zott (1896) arcmása a lelki azonosulás, a művészi kife­jezés ragyogó példája. 1896- ban alkotta meg XIX. szá­zadi szobrászatunk egyik kiemelkedő alkotását, Anyánk című főművét. A mű kifejező ereje, emberi közvetlensége, megrendítő humánuma méltán emeli ki ezt a munkáját saját élet­művéből is. A magyar szobrászat • kétségkívül igen bensőséges teljesítmé­nyét az 1900-as párizsi vi* Temple János: Strobl Alajos a műtermében című festmé­nye lágkiállításon Grand-PrixJ vei jutalmazták. Megragadóak Strobl Alajos női arcmásai, mint a Pulsz- ky Ferencné, Pálmay Ilka, Pertczel Miklósné vagy a Fiatal nő című szobrai. Fér­fiakról mintázott portré­galériájában a Liszt Ferenc­ről, Munkácsy MihályrólJ Szilágyi Dezsőről, Guldal Romanelliről és Bánffy Mik­lósról készített szobrai a legnevezetesebbek. Éppen egyik utolsó portrészobrá­nak, az 1919-ben készített Guido Romanelli arcmásá­nak idején újult meg mű­vészete. Ebben a szobrában nagyjából levetette a XIX.1 századi hagyományokat, egy-- szerű és nemesen tiszta elő-- adásmódja valósághűen) szűkszavúan, romantikus il-! lúzióktól mentesen ábrázolj ta az olasz katonatisztet.’ Kivételes képességeinek bir­tokában 70 évesen fel tud­ta frissíteni művészetének eszközeit. Strobl mitológiai tárgyú fejszobrai sajátos hangvéte­lű tanulmányok. Ezek több­nyire valamelyik nagyobb kompozíciójához készültek, hogy megszemélyesítsék a mondanivalót, indokolják a választott motívumot. E plasztikai „melléktermékek” az életmű legvonzóbb alko­tásai közé tartoznak. iskolába. vócuccért, gúnyosan azt mond­— Pedig az jó félóra volt..; ja, hogy ő is szívesebben rúg­— Ha szedtük a lábunkat, ná a lasztit... BÖKKON GÁBOR: LEOPÁRD-HOLD Leopárd-Hold vonul Elrejtőznek — mézsűrü sötétség mögé hátrálnak a csillagok Az éjszaka aréna-ágyában fekszem Mért nem vagy itt? Féleki Hallod? A lélegzetem szaggatott Üvegszilánk-szökőkút — lassú ütés zajtalanul fröccsent szét gyöngyöt izzadó ablakot Leopárd-Hold vonul vörös-ezüst félszeme felfénylik ékesen éhesen rámragyog Feketedő fénybe dermednek a tárgyak magukba csukódva is érzik — félve horkantanak — lepedőn szimatoló szélben a nehéz vérszagot SZOKOLAY ZOLTÁN: CSITÍTÓ Vesztett a bankos, új kártyát nem oszt. A két tenyér közt céltalan szavak. Talán jut még egy túlvilági poszt. Talán meglátja vigaszát a vak. A vékony füstcsík tán majd égre ér. A fényes búra végre megreped. Majd szerteszéled minden két tenyér, titudj nyugodtan. Elek. Reszketek. Hang, szín — ingerszegény környezetben A képzőművészed nevelés eszközei V an grafikus, aki gyermekillusztrációi legfőbb bíráló­jának fiát, lányát kéri fel és a minőséget, a köz- érthetőséget illetően nem is csalatkozik. Az sem meglepő, hanem friss megújulásra vall, hogy Bihari Sán­dor legújabb „Rajzok a levegőre” című verseskötetét fia. Bihari Márton kedves firkájával népesítette be a címlapon, egy négyéves gyerek rajzi álmodozásával. Különösen az évszakok hangban és színben ingersze­gény lakótelepi környezetben igénylik az iskolások a szí­nek vitaminját. Nagy Előd festményeit így minősítették a rákospalotai gyerekek a lila iskolában: szép, mert na­gyon színes. A mozgástér is szűkebb a mai gyerek számára. Szűkült a rét, a vízpart, sok a bekerített rész, azért van nagy je­lentősége annak, hogy a játékokat készítő formatervezők az iparművészeti főiskolán fokozott gondot fordítanak a mozgást igénylő közösségi és egyéni gyermekjátékok ter­vezésére, melyhez élénk színeket használnak. Éppen a mai életformából adódó sok passzivitás, túlzott televíziónézés el­lenpontjaként helyes az a gyakorlat, melyet a Magyar Nem­zeti Galéria valósít meg. Itt Várnagy Ildikó és Szabados Árpád szobrász- és grafikusművészek vezetésével olyan gyermekfoglalkozások szerveződtek az elmúlt években, ahol a sok ide érkező gyerek szabad elhatározásból, saját képze­lete alapján fest, rajzol, készít játékot és plasztikát. Így a képzőművészet üzenete ötvöződik játékos elemekkel, belső örömmel. Ilyen kezdeményezés a Szépművészeti Múzeumé is. Vácott, Hódmezővásárhelyen aszfaltrajzversenyeket ren­deznek, és Igen szép Szentendrén az a betonkerítés a Pest megyei Művelődési Központ közvetlen szomszédságában, mely a mesevilágot eleveníti fel egyetlen színes panorámá­ban a gyermekfantázia közreműködésével. Százhalombattán batikok készülnek az általános iskolá­ban, az egyik kislány 1981-ben kapta meg a Nehru nem­zetközi díjat. Évek óta hirdet pályázatot a mezőgazdasági múzeum, évek óta rendez országos rajzkiállításokat a me­zőgazdaság témaköréből. Egyéni munkák váltakoznak kol­lektív fali festményekkel, s itt kiderül az is, hol kiemel­kedő a rajztanítás —, a keceli, szokolyai, gyáli gyerekek évekre visszamenően remekelnek. Egyes iskolákban, így Dunakeszin és Csepelen rendsze­resen tartanak képzőművészeti bemutatókat az aulában, s ez az egész lakótelep közművelődését szolgálja, hiszen a szülők is bekapcsolódnak a tárlatlátogatásba. Kiskunlachá- zán a Munkácsy Mihály Általános Iskola nemcsak arról ne­vezetes, hogy felavatták névadójukról Domonkos Béla szob­rát, hanem arról is, hogy százával viszik a nevelők erről a helyről tanítványaikat az ország nevezetes múzeumaiba. Általában a kiállítóhelyiségek vendégkönyvei tanúskodnak arról, hogy szívósan és rendszeresen növekszik a diákok múzeumlátogatása, milliós az évi nézőszám. Az is vonzó példa, hogy a gödöllői gyermekkönyvtár felavatásával egy időben helyezték el Szekeres Erzsébet ajándékát, egy nagyméretű faliképet az égigérő fáról. Sok helyen gyakorlat, hogy a művészek minden ellenszol­gáltatás nélkül ajándékoznak. Uhrig Zsigmond 'egész soro­zat festményt adott egy gödi gyermekkórháznak, Szuppán Irén faliszőnyegekkel lepte meg a dunakeszi iskolásokat. Sokat tehet a társadalom, ha az egyes oktatási intéz­ményekbe monumentális méretű alkotásokat rendel meg a művészettől, s az örvendetes, hogy az új iskolák általában élnek ezzel a lehetőséggel. Szemet gyönyörködtető az egyik új kecskeméti általános iskola, ahol a külső homlokzaton Csik István mozaikja fogadja reggelenként színes, vizulás köszöntéssel az érkezőket. Gyönk is gazdagodott azzal, hogy 1980-ban az iskola új részébe került Vecsési Sándor seccója — hozzájárul az esztétikum itt is a neveléshez, a har­móniához. B' udapesten, a XX. kerületben működik a Kisduna Ga­léria. Nyolc esztendeje váltják egymást a magyar, német, lengyel, japán, indiai, egyiptomi kiállítások és nyolc esztendeje tartanak egy lelkes rajztanár vezetésé­vel a művek között inspirativ rajzórákat. Ez Is egyik for­mája a képzőművészet és az iskola alkotó kapcsolatának, mely időtől és embertől függően számtalan variációt és el- ' mélyülés! fokozatot eredményez. így például Tápiószent- mártonban ötven-hatvan kisiskolás készít kerámiát Várallyai Béla vezetésével, szemet, szívet gyönyörködtetően. Losonczi Miklós NÓGRÁD — 1981. augusztus 2., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents