Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-23 / 196. szám

■■■0t I É*frX ' ; ‘ ‘i 'Tv‘'r,lA ' Xi (dÄ ' • ' 4':). • -" ’ L í,: 4^'^yyfe^ ... .lgí^;\Hl''ifilif >V.v ...."'„.f. ■ - ' V ■ ■ hiLJ S'-‘ t-L-'v'^V A Magyamándori Állami Gazdaság nagy fehér hússertései tenyészállatként is keresettek ■em csak megyénkben, hanem a megyén kívül is. Évente több ezer darab koca- és kan- süldőt értékesítenek. Képünk a sertéstelep fiaztatójában készült. Átépítik a kemencét Hatalmas munka — * megbicsaklásokkal — Mikor legutóbb beszél- tervezett öt plusz kettes mun- nagyon — közli Lórik István gettünk, emberhiánnyal küsz- kahetet szerveztük át: majd- kőműves. — Nehezek ezek a ködtek... nem folyamatosan dolgoztak kövek — Ez fennáll most is. A az építők. Másodszor: a bol­hatvankét építési napot mi tozatok behajtását brigád- kora samott-téglát — majd úgy terveztük, hogy végig munkának adtuk ki, ebben letörik a csuklóm. hatvan kőműves dolgozik, részt vehetnek vezetők is, Ehelyett júniusban negyven- műszakiak is — mondja Pál­kettő, júliusban negyvenegy falvai László, a fenntartási volt nálunk. Augusztusban ed- gyáregység' vezetője. — Így dig még kevesebb. Ez a hu- az építést hetven nap alatt vek. És efceket a téglákat nem szonöt százalékos létszámhi- befejezzük. Várhatólag szép- ketten rakják a helyükre. Csak ány azonban nem jelenti, hogy tember 6-ra lesz kész. Termé- egy ember fér hozzá, a kemence építési ideje hu- szetesen megfeszített munká­val. Hetykén fölemelek egy jó­— Lehet vagy huszonöt kiló... — Vannak még harminc­kilósak is: a főboltozati kö­szonöt százalékkal megnyú­lik. .. ZÖKKENŐK, GUBANCOK Május 11. óta zajlik a sal­gótarjáni síküveggyár legna­gyobb kemencéjének, a Zagy- közel va III-nak a fölújítása. A bez monstruózus munkát gon- p0ros dósán összeállított ütem- megy terv* szerint végzik, ennek da- ber cára zökkenők lassítják az _ Napközben? A fárasztó brigádmunkával fejenként hat-hét száz forin­Ebben a megfeszített mun- tot keresnek az erre vállalko^ kában mind szellemi, mind zók. A tekintélyes summa sem erőfeszítésekkel részt csábít mindenkit, annyira ne- Versegi Aladár épí- héz kenyérkereset ez. testi vállal tésvezető. Látogatásunkkor — a műszakváltás ide jé- EGY TANULSÁG! — meszes, habarcsos, munkaruhában jön- a megtermett szakem­építést. irányítok, Bár a kemence egynapi ter­melése igen nagy érték, az il­letékesek úgy döntöttek, hogy Szervezek, az alkotmány ünnepén mind­Tervkészítéskor az Üvegipa- Most beállok téglát rakni, ri Műveken belüli társgyá- _ ilyenkor ki szervez, irá- rak kőműveseire is számítót- nyít( átcsoportosít? tak Tarjánban. Ez azonban _ Mindenki tudja, mit kell hiú remeny volt: Tokodról csinálni, kilenc helyett három ember jött. Orosházáról a vártnál regeneratív kamra boltozaté átcsoportosítok, három napon pihentetik munkásokat, mert az eddigi feszes munkaütem sokat ki­vett belőlük. — A legnagyobb tanulsága ennek az átépítésnek — közli Egy-egy alkalmi brigád egy Pálfalvai László —, hogy ezen­túl nem szabad alapozni a később érkeztek. Azóta el is nak behajtását oldja meg egy társgyárak munkaerejére, mentek; a helyi öblösüveggyár- délutáni műszakban. Olyan Szakvállalatokat kell bevonni bol sem az előzetes elkepze- munka ez, amit ha elkezde- szerződések alapján. Ezek lesek szerint kapjak a munka- nek, egyfolytában végig kell idejében bekapcsolódnak az erőt. Csupán Párádról és Sa- csinálni. Nem tarthatnak va- elvállalt részfeladatok végre- joszentpeterrol küldtek - az csoraszünetet sem, mert nem hajtásába, így nem raknak igeret szennt a munkásokat: köthet meg a habarcs. ránk pluszterheket. Nem — Mindennap nem lehetne okoznak lemaradást nekünk, bent maradni, mert fárasztó összesen nyolcat. Más termé­szetű baj, hogy a különböző helyekről Tarjánba utazott dolgozók egyike-másika nél­külözte az ilyesfajta munká­hoz kellő — nem kevés — szakmai tudást. Ami az anyagellátást illeti: akadtak benne kibogozandó gubancok. Ha a tervezett munkaerő dolgozik, akkor anyaghiány fékezte volna az átépítést. A húzóhidak anya­gát például kerek egy hóna­pos késéssel szállította egy nyugati cég. Most is hiányoz­nak bizonyos rácselemek. VACSORASZÜNET NÉLKÜL — A kevesebb emberrel két­féleképpen gyorsítottuk a munkák ütemét. Először is a Molnár Pál Szeptemberben munkavédelmi aktíva Ne általában, hanem konkrétan Interiú az SZMT titkárával A SZOT munkavédelmi osztálya a közelmúltban tájéko- jövőben az osztály munkatár- zódó és ellenőrző jellegű szakfelügyeleti brigádvizsgálatot sai a gazdálkodó szerveknél tartott a megye tizennyolc gazdasági egységében. Ennek so- felfedett hiányosságokat szá­rán megnézték az SZMT munkavédelmi felügyeletének te- ban jelzik az illetékeseknek, vékenységét, megismerkedtek munkájuk hatásával, majd az és kérik azok írásbeli vissza- ismeretek birtokában néhány javaslatot tettek a. munka igazolását, megjelölve benne a további megjavítására. Az előbbiek ismeretében felkeres- konkrét intézkedéseket. Ez tem Sarló Bélát, az SZMT-titkárát, és megkértem arra, a gyakorlat jó alapot ad a hogy válaszoljon az előbbi témával kapcsolatos kérdése- visszaellenőrzésre, ugyanak­inkre. kor csökkenti az eljárás bü­rokratikus vonásait, előtérbe zéséről, felkészítéséről, nagy h„eIyez| a . intézkedés energiát fordítottak a Minisz- lgenyet;„ Eg/e é,rtfk ,azokkal tertanács 47. számú rendele- f megállapításokkal is, me- tében foglaltak, valamint . a *yek ® jövőben job­balesetek bejelentésével kap- 5>.an_ig<fnybf kfil venni a ti testületéi folyamatosan fi- csolatos új rendelkezések meg- a” erűbbl^en tennTa gyelemmel kísérik a munka- ismertetesere es. gyakorlati al- - te?rnt 3 védelem helyzetét. Külön ki- kalmazására. Konkrétan se- munkavédelmi bizottságok te­emelték az MSZMP Nógrád gítették a VI. ötéves terv szo- megyei Végrehajtó Bizottsá- ciális tervének munkavédelmi gának 1978. augusztus 22 -i terv fejezetével kapcsolatos határozatát, mely hosszabb feladatok körültekintő meg- távra meghatározta a párt- határozását, Az előbbiek mel- szervek és * szervezetek, vala- lett megfelelő hangsúlyt ka­— Milyennek ítélte meg a testületi tevékenységet a bi­zottság? — Megállapították, hogy a megye párt- és szakszerveze vékenységét, elsősorban ellen­őrző és segítő munkájukat. Egyetértek azzal is, hogy akik többször nem tartják be a munkavédelemmel kapcsola­tos előírásokat, nem reagál­mint a szakszervezetek ez irá- pott a környezetvédelmi ten- £?k. J£®gfelelff”? nyú feladatait. Az ott meg- nivalók segítése is. Ennek keré^k.rneI . fogalmazottak gyakorlati meg- alapján került sor a „Rendet g|’n^ megfelelően \igvdmel- ,r„iló,!,-«-,;; oroHmónv. es tis7.taRa£?ot ;>'/ u7f>mpkhpti ganaK megieieioen ngyeimez tetm, illetve velük szemben fegyelmi, bírságolási és bün­tető eljárást szükséges kezde­ményezni. — Végezetül arról kérnék tájékoztatást. hogy milyen változások történtek az utób­bi időben! — Az osztály dolgozóival együtt megvitattuk az össze­foglaló jelentésben foglaltakat. Ennek figyelembevételével készítettük el a második fél­évi munkatervünket, valamint a két és fél évre szóló mun­valósítása kedvező eredmény- és tisztaságot az üzemekben nyel járt. Az utóbbi három május 1. tiszteletére” akció­évben csökkenő tendenciát ra. Ugyanakkor kiemelt fel­mutat a balesetek, a kiesett adatként foglalkoztak a zaj­munkanapok, a halálos és ártalom és a levegő szennye­csonkulásos balesetek száma, zettsége mérséklésének konk­A munka és annak ered- rét tennivalóival, ményei elismerése mellett az — A jelentésben szerepel, összefoglaló felhívta a szak- hogy a számon kérő, szankció­szervezeti testületek figyel- náló tevékenység nem áll mét, hogy üléseiken ne álta- arányban a tapasztaltakkal, lános kérdésként tűzzék na- Egyetért-e ön ezzel a megál­pirendre a munkavédelem lapítással, s mit bizonyítanak helyzetét, feladatait. Mindig a tények? azokkal a legfontosabb, leg- — a szakemberek között, célszerűbb kérdésekkel foglal- nálunk is gyakrabban szóba kozzanak, amelyhez a testű- került, hogy a jelenleginél kaoroeramot 'T'feladatokba letek állásfoglalása, hataro- jobban kellene élni a bírsá- b. , f \ zata szükséges. Így például golás jogával azokkal szem- irtÄ védőkesztyű-ellátás, zajarta- ben, akik folyamatosan meg- nak Ennek illusztrálására lom, belső közlekedési rend sértik a munkavédelmi szabá- jjt _ „ h „ éisza­és biztonság levegőszennye- lyokat. Az osztály munkáját kTi XőTzések so^án tapasz­zettseg, egyet.üzemi, üzem- eddig a szóbeli meggyőzés es talt súlyos muiasztásokPmi_ részi problémák. az agitáció jellemezte. Emel- tt g „ 1elentős evarunk: — Melyek azok a megálla- lett ritkábban került sor a tályvezetöiét pénzbírság pítások, amelyekkel nem, vagy mulasztok figyelmeztetesere, befízetésére köteleztük. Meg­nem egészen értenek egyet? egeiJmjteto^ - kértük a megye azon vállala­— Egyetértünk a megfogal- ■la .as kezdeménye esere. E ért (.ainak vezetőit, ahol az el­tpazottakkal, _roivel azok ,«ak- ” it mfflt év “> ss? ÄS5 «SS sréKt toim — Kérem, szóljon az osz­tály munkamódszeréről, raun­— Mi jellemzi a munkave- kastílusáról, arról, hogy hol, delmi osztály munkavédelmi milyen módon és miért kell és mozgalmi tevékenységét? változtatniuk! — Két fogalomról és két — Alapvetően megfelel a tennivalóról van szó. Az első szakszervezetek által kialakí- a szakmai munka értékelésé- tott munkamódszernek és re vonatkozik, a másik az munkastílusnak. Ez viszont általános szakszervezeti tévé- nem jelenti, hogy nincs mit kenységet öleli fel. Mindkét- tökéletesíteni, finomítani mun- tőnél jelentős helyet foglal el kájukban. Erre utaltam az az agitációs és propaganda- előző válaszomban, amikor a tevékenység. Ennek keretében következetesség részbeni hiá- az osztály munkatársai meg- nyáról szóltam. A munka- felelően gondoskodtak az módszer, munkastílus tovább- alapszervi tisztségviselők kép- fejlesztését szolgálja, hogy a további munkánk alapjául szolgálnak. pest az idei első hat hónap­ban növekedtek a balesetek, és az ebből kiesett munka­napok száma, hogy konkré­tan írják meg a kiváltó oko­kat és azt. hogy milyen in­tézkedést tesznek azok meg­szüntetésére. A jelentés meg­állapításai, valamint a me­gye első félévi munkavédel­mi helyzetének értékelése alapján szeptemberben mun­kavédelmi ankétot tartunk. Ennek munkájában a megyei felügyelőkön kívül részt vesznek a SZOT munkavédel­mi főfelügyelői is — fejezte be a beszélgetést Sarló Béla. Venesz Károly Energia — fából Különös kísérleteket kezdemé­nyeitek Svédországban, hogy energiagondjaikat legalább rész­ben megoldják. Először 30 hektá­ron termesztenek különböző fá­kat, bokrokat, hogy kikísérletez­hessék, melyek a legalkalmasab­bak a gyors, nagy hozamú terme­lésre. A következő évben 100, 300 és 1986-ban 10 000 hektáron ter­mesztik a kiválasztott növénye­ke . A tervek szerint 1990-ben már 10 000 hektáron folyik a ter­melés. Az így nyert nyersanya­got többféleképpen hasznosítják. Speciálisan berendezett elektro­mos erőművekben egyszerűen elégetik vagy átalakítják meta­nollá, esetleg a faanyag porrá őrölve különleges kazánok se­gítségével tehergépkocsik, moz­donyok hajtására is alkalmazha­tó. A szakemberek még nem tudják, hogy fák vagy bokrok lesznek-e alkalmasabbak, de ab­ban bizonyosak, hogy egy hek­táron évenként 15 köbméter szá­razanyag termelhető, ami 2 ton­na kőolajnak felelne meg. Az ország energiaszükségletének ki­elégítésére kb. 3 millió hektárnyi területre volna ^"’kség — ez vi­szont a teljes, m^i mezőgazdasági területet jelentené. Ha egy vállalatnál fél év alatt a tervezettet mintegy 30 millió forinttal, meghala­dó nyereség képződik, akkor mai szóhasználattal azt le­hetne mondani, hogy: min­den oké! A Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben azonban vissza is, előre is tekintenek, szélesebb alapokon vizsgálják a helyzetüket és alternatívák­ban gondolkodva igyekeznek bölcsen megítélni a helyzetü­ket. A napokban nagyüzemi pártbizottsági ülésen ele­mezték a vállalat eddigi mun­káját. A légkör azt tükröz­te, hogy a vállalati verseny- képesség növelése, a terme­lésnek a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazko­dása, a dolgozók kezdemé­nyezőkészségének kibonta­koztatása, a belső tartalékok mozgósítása; a vállalati és gyárrészlegi önállóság, vala­mint az ezzel együtt járó fe­lelősség növelése kiemelkedő helyet foglal el az irányító munkában. Ettől a célirányos­ságtól és tudatosságtól fel­tétlenül jó eredményeket vár­nak. Mégis az értékelő mun­kában több volt az elgondol­kodtató kritikai elem, mint a dicséret. Nem minthogy­ha ezt a tudatosság szülte jó eredményt egy pillanatra is alábecsülnénk, de ha a való­ságos népgazdasági igények­nek maradéktalanul meg akarnak felelni, akkor máris másként látják az első fél év 30 milliónyi többletnyereséget biztosító eredményét. GvORPA->Tl DÖNTÉSEK Ürmössy László vezérigaz­Kohász párttagok a sikeres első fél évről gató kifejtette, hogy a gyár viszonylag kedvezően tevé­kenykedett. A gazdálkodás tényezőinek együttes hatására a gyár pénzügyi helyzete sta­bil. A készletek összértékét mintegy 80 millió forinttal csökkentették. Jól áll az alapanyagok, készáruk, be­fejezetlen termékek szintje. Az alap-, segéd- és rezsi­anyag-megtakarításokból ösz- szesen mintegy 14 millió fo­rint eredmény keletkezett, ami 70 százalékkal haladja meg a tervezett értéket. Az energiafelhasználásban 5,4 millió forint a megtakarítás, s ez az időarányos részt meg­haladó, jó eredmény! Fokozó­dott a kezdeményezőkészség: a szocialista brigádok által benyújtott újítások féléves kalkulált eredménye 14 mil­lió forint. Hangsúlyt kapottá munka szervezettebbé téte­le, s ez igen jelentős veszte­ségcsökkentő eredményeket hozott. Szélesebb alapokra helyezték a számítógépes fel­dolgozást, és így érezhetően javult az illetékesek döntő­képessége. A fél év folyamán átrendezték az irányítási fo­lyamatokat, egyértelműbbé tették a hatásköröket és foly­tatták a gyárrészlegi önálló­ságot növelő tervek végrehaj­tását. Ez tette lehetővé, hogy a vállalat féléves nyeresége, 144 millió 599 ezer forintra emelkedjen. Ebben a törekvésben kü- lön-külön is érzékelték a ter­melőrészlegek helyzetét. A hi­deghengermű 19, a kovácso­ló és öntödegyárrészleg 16,9 a kisterenyei gyáregység pe­dig 3,1 százalékos nyereség­gel dolgozott. A huzaláruk­nak azonban mint az elmúlt évben, ebben az esztendőben sem kedvező az ára, ezért a huzalmű a fél év után 3,9 százalékos veszteséggel küsz­ködik. A munkának ez az analízise a versenyképesség mai képét tükrözi. De csak a mait, mert a gyorsan vál­tozó körülmények folytán a versenyképesség negyedévről negyedévre, vagy akár hó­napról hónapra más arculatot vehet fel. LASSÚ ÉRTÉKESÍTÉS Amikor előretekintettek, s a népgazdasági egyensúlyt kereső szükséges elemekkel vizsgálták a gyár várható eredményességét, akkor már­is reálisabb és új színeze­tet kapott a munka értéke. Az eredeti tervet mintegy 30 millió forinttal meghaladó nyereség keletkezésénél, ugyanis nem szabad figyel­men kívül hagyni néhány fontos tényezőt. Ezek között is leglényegesebb, hogy a vállalatnak jelentős lemara­dása keletkezett az exportter­mékek értékesítésében Igaz, hogy ebben nagymértékben közrejátszott a vas- és acél­termékek iránti nemzetközi kereslet hiánya, miáltal a gyár az exportmunkában mindössze 57 százalékot ért el a bázishoz viszonyítva. S miután a gyár az exporton nem tervezett nyereséget, de a belföldi értékesítés / fokozá­sával a nyereség arányosan növekedett, így érthető, hogy a kimagasló nyereség a fo­kozott belföldi értékesítésből származik. A második fél év során azonban a népgazdasá­gi egyensúly megteremtésé­nek elősegítésére határozot­tabban kell törekedniök az exportcélkitűzések megvaló­sítására, sőt, amint lehet, az első fél év lemaradásaiból is pótolniuk kell. Ezért már elő­re számolnak azzal, hogy a fokozottabb exporttevékeny­ség mintegy 25 millió fo­rintot elvisz az első fél év­ben keletkezett többletered­ményből. A vezérigazgató figyelmez­tetett arra, hogy 1981. októ­ber 1-i ötnapos munkahétre való áttérés miatt különösen fontos, hogy minden terüle­ten a gazdálkodás legéssze­rűbb megoldásait szorgal­mazzák. Törekedni kell a veszteségidők határozott csök­kentésére, a gépek teljes használására, és növelni kell az exportáruk mennyiségét. Szükséges az export fokozá­sa népgazdasági, de vállala­ti szempontból is, hiszen a fi­zetési mérleg ilyen termé­szetű javítása nélkül aligha lenne lehetőség újabb im­portgépek beszerzésére. Már­pedig a vállalat a termékszer­kezet további korszerűsítése végett igen jelentős import­gépeket akar behozni. Ügy ítélik meg, hogy tovább keil lépni a gyárrészlegek önálló­ságának növelésében. Ez el­sősorban nem szervezeti, ha­nem inkább szemléleti kér­dés, amely lehetővé teszi, hogy a nagyobb önállóság ta­laján a sajátos gazdasági környezet mindig a legkedve­zőbb munkamódszereket tud­ja alkalmazni. BÉR ÉS TELJESÍTMÉNY Emellett jobban kell érzé­kelni a munkaerő racionális felhasználásával járó felada­tokat. Jobban kell hasznosí­tani a gyár meglevő tartalé­kaiból és a munka szervezett­ségének tökéletesítéséből. Több figyelmet kell fordítani a bér, a teljesítmény és a ter­melékenység arányainak be­tartására. Orosz Béla NÖGRAD - 1981. augusztus 23., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents