Nógrád. 1981. augusztus (37. évfolyam. 179-203. szám)

1981-08-15 / 191. szám

Brezsnyev találkozóid lengyel vezetőkkel a Krímben A Szovjetunió Kommu- nes varsói ügyvivője, Vasú- law Kaniával és Wojciech nista Pártja Központi Bi- lij Szvirin követtanácsos is. Jaruzelskivel. zottságának meghívására A lengyel vendégeket a A két lengyel vezető bará- pénteken rövid munkaláto- Szimferopoli repülőtéren ti munkalátogatáson tartóz­gatásra a Szovjetunióba uta- Andrej Gromiko, az SZKP kodik a Szovjetunióban, zott Stanislaw Kania, a KB Politikai Bizottságának A megbeszélésen részt vett LEMP KB első titkára és tagja, külügyminiszter, Andrej Gromiko, az SZKP Wojciech Jaruzelski hadse- Konsztantyin Ruszakov, a KB Politikai Bizottságának regtábornok, miniszterelnök. Központi Bizottság titkára tagja, külügyminiszter, Konsz- A varsói repülőtéren a é' több más hivatalos szemé- tantyin Csernyenko, a Politi- LEMP KB Politikai Bízott- bdség *bgadta. kai Bizottság tagja, a Köz­ságának és titkárságának tag- Leonyid Brezsnyev, az ponti Bizottság titkára. Konsz­jai búcsúztatták a küldött- “ Sfv‘ tantyin Ruszakov, a KB titká­, , jetunió Legfelsőbb Tanácsa ra. seget A búcsúztatáson meg- Elnökségének elnöke pénteken A megbeszélésről részletes jelent a Szovjetunió ideigle- a Krímben találkozott Stanis- közleményt adnak ki. (MTI) Baráti hadseregek V. nyári spartakiádia / Pénteken az ünnepélyes meg- felsorakozott a pálya körül, nyitóval kezdetét vette a ba- Ezután a 23 résztvevő ország ráti hadseregek V. nyári spar- képviselői vonultak be a já- takiádja. A zászlódíszbe öltő- téktérre. A látványos bevonu- zott, újjávarázsolt kispesti Bp. lást a közönség vastapsa kí- Honvéd-stadionban mintegy sérte. Ezt követően Császári tízezer néző jelent meg az ün- Attila, a Bp. Honvéd magyar nepélyes eseményre. bajnok és válogatott öttusázó­A magyar néphadsereg ősz- meggyújtotta a spartakiád szevont fúvószenekara szóra- lángját. Beethoven Örömódá- koztatta a közönséget, majd a iának dallamaira hozták a “T,240 ,or“ruMba SÄ V öltözött katonaja nemzetiszí- gyar himnusz hangjaira fel­ni!, vörös és kék zászlókkal vonták azokat. (MTI) Amerikai politikusok börtönben Egy New York-i szövetségi dolláros pénzbüntetést. Frank bíróság csütörtökön ítéletet Thompson volt New Jersey-i hirdetett abban az emlékezetes törvényhozót — szintén hal­ügyben, amelynek során egy mazati büntetésül — 22 évi arabnak álcázó és magát dús- börtönre ítélték, de az ő bün- gazdag sejknek mondó FBI- tetését felfüggesztették, mert ügynök számos amerikai poli- szívpanaszokkal küzd; 40 ezer tikust vesztegetett meg — mi- dollárt azonban be kell fizet- közben az álügyletet a nyomo- nie az államkasszába. Ray- zó hatóság videoszalagra vette, mond Lederer pennsyilvaniai Michael Myers volt kong- ex-képviselő büntetése három resszusi tag 3 évi börtönbün- év és 2 ezer dollár pénzbünte- tétést és 2 ezer dollár pénz- tés. Különböző időtartamú, büntetést kapott, John Mur- letöltendő börtönbüntetésre, és nhv volt New York-i kéDvi- ezekkel párhuzamos pénzbíf­pt^ vO - NOW XOík r képvi jfigw ítéUek egy volt jjblgSli. selo pedig halmazati büntetés- mestert és egy városi tané­ként 7 évi börtönt és 20 ezer esőst. (MTI) Hatókat raboltak az iráni monarchisták Khomeini-ellenes, monar- kulturális és művészeti mi- chista érzelmű személyek nisztere vezetésével. A szóvi- csütörtökön Gibraltár köze- vő szerint a hajórablás „az lében az iráni haditengeré- Iráni Iszlám Köztársaság el­sietnek szánt három, francia leni közvetlen akció kezdetét” gyártmányú partvédelmi, ra- jelenti. A szóvivő szerint a kétával felszerelt naszád kö- szervezet egyik tagja, egy pi- zül egyet hatalmukba kéri- lóta térítette csütörtökön tettek és Marokkóba irányi- Omanba az iráni légierő egyik tottak jelentették pénte- gépét is. Végezetül azt is kö­kén a hírügynökségek. A spa- zölte, hogy a szervezet ve- nyol haditengerészethez közel zetője, Bahram Arján volt álló források szerint az iráni iráni tábornok, a sah száraz- őrnaszádot elrabló monarchis- földi hadseregének volt ve- ta csoportnak feltehetően zérkari főnöke három héttel cinkosai voltak a megtámadt ezelőtt az iráni határvidékre őrnaszádon — ezzel magya- utazott, hogy „onnan harcol- rázható, hogy hatalmukba tud- jón a Khomeini-rezsim el­Bamszadr nyilatkozik Ismét hallatta szavát a pá­rizsi száműzetésben élő Abol- hasszan Baniszadr volt iráni államfő. Ugyan a francia ha­tóságok megtiltották a volt el­nöknek, hogy politikai tevé­kenységet fejtsen ki az or­szágban, az elmúlt nyolc nap valamelyikében mégis nyilat­kozatot adott az egyik Lon­donban megjelenő, közel-ke­leti gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó újságnak. A lap pén­teki számában közölt interjú­jában Baniszadr megismétel­te azt az állítását, hogy nem­zeti ellenállási bizottsága 90 százalékos támogatásra szá­míthat. Máig véd.. Alexander Haig amerikai külügyminiszter egy pénteki televíziós nyilatkozatában is­mét védelmébe vette a neut­ronfegyver gyártásáról hozott döntést,' arra hivatkozva, hogy a fegyver alkotóelemeinek gyártását Carter rendelte el és kezdte meg 1977—78-ban, az új kormányzat csak a komponensek összeszerelésé­ről döntött. Haig „nem hi?zh,,hogy igaz” az arnerikai ^ajtóban is igen elterjedt vélemény, amely sze­rint „bizalmV'vátság” kelet­kezett Nyugat-Európa és az Egyesült Államok között a neutronfegyver gyártásának és felhalmozásának elrende­lése miatt. (MTI) A lengyel kormány és a Szolidaritás Meruk József és Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítói jelen­tik: A lengyel kormány bírálta a Szolidaritás saját alapsza­bályával ellentétes, kifeje­zetten politikai tevékenysé­gét, ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy több pozitív elem található abban a dokumen­tumban, amelyet a Szolidari­tás szakszervezet gdanski ülé­séről hoztak nyilvánosságra. A varsói televízió csütörtök esti adásában Stanislaw Cio- sek, szakszervezeti együttmű­ködési miniszter értékelte a Szolidaritás határozatait. Ciosek hangsúlyozta, hogy a kormány megelégedéssel ve­szi tudomásul a Szolidaritás országos fórumának a prob­lémák megoldása és a vál­ságból való kijutás kérdései felé fordulását. A kormány pozitívan értékeli, hogy a Szolidaritás kedvezően fogad­ta a kormány gazdasági re­formtervezetét. Ugyancsak pozitívan ítéli meg a Szoli­daritás országos egyeztető bi­zottsága által kiadott felhí­vást, amely a sztrájkok és tüntető akciók időleges be­szüntetése mellett foglalt ál­lást. Ugyanakkor a kormánytag­ja rámutatott arra, hogy a Szolidaritás számos nyilvá­nos állásfoglalása ellenére, a szakszervezet az alapszabá­lyával ellentétes, kifejezet­ten politikai, a kormány és a LEMP ellen irányuló tevé­kenységet folytat. A Szolida­ritás továbbra sem hagyott fel azzal — mondotta Ciosek —, hogy önmagát a munkás- osztály egyedüli képviselőjé­nek tüntesse fel. A Szolidari­tás politikai tevékenységé­vel kapcsolatban Ciosek em­lékeztetett a szakszervezet egyes szerveinek szovjetelle­nes megnyilvánulásaira és a politikai foglyokra vonatko­zó alaptalan követeléseire. A szakszervezeti együttmű­ködési miniszter annak a vé­leményének adott hangot, hogy a kormány és a Szoli­daritás állásfoglalásának is­meretében lehetséges a két fél álláspontjának közelítése to­vábbi tárgyalások útján. ták keríteni a hajót. Nyugati hírügynökségek ál­len”. Elhagyta pénteken a Spa­tal idézett források szerint nyolország délnyugati részén különben műszakilag lehe- fekvő Algeciras kikötőjét az tetlen lett volna, hogy egy a két iráni őrnaszád, amely­lassú vontatóhajó utolérjen nek csütörtökön sikerült el­és elfogjon egy őrnaszádot, menekülnie az iráni fegyveres nem beszélve arról, hogy a csoport támadása elől. A két naszád torpedóvetőkkel, gép- naszádot a spanyol haditen- puskákkal és más fegyverek- gerészet egyik őrnaszádja, kel volt felszerelve, míg a támadóknak csak könnyű­valamint egy spanyol ten­gerészgyalogos-egység kísér­fegyverzetük volt. A tárna- te el és a spanyol felségvi- dók cinkosai minden valószí- zek határáig egy helikopter nűség szerint elvonták a le- körözött a hajók felett. ^yStgii,e5toSn»z Hírügynökségi jelentések mét, lelassítottak az ornaszá- szerjnt az jr£ni monarchisták dot és segédkeztek a hajó el rablásában. által csütörtökön elrabolt őr­naszád — korábbi tudósítá­Párizsból érkező jelentések sokkal ellentétben - nincs a (ILÄ marokkói Tanger kikötőjében. ra vállaló „iráni felszabadító csapatok” (Azadegan) szóvi­A francia külkapcsolatok vője azt állította, hogy — a minisztériuma bejelentette: hatóságok bejelen- Franciaországnak többé már ellentétben. — nem nincs köze az iráni őrnaszá- őrnaszádot dokhoz, mivel Párizs leszál­lította azokat és az irániak spanyol tésévei egy, hanem két kerítettek Hatalmúkor, embe reik. Az akciót 40—45 főből kifizették az árukat. A mi­álló csoport hajtotta vége Ka- nisztérium szóvivője közöl- mal Eddin Mir Habibollahi te: a tények jelenlegi ismere- volt iráni admirális, a sah tében elmondható, hogy nem egvkori tudományos, kutatási francia területről indult ki a és felsőoktatási, valamint hajórablási akció. (MTI) ü NÓGRÁD - 1981. augusztus 15., szombat J Repü' ésirányító k „Hiszünk az igazunkban" A nemzetközi szolidaritás ugyanakkor a bíróság nem haj­erőt ad harcunk folytatására landó szabadon bocsátani a — jelentette ki John Dwyer, bebörtönzött légiirányítókat, az amerikai repülésirányítók „A kormány jelenlegi lépé- szakszervezetének egyik veze- sei nehezen összeegyeztethe- tője, a Szovjetszkaja Rosszi- tők a szakszervezetek hivata- ja című szovjet lapnak adott losan hangoztatott szabadságá- interjújában. vaL Azzal, amit a Reagan­Dwyer rámutatott, hogy a kormány most ellenünk foly- Reagan-kormány először ulti- tat, a szakszervezet szétzúzá- mátummal akarta megfélem- sára, a sztrájkolók sorainak líteni a sztrájkolókat, majd szétzilálására törekszenek, hogy amikor ez nem használt, ke- aztán egyenként számoljanak ményebb módszerekhez folya- le mindenkivel. Mi azonban modott. Több tucat szakszer- hiszünk követeléseink igazsá- vezeti aktivistát börtönbe ve- gosságában és abban, hogy tettek, a munkabeszüntetést előbb-utóbb győzni fogunk” — pedig „nemlétezőnek” nyilvá- hangsúlyozta a szovjet lapnak nították. Ezzel paradox hely- adott nyilatkozatában az ame- zet alakult ki, hiszen a kor- rikai szakszervezeti vezető, mány szerint „nincs sztrájk” (MTI) Körútkeitőzés Aligha lehet véletlen időbeli egybeesés, hogy a State Department, az amerikai külügyminisztérium ugyanazon a napon jelentette be Huang Hua kínai külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes washingtoni meghívását, amelyen véget ért a kínai kormányfő, Csao Ce-jang délkelet-ázsiai körútja. Valamennyi megfigyelőnek feltűnt, hogy ez a körút meglehetősen eltér bizonyos diplomáciai hagyományoktól. Ritkán fordul elő, hogy egy Kína-nagyságrendű hatalom miniszterelnöke alig fél esztendőn belül másodszor járja végig gyakorlatilag ugyanazt az útvonalat. Márpedig ez történt, hiszen idén februárban került sor az első hasonló utazásra. Egy ilyen körútkettőzésnek nyilvánvalóan komoly oka van. Ezúttal leplezetlenül az állt a háttérben, hogy az ASEAN-országok térségében előkészítse a talajt bizonyos egyeztetett kínai—amerikai elképzelések realizálása számá­ra. A kínai kormányfő már az esztendő elején azzal a céllal kereste fel a délkelet-ázsiai országok szövetségének tagállamait, Thaiföldet, Malaysiát, Indonéziát, a Fülöp-szi- geteket és Szingapúrt, hogy bevonja őket a washingtoni ihletésű Tokió—Peking—ASEAN—Dél-Korea hosszú távú „stratégiai sokszögbe” és hogy e terv részeként mindenek­előtt a' „kambodzsai kérdés” erőszakolt napirenden tartá­sával nehezítse a hosszú háborúk után oly szükséges in­dokínai stabilizációt. Csao Ce-jang az öt fővárosban zárt ajtók mögött tár­gyalt. A kiszivárgott hírek azonban nem hagynak kétsé­get afelől, hogy a kormányfő második kőrútjának is a fenti kettős cél elérése volt a szándéka. Kiderült az is, hogy Csaónak nem volt igazán könnyű dolga. Az ASEAN tagor­szágainak ugyanis gondot okoznak a hagyományos kínai befolyási törekvések is. A Fülöp-szigetektől kezdve Thai­földig a térségre hosszú ideig az volt jellemző, hogy — fő­leg a dzsungelekben — Peking-barát, maoista gerillamoz­galmak nyugtalanították a kormányzatokat. Csao a jelek szerint ebben a kényes vonatkozásban is kettős ígéretet tett: „igyekszik” elérni, hogy ezek a mozgalmak megszűn­jenek, s ugyanakkor a mindegyik ASEAN-országban kulcs­szerepet játszó kínai tőkét is megpróbálja a „lojalitás irá­nyába” befolyásolni. Cserébe Peking — a Washingtonnal kialakult munkamegosztás szellemében — hozzájárulást kért „Vietnam visszaszorításához” és „a Szovjetunió vi­lágméretű stratégiai bekerítéséhez”. A nagy ázsiai forga­tókönyv része volt a Csao-körút, amelyet hamarosan két új esemény követ: kínai delegáció viszi Washingtonba Pe­king fegyverigényeinek gyarapodó listáját, majd sor ke­rül Csao helyettesének, Huang Hua külügyminiszternek amerikai útjára. A tervezett washingtoni megbeszélések egyik fő té­mája is az lesz, milyen eredménnyel járt Csao körútja. Az Egyesült Államok Kambodzsa ügyében elfoglalt álláspont­ja persze most is világos: Haig tábornok-külügyminiszter a napokban fényképeztette le magát a huszadik század egyik legnagyobb tömeggyilkosával-, pol Pót jobbkezével, leng Saryval... Harmat Endre A DGB felhívása A Német Szakszervezeti utasítja a fegyverkezési ver- Szövetség (DGB) azt terve- seny fokozását, mert az be- zi, hogy békefelhívással és láthatatlan következmények- nagyszabású aláírásgyűjtő kel járhat. Ugyanakkor a akcióval lép fel a leszerelő- nyugatnémet szakszervezeti sért. szövetség az Afganisztánnak A felhívást még nem tették nyújtott szovjet segítséget is közzé, de Bonnban már is- bírálja. mértté váltak egyes részletei. A DPA nyugatnémet hír- Eszerint a DGB sürgeti, hogy ügynökség jelentése szerint az Egyesült Államok és a a DGB kampányával ellensú­Szovjetunió haladéktalanul lyozni akarja a „krefeldi fel­kezdjenek tárgyalásokat az hívás” igen erős hatását. Mint európai közép-hatótávolságú ismeretes, a krefeldi békeak- rakéták további telepítésének ció kezdeményezői között a megakadályozásáról és a már kommunisták is megtalál- telepített, ilyen típusú fegy- hatók, és a felhívás a szak­verek leszereléséről. szervezetekben is jelentős Az Egyesült Államok poli- visszhangra és támogatásra tikájára célozva, a DGB el- lelt. (MTI) Mitterrand találkozik Reagannel Mitterrand francia és Reá- nők a függetlenségi háborút gan amerikai elnök október befejező yorktowni csata 200. 17—18-án a Virginia állam- évfordulójával kapcsolatos beli Yorktownban találkozik ünnepségekre érkezik a vir- — jelezték Santa Barbara-i giniai kikötővárosba. A meg- hivatalos forrásból. A két ál- beszéléseket követően Wa- lamfőnek ez lesz a második shingtonba és New Yorkba találkozója; első alkalom- utazik. Október 19—20-án Me- mal júliusban, az ottawai xikóban tesz hivatalos láto- gazdasági csúcstalálkozó ide- gatást, s ezt követően Can- jén folytattak megbeszélése- cuban részt vesz az észak- két. dél csúcstalálkozón. A francia köztársasági el- (MTI) Indokína, Afrika Á világ — könyvekben „Afrikáról fehéren, feketén” és „A leg­hosszabb háború”. Réti Ervin, a lapunk­ban is publikáló ismert külpolitikai új­ságíró két nagyobb lélegzetű munkája került a közelmúltban a könyvesboltok­ba. Mindkét írás olyan országokba, tér­ségekbe vezeti be az olvasót, ahol az emberek időtlen idők óta megszállottan küzdenek szabadságukért, emberi sor­suk biztosításáért. Mindkét alkotás fő ér­téke az objektív tények és a személyes élmények izgalmas harmóniája. „A leghosszabb háború”, amely a Zrí­nyi Katonai Kiadó gondozásában jelent meg, Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát mutatja be. Réti Ervin a többi közt fel­eleveníti a három ország lakóinak hősi­es küzdelmeit a gyarmatosítás és az új­gyarmatosítás erői ellen, a kambodzsai nép szörnyű megpróbáltatásait 1975 ápri­lisa után, a népi demokratikus Laosz fél évtizedének eredményeit és gondjait, a Vietnam ellen 1979 februárjában végre­hajtott kínai támadás következményeit. „Indokína népei ma is csak egyik kezük­kel munkálkodhatnak, a másikkal fegy­vert kell tartaniok” — írja a szerző. Va­lamennyiünk előtt köztudott, hogy nap­jainkban Kína, az Egyesült Államok és Japán, valamint helyi szövetségeseik fe­nyegetik e térség évszázadok óta békére vágyó lakóit. Az „Afrika fehéren, feketén”, ha le­het, még izgalmasabb olvasmány. Amel­lett, hogy hátteret ad a napi események­hez, a tényeket, személyes élményeket meseszerű történetekkel színezi, így is illusztrálva azt az afrikai örökséget, amelynek okán ma a földrészt a jövő kontinenseként emlegetik. A szerző fe­héren, feketén rávilágít a gyarmatosítás, majd az új gyarmatosítás következményei­re, s abban is segítségére van az olvasó­nak, hogy ne európai szemüveggel, ha­nem a maga valóságában ismerje meg Afrikát. K. M

Next

/
Thumbnails
Contents