Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-08 / 158. szám

a nyári egye­Jegyzet a nyárról és az egyetemről Lassan csurdogáló előadás, gyér hallgatósággal, lankadó figyelemmel, kívülről táma­dó hőséggel. Egyedül a téma ígéretes: az ifjúság érdekvé­delme. Július harmadika, ti­zenegy évvel a párt ifjúságpo­litikai határozata, s tíz esz­tendővel az ifjúsági törvény után, de már cseperedő kor­ba érkezett az ifjúsági érdek- védelmi határozat is. Éppen­séggel van miről beszélni, a téma meglehetősen időszerű. Ám, szünet után még to­vább csappan a hallgatóság, huszonkét főt számolok a hatvanból. Pedig majd’ vala­mennyien nap mint nap „fog­lalkoznak” az ifjúsággal, sőt némelyek ezért kapják a fi­zetésüket. S tudtommal mun­kahelyük azért fizette be a nyári egyetem részvételi dí­ját, hogy az itt töltött 10 nap valamit kamatozzon is. Gon­dolom. Két lány bikinire vetkőzik, s végigdől a faház melletti pázsiton. Jóformán ez a szünet egyetlen érdekes eseménye. Aztán folytatódik az előadás, valamelyest oldottabban, már­már aljban reménykedem, x^eális környezetben kap helyet évről évre hogy a meghirdetett konzul- tem táció sem marad el, s egy kérdészápor megmenti a vész- az £rv is> mely szerint a gyen- zett a salgótarjáni nyári jóslatú helyzetet, lesz ^ miről gébb előadás eleve kudarcra egyetem, s az eddigi tapasz­szóljon a krónika. Hiú re- ítélteti a foglalkozást. Elő- tálatok indokolják, hogy a mény. Kérdés, észrevétel, adó és hallgatósága között, lapunkban szokásos bemutat- megjegyzés, vélemény nincs, afféle kölcsönhatás van —no- kozó írás helyett, e rövid „ „ „ ha meghatározó az előbbi —, jegyzetet adjuk közre. x x A s a tájékoztatót követően még Mert az elmúlt hat eszten­Mint ismeretes huszonegy mindig „menthető”’ a helyzet, dő már hagyományosan ked­városban rendez a TIT össze- elevenbe vágó, okos kérdé- vező tapasztalatait nem len­sen 23 nyári egyetemet, s sekkel, kiegészítésekkel, vé- ne szabad félbeszakítani. S ezek között raoeos hélven leményezésekkel. ezt nem csak a salgótarjáni Szik a salgótarfáni Ifjúslg XXX „érdek”, hanem az ifjúságpC ’81 elnevezésű találkozót, Távol áll tőlem a vészha- litikai tennivalók, főként: az amelyen immár hetedik alka- raj)g kongatása, hisz részint ifjúsági vezetők előtt álló fel­lommal az ifjúságpolitika alaptalan, részint pedig ko- adatok is így kívánják, egy-egy részterületéről esik ra> lenne. Félidejéhez érke- Tanka László szó. Tudva-látva az előkészü­leteket, a törődést nyugodtan mondható, hogy szívügyének tekinti a város, a megye az évenkénti összejövetelt. A té­materületek legfelkészültebb előadóit, ismerőit igyekeznek meghívni az egyetemre, s túl­nyomó többségük vállalja is. Azt sem lehet mondani, hogy túlzsúfoltak a progra­mok, hiszen délelőtt és dél­után három-három óra jut az előadásokra, illetve az ez- utáni konzultációra. Ezenkí­vül a városnézésen és gyalog­túrán túl, minden évben 2 napot Csehszlovákiában töl­tenek a hallgatók. Mindezt azért sorjázom, nehogy úgy tűnjék, mintha a szakmai programok bénítanák le az érdeklődést, hiszen azzal a szervezők és résztvevők egy­aránt tisztában vannak, hogy a fölkészülés és a pihenés ötvözete természetes feltéte­le egy ilyen rendezvénynek. Mint ahogyan föltétele, sőt garanciája a sikernek a hall­gatói aktivitás is! Kötve hi­hető annak a magyarázkodá­sa, aki meg sem jelenik a foglalkozáson, mondván, az bizonyosan unalmas lesz. De csak részben fogadható el az Bányei József: Magyar írók perei 7. Magyar kálvária A látványos nagy pörök, zájoknak hasznokra, s ékesí- ják. A leirat három könyvet osztrákok és magyarok, kato- tésére és Isten dicsőségének említ, a Catechizmust, Poly- likusok és reformátusok nagy- terjesztésére élt jó emberek- karpust és a Magyar Athe- nagy összeütközései mögött nek... emlékezetét megújíta- nast. Uasítja a főkormány- szerényen és alig ismerten ni” A könyvben több mint széket, hogy a könyvek, bár­húzódik meg egy sohasem ötszáz literátort ismertet, s hol legyenek is, legfoglaltas- tárgyalt irodalmi per. A vád- benne kétségkívül kíméletle- sanak, használatukat megtilt- lott a magyar szellemi élet nül kel ki a magyar katoli- ja. elrendeli a szerzők, ki- jelentős, de csöndes szerény, cizmus vezérférfiai ellen. Ez adók, s mecénások felkutatá- mindig háttérbe húzódott az első magyar irodalmi lexi- sát alakja. Bőd Péter, a régi ma- kon. gyár literatúra egyik legna- 1767-ben a kézdivásárhelyi gyobb tudósa, az erdélyi Ma- református közzsinat a fő- gvarigen lelkipásztora. A vád- egyháztanács főjegyzőjévé vá­lóit ő, illetve három könyve, lasztja. Ugyanezen a zsinaton a vallásukban háborgatott AZ EGYHÁZ SERELMEI erdélyi reformátusok ismét panaszt emeltek azért, „hogy Bőd Pétert harminchét éve- sokan közülük megfagattat- választották meg pap- tak, s el nem bocsáttattak ad­A főkormányszék 1769 ja­nuár 23-ra tűzte ki az ügy tárgyalását, de azt elhalasz­tották. A főegyháztanács ja­nuár 29-én tárgyalt a leirat­ról, s ezen a tárgyaláson Bőd Péter mint „Istenben boldo- gult”-at emlegetik. Feltehető­en ennek taktikai célja vo't. hogy mentsék az idős, beteg tudóst, hiszen Bőd Péter 1769. március 2-án halt meg. (Van­sen nak Magyarigenbe, s képzett- dig, míg magokat vallások ségét, tudását, munkásságát változtatására nem kötelez­kilenc év múlva azzal becsül- ték”. A zsinat ismét Bőd Pé- , . vélemények is ték meg, hogy a gyulafehér- tért bízza meg azzal, hogy ír- idŐpontSóH vári egyházmegye jegyzőjévé ja össze a sérelmeket. Nyil­választották. Rá nyolc évvel, ván ezek az összeírt sérelmek Ezen a napon tárgyalta az 1766-ban azt a megbízást kap- váltják ki az állam — és a ügyet újra a legmagasabb ja az erdélyi református egy- katolikus egyház — szembe- egyházi fórum, s beadványuk- ház főegyháztanácsától, hogy fordulását Bőd ^ Péterrel. El- ban a Catechizmust megvé- gyűjtse össze, s foglalja írás- lenségei létezéséről tud, hi- delmezik, a másik két kony­ha az erdélyi református egy- szén így ír róluk, miután sú- vet nerrK miután azokat meg- házak sérelmeit. Bőd lelkiis- ty°s vágást ejtett véletlenül a kérdezésük nélkül adták ki. meretesen eleget tesz ennek, kezén: „rossz akaróim bizo- terjedelmes emlékiratot szer- nyosan rám fogták volna, készt, s beadja az erdélyi fő- hogy magam öltem meg ma­kormányszékhez, hogy azt a gam”. királyhoz továbbítsák. Ez 1766. ISTENBEN BOLDOGULT szeptember 20-án történt. Ezzel zúdította magára a bajt. A tudós pap súlyos be­teg, mellbaj, szemfájás ki- 1768. november 24-én kirá- nozza. Közben dolgozik, s lyi leirat érkezett az erdélyi 1766—G7-ben három könyve főkormányszékhez, amely sze- jelenik meg, a Catechizmus rint a legfelsőbb kormányhoz (egyházi jellegű munka), to- ismeretlen helyről feljelentés , Masvar Athe­vábbá a Smyrnai Szent Poly- érkezett: az erdélyi helvét l . 1 g a , gya Atne, karpus, amelyben a méltatta- hitvallás tanárai és papjai ,° °zsvar, . , asso’ nul üldözött „reformata igaz nyilvánosan támadják a kato- a£/enye a ° ykarpus) vallást” veszi védelmébe, s a likus vallást, sőt engedelem tanacsa't’ kuld)en<* Igenlést Magyar Athenas. Ez utóbbi- nélkül könyveket adnak ki, arró ’ hogy nay-**?t konvJ?c ról ő maga írja: „Szándékoz- azokban a katolikus vallást _az. att,_mU,kod° nyornd^k~ tam ezen írásom által... ha- és az uralkodó házat támad­1769. március 6-án a fő­kormányszék újra foglalkozik a témával, hiába halott már a könyvek szerzője. A kirá­lyi leirat szigorú végrehajtá­sát rendelik el, s a határozat szerint a három könyvet min­denkinél le kell foglalni, el kell kobozni, s azokat össze­gyűjtve fel kell küldeni a fő­kormányszékhez. Ugyanakkor felszólították Nagyszeben (itt ban adattak-e ki. A GEWANDHAUS ORGONÁJA ÜJ Az NDK legnagyobb or­gonáját építi meg Lipcsében a potsdami Schuke orgonakészí­tő nemzeti vállalat. A 89 re­giszteres, 6650 sípból álló or­gonát az új Gewandhaus nagytermében szólaltatják meg. A sípok részben fából, részben pedig cink—ólom öt­vözetből készülnek. A legna­gyobb sípok 9,5 méter hosszú­ságúak, a legkisebbek viszont 8 milliméteresek. A KÖNYVEXPORTÖR LIPCSE Lipcse az NDK kiadóköz­pontja és könyvexportőre. Csaknem 80 kiadóvállalat könyvtermését továbbítják innen a világ több mint száz országába. Nagy a keletje a szakirodalomnak, a művészeti albumoknak, a gyermek- és nyelvkönyveknek. A berlini, hallei, • lipcsei, rostocki, drez­dai és weimari kiadványok vi­lágszerte nagyon keresettek. Andrej Szkaiisz: Á kitömött majom — Már megint Itt van, ked- — Értem, mindent értek, zuhant a pincébe, ennek kö­ves revizor szaktárs! — csap- Akkor a rovarirtó szerről tett vetkeztében aztán tönkre is ta össze megdöbbenten kezeit bejelentést az a spicli. Hát ment. Felhozták, de ahogy a főkönyvelő, ahogy meglátott, igen, vettünk rovarirtó port, kinézett... Nem volt más vá- — Világos, valami spicli van másképp szétrágták volna a lasztásunk, mint hogy fogjuk nálunk, az tett bejelentést... molyok a majmot. Persze az és elvigyük a város végére, az — Nem kaptunk semmiféle is igaz, hogy tíz deka is elég ócskapiacra. Persze megkér­bejelentést, hanem... — kezd- lett volna, de a szakszerveze- dezhetné, hogy miért kerül­tem. ti bizottság követelte, hogy tünk a főváros, meg még má­— Nem-e? Nem kaptak be- költsük el azt a temérdek sik öt város felé a bérelt te- jelentést? Közvetlenül év vé- pénzt, ami megmaradt a kul- herautóval? Nos, a szakszer- ge előtt nem száll ki csak úgy turális alapból, hát ezért vet- vezeti bizottság követelte, ok nélkül a revizor. Ne akar- tünk két tonna legfinomabb hogy költsük el a kulturális ja nekem bemesélni, hogy nem rovarirtó szert a mi kis máj- alapot. És erre rögtön revizort bejelentés alapján küldték le munknak. Éreztem én, hogy kell az emberre hívni! Ebben ide hozzánk. Talán azt is tu- baj lesz ebből, és tessék — itt csak valami átkozott bajkeve- dom, hogy miről tettek beje- van a revizor a központból, rő keze lehet! lentést. — Senki sem írt a rovarirtó Nem engedett szóhoz jut­Valóban? szerről, hanem... ni a főkönyvelő, különben — Biztos, az a kitömött ma- — Talán csak nem a szállí- megtudta volna, hogy a kikül­jom szúrt szemet a spiclinek, tasi költségekbe kötött bele detésemhez semmi köze sem Igaz? Le sem tagadhatom, valaki? Nos, valamit felemész- vojt holmi bejelentésnek ha- hogy a kulturális alapból vet- tett a kulturális alapból, hogy nem azért küldtek le ide’ ér­tük azt a majmot. Hiszen év elvigyük az ócskapiacra a re az isten háta mögötti hely­végéig realizálnunk kellett a majmot. Erre azért volt szűk- re mert nem merítettük ki a kulturális alapot. ség, mert a födém beszakadt kiküddetési alapot — Nem érkezett hozzánk a rovarirtó szeres zsákok bejelentés a majom miatt. alatt, és akkor a majom is le- (Fordította: Bratka László) A felszólított városok kö­zül csupán Nagyszeben kül­dött jelentést, a többi nem. Félretették azonban ezt is, mintegy bizonyítva: talán nem is a könyvek, hanem szerző­jük ellen volt kifogásuk a felsőbb hatóságoknak. Bőd Péter meghalt, az ügy lezá­rult. Azaz mégsem. Ez a vizsgálat idézte elő ugyanis, hogy Erdélyben 1769. december 15-i hatállyal beve­zették a cenzúrát. Huszon­négy esztendővel Mária Teré­zia „magyarországi” rendelete után. KIÁLLÍTÁSOK 30 ORSZÁGBÓL Harminc ország — köztük hazánk — művészeti gyűjte­ményeit mutatták be tavaly az NDK-ban. Első ízben állí­tották ki afrikai — etióp, an­golai, mozambiki — művészek alkotásait. Nagy sikere volt a francia könyvillusztrációk­nak, Picasso, Chagall, Matisse és 12 más neves művész raj­zainak. Nyitány az Agrián Lenkey tábornok HETEDIK ÉVADJÁT kezd­te meg július 2-án Eger sza­badtéri színháza, az Agria Já­tékszín. Jól gondolkodtak a városatyák, az idegenforga­lom szakemberei, amikor be- járóban, illetve mögötte, a szabadságharc kitűnő ismerő- drámai helyzeteket nem sike- ezek inkább, mint a tiszta lap­lekezdtek ebbe a vállakózás- várfalak fölötti fedetlen tér- je — nem tudom, milyen kő- rült a szerzőnek érdekfeszítő- ra, odavetett skiccekként hat­ba — színházat teremtett az ségben, ahol a statisztéria, rülmények között, felkérésre, en, újszerűén, gondolatilag iz- nak, erőtlenek, nem képesek állandó színházzal nem bíró drámai zenekíséret mellett be- pályázatra, vagy anélkül írta galmasan kibontania. A tör- mozgósítani a nézőt a szelle­hevesi megyeszékhelynek, él- mutatja nekünk 1849 gyászos művét — a dráma megírása- ténelemben járatos nézőben mi aktivitásra, ményszerű kulturális alkalmat napjának, október 6-nak ara- kor mintha mindvégig erre a ily módon nem szít különö­a városban előszeretettel meg- ^i történetét. A magyar had- helyszínre, az egri vár Töm- sebb feszültséget a honvédtá­forduló idegeneknek. sereg tizenhárom honvédtá- löc-bástyájára gondolt volna, bornok tragikus esete. Ö Az idei évadnyitón, a vár bornoka szenvedte el — ekkor annyira természetes a darab- ugyanis tisztában van a leg­Tömlöc-bástyáján tavaly már ás itt — a halált, go- beli helyszín és az előadói te- többel: tudja, hogyan és mi­játszott Lenkey tábornok cí­mű történelmi drámát láthat­tuk Valló Péter rendezésé­ben. Mielőtt a darab és az előadás méltatásába fognék, volt 0tt Lenkey, a Petőfi ál- • a sugárzó, tiszta ég alatt, ve- lyen véget ért élete. Neki a szót ejtek rajtuk’ kívül álló tál megénekelt huszárkapi- rébcsiripeléssel, gerlébúgással dolgokról is. Kiváltképpen a tány, a későbbi honvédtábor- színesítve. Persze az illúziók környezetről. A Tömlöc-bástya nok. je alattomosan agyon- így is teljes — dicséretére mai formájában egy mély, kínzottan. elborult elmével ve- mondva a játéktér megalko­száz-százhúsz nézőt befogadó tqVí pusztult ő is, az önmagát, tóinak, Valló Péternek és katlan, százados falakkal ré- elveit és emberségét soha, Éberwein Róbertnak, magának a rendezőnek, mértékben a Persze - tékben — léma is, nem csak- bár kisebb mér- ez rendezői prob- hiszen a rendező a játék ritmusáért, lyó és kötél által, a rep összecsengése. Csak az ért indult el Magyarországra hAan^„!fi győztes méltatlan, jogtalan aradi várbörtöne Egerben je- Lenkey huszárszázada Galí­bosszújaként. Az aradiak kő- lenítődik meg, s nem a sötét, ciából, hogyan küzdött a má­zott, bár szerették volna, nem föld- alatti üregekben, hanem gyár szabadságért Lenkey, mi­nészei játékáért is. A kifogá- soltakért elsősorban azonban az alapanyag a hibáztatható. Valló Péter rendezése felerő­többletet. a tényleges élményt s‘tettet eréayeit- sj!gsfsoron • áo Jni, élvezetes, (rövid időre) szekre osztva. Középen alaki- semmiért fel nem adó katona, tották ki a színpadot, bör­tönrácsot utánzó faelemekből. Ezt a teret három oldalról fi­gyelheti a közönség. A játék azo"' an — ez is sajátos, stíl­«;• Io’d-p ;-?v — R . .SZÍTV)flf^>’* t Icfyíil jé; fnjvjlc; ás'­tó cápaszájhoz hasonló be­akihez ezerszer illőbb lett volna a harcmezei, a szem­től szembe néző halál, mint az. amit a sorstól végül is meg­:"inott Fe'i-fo Sándor a reformkor, az 1848—49-es forradalom és a gondolatok és azok aktuali tásai jelentenék, melyekre Fe­kete Sándor kísérletet tesz, csak magával ragadóan nem tud kifejteni. Mert nem ta- s nem csekély gadhatjuk, hogy a dráma bő­színészeknek, velkedik végiggondolandó tar­el­akiknek gyakran karnyújtás- talmi elemekben — például az nyira kell az első sorokban egyén embersége, hűsége, há­ti! őktől játszani ok, mérhetetlen zaszeretete a változások kö­NÓGRÁD — 1931. július 8., szerda ,«’5"elpmmel. Fek°'e Sándor történelmi drámája az egri születésű Lenkeyről. nem több közepes alkotásnál. Elsősorban azért, mert a kétségtelenül meglevő zppe*te. a barátság, a helvtál­'ás, a nénao ^a-öttl rokon- szenv, a népek szabadsága, a gondolkodtató előadást rende­zett. Bizonyára a helyszín ki­választása is az ő érdeme, mint ahogyan kétségtelenül övé a hatásos zeneválasztás. A zárójelenetben azonban — úgy érzem — hibázott. Az ősszel elhunyt Lenkeyt a kö­vetkező év februárjában tel- iesen fölösleges gyászoló ' tö­meg előtt kordéban betolatni ■^'óre; se szellemi. a játéktár ............... se érzelmi többletet nem ad, n emzeti es nemzetiségi füg- inkább egy kínos exhumálás- getlenség kérdése, a győztes és hoz hasonlít, a legyőzött viszonya —, ám A színészi alakítások között egészen kiválóakra találunk. A legjobb — lehetőségében is — Szombathy Gyuláé a behó­doló vizsgálóbíró szerepében. Játékának súlya, színei, ár­nyalatai vannak. Miklósy György professzora, Balkay Géza írnoka, Tímár Éva Tré- zsi asszonya, Gáspár Sándor lengyel káplára finom voná­sokkal, pontosan megrajzolt karakterfigura. A címszerep­lő Reviczky Gábor alkatilag hozzánőtt a szerephez, de ala­kítása — talán, mert úgy ta­láltam, nem bírja eléggé a szöveget — egysíkúbb a kelle­ténél. Pedig Szombathyval ra­gyogó kettőst alkothatnának. AZ AGRIA JÁTÉKSZÍN si­kerrel nyitott kaput az idén, s a későbbi előadások folya­mán bizonyá-a ez a siker da­gadni fog, maga a Lenkey- dráma is sodróbb, megrázóbb lesz A múlt heti négy elő­adás után ezen a héten, csü­törtöktől kezdődően még újabb négy bemutatót tartanak belő­le. Az Agria közönsége pedig július 9-An premiernek tap­solhat: a líc'eum pompás ud­varán Kisfaludy Károly Csa­lódások című vígjátékát mu­tatják be, szintén Valló Pé­ter rendezésében. Sulyok László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents