Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

Mind több gazdaságban aratnak Ma már a búzaföldeken is 151 hektáron kilencfajta gyógynövényt termesztenek a nőgrádmegyeri Petőfi Termelőszö­vetkezet egyébként más célra nem használható területein. Szépen díszük az izsóp-, a, kakukkfű, az orvosi zsálya, a kömény betakarítását pedig már el is kezdték. Egyre több mezőgazdasági nagyüzemben kezdődik meg az aratás, - mind több gazda­ságban népesülnek be a ga­bonatáblák. Nagy munka vár a növénytermesztésben dol­gozókra a következő hetek­ben, hiszen a megyében csak kalászosokból több mint 37 ezer hektárnyi területen kell betakarítani a termést, ezen­kívül le kell hordani a föl­dekről a szalmát, s utána közvetlenül a talajmunka nagy részét is el kell végezni. Az időjárás — legalábbis péntek délutánig — kedvez a gabona aratásának. A vágás­ra érett kalászosok döntő többsége nincs megdőlve, s ez könnyebbé teszi a munkát, a késői esőzés viszont előse­gítette a gyomosodást. A je­lenlegi betakarítás során a terménynek csak kisebb há­nyadát kell szárítani, mert az utóbbi napok melegebb, szá­razabb időjárása következté­ben az őszi árpa víztartalma 14—15 százalék körüli. A búza aratására egy-két nagy­üzemben még a hét végén sor kerül, a gazdaságok döntő többségében azonban a hó­nap közepén indul a kenyér- gabona betakarítása. A Mátraaljai Állami Gaz­daságban már nemsokára má­sodik hetébe lép az aratás. A tervek szerint — az őszi ár­pával végezve — ma már a búzaföldeken lendülnek mun­kába a kombájnok. A nagy teljesítményű E—516-os be­takarítógépek naponta csak­nem 100 hektárról takarí­tották be az őszi árpát, amely­nek hozama a tervezett szin­ten alakul. Csütörtöktől megkezdődött a szalmabehor- dás is és hamarosan megje­lennek a tarlón a talajmun­kát végző gépek. Áz állami gazdaságban példamutatóan gondoskodnak — csakúgy, mint a legtöbb helyen — az aratásban részt vevő 45—50 dolgozó ellátásáról, étkezte­téséről, szállításáról. Érdeklődtünk a másik nagy pásztói mezőgazdasági üzem­ben a Béke Termelőszövetke­zetben, ahol azt az informá­ciót kaptuk, hogy a jövő hél közepén indulnak a kombáj­nok, igaz mindjárt a búza­földekre. A közös gazdaság 1100 hektárnyi búzatermő területéből sok helyütt beérett a korai Libelulla fajta, ame­lyet elsőnek arathatnak. Az idén a korábbi évekhez ha­sonlóan jönnek a csehszlová­kok is segíteni a hónap kö­zepétől. Második napja aratnak a kombájnok a karancslapujtői termelőszövetkezet ősziárpa- tábláiban. A 150 hektárnyi területtel előreláthatólag va­sárnap estére végeznek, hi­szen öt kombájn dolgozik a kissé megdőlt, de tiszta, gyom­mentes gabonában. Bár a búza aratása csak ld—14 nap múlva esedékes, a növényter­mesztők addig sem pihenhet­nek, mert a jövő héten már a 100 hektár repce vágása ad munkát a kombájnosoknak. A jelenleg betakarítás alatt álló őszi árpa hozama a ter­vezettnél nagyobb. VILÁG PRO! FTÁRIA? FGVFSülJFTEKI NOGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGY EI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ? . XXXVII. ÉVF., 155. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. JÚLIUS 4., SZOMBAT KGST-iilésszak Szófiában Előtérben a 80-as évekre szóló gazdasági stratégia Teljes üléssel folytatódott pénteken délelőtt a szófiai nemzeti kultúrpalotában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka. A délelőtti ülés napirend­jén a tervezési együttműködési bizottság beszámolója sze­repelt az 1981—1985. évi népgazdasági tervek összehango­lásáról és az 1981—1985. évi sokoldalú integrációs intézke­dések egyeztetett tervéről. A beszámolót Emilian Dobrescu, a bizottság elnöke terjesztette elő. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszakán az első napon felszólalt va­lamennyi küldöttség vezetője. Mint már jelentettük, ezen a napon mondott beszédet Lázár György, hazánk miniszter- elnöke és Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő. NAGY A SZEREPE AZ ÖSSZEFOGÁSNAK Bár a felszólalások alap­vetően a szocialista gazdasági együttműködés jelenével és jövőjével foglalkoztak, érin­tették a nemzetközi politika egyes kérdéseit is. A küldött­ségvezetők általában rámu­tattak arra, hogy a bonyolul­tabbá vált nemzetközi hely­zetben —, aminek fő oka az imperialista államok enyhü­lésellenes, a fegyverkezési verseny megnövelésére irá­nyuló politikája — a szociális­keretei között eddig kialakult együttműködéssel, a további feladatokkal, a nyolcvanas évekre szóló gazdasági stra­tégia kidolgozásával foglal­koztak. Kivétel nélkül ered­ményesnek minősítették a szocialista gazdasági integrá­ció komplex programja meg­valósításának első évtizedét. Az ülésszakon felszólaló vietnami és mongol küldött­ségvezető egyaránt aláhúzta azt a nagy segítséget, ame­ta országok, a haladó álla- lyet az elmaradottabb, kevés­mok, a békeszerető erők ősz' szefogása az eddiginél is na­gyobb szerepet tölt be. Vala­mennyi felszólalás támogatá­sáról biztosította a Szovjet­uniónak a nyolcvanas évek­re kidolgozott békeprogram­ját, azokat a javaslatokat, bé fejlett gazdaságok számá­ra nyújt az együttműködés a KGST keretein belül. Mind Zsambin Batmönh, mind pedig Vo Nguyen Giap hang­súlyozta, hogy a többi tagál Az ülés vitájában felszólal­tak a tagállamok küldöttség­vezetői, köztük Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Beszédének középpontjában az 1981—1985. évekre szóló népgazdasági tervek koordi­nálása állt. Megállapította, hogy a tervek összehangolása fontos hozzájárulás azz orszá­gokban folyó szocialista gaz­dasági építőmunka megalapo­zásához és jelentős mérték­ben segíti az együttműködési célprogramokban előirányzott közös intézkedések megvalósí­tását. Külön kiemelte, hogy a magyar népgazdaság nyers­anyag- és energiabehozata­lában a jövőben is meghatá­rozó szerepet töltenek be aí Szovjetunió szállításai. A Minisztertanács elnöke is­mertette, hogy 1981—1985-ben a magyar népgazdaságban milyen erőfeszítéseket tesznek az ország külső egyensúlyá­nak helyreállítása érdekében! Rámutatott arra, hogy a kül- keresdelmi forgalom és a fi­zetési kapcsolatok teljesebb kiegyensúlyozásához minden erőfeszítésünk ellenére hosz- szabb időre van szükség. Ä helyzet ilyen alakulása nem­csak a szubjektív szándéko­lam gazdasági segítségével ^on múlik, a tapasztalatok gyorsabban lehet áthidalni amelyeket Leonyid Brezsnyev gazdasági problémákat, köze- terjesztett elő az SZKP XXVI. szerint ahhoz, hogy egy olyan adottságokkal rendelkező or­kongresszusán. Több küldött­ségvezető, így elsősorban Zsambin Batmönh mongol kormányfő és Vo Nguyen Giap, vietnami miniszterel­nök-helyettes, szólt azokról a veszélyekről is, amelyeket Ázsia és az egész világ bé­kéje számára jelent az ame­rikai imperializmus és a pe­kingi vezetés mind szorosabb kapcsolata, amely már a ka­tonai együttműködésre is ki­terjed. Több felszólalás utalt arra, hogy Lengyelországban sú­lyos helyzet alakult ki. Szólt erről a mongol és a vietnami küldöttség vezetője, támogatá­sukról biztosítva a lengyel kommunistákat, a LEMP-et abban a munkájában, ame­lyet a helyzet normalizálása líteni ezeknek az országok- sz^.®’ rn*n^ Magyarország, a nak gazdaságát a közösség gyökeresen megváltozott vi- többi tagjának szintjéhez, ^gazdasági helyzethez alkalJ Ezen belül Vo Nguyen Giap rnazkodni tudjon, elkerülhe- felvetette: a KGST tagállamai tétlennek látszik a külső ero- most nyújtsanak segítséget a források bevonása. Vietnamban meglevő jelentős A kormány elnöke meggyő- bauxitkészlet feltárásához és ződését fejezte ki, hogy a hasznosításához. A mongol nemzeti gazdaságok növeke- miniszterelnök is igen pozi- dési ütemének mérséklődése tívan értékelte az együttmű- mellett is megvan a reális le- ködés eredményeit országa hetőség arra, hogy az egymás számára. közötti áruforgalomban a je­Willy Stoph, az NDK mi- lenleg előirányzottnál gyor- niszterelnöke ugyancsak az sabb fejlődést érjünk el. intenzifikálásban jelölte meg Lázár György az együttmű- a követendő^ utat, aláhúzta ködés továbbfejlesztésének az együttműködés fejleszté- egyik fontos feladatául azt je- sének fontosságát. Az NDK, lölte meg, hogy fel kell ku­amely külkereskedelmi for­galmának több mint kéthar­madát a KGST-országokkal valósítja meg, a jelenlegi öt­éves tervidőszakra például JAVÍTANI, több mint százmilliárd rubel TÖKÉLETESÍTENI tatni az eddig egyeztetett áru­forgalom további kölcsönös növelésének lehetőségeit. és a gazdasági problémák , ........... megoldása érdekében fejt ki. értékű kölcsönös áruszállítás- Ugyanakkor a kormányfők TÓI állapodott meg a többi felszólalásai túlnyomóan a tagállammal, s ezen belül gazdasági kérdésekkel, a KGST m'nd nagyobb szerepet kap­nak a szakosított termékek. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST Szécsényben és Balassagyarmaton Képzőművészeti kiállítások A balassagyarmati járás­ban tegnap délután két képzőművészeti esemény is zajlott; a színhelye mind­kettőnek egy-egy múzeum. Fel négykor a szécsényi Ku- binyi Ferenc Múzeumban nagy érdeklődés mellett nyitották meg a Mihályfi Ernő hagyatékából rende­zett kiállítást. Horváth György, a Művelődési Mi­nisztérium képzőművésze­ti osztályának vezetője, Mi­hályfi Ernő egyik „tanít­ványa” (szerkesztőségben dolgoztak együtt) méltatta életútját, a képzőművészet­tel összefonódó újságírói, szerkesztői pályát. Szemé­lyiségének talán legfonto­sabb jellemzője volt, hogy szerette, amit csinált, hit­tel, szenvedéllyel szolgált tollával és közéleti ember­ként egyaránt. Érvekkel irá­nyított és nem hatalmi szó­val, partnernek tekintette munkatársait. Gyűjtemé­nye nemcsak jó ízlését tük­rözi, hitvallását is a hala­dó, modern képzőművészet értékeinek feltárásáról, fel­karolásáról — ugyanazt a művészetet szolgálta kriti­kájával az újságokban, amely képviselőitől vásá­rolt. A mérce, a legkedve­sebb alkotó Derkovits Gyu­la és Dési Huber István volt számára, de nem volt elfogult, másokat is igye­kezett megérteni. Halk sza­vú, szerény, harmonikus életű, ám igen tevékeny ember volt Mihályfi Ernő. Hagyatéka nagy kincse me­gyénknek. A megnyitó szavak után a szép számú közönség — a Szécsényben működő me­gyei honismereti tábor ifjú tagjai, számos Nógrád me­gyei képzőművész, a nagy­község művészetkedvelő lakói érdeklődéssel, öröm­mel járták be a kiállító­termeket, sok meglepetés­sel találkozhattak. Az anyag mintegy tizede csak az egész hagyatéknak, addig látható Szécsényben, amed­dig a salgótarjáni állandó kiállítás feltételeit nem te­remtik meg. Derkovits Gyula és Dési Huber Ist­ván neve, munkái mellett találkozhat a tárlatlátogató Uitz Béla, Pór Bertalan, Kmetty János, Nagy Ist­ván, Nemes Lampért József, Egry József, Berény Ró­bert, Rippl Rónai József, Czóbel Béla, Szalay Lajos, Iványi Grünwald Béla, Hincz Gyula, Cigány De­zső képeivel. Ugyancsak tegnap délu­tán nyílt — és július 23-ig tekinthető meg — a balas­sagyarmati nyári tárlat a balassagyarmati Palócz Mú­zeum kiállítótermében, a Horváth Endre Galéria ide­iglenes helyén. 13 grafika, 6 akvarell, 11 festmény, két körplasztika és 16 érem lát­ható. Tornay Endre szob­rászművész Gondolatok Bar­tókról címmel készített díj­nyertes éremsort, a plaszti­kák Szederkényi Attila mun­kái. Farkas András, János- sy Ferenc és Réti Zoltán grafikákkal, festményekkel szerepel, mellettük 10 ama­tőr állított ki friss képei­ből. A megnyitón Korill Fe­renc, az MSZMP Balassa­gyarmati városi Bizottságá­nak munkatársa szólt a tár­lat alkotóiról, Kanyó And­rás Debussy: Szirénének cí­mű darabjának előadásával zenei élményt is nyújtott a művészetkedvelőknek. A Minisztertanács elnöke aláhúzta, hogy a KGST-or- szágok együttműködése bőví­tésének legnagyobb tartaléka a szocialista integráció fej­lesztésének meggyorsítása. A legfontosabb feladatot abban be- jelölte meg, hogy erőfeszítése­inket — az energia- és nyers- anyag-kitermelő ágazatok nél­külözhetetlen fejlesztése mel­lett — még inkább azokra a területekre összpontosítsuk, EGYEZTETETT TERVEK A KGST tervezési együtt­működési bizottságának számolóját előterjesztve E. Dobrescu a többi között meg­állapította, hogy a KGST- tagállamok öt évre, esetenként hosszabb távra is egyeztették gazdasági és tudományos-mű- ahol egy-egy ország kedvező szaki együttműködésük főirá- adottságaira alapozva, a sza- nyait, meghatározták az öt- kosítás és kooperáció fejlesz- éves kereskedelmi szerződé- tése viszonylag rövid idő sek alapját képező kölcsönös alatt lehetővé teszi a korsze- áruszállításokat, meghosszab- rű termékek részarányának bították és kibővítették több növelését, a kölcsönös szük­két- és sokoldalú megállapo­dást és újakat is kötöttek. A népgazdasági tervek egyezte­tése megteremtette az alapve­tő feltételeket a tervezőmun­kához és a gazdaságok szilárd fejlődéséhez. Ugyancsak elő­terjesztették az ülésen az 1981—1985. évi sokoldalú in­tegrációs intézkedések egyez­tetett tervét. A terv a többi között előirányozza a szakosí­tás továbbfejlesztését olyan területeken, mint a számítás- technikai eszközök, az atom- erőművi berendezések, a szám­jegy vezérlésű szerszámgépek, valamint más gépek, beren­dezések és ipari termékek gyártásában. ségletek magas színvonalú kielégítését. Felszólalása végén — utalJ va az integráció elmélyítése terén jelentkező új felada­tokra — szükségesnek minősí­tette az együttműködés köz- gazdasági és szervezeti felté­teleinek további tökéletesíté­sét. ☆ A tegnapi ülésen a továb­biakban felszólalt Carlas Rafoel Rodriguez a kubai ál­lamtanács, a kormány elnök- helyettese, Lubomir Strougal, csehszlovák kormányfő, Grisa Filipov bolgár miniszterel­nök, Wojciech Jaruzelski len­gyel miniszterelnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents