Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-29 / 176. szám

Évente egy alkalommal nagyjavítást szerveznek az Üvegipari Művek szerszám- és ké­szülékgyárának öntödéjében Pásztón, A karbantartó akciónak június végén lett vége. Fel­újították a technológiai berendezéseket, részletesen felülvizsgálták a gépeket, a szükséges alkatrészcseréket elvégezték. Tíz munkanap helyett egy hét alatt teljesítették munkájukat az öntödei szakemberek, ezáltal hamarább kezdődhetett a termelés az üzemben. Az ön­tödében egy esztendő alatt 800 tonnányi öntvény készül. Az első fél év arányos részét 107 százalékra teljesítették A kongresszusi tézisek vitája Mi maradjon meg az önkormányzati szervek hatásköréken? A SZÖVOSZ elnöksége a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusára kiadott tézi­seit a Szécsényi Egyesült ÁFÉSZ-nél júniusban és jú­liusban az önkormányzati szervek testületi ülésein al­kotó módon tárgyalták meg. Több javaslat A véleményekből megálla­pítható, hogy a szövetkezeti tagság többsége rendeltetésé­ben és tartalmában nem tesz lényegbeli különbséget a rész- közgyűlések és a tagértekez­letek között. E két különböző tagsági fórum jelenlegi ha­táskörében, feladatában és formájában történő további megtartásában van lényeges vita és több új elemet tar­talmazó javaslat. A vélemények, javaslatok értelmében a közgyűlés (rész- közgyűlés) hatáskörében és rendeltetésében a szövetke­zet sajátossága, fejlettségi színvonala és az új megvál­tozott viszonyok figyelembe­vételével, bizonyos módosí­tásokat kell végrehajtani. Ezek az alábbiak: A szövet­kezet elnöke, elnökhelyettese, a felügyelő bizottság elnöke megválasztását, felmentését, visszahívását, továbbá a kö­zéptávú terv jóváhagyását, az eddigi közgyűlés hatásköré­ből a küldöttgyűlés jogköré­be kellene utalni. A közgyűlés — részköz­gyűlés — hatáskörében olyan lényeges témakörök marad­nának, mint a szövetkezet megalakulása, megszűnése, az egyesülés, a beolvadás és a kiválás. Az előbbi kezdeményezéssel párhuzamosan elhangzottak olyan javaslatok, amelyek azt juttatják kifejezésre, hogy to­vább kell fejleszteni a tagér­tekezletek szerepét, jelentő­ségét, a szövetkezeti irányítás befolyásolásában, a döntések előkészítésében, a helyi ügyek elhatározásában és végrehaj­tásában, az ellenőrzés érdemi gyakorlásában. Szükségesnek tekintik, hogy elismert partnereivé válja­nak a helyi területi önkor­mányzati szervek, a községi párt-, tanács- és társadalmi szerveknek. Fontosnak tart­ják a tagság rendszeres és érdemi informálását a szövet­kezet működéséről, ugyanak­kor nem tartják indokoltnak a tagok különböző csoport­jai — ré.egei — szerinti tag­értekezletek megtartását, te­kintettel arra, hogy a területi elv szerint megtartott tagér­tekezleten is biztosítva 'van­nak a feltételek ahhoz, hogy figyelemre méltóan elmond­ják véleményüket és javasla­taikat. 'Az előbbi forma he­lyett fontosabbnak tartják a tagság rendszeresebb tájékoz­tatását, a választott testületi tagok aktív közreműködésé­vel. Küldöttek Újszerű és lényegbevágó kezdeményezés a szövetkezet küldöttgyűlése. Ez a testület egyértelműen kifejezésre jut­tatja a küldöttgyűlés hatás­körének, feladatának továb­bi módosítását, a szövetkeze­ten belüli szerepének és fe­lelősségének fokozását, a sze­mélyi feltételek további javí­tását. A küldöttgyűlés hatáskö­rének bővítésével, illetve mó­dosításával párhuzamosan olyan javaslat született, hogy a három-, illetve a nyolc­ezernél többet számláló tagság esetén jelentősen csökkenjen a 150—200 főt meghaladó kül­döttek száma. Ugyanakkor javasolták, hogy a küldöttek aktívabban, eredményeseb­ben tevékenykedjenek vá­lasztóik körében. Kezdemé­nyezték, hogy a küldöttgyű­lés évenként kötelező jelleg­gel, egy alkalommal legyen, míg a második megtartását fakultatív jellegűvé kell ten­ni, annak indokoltságától és a szövetkezeti akarattól függő­en! A testületi döntések opera­tívabbá, rugalmasabbá téte­le a végrehajtás ellenőrzésé­nek javítása érdekében szük­ségesnek tartják, hogy a kül­döttgyűlés hatáskörében meglevő egyes témaköröket vizsgálják felül és az ész­szerűség határain belül az igazgatóság jogkörébe utal­ják. Ez elősegítené, hogy mi­nél kevesebb legyen az átfe­dés, a párhuzamosság, a tes­tületi ülések a rendeltetésük­nek és feladatainak megfe­lelő témaköröket, napirende­ket tárgyaljanak. Szükségesnek tekintik a testületi és az egyszemélyi fe­lelősség erősítését. Ezért cél­szerűnek tartják felülvizs­gálni, hogy milyen témakö­Csehszlovákiában is a családi ház a legnépszerűbb lakásfajta. Egy közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett 24 éven aluli fiatalok 41 százaléka, a 40 év körüliek 51 százaléka szavazott a családi házra. A statisztika szerint 1948 és 1975 között 242 ezer, 1976 és 1980 között 220 ezer családi ház épült az országban, öt év alatt tehát csaknem annyi, mint előtte 27 évig. Az építkezések üteme azóta gyorsult meg, amióta megtörtént a települések fejlesztésének tang- sorolása. Az 1976. évi jogszabály alapján a fejleszthető városokban és községekben célszerű, a köz­művesítés szempontjainak is megfelelő rendezési tervet dolgoz­tak ki. Meghatározták a családi házak telekméreteit, és változatos rökben, illetve kérdésekben tárgyaljon és határozzon a különböző választott testület és a gazdasági-mozgalmi ve­zetés. A tagsági kapcsolatok erő­sítésének szükségességét, a tagság vagyoni hozzájárulá­sának növelését, a szövetke­zet létének és további fejlő­dése fontos tényezőjének te­kintették. Vélemények és ja­vaslatok hangzottak el a vá­sárlási visszatérítés tovább­fejlesztésére, szerepének és jelentőségének növelésére. Az alapgondolat a következő: a vásárlási visszatérítés növel­je a tagság szövetkezeti kö­tődését, javítsa az anyagi ér­dekeltséget és jobban kifeje­zésre kerüljön benne a tény­leges valóság. Közreműködés A tézisek vitájában növek­vő jelentőségének figyelem- bevételével hangsúlyozták a MÉSZÖV érdekképviseleti, szolgáltatási, társadalmi, moz­galmi funkciójából eredő feladatainak eddiginél még hatékonyabb végzését. Ered­ményesebb közreműködést kérnek a gazdálkodás belső tartalékainak feltárásában, a közgazdasági munkában, a munka- és üzemszervezés to­vábbfejlesztésében, az ipari tevékenység erőteljesebb ki­bontakoztatásában, az ár­munka rugalmasabbá és ha­tékonyabbá tételében, az ön- kormányzati munka ered­ményességének javításában. A Szécsényi Egyesült ÁFÉSZ-nél lezajlott vita alap- gondolatai jórészt összhang­ban vannak a SZÖVOSZ-el- nökség kongresszusi vita­anyagával. Érződött az a tö­rekvés, hogy az alapelveket a sajátos viszonyaiknak megfe­lelően értelmezzék és alkal­mazzák. Éppen ezért a tézi­sek tanulmányozását és vitá­ját nem tekintik befejezett­nek és lezártnak. lakástípusterveket készítettek. Prágában családiház-építési ka­talógust szerkesztettek, amelynek javított és módosított változatát ötévenként újra kiadják. A kata­lógusban az egyedi tervek mel­lett a korszerű iker- és sorhá&a- kat is bemutatják. Persze a családi ház Csehszlová­kiában sem olcsó mulatság, de megéri a költségeket. A szakem­berek véleménye szerint ugyan­is a téglából épülő házak élettar­tama hosszú, legalább száz év. Az építkezőket az állam sok­oldalúan támogatja. Többféle épí­tési kölcsön van; 35 ezer korona erejéig a kölcsön kamatmentes, a 250 ezer koronáig terjedő köl­csönre 2,7 százalékos kamatot számolnak föl. Fiatal házaspárok a kölcsönök mellett 30 ezer koro­Dr. Toronyi László Családi házak — Félidőn túl a mezőgazdaságban Számvetés heByeft BÄR A FÉLÉVI mérlegek a mezőgazdasági nagyüzemek többségében még nem készül­tek el egészen, nagyjából ki­rajzolódott a kép. hogyan is gazdálkodtak az elmúlt hat hónap alatt. Annak ellenére, 'hogy a ka­lászosok nem kecsegtetnek a tavalyihoz hasonló eredmé­nyekkel, a gazdaságok időben megfelelő intézkedéseket tet­tek a költségek csökkentése ér­dekében. A takarékosságra irá­nyuló erőfeszítések egyre in­kább kezdik elveszíteni kam­pányjellegüket és úgyszólván beépülnek a gazdálkodásba. Még közel sem általános, de erősen terjed a hulladékok fel- használása, a takarékosabb tü­zelési módokra való áttérés. Ugyancsak mind több ter­mény szárítását oldják meg a gazdaságok a régebbi módsze­reknél olcsóbban, energiataka­rékos eljárásokat alkalmazva. Az állattenyésztés féléves eredményei kedvezőek, és majdnem a termelés minden területén előrelépés mutatko­zik a tavalyi színvonalhoz ké­pest. Legszembetűnőbben a tejtermelés növekedett — csaknem kétmillió literrel — de a sertéshús-értékesítésben is jó eredmények születtek. Az állattenyésztők sikeres fél évet zártak és a második fél évben sem ígérkeznek rossz- szabbnak a kilátások. A kitű­zött terveket, illetve azok tel­jesítését nem fenyegeti ve­szély. A takarmánytermesztésben némi javulás mutatkozik az előző évekhez képest. Jobban kihasználják a gazdaságok a rendelkezésre álló termőterü­leteket, nagyobb figyelmet for­dítanak a betakarításra, hasz­nosítják az eddig kihasználat­lan gyepterületek fűtermését is. Remélhető, ez a következő esztendőkben is így lesz. An­nál is inkább, mert a nagy­üzemek gépparkja újabb, kor­szerűbb gépekkel bővült, ame­lyek jobb minőségben és gyor­sabban képesek betakarítani a növekvő állatállomány takar­mányszükségletét. A növénytermesztés az az ágazata a mezőgazdaságnak, amely eddig csak „vitte” a költségeket, hiszen a bogyós gyümölcs, és egy-két más nö­vényféle kivételével még nem került sor a betakarításra. Amíg ez meg nem történik, addig pedig bevétel sem vár­ható. A növénytermesztés be­vétele egyébként, minden va­lószínűség szerint alatta ma­rad a megyében a tavalyinak, a kalászosok zöme megsíny­lette a tavaszi szárazságot, hő­séget és ez meglátszik a hoza­mokon. Idén is lesz azonban több olyan üzem, amely meg­közelíti, vagy megismétli a ta­valyi jó eredményeket, a nö­vénytermesztésben. A tavalyinál lényegesen na­gyobb területen kerül a föld­be másodvetés, hiszen a gaz­daságok igyekszenek kihasz­nálni azt a lehetőséget, hogy a korai aratás miatt már júli­us közepén felszabadul a ter­mőföld jelentős része. A NAGYÜZEMEKBEN a melléktevékenységnek előrelát­hatólag ismét tovább növek­szik a szerepe a gazdálkodás­ban, az anyagi biztonság megteremtésében. Az év első felében csaknem mindenhol nagyító alá vették az alapon kívüli tevékenysé­get, vizsgálva, hogyan, miből lehet pótolni az esetleges ki­eséseket. S erre — figyelembe véve az eddigi féléves ada­tokat — a legtöbb nagyüzem­ben találtak is módot, sőt si­került is az elképzeléseket megvalósítani. Sok helyen új ágazatokat hoztak életre, másutt bővítet­ték az eddig bevált tevékeny­séget. A növekvő ipari ta­pasztalat eredményeként mind képzettebb, rátermettebb em­berek irányítják az egyre na­gyobb gyakorlati tapasztalat­tal rendelkező dolgozókat. S ez megmutatkozik az ered­ményeken. Az elmúlt éveknél maga­sabb színvonalon, szélesebb i körűen szervezték meg a me­zőgazdasági üzemek vezető szakemberei az egymás közti kooperációkat, kampánymun­kákat. Egy-egy utasítás kiadá­sa előtt lényegesen többet osz­tottak, szoroztak és minden eddiginél több fogyott azokból az elemekből, amelyeket a nagyon praktikus, zsebben is hordható számológépekben használnak. A főkönyvelők szerint az idén jóval gyakrabban nyitot­ták rájuk az ajtót, és akadt olyan termelőszövetkezeti el­nök is, aki nemtetszését fejez­te ki. hogy a félévi adatok csak augusztusra állnak ren­delkezésére. .. Mondván, akkorra már késő. S ebben sok igazság van! Az idő szerepe megnövekedett a gazdálkodásban és ezt ideje­korán felismerték a mezőgaz­daságban. Időben cselekedni, ehhez az szükséges, hogy a vezetők naprakészen tisztában legyenek üzemük helyzetével és a lehetőségekkel egyaránt. A FÉL ÉVEN túlvan a mezőgazdaság, az elmúlt idő­szakról messzemenő tapaszta­latokat levonni mégsem érde­mes, nem is lenne reális. Az azonban való igaz, hogy a gaz­dálkodás színvonala emelkedett és megyénk mezőgazdaságá­nak idén sem kell szégyen­keznie az eredmények miatt. Igaz, míg erről mindenki meggyőződhet még majdnem fél év van hátra. Ezt okosan kihasználni, ez sem lesz könnyebb. Zilahy Tamás Mi jövedelmező Érsekvadkerfen ? Érsekvadkerten államunk gazdaságpolitikai koncepció­jából eredően nagy a jelen­tősége a háztáji gazdaságnak. Jelentősége egyrészt abból adódik, hogy a helyi szükség­leteket segíti ellátni, másrészt a népgazdasági árualapot is jelentős mértékben .növeli. Az Ipolyvidéki Egyesült ÁFÉSZ felvásárlási tervében 30 vagon gyümölcs és 70 va­gon zöldség felvásárlása sze­repel a háztáji gazdaságok­ból. Az ÁFÉSZ a felvásárolt zöldségből a lakossági igény 65-70 százalékát elégíti ki, e nélkül ellátási gondok len­nének. A háztájiban megter­melt zöldségféléket nem min­den esetben érdemes termel­ni, mivel értékesítési problé­mák adódnak. Pl. újburgo­nya alacsony ára, vagy ha­sonló az uborka ára is. Ezek az értékesítési gondok csök­kentik a termelési kedvet. A gyümölcsfelvósárlásban el­ért eredmények a málnater- mefési kedvet növelik évről évre- Ugyanis e bogyósfajta felvásárlási ára elfogadható és nincsenek vele értékesítési gondok. Nem ilyen például a ribizli, mert hiába termett meg, nem tudja a termelő ér­tékesíteni­A kisállattartás erősödő termelési kedvet mutat. Ez a kedvező helyzet hozta magá­i kölcsönök nás segélyt is igényelhetnek, ami­nek törlesztése csak 10 év múlva kezdődik meg. Amennyiben gyer­mekük születik, a segély vissza­fizetését részben vagy egészen törlik. Az ifjú házasok berendez­kedésre is kérhetnek 100 ezer ko­rona kölcsönt. Az építkezőket 65 ezer korona vissza nem fizetendő segéllyel a munkahely is segítheti. Ennek fel­tétele: az igénylő tíz évig nem változtat munkahelyet és házát a település koncentrált építési ter­vének megfelelően építi fel. A többnyire kétszintes, több szobás családi házak lakótere 55— 80 négyzetméter. A családtagoknak külön szobájuk van, s a házakból nem hiányzik a barkács-helyiseg sem, ahol mindenki a kedvtelései­nek élhet. val a kisállattartók szakcso­portjának létrehozását. Ez a háztáji termelési ág jövedel­mező és e mellett értékesíté­si gondok sem veszik el a termelési kedvet. A nyúltenyésztéshez szük­séges szakszerű ellátást, va­lamint a takarmányt a helyi ÁFÉSZ biztosítja a termelők­nek. A mindenkori húsellá­tást szolgálja 15 ezer napos, és előnevelt baromfi (kacsa, csirke, liba) biztosítása a ter­melőknek. A sertéshizlalás is jelentős a háztáji gazdaságban. Igaz, a felvásárlás a tsz-en keresz­tül történik, de jövedelmező, nem csökken a termelési kedv. Az alapanyag-ellátás fo­lyamatosan biztosított a hízó­sertés neveléséhez. A helyi termelőszövetkezet minden mezőgazdasági kölcsönigényt kielégít, mely nagymértékben biztosítja a folyamatos újra­termelést. Görbe Imre Különféle tartályok készülnek a FÜTÖBER nagybátonyí gyárában, ahol három köbméterestől 25 köbméteresig külön­féle méretben állítják össze a termékeket a vevők igényei szerint. A föld alatti üzemanyag-tárolók összeállításához kor­szerű berendezéseket vesznek igénybe a szakemberek. NOCRAD - 1981. július 29., szerda 3

Next

/
Thumbnails
Contents