Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-28 / 175. szám
üred lesz Tiszafüred Aki nem járt Tiszafüreden, talán nem is sejti, miről nevezetes a helytörténeti múzeum oszlopos-tornácos épülete. Ám aki a nagyközség múltja iránt érdeklődve belép a parkba, rögtön meglátja a márványtáblát: 1849- ben itt találkozott Kossuth Lajos Görgey Artúrral, s itt beszélték meg a diadalmas tavaszi hadjárat tervét. Az egykori nemesi kúria vastag, szilárd falaival méltóságteljesen őrzi a dicső emléket, sok szobájának egyikében térkép is mutatja a tavaszi hadjárat csapatmozdulatait. s a község igazán becsben tartja az épületet: kívül-belül ragyog, mint, ahogy illik is a falu ékességéhez. De a kúria nemcsak Kossuth lépte nyomát őrzi, hanem a falu múltjának tárgyi emlékeit is, melyeket gondos kezek hordtak ide, hadd lássák a késő utódok, hogyan éltek, mivel keresték kenyerüket az ősök. Tiszafüred régi település, mar a középkorban is népes falu volt, a hely pedig any- nyira vonzotta a régi lakókat, vagy azok ivadékait, hogy a török hódoltság idején többször is újra felépítették, noha minden török hadmozdulat új tűzvészt, új oújdosást jelentett. Jött a török, elmenekült a lakosság, menedéket adott' a Tisza nádi világa: elvonult, visszatért a nép. Többször ismétlődött ez a szomorú vándorlás, míg yégre a XVII. században újra szilárd otthonná vált a falu, s fejlődött olyan mértékben, hogy évszázadnyi idő múltával mezővárosi jogot kapott. Fontos kereseti forrás volt Itt a halászat, míg csak hűtlen nem lett a faluhoz, a folyó, s a Tisza-szabályozás el nem vitte a vízi világot, a nádast, az árterületet, s jó két mérföldnyire a vizet. Most azonban újra változik a világ a Tisza-tájon: épül a vízi lépcső és visszatér a víz, mégpedig hatalmas tó formájában, elönti a terméketlen szikes területeket és nemcsak halgazdaságot, de merőben új lehetőséget is hoz: fürdőéletet. Rövidesen valóban „fü- red” lesz Füred: nyaralók, idegenek özönlenek majd ide, az Alföld „Balatonjára”. Erről az ősök nem is álmodhattak. de még a mai utódok sem sejtik talán, mekkora változást jelent mindez az 6 életükben. A múzeum őrzi a faragott bútorokat, a régi használati tárgyakat, s az egykor virágzó fazekasság szebbnél szebb termékeit. A falakon láthatók a jellegzetes régi házak képei, reméljük megmarad néhány belőlük valóságosan is; padláshomlokzatukat borító faberakásuk, faragott oszlopsorú pitvaruk — rendben tartva — a falu díszeivé tehetné őket. Kossuth és Görgey találkozásának színhelye Tiszafüredi falusi ház belső bútorzata Halászatból élt egykor a falu A múzeum épülete oly tá- nek: a falu vendéglőjében a gas, hogy két szobájában ván- kis pincérlány már ilyen hí- dorkiállításoknak is helyet mes ingvállat hord, maga hítud adni; ottjártamkor ép- mezte tán, s szép benne, mint pen a bajai múzeum népmű- a múzeum parkjában nyíló vészeti gyűjteménye volt virágok. A becsben tartott rálátható. Sokác, szerb, horvát gi udvarház így divatot is menyecskék dúsan hímzett „csinál”, a jó ízlés divatját, 5SPÄ TS hallgatagon lókat. Itt a Tisza-parton so- hevélven környezetét, sem hordtak ilyen parádés öltözékeket, komorabb, szigorúbb volt a viselet, s keményebb az élet. De a dús hímzések kedvet ébreszteBozóky Éva Érvényesül a szocialista törvényesség Interjú dr. Reményi Jenővel, a Balassagyarmati Megyei Bíróság elnökével A XII. kongresszust követően sor került az igazságügyi szervek tevékenységének többirányú megvizsgálására, amelynek célja az volt, hogy a bíróságok tevékenységében miként érvényesültek az előző kongresszusi célkitűzések, s melyek azok a feladatok, amelyeket a bíróságoknak az elkövetkezendő években meg kell oldaniuk. Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a dr. Reményi Jenővel, a Balassagyarmati Megyei Bíróság elnökével lezajlott beszélgetésünk során. — Tudomásunk szerint a közelmúltban több fórum is foglalkozott a bíróságok munkájának értékelésével. Ennek eredményéről szeretnénk hallani néhány gondolatot. — Ez év februárjában rendezte meg az Igazságügyi Minisztérium azt az országos vezetői értekezletet, amely meghatározta a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásából az igazságügyi szervekre háruló feladatokat. Mint ismeretes, a kongresszus súlyának és jelentőségének megfelelően egyik alapvető követelményként szabta meg a szocialista állam erősítését, az állami feladatok mind magasabb szinten való ellátását, az állami szervek munkájának tökéletesítését. Ezen belül az igazságszolgáltatásnak is erőteljesen követnie kell azt a jelentős változást, amely a fejlett szocializmus építése során az állam, illetve a jog funkciójában bekövetkezett. Amint arra dr. Markója Imre igazságügyminiszter az értekezleten elhangzott beszámolójában nyomatékosan utalt, a jog funkciói napjainkban megváltoztak: nem csak konfliktusokat old meg, hanem részt kell vállalnia a társadalom szocialista vonásainak erősítésében, az emberek tudatának fejlesztésében,_ elő kell segítenie gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását. Tudatosan és nagyobb hatékonysággal kell közreműködnie a szocialista erkölcstől és életmódtól, a szocialista törvényességtől idegen jelenségek visszaszorításában, a közélet tisztaságának biztosításában, társadalmi problémáink megoldásában. Az előző. XI. kongresz- szus határozatainak az igazságszolgáltatással kapcsolatos legfontosabb feladata a többi között az volt, hogy mindent el kell követnie a szocialista törvényesség további erősítése érdekében. Az igazságügyminiszter beszámolójában leszögezte, hogy az igazságügyi szervek ezeket a feladatokat jól teljesítették. — Azóta a bírói szervek megyei értekezleteken értékelték saját területük eredményeit, megjelölték az elkövetkezendő feladatokat. Így történt ez Nógrád megyében is, amelynek általános értékelése megegyező volt az országos értekezlet megállapításaival. Ékre a megállapításra jutott a megyei bíróság közelmúltban lefolytatott vezetésvizsgálata is. — Az állampolgárok széles köre érdeklődésének középpontjában áll a büntető ítélkezés. Ezzel kapcsolatosan az említett értékelések milyen megállapításokra jutottak? — Előre kell bocsátanom, hogy e téren némi eltérés mutatkozik a bűncselekmények felderítése és a bíróságok által történt elbírálás statisztikai adatai között, hiszen nem minden bűnügy kerül felderítésre, illetve nem mindegyikben történik vádemelés. Ami a bűnözés általános helyzetét illeti, Nógrád megye a 19 megye közül a 17. helyen áll. A megyei átlag az országos átlag alatt van. Feltűnő azonban, hogy nem ilyen kedvező a kép az erőszakos és a közlekedési bűncselekmények vonatkozásában, mert ezekben Nógrád a megyék élmezőnyéhez tartozik. Különösen magas az ittas járművezetés miatt felelősségre vont személyek száma. A túlzott alkoholfogyasztás azonban nem csak a közlekedési bűncselekmények számában játszik szerepet, hanem jelentős mértékben meghatározója az egyéb, főként erőszakos jellegű bűncselekményeknek, mint például az emberöléses, testi sértéses, nemi erőszak elleni, garázda, hivatalos személy elleni erőszak, egyéb bűntetteknek is. — A bűnelkövetők között viszonylag nagy számban fordulnak elő visszaesők, illetve büntetett előéletűek. Az új büntető törvénykönyv ezekkel szemben az eddiginél sokkal súlyosabb büntetéseket határoz meg. — Szembetűnő, hogy az utóbbi hónapokban nagy számmal fordultak elő élet elleni bűncselekmények. Ezeknél is közrejátszik az alkohol- fogyasztás. A másik jellegzetesség, hogy a családtagok sérelmére elkövetett bűntettek igen gyakoriak, s elkövetési módjuk is az átlagosnál brutálisabbnak mondható. A megyei bíróság az egyik ilyen ügyben halálbüntetést is kiszabott. Nem volt ritka a tíz éven túli, illetve életfogytiglani fegyházbüntetés sem. Á Duna—Tisza—Duna vízrendszer Az újvidéki Duna—Tisza— Duna vízrendszer létesítésére 26 milliárd dinárt költenek. A nagyarányú beruházást várhatóan 1985-ben adják át rendeltetésének. A vízrendszer segítségével százezer hektárnyi földterületet öntöznek majd, s a vizet csatornahálózaton vezetik tovább, kétszerié nagyobb területre. A víz szintjének emelésével alkalmassá teszik a csatornát folyami hajók közlekedtetésére. Kiépítik a rakpartokat, s tárházakat, raktárakat létesítenek. A beruházást Jugoszlávia a magyar és a csehszlovák partnerek együttműködésével valósítja meg. A közösség ereiével Cigány lakosság a rétsági járásban Fuvartérítés jár Bgyre gyakoribb Jelenség, hogy különböző vállalatok, boltok, bélelt üzletek vezetői, magánkereskedők, kisiparosok maguk szállíttatják az árut a nagykereskedelem raktárából, különösen azóta, mióta terjednek a nagykereskedelmi önkiszolgáló raktárak. A Belkereskedelmi Minisztérium ezzel kapcsolatban arról tájékoztat, hogy ilyen esetekben a nagykereskedelemnek fuvartérítést kell fizetnie A nagykereskedelem ugyanis köteles a megrendelő helyszínére szállítani az árut. Ha azonban a megrendelő ezt a feladatot átvállalja, ezért kártalanítani kell. Költségtérítés jár akár önkiszolgáló, akár hagyományos nagykereskedelmi raktárból, szállítja el a megrendelő az árut előzetes bejelentés alapján, vagy anélkül. Általában az ár 0,4—1,2 százalékának megfelelő fuvartérítés reális. Ha az állami vagy szövetkezeti bolt valamelyik alkalmazottja vagy üzletvezetője saját személyautójával szállítja a nagykereskedelmi raktárból a boltba az árut, részére nem fizethető fuvardíj, az a vállalatát illeti meg. A bolti dolgozók azzal ösztönözhetők az ilyenfajta szállításokra, ha részükre a törvényben megszokott kilométerpénzt, illetve átalányt fizetik. A rétsági járásban 1114 (259 család) a cigányság száma, amely az összlakosság négy százalékát adja. Életkörülményeik a tanácsok és szerveik, az üzemek, a társadalmi szervek koordinációja eredményeként jelentősen javultak. RENDSZERES MUNKA VÄLLALÄS A családtervezéssel kapcsolatos nevelő munka eredményeképpen a cigánycsaládok körében ma már a 3—4 gyerek az általános, amely lehetővé teszi a jobb anyagi körülmények megteremtését. Természetesen az életszínvonal alapvető tényezője, létbiztonságuk legfontosabb pillére a munka. Jellemző, hogy a munkaképes korú férfiak zöme már rendszeresen vállal munkát. Legtöbben az iparban és az építőiparban dolgoznak. Nem ilyen kedvező a helyzet a munkaképes korú cigány nőknél. Szendehelyen és Legenden sok a munkakerülő életmódot folytató nő, bár a tanácsok szoros kapcsolatot tartanak a helyi üzemekkel, hogy elhelyezkedésüket segítsék. CIGÁNYTELEPEK, ÜJ LAKÁSOK A klasszikus cigánytelepek a járásban (többek között Rét- ságon, Nagyorosziban, Legén- den, Tereskén, Szátokon) eltűntek a föld színéről. Napjaink feladata a szórványosan elhelyezkedő, elavult lakások lebontása, a magánlakás-építési akció segítése, valamint az állampolgárok által értékesítésre felajánlott, üresen álló családi házak megvétele. Nagyorosziban, Nógrádon, Romhányban a cigányok rendezett körülmények között laknak, Legénden a telepek eltűntek ugyan, de újabbak vannak kialakulóban. Legégetőbb a helyzet Diósjenőn, ahol az akció-lakásépítés és -vásárlás alig halad. Az építéssel és vásárlással a telepekről kikerült családok többsége igyekszik új környezetébe beilleszkedni; életvitelük, szemléletük lényegesen javult. A KÖZÖSSÉG EREJÉVEL A tankötelezettségi törvény végrehajtása akadályokba ütközik. különösen a tereskei és a nézsai körzetben. Sok az igazolatlan mulasztás. Tavaly 14 esetben kezdeményezett a tanács szabálysértési eljárást. Nagy a lemorzsolás az általános iskolában. A járásban a cigányok között még mindig tíz százalék az analfabéták aránya. A pedagógusok kiemelt feladatként foglalkoznak a 8. osztályt elvégző cigány fiatalok pályaválasztásával. Jelenleg egy gimnáziumban három gyerek szakközépiskolában, tíz pedig szakmunkásképzőben tanul tovább. A felnőtt lakosságnak a 7—8. osztály befejezésére indított általános iskolai esti oktatáson több cigány is részt vett. A járás községeiben gyakoriak a cigányanké- tok, ahol a tanács, a szakigazgatási szervek vezetői, pedagógusok, egészségügyi dolgozók adnak tájékoztatást a cigány lakosságnak az érdekükben történt intézkedésekről, a velük szemben támasztott állampolgári kötelezettségekről. Ezeken a találkozókon a megjelentek is elmondják problémáikat, s a közösség erejével próbálják ' formálni e népes etikai közösség életmódját, felemelkedésük alapvető tényezőit. — Az új Btk. rendelkezés seinek hatályosulását az életbe lépéstől kezdve figyelemmel kísértük. A közelmúltban lefolytatott büntetőkollégiumi vizsgálat megállapította, hogy a bíróságok többnyire jól követik a jogalkalmazás büntető jogpolitikai elveit, a törvény új rendelkezései azonban egyes esetekben még nem jutnak kifejezésre az ítélkezésben. A bírói szerveknek — a többi bűnüldöző szervvel együtt — ezen a téren előbbre kell lépniük. — A vizsgálatok is megerősítették a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának 1980. szeptember 30-i határozatában foglaltakat, amely leszögezte: megyénkben is szilárd a közrend, a közbiztonság, s ebben részük van a bíróságok büntető ítélkezési tevékenységének. — A bíróságok tevékenységének nagyobb részét a polgári peres ügyek adják. Milyen új tendenciák észlelhetők ezekben? — Sajnálatos tény, hogy ezeken belül egyre több a házasság felbontása iránt indult ügy, amelyek pedig gyakran járnak együtt a gyermekek elhelyezése, gyermektartásdíj megállapítása, lakáshasználat eldöntése, a közös vagyon megosztása iránti igényekkel. Így jelentős terhet rónak a bíróságokra. Nógrád megye járásbíróságaihoz 1978-ban 826, 1979-ben 811, 1980-ban 885 bontóper érkezett. Ez csak a három év viszonylatában több mint 5000 embert érint közvetlenül, s akkor mégném szóltunk a gyermekekről, akiket pedig szintén közelről érint a házasságok felbontása. A bíróságok munkája ezekben a perekben különösen nagy jelentőségű, s hogy ennek az igénynek jól megfelelnek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a megindult bontóperek egyhar- mada mégsem jár együtt a végleges elválással. — Érdekes, hogy — a családjogi pereket kivéve — a többi peres ügyek száma az utóbbi években némileg csökkent. — A munkaügyi bíráskodásban milyen megállapításokat tettek a lefolytatott vizsgálatok során? — A fél év folyamán ke-- rült sor a salgótarjáni munkaügyi bíróság ítélkezési tevékenységének megvizsgálására, túlmenően a már említett vizsgálatokon. Népgazdasági érdek a megfelelő munkaerő-gazdálkodás, a munkaerő tervszerű és szervezett átcsoportosítása. A munkaügyi bíróság — az abban érdekelt többi szervekkel teljes összhangban — a maga sajátos jogi eszközeivel eredményesen működött közre azért, hogy ez a feladat megyénkben nem járt nagyobb megrázkódtatással. ítélkezési gyakorlata hozzájárult • a munkáltatók intézkedéseinek helyes megválasztásához, éspedig úgy, hogy a dolgozók jogai is maradéktalanul érvényesültek. — A munkaügyi bíróság másik, a népgazdasági és társadalmi igényekkel összefüggő területe a fegyelmi ügyekben folytatott ítélkezés. A vizsgálatok megállapították, hogy a munkáügyi bíróság ítélkezési gyakorlata megfelel a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek, hatékonyan szolgálja a vállalati munka- fegyelem megszilárdítását. Törvénysértően enyhe fegyelmi büntetés alkalmazására egyetlen esetben sem került sor. A dolgozó által elkövetett fegyelmi vétséggel arányban álló, mind az egyéni, mind az általános megelőzés szempontjait szolgáló fegyelmi büntetéseket alkalmazott. Szem előtt tartotta a bíróság ezeknél a döntéseknél azt a szempontot is, miszerint adott esetben a fegyelmi büntetésnek a vállalati munkafegyelem megszilárdítására is döntő befolyást kell gyakorolnia — mondotta végezetül dr. Reményi Jenő. Somogyvári László j NÓGRÁD - 1981. július 28., kedd
