Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
I Hangszóró mellett Bényei József: Magyar írók perei 3. % Vendéglátók Szökés o börtönből Három megyére kiterjedő érvényességgel — Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nóg- rád — hozott létre rövid időre fórumot a vendéglátásról a Magyar Rádió miskolci stúdiója. Az idő említése mindjárt az elejéin nem egyszerű szószaporítás; a majd egyórás időtartam is túlontúl kevésnek bizonyult, amint azt már a műsor vége felé a vitavezető lmreh József is érzékeltette azzal, hogy gyorsabb válaszadásra késztette a kérdésben illetékes meghívott vezetőket. A fórum tagjai a három megyéből igazán a legteljesebb körültekintés nyomán kerültek a miskolci stúdióba, s hogy munkájukból következő hozzáértésük mellett sem tudtak mindenre kielégítő választ adni, nos, az elsősorban a kérdések tartalmán múlott. Borsodot természetesen (?) többen is képviselték; dr. Makkal Tibor, a megyei tanács osztályvezetője, dr. Su- gár János, a megyei vendéglátás igazgatója, Ács Sándor, az idegenforgalom irányítója, Nagy László, az IBUSZ ottani vezetője. Heves megyéből dr. Nagy Sándor, a Pannónia vendéglátó igazgatója, Nógrádból pedig Nyerges János, a megyei tanács osztályvezetője volt jelen a meglehetősen sok kérdést felvállaló miskolci fórumon. Anélkül, hogy erre külön is törekedni kellett volna: a találkozó úŐ0tólván valamennyi kérdése mindhárom megyét érintette — a lakosság közös érdeklődése, érdekei alapján. Ha meggondoljuk, egy ilyen jellegű fórum akkor is érdeklődést vált ki, ha csak szűkebb körre (egy megyére) terjedő kérdéseket tárgyal, különösen így igaz, amikor a fórum feltett szándéka a szélesebb kör meghúzása. De mégis, mindenképpen érdekeltek vagyunk Nógrádból is abban, hogy milyen a miskolci vendéglátás, de különösen az egri, ahova elég gyakran fordítjuk szekerünk rúdját Szülők egyeteme Felnőtt fejjel iskolapadban ülni és tanulni — aki megtette, tudja — hasznos, de igen nehéz feladat. Ám ahol az egyetlen és kizárólagos tárgy: a gyermek — ugyanaz már vonzó vállalkozás.^, E tantárgy alapos tanulmányozása hozzásegíti a szülőt gyermekének megismeréséhez, hajlamai felfedezéséhez, készségei fejleeztéséhez és a kiegyensúlyozott szülőgyermek viszony kialakításához. Ez volt a célja annak a pedagógusokból, pszichológusokból, gyermekorvosokból és pszichiáterekből álló csoportnak, amely 25 évvel ezelőtt Varsóban megalakította a szülők egyetemét. Alapító tag volt az időközben elhunyt író és pedagógus Elzbieta Jacklewicowa, az orvos Zófia Szymanska és Jan Bogdanowicz. ök gondoskodtak az állandóan bővülő tantestület új pedagógusainak továbbképzéséről is. Ma ebben az intézményben 300 oktató tanít. Varsó csaknem valameny- nyi kerületében van az egyetemnek kihelyezett tagozata, és így a tanácsadóhálózat az egész városra kiterjed. Újabban telefonta- nácsadó-szolgálatot is fenntartanak. A „bizalom vonala” a hét öt munkanapján hívható a délutáni órákban. A hívások száma napi átlagban meghaladja a 20-at. Az előadássorozatok sokrétűek és mindig a legaktuálisabb témákat érintik. A leggyakrabban tárgyalt témakörök: az iskolai sikerélmények és sikertelenségek okai, az önállósodás problémái, a fiatalok alkoholizmusa és annak következményei. Az előadásokat évente mintegy 20 ezer szülő hallgatja meg. Az egyéni konzultációk, a személyes és telefon-ta- ná—adások mellett a szakemberek tanulmányokat, el "'ti zéseket készítenek munkájukról, tapasztalataikról. egy-egy hosszabb-rövidebb látogatás céljából. Nyilván ugyanez vonatkozik Nógrád vendéglátásának időszerű kérdéseire más megyék lakói szemében. Ilyenformán talán érthető, hogy a műsor, a fórum úgyszólván egyáltalán nem tárgyalt olyan kérdést, amely már eleve ennek a kétségtelenül élő összefüggésnek valamelyik része lett volna. A kérdezők nem gondolkodtak „integrált” módon, nem is volt rá különösebben igény a fórumot rendező miskolci rádió részéről sem. Ügy tűnik, így- utólag, hogy valamiféle „elég mindenkinek a maga baja” szemlélet vezette a rendezőket, résztvevőket. Talán egy másik fórum már arra is vállalkozhatna, hogy milyen módon lehetne a sokat emlegetett erők (anyagi helyett is elsősorban szellemi, kapacitásbeli) közös célnak megfelelő koncentrálásait mindannyiunk érdekében, a három, területileg bizony nagyon is szembetűnően „összenőtt” megye vendéglátásának, idegenforgalmának felvirágoztatására megvalósítani. De ez inkább csak a távolabbi jövőt idézi és mai rugalmasságainkat ismerve majdhogynem a fantasztikum régiójába tartozó kívánságféle. .. Sokkal érdekesebb az, hogy elérje-e célját a minap megtartott miskolci vendéglátós fórum? Nógrád megye lakódnak nem mondott túl sokat az a válasz, amely Hollókő faluértékének további várható fejlesztésére vonatkozott. Legfeljebb egy adat, amelyről talán ezúttal hallottunk szélesebb körben: a következő, most folyó ötéves tervben újabb tíz házat vásárol meg a megye, s azokban újabb intézményeket (kiállító-, bemutató-helyiség, műhely, klub miegymás) létesít. Éppen Hollókő esetében érdemes lenne egyszer akár a miskolci stúdióban, akár más fórumon, országosan, nemzetközileg is elfogadott Rendkívül gazdag az Alföld júliusi számának valóságanyaga. Hankiss Elemér a bűntudatról, mint társadalmi jelenségről értekezik, Krons- tein Gábor pedig Varga Csaba nevelési esszéjéhez fűz kritikai megjegyzéseket, minősítvén oktatási rendszerünket. Varga Lajos Márton az irodalom valóságtüneteiről beszélget Gáli István íróval. Nem kevésbé gazdag a tanulmányrovat sem: Bertha Zoltán Szilágyi Domonkos költészetéről, Kis Pintér Imre Füst Milánról készített tanulmányt, Király István értekezése a kuruc motívumot vizsgálja Ady Endre költészetében. Verseket Tóth Erzsébettől, Farkas Árpádtól, Takács Imrétől és Gábor Zoltántól közöl a szám. A szépirodalmi rovatot Tóth Ferenc novellája egészíti ki. A kritikai rovatban Varga Pál, Lászlóffy Aladár, Pósa Zoltán, Ladányi Mihály, Füszakemberek bevonásával olyan eszmecserét rendezni, amelyben végtére is nem csupán a várható tárgyi érték szaporodásáról — Hollókő idegenforgalmi értékeinek teljesebb értékű kihasználásáról lenne szó! Volt azután jó néhány érdektelennek tűnő kérdés (mintha eleve fáradt lett volna, aki fel- tette-megfogalmazta kívülről), mert ugyán hova tegye az ember ezt a kuriózumnak indult, aztán éppen a fórumon hamvába hullt kérdést, hogy mikor és hol lehet majd török ételeket kapni Egerben (?). Török ételeket talán Budán lenne érdemes „forszírozni" — onnan nem futott kezét-lábát törve a török mindjárt az ostrom után... Sok érdekes-érdemes kérdés vigasztalta a hallgatót a kevésbé fontos kérdésekre adott egynémely fontoskodó válasz helyett. Ilyen volt — megyénket érintő — az is, amelyet, vagy rosszul fogalmaztak meg, vagy túlontúl pontoskodva (részletében) válaszolt meg megyénk jelenlevő illetékese. Miért alacsony színvonalú a bánki és a diósjenői kemping ellátása? Nos, Bánkon valóban nincs „külön” kemping, de a kérdés elsősorban az ellátás (az ottani ellátás) színvonalának tarthatatlanságára vonatkozott és nyilván nem a kerékpárkölcsönzés, gokkal inkább a betevő falatok és italok választéka és sok egyéb iránt érdeklődött. Nem más kérdés az sem, hogy valamiféle ellentmondás megmutatkozott a rárósi melegvíz-hasznosítás és a több mint harmincöt éve félbehagyott sós- hartyáni vízkutatás említése nyomán is. Ha komolyan vesszük a szándékot: fejlesszük azt, ami már megvan, nos, akkor ez vonatkozik éppen a felibe- harmadába otthagyott és mindmáig alig kutatott, felhasznált sóshartyáni jódos vízre... (T. Pataki) löp László, Kabdebó Lóránt, Pomogáts Béla, Tüskés Tibor legújabb könyvét recenzálja. Simon Zoltán a „Szabó Lőrinc diákévei” című kiadványt ismerteti, Ács László Weimer 1 ibor első kötetéről ír. Balogh Ernő a Ra-Re könyv- sorozat több munkájáról ad áttekintést. A hatvanéves Király Istvánt Kovács Kálmán írása köszönti. Fülöp László búcsúzik Pilinszky Jánostól. Bényei József a hetvenöt éve született Bálint Györgyre emlékezik. A figyelő rovatban új sorozatot indított az Alföld: Dráma színpadra címmel Ablon- czy László fog a következő lapszámokban javaslatot tenni a drámai művek feltámasztására, illetve felkelti irántuk a figyelmet. Elsőként Hubay Miklós Római karnevál című drámáját ajánlja. A képanyagot a sóstói nemzetközi éremművésztelep al* katásainak néhány fotómásolata szolgáltatja. Régi irodalmunk talán legszínesebb egyénisége Bornemissza Péter prédikátor. Élete fordulatait, eseményeit tekintve vetekszik a legfantá- ziadúsabb ‘ kalandregénnyel. E fordulatok az°nhan nem az író sajátos kalandvágyából, hanem egyrészt -a XVI. századi Magyarország sajátos történelmi-politikai helyzetéből, másrészt Bornemissza reformátor: meggyőződéséből, etikai tartásából erednek. Az életút fordulóit nem tudjuk sorra venni, meg kell elégednünk azzal, hogy számba vegyük: hányszor, s miért került összeütközésbe Bornemissza Péter a világi, s egyházi hatóságokkal. Azzal a megjegyzéssel, hogy élete diákkorától kezdve állandó harc, üldöztetésből és védekezésből szövődő háló, amelyben ritkák a nyugalom alkotásra alkalmas napjai. 15 5 3 Bornemissza kassai diák, tizennyolc esztendős mindösz- sze. Csínytevése beugratásnak indul, börtön lesz belőle. Feledi Lestár kassai kapitány éppen imádkozik a „faképek” előtt, amikor valahonnan titokzatos angyali szózat hangzik, s Inti őt arra, hogy a faképek előtt való imádkozás nem éppen az igazi hit jele. A derék kapitány először megijed a szózat hallatára, majd észbekap: ez emberi hang volt, nem angyali. Elő is szedi a kemence mögött rejtőző Bornemisszát, s első dühének engedelmeskedve buzogányával jól helybenhagyja. Nem elégszik meg azonban a helyszíni bírsággal, a testi fenyítés után börtönbe is záratja. Bornemissza két hetet tölt a kassai börtönben. Sóhajtozik, imádkozik, még pártfogókat is keres. Minden bizonnyal a karácsonyt is a börtönben tölti, hiszen feltehetően de- cémber 23-án csukatta börtönbe a megtréfált kapitány. Pártfogói azonban ekkor még nincsenek, kénytelen hát maga cselekedni: álkulcsot szerez vagy feszítővasat, lényeg az, hogy saját erejéből kiszabadul, s kétheti börtön után kisétál az ajtón, s kifut Kassa városából is. 15 6 4 Külföldi tanulmányai és diákoskodása után Bornemisz- sza a lelkészi pályát választja, s Balassi Jánosnál lesz prédikátor Zólyomban. Már az utóbbi helyen szolgál, amikor „két főpispek” vádakkal a császár elé idézteti Bécsbe. Mivel vádolják? Egyrészt azzal, hogy papságát nem a katolikus egyháztól szerezte. (Egyébként nincs adatunk arról, hol, s mikor szentelték pappá.) Másrészt azzal, hogy pap létére megházasodott. (49 évet élt, s közben három feleségét s öt gyermekét temette el.) Harmadrészt „oltárrontással”, s azzal, hogy kenyérrel oszt úrvacsorát. Az Alföld júliusi száma A szccsényi Palóc Háziipari Szövetkezet száznegyven bedolgozójának biztosítják a fonalat a központban levő cérnázóböl, mely alapanyagokból az oithon dolgozók a határainkon túl is keresett művészi palóc szőtteseket készítik. Bornemissza megjelent a kihallgatáson, s maga számol be annak inkvizíciós módszereiről. Eszerint egy püspök négyszemközt beszél vele, kettő pedig a szomszéd szobában hallgatózott. Bornemissza megfelelően védekezhetett, hiszen még arra is módot talált, hogy vádlói szemébe vágja: ha nem börtönnel büntetnék az igaz szót, szemükbe mondaná az igazságot. Mindenesetre jól védekezett, vagy főúri pártfogóinak befolyása volt tekintélyes, mert a kihallgatásnak más következménye nem lett, bántódása nem történt, hazatérhetett Zólyomba. Ettől kezdve azonban „élethalálharc” kezdődött a reformációt képviselő Bornemissza, s a nagyszombati katolikus egyházi vezetés között. Ennek a harcnak katolikus részről a legádázabb szítója Verancsics Antal, 1557-től egri püspök, 1569-től esztergomi érsek, 1572-től királyi helytartó, de még inkább Teleg- di Miklós nagyszombati nagyprépost, az ellenreformáció egyik vezéralakja. A küzdelem állomásai közül csak néhányat villantunk fel. Üj hajsza indul Bornemissza ellen nyomdája miatt. Az ok formai: a nyomda működtetéséhez elvben királyi engedély szükséges. Valójában a Bornemissza-nyomda kiadványai ellen folyik a harc. Egyes források szerint Telegdi felbujtja Bornemisz- sza egyik német szolgáját: ölje meg a prédikátort. Telegdi tagadja ezt, de bevallja: legszívesebben valóban megöletné a prédikátort. Ez nem sikerül neki, viszont a zólyomi szuperintendenst kiátkozzák az egyházból. Közben — az ellenreformáció. erősödésével — Bornemissza pártfogói ellen is hajsza indul. 1569. október 12-én a pozsonyi országgyűlés alkalmával Balassi Jánost és Dobó Istvánt hazaárulás vádjával letartóztatják. Bornemissza ugyan most megússza, bár az országgyűlésen nyíltan osztogatja a Telegdi Miklós ellen írott, s kinyomtatott Fejtegetés című művét. Nem kerül börtönbe, de menekülni kénytelen. 15 7 2 Már Julius Salm gróf prédikátora Semptcn. A katolikus egyház azonban itt sem hagyja békén, többször is bevádolják pártfogójánál és támogatójánál. Sőt, 1572-ben a közvádló pert is indít ellene, amelynek hátterében azonban Verancsics Antal állott. A per valóságos oka az volt, hogy Bornemissza az egyházi adók visszatartása, nem fizetése mellett érvelt, a feljelentő esztergomi káptalan azonban azzal vádolta, hogy a közadók ellen bújtogatott. Bornemissza írja: „Ez hazugsággal vádolták: hogy az nemeseknek eszeket vesztették az császárnak való fizetésbe. És császárnak mindenkor engedetlenek”. A perről, annak kimeneteléről többet nem tudunk. Bántódás bizonyára most sem éri, hiszen folytatja írói, prédikátori, nyomtatói munkáját. 15 7 8 Viszonylag nyugodt évek után most kezdődik-igazi megpróbáltatása. Az új császár, Rudolf elfogató parancsot ad ki ellene. Ettől még pártfogói megmentik, az Ördögi kísértetek megjelenése után viszont alig talál pártfogóra. Hiszen ez a kegyetlenül őszinte könyv nem kíméli a felvidéki főurakat, sőt prédikátortársait sem, A könyv megjelenése, a belőle más nyelvekre fordított részletek óriási vihart kavartak A meghurcoltatás azzal kezdődik, hoav állásából távozásra akarják kényszeríteni, el kellene hagynia Semptét is. Bornemissza papi szék összehívását kéri, és Salm. bár neheztel rá, eleget tesz a kérésnek. A papi szék valószínűleg 1578 szeptemberében ült össze, tagjai Trenesén, Gal- góc, Bazin, Szentgyörgy, Mécsed, Szene lelkészei, köztük például Lethenyei Pál, akit Bornemissza tett szuperintendensként tanítóból pappá, s Sibolti Demeter, Bomemisz- sza egykori harcostársa. Az Ördögi kísértetek miatt sértődött prédikátorok azonban elítélik Bornemisszát. Kiutasítják Semptéről, s az Ördögi kísértetek visszavonására ítélik. Ez utóbbit Bornemisz- sza először vállalja, megígéri-. aztán ígéretét visszavonja. Vagy 1578 decemberének utolsó napjaiban, vagy 1579 januárjának legelején kénytelen elhagyni Semptét. Ö maga így számol be erről: „Hideg, fagyos esőbe, félesztendős kicsi szoptatós gyermekecskéimmel cselédestül űzettem ki én is oly városból, kinek hat esztendeig igen híven szolgáltam. Azért, hogy nem kedvezhettem senkinek az főurak meg- íeddésében. Kiben mindené fő emberek, urak, nemesek, hízelkedő prédikátorok voltak részesek, ha értenéd, csodálkoznál rajta; Kik azután mindnyájan megpiroltak. De én velem az Isten áldása hamar is meg el felejtette; sőt, örültem rajta én is és sok hívek is”. Az űzött, kitagadott prédikátor a Balassi családhoz, Istvánhoz menekül Detrekő- várába. 15 7 9 Az utolsó felvonás, az utolsó per, az utolsó börtön következik. Alig két hónappal a semptei kiűzetés után a det- rekői biztonságból, s nyugalomból Bornemissza Bécsbe megy. Egyenlőre nem tudják monográfusai sem pontosan megállapítani, ml célból. Balassi Istvánnál száll meg, de úgy tűnik, Sempte óta nyomában vannak, mert Bécsbe érkezése napján, este, a vacsora mellett elfogják. „Bécsbe áruitatás által megfogattam, estve vacsora fölött az polgármester reám jővén sok német kacsírokkal, papok tanácsaiból és fejedelem akaratjából három fogházban hordozván.” Az elfogatási parancsot Ernő főherceg adta ki, a „pa- ' pok tanácsi” nyilván Telegdit jelenti, hiszen Neubeck Gáspár bécsi püspök börtönébe kerül Miért kívánják felelősségre vonni? Mindenekelőtt az ördögi kísértetek miatt, s amiatt, mert prédikátorko- dott, sőt, a szuperintendensi tisztet is ellátta. Rábeszéléssel, fenyegetéssel akarják vallomásra bírni, saját szavai szerint így: „Én is mikor reszketnék az bécsi pispek és több papok előtt, akik a császár és herceg szavával nagy kínokkal fenyegetnek vala és intnekva- !a, hogy az ő pápai hitekre hajlanék, mond végre egy jezsuita, Imre, magyar nemzet, közülük mindnyájok hallására: Légy bátor szívvel, az mely Isten Lótot a Sodornának tüzébül megszabadította Téged is megszabadíthat. Ez mondás megmondhatatlan reménységet és édességet indí-* tott vala akkor bennem”. A magyar származású jezsuita pap bíztatása a reménység mellett mást is jelenthetett. Három héttel letartóztatása után ugyanis Bornemeissza megszökött emeleti börtönéből, most az ablakon át. Állítólag egy kosárban ereszkedett le, az ablakot s kilincseit reszelővei nyitotta ki. de a leereszkedésnél keze, lába megsérült. Szabad volt, s bár akadt, aki ki akarta szolgáltatni Telegdi Miklósnak, Bornemissza Bec- kó várába menekült, ahol Bánffi László rejtegeti két hónapig. Innen nagy titokban visszatér Detrekőre, ahol még öt évig folytatja írói, könyvnyomtatói, prédikátori munkáját. Újabb pere már nem akad, a kalandok, s küzdelmek után néhány nyugodt évvel is megajándékozta az élet.
