Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

Mcrgyar-szoviet ifjúsági baráfságfeszt’vál Forró hangulatú nagygyűlés Budapesten A béke, az enyhülés, a le­szerelés jegyében délután for­ró hangulatú nagygyűlést tar­tottak a KISZ KB székházé­ban. A KISZ. a Komszomol és a DÍVSZ közös rendezvé­nyén a magyar és a szovjet delegációk mellett jelen vol­tak a DlVSZ-iroda tagjai. Nagy Sándor, a KISZ KB titkára nyitotta meg a nagy­gyűlést. •ilsőként Kovács Jenő, a KISZ KB titkára lépett a mik­rofonhoz. Emlékeztetett arra, hogy a magyar—szovjet ifjú­sági bai •.tságfeszí.ivil olyan időszakra esik, amikor ismét feszültebbé vált a nemzetkö­zi helyzet, majd hangsúlyozta: minden józanul gondolkodó ember számára nyilvánvaló, hogy a katonai erőfitogtatás, a fegyverkezés fokozása, a féle­lemkeltés nem vezet, nem ve­zethet eredményre. Meggyőző­désünkből fakad és legsajá- tabb nemzeti érdekeinkkel áll összhangban, hogy támogatjuk azt a békeprogramot, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának felhívása is rögzít. Nagy tapssal fogadott be­szédét követően Dmitrij Fi- lipov, a Lenini Komszomol KB titkára emelkedett szólás­ra. Kijelentette: a háború meg­akadályozásáért és felszámo­lásáért vívott harc a fiatal in­ternacionalisták legfőbb fela­data. A Lenini Komszomol, a szovjet fiatalok készek minden erejüket latba vetni bolygónk haladó ifjúságával együtt a béke megszilárdításáért, a né­pek biztonságáért, a fegyver­kezési verseny és a teljes pusz­tulással fenyegető atomháború elleni harcban. Mi itt ma, ezen a gyűlésen, e fórumról még egyszer kijelentjük, hogy a Lenini Komszomol, az egész szovjet ifjúság a továbbiakban is erősíteni fogja a testvéri szolidaritást a nemzetközi munkás- és kommunista moz­galom valamennyi csapatának minden fiatal harcosával, mesz- szemenően támogatja a béké­ért, a demokráciáért, a szoci­alista haladásért, az agresszió és a háború veszélye elleni fellépésüket. Ranajit Guha, a DÍVSZ al- elnöke arról szólt, hogy a vi­lágszövetségnek mindenkor egyik fő célja volt a békéért és a leszerelésért folytatott harc. Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Partizán Szövetség fő­titkára, a barátságfesztivál díszvendége a Magyarország felszabadulásáért harcolt ve­teránok nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, annak a nemzedéknek a nevében, amely átélte a háború minden bor­zalmát, a fasizmus szörnyűsé­geit. Nyina Krjukova Komszomol- díjas munkásnő, a szovjet de­legáció tagja beszámolt arról, hogy az SZKP XXVI. kong­resszusán elfogadott határoza­tokat tettrekészen, nagy lelke­sedéssel fogadták a szovjet fiatalok milliói. A felszólalásokat követően a nagygyűlés résztvevői, a ma­gyar—szovjet ifjúsági barát­ságfesztivál delegátusai a vi­lág ifjúságához intézett fel­hívást fogadtak el. A népeket a fegyverkezési verseny, a hidegháború újjá­születő szelleme fenyegeti — A hét eseményei képekben A hulladékok hasznosítása T (Folytatás az 1. oldalról.) 1985-ig országos hálózatot hoznak létre, amely körülbe­lül 50 ezer tonnányi fáradt­olaj befogadására lesz alkal­mas. Az összegyűjtött fá­radtolajat a Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyár­egységében dolgozzák majd fel fűtőolajjá. A fejlett országokban a gumiabroncs-szükséglet 50— - 60 százalékát elégítik ki a használt abroncsok újrafu- tózásával. Hazánkban ez az arány jóval szerényebb, a tervek szerint 1985-ben az utakon futó járművek gu­miabroncsainak 35 százaléka lesz felújított. Az újrafutózási kapacitások bővítése jó ütem­ben halad, legutóbb a kábái Vörös Csillag Termelőszövet­kezetben kezdte meg működé­sét egy gumifutózó üzem. Ká­bán a melléktermékként ke­letkező gumiforgácsot sem dobják a hulladékba. A mo­noki Hunyadi Termelőszövet­kezettel együttműködve ta­lálták meg a további felhasz­nálás módját: a gumiőrle­ményből padlószigeteléseket, illetve — műanyag teniszpá­lyák alá — pályaszigeteléseket készítenek. A VI. ötéves terv hulla­dékhasznosítási programjában jelentős helyet foglal el a textilhulladékok feldolgozá­sa. Az erre hivatott TEMA- FORG Textilhasznosító Válla­lat a közelmúltban 407 millió fo­rintos hitelt vett fel a Ma­gyar Nemzeti Banktól a nem szőtt technológiával előállít­ható textíliák gyártókapa­citásának megteremtésére. Eze­ket a zömmel hulladékból ké­szített termékeket az út- és vasútépítésben szigetelésre, tömítésre, a mezőgazdaságban meliorációs szűrőként, a kör­nyezetvédelemben pedig le­vegő- és porszűrőként hasz­nálhatják. A beruházás meg­valósítása — amelynek során az első nem szőtt textilgyártó gépsor már az idén működni kezd — 2500 tonna, azaz 12 millió négyzetméter műszaki textíliatöbbletet jelent az or­szágnak. hangoztatja bevezetőjében a felhívás. Földünket már eddig is elárasztották a pusztító fegyverek, az imperialista re­akciós körök most mégis fo­kozzák a fegyverkezési haj­szát. Ilyen körülmények között a kommunista és munkáspár­tok, a békeszerető erők min­dent megtesznek azért, hogy megakadályozzák az emberi­ség pusztulását jelentő atom­katasztrófát. E politika megvalósításához nagymértékben járulnak hoz­zá a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt, a nemzetközi és kommunista munkásmozga­lom kiemelkedő képviselői, Leonyid Brezsnyev és Kádár János elvtársak. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának a világ népeihez és parlamentjeihez a közelmúlt­ban intézett felhívását kísérő széles körű visszhang újból megerősítette, hogy ezt a poli­tikát aktívan támogatja az összes békeszerető erő és jó­érzésű ember. Ez a politika közel áll a világ haladó és demokratikus ifjúságához, ezt támogatja teljes szívvel a magyar és a szovjet nép fiatal nemzedéke is. A nagygyűlés résztvevőinek nevében felhívjuk a világ if­júságát közös tömegakciókra, annak érdekében, hogy megóv­juk a békét a földön, s hogy megvédjük a nemzetközi fe­szültség enyhülésének ügyét — folytatódik a dokumentum. Felhívjuk a világ velünk egy­korú fiataljait, hogy tiltakoz­zanak az új amerikai nukleáris rakéták Nyugat-Európába te­lepítése és a fegyverkezési haj­sza fokozása, valamint az ag­resszív háborús készülődés el­len. Világ fiataljai! Egyesüljetek a háborús veszély, a fegyver­kezési hajsza ellen, a tartós békéért folytatott harcban! — fejeződik be a felhívás. A forró hangulatú nagygyű­lés résztvevői a továbbiakban megtekintették a DÍVSZ 36 esztendős tevékenységéről ké­szített dokumentumfilmet. A nagyszabású ifjúsági békede­monstráció a DlVSZ-induló hangjaival ért véget. Valerij Muszatov követta­nácsos. a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fogadta a barátság­fesztiválon részt vevő magyar és szovjet politikai küldöttséget, élén Fejti Györggyel, illetve Dmitrij Füipovval. A fogadá­son jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, valamint politi­kai és társadalmi életünk szá­mos vezető személyisége. Ott voltak a barátságfesztivál ma­gyar, illetve szovjet díszvendé­gei is. A KISZ Központi Művész- együttese este a budai Park­színpadon nagy sikerű műsort adott a fesztivál résztvevői tiszteletére. (MTI) Befejeződött a Lengyel Egyesült Munkáspárt XI. rendkívüli kongresszusa. Képünkön: Stanislaw Kania' első titkár záróbeszédét mondja. Befejeződött a moszkvai nemzetközi film- fesztivál. Képünkön: az aranydíjjal jutalma­zott alkotók a záróünnepségen. Nyílt levél Reaganhez Neves angol politikusok és tudósok, a brit társadalmi és kulturális élet vezető szemé­lyiségei nyílt levelet intéztek Reagan amerikai elnökhöz, amelyben élesen bírálják az Egyesült Államok agresszív külpolitikai irányvonalát és önző gazdaságpolitikáját. A nyílt levelet, amelyet pénte­ken Londonban hoztak nyil­vánosságra, a brit közélet 220 képviselője, köztük az angol parlament 48. az Európa-par- lament 6 tagja, valamint szak- szervezeti és ifjúsági szerve­zetek vezető személyiségei, mű­vészek, tudósok és egyházi ve­zetők írták alá. Az Egyesült Államok — mutat rá a levél — a Reagan- kormányzat hatalomra jutásá­nak hat hónapja alatt a „kom­munizmus feltartóztatására” hi­vatkozva, megváltoztatta az ország külpolitikájának alap­vető irányait. — Elítéljük az Egyesült Államoknak a Közép- és Dél-Amerikában, a Dél-Af- rikában és a Közel-Keleten folytatott politikáját, mivel ez teljes mértékben ellentmond e térségek népei azon jogának, hogy kizsákmányolásuk és el­nyomatásuk megszüntetése cél- jjóból végrehajtsák a szükséges társadalmi, politikai és gazda­sági változtatásokat. A levélírók ezután felhív­ják a Reagan-k ormány za tot, hogy a Washington hibájából kialakult világméretű feszült­ség enyhítése érdekében tartsa tiszteletben a független álla­mok jogát. (MTI) A hét legfejlettebb tőkésország vezetői a kanadai Ottawá­ban tartották csúcsértekezletüket. Az állam- és kormány­fők kétnapos konferenciájukon politikai és gazdasági kér­déseket vitattak meg. Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára a Krím-félszige- . ten fogadta Gustáv Husákot, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB főtitkárát. KGST: a nyolcvanas évekbe lépve A KGST-tagáilamok kor­mányfői, tanácsadóik és szak­értőik Szófiában azért jöt­tek össze a közelmúltban, hogy megtárgyalják a szocia­lista közösséghez tartozó or­szágokban a hetvenes években elért gazdasági fejlődés ered­ményeit és megjelöljék a tá­jékozódási pontokat és fej­lődésük irányát a nyolcvanas évekre. Elég megemlítenünk, hogy a KGST-tagáilamok te­rületük együttes nagyságát tekintve a földkerekségnek körülbelül az egyötödét foglal­ják el, lakosaik száma mind­össze tizedrésze a világ lakos­ságának, ipari termelésük vi­szont eléri a világ ipari ter­melésének egyharmadát. A hetvenes évek az együtt­működés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagáilamok szocialista gazdasági integrációjának fej­lesztését célzó komplex prog­ram megvalósításának első év­tizedét jelentik. Ezt a progra­mot akkor fogadták el, ami­kor a KGST-tagáilamok már több mint húszéves tapaszta­lattal rendelkeztek az ered­ményes gazdasági együttmű­ködésben. így például 1950 és 1970 között a szocialista közösséghez tartozó orszá­gokban az ipari termelés csak­nem hétszeresére növekedett. S ez az egyes országok saját erőfeszítései mellett a szocia­lista kölcsönös segítségnyúj­tásnak köszönhető. A komplex program ren­delkezéseinek megvalósítása lehetővé tette az együttmű­ködés pontosabb irányvéte­lét a műszaki haladásra, a gyártásszakosításra és a koo­perációra. Az eredmények nem várattak magukra: a gazdasági fejlődés legtöbbet kifejező mutatója, a megter­melt nemzeti jövedelem volu­mene a KGST-tagáilamok .egészében a hetvenes években 66 százalékkal növekedett. Nem árt, ha hozzátesszük: a szocialista közösséghez tar­tozó országok többségében a nemzeti jövedelemnek több mint háromnegyed részét közvetlenül lakossági fo­gyasztásra, lakás- és szociális­kulturális építkezésre hasz­nálják fel. A hetvenes évek sajátos­sága volt a KGST-tagáilamok beruházási együttműködésé­nek fejlődése. Ennek haté­konysága jól kitűnik a Szö­vetség-gázvezeték építésének példájából. Ez a négy év alatt megépített gázvezeték — ami rendkívül rövid idő egy ilyen grandiózus építke­zés számára — lehetőséget nyújtott arra, hogy az épít­kezésben részt vevő államok számára a szovjet földgáz szállítását 1979-hez képest már 1980-ban mintegy másfél- szeresére növeljék. A szocialista gazdasági in­tegráció fejlődésének ered­ményeként kialakult a stabil gépgyártási piac. A szocialista közösséghez tartozó államok gép- és berendezésszállítása 1980-ban több mint három­szorosa az 1970. évinek; a KGST keretében lebonyolított kereskedelemben hányaduk körülbelül 44 százalék. Ez a piac a KGST-tagáilamok számára garantálja termé­keik stabil, kölcsönösen elő­nyös" eladását; a testvéri or­szágok itt elégítik ki import­szükségleteik zömét. A KGST résztvevőinek gaz­dasági kapcsolataiban a vi­lágpiaci áraknál jóval ala­csonyabb árakat állapítanak meg a tüzelőanyagokra és energiahordozókra, a nyers­anyagokra és más árukra. A gazdasági integráció enyhíti a kedvezőtlen külső tényezők­nek a szocialista közösség fej­lődésére gyakorolt hatását. Csehszlovák közgazdászok számításai szerint a szovjet kőolajat importáló KGST- tagáilamok együttes valuta­megtakarítása az 1974—1979. években legalább évi 3 mil­liárd dollár volt, s ez az összeg egyre növekszik. Ter­mészetesen a Szovjetunió szá­mára is előnyös a KGST ke­retében lebonyolított keres­kedelem: az előző ötéves terv­ciklusban a KGST-tagáilamok szállításai biztosították a szovjet kereskedelmi flotta kiegészítését 40 százalékban, a vasúti személykocsi-állo­mány kiegészítését 35 száza­lékban, az autóbuszállomány kiegészítését 12 százalékban, a kiskereskedelmi árualapok ruházati cikkekkel, cipővel, bútorral, konzervekkel való kiegészítését 15 százalékban. „A komplex program meg­valósításában elért eredmé­nyeket nagyra értékelve, az ülésszak megállapította, hogy a kitűzött feladatok végre­hajtásánál nem aknázták ki az összes rendelkezésre álló lehetőségeket”. A szófiai ülés­szakról kiadott közlemény­nek ezek a sorai a jövő felé fordulnak: a gazdasági mun­ka feltételei a nyolcvanas években lényegesen különböz­ni fognak a tíz évvel koráb­bi feltételektől. A komplex program végrehajtásának idő­szakában az országok több­ségében lényegesen csökkentek az extenzív, a mennyiségi fejlődés lehetőségei. Széles kö­rű bevezetésre várnak egyes nagy tudományos eredmé­nyek. Megnövekedtek a nyers­anyag (elsősorban a tüzelő­anyagok és energiahordozók) kitermelési és szállítási költ­ségei. Egyes államokban mun­kaerőhiány észlelhető: aktív életkorba kerültek „a hábo­rús idők gyermekeinek gyer­mekei". Márpedig ők az elő­ző korosztályoknál lényege­sen kevesebben vannak. A nyolcvanas évek megnö­vekedett követelményeket tá­masztanak a gazdasági együtt­működés hatékonyságával szemben. Vegyük mondjuk a tüzelőanyag- és energetikai szférát. Itt a nyersanyagszál­lítások részben a partnerek ellátását biztosító feladat­nak, részben pedig az ex­portőrök népgazdasági prob­lémái hatékony megoldásá­nak tekinthetők (lehetőség kínálkozik arra, hogy az ex­portőrök az energiahordozó­kért cserébe olyan szűkében levő termékekhez jussanak, amelyeket kisebb költségek­kel állítottak elő, mintha azok termelését ők maguk szervez­ték volna meg.) Az együtt­működés hatékonyságának nyilvánvalóan minden or­szág számára tájékozódási pontul kell szolgálnia, ami­kor megválasztja aktív rész­vételének irányát a közösség keretei között megvalósuló gyártásszakosításban és koo­perációban. Ugyanis éppen az intenzív termelési és tudo­mányos-műszaki kooperáció, a minőségi tényezők előtérbe kerülése válik meghatározó­vá a KGST-tagáilamok gazda, sági fejlődésében a nyolcva­nas években. A. Drabkin 2 NÓGRAD - 1981. július 25., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents