Nógrád. 1981. július (37. évfolyam. 152-178. szám)
1981-07-23 / 171. szám
I Jem fa bi leseidé : HÁZASTÁRSI pótlék fizetésének szabályai A. Mátyásné salgótarjáni olvasónk kérdezi: „A házastársi pótlék a betegekre szól-e vagy a régi nyugdíjasokra’’ V Érvényes jogszabályaink alapján házastársi pótléik azt az öregségi, rokkantsági nyugdíjast illeti meg, akinek a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte (nőknél ez 55 éves életkor betöltése), vagy rokkant, vagyis munkaképességének legalább 67 %-át elvesztette feltéve, hogy a nyugellátása, rokkantsági nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg és nyugdíjas házastársa havi nyugdíja 1981. június 1-től a 2450 forintot nem éri el. A házastársi pótlékra való jogosultságot tehát nem befolyásolja, hogy a házastárs beteg, (ha a munkaképtelenség a 67 %-ot nem éri el) sem az, hogy a nyugdíj régi vagy most állapították meg. A házastársi pótlék legfeljebb havi 600,— forint lehet. Ezt úgy keli érteni, hogy akinek a nyugdíja pld. havi 2000 forint, az nem kaphatja meg a havi 600 __forint házastársi pótlékot, hanem csupán 450 forintét kap, vagyis olyan összeget, amellyel a havi 2450 forint nyugdíjat eléri. A házastársi pótlékot ki kell egészíteni havi 180,— forint jövedelempótlékkal. Ez a jövedelempótlék a nyugdíjast akkor is megilleti, ha nyugdíja a havi 2450 forintot meghaladja, föltéve természetesen, hogy a házastársi pótlék felsórolt feltételei fennállnak és csak azért nem kapja meg. mert havi nyugdíja a 2450 forintot meghaladja. KÜLÖN ÉLŐ GYERMEKEK LÁTHATÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA Cs. Péterné nagybátonyi olvasónk fia három éve elvált feleségétől, aki azóta Szabolcs megyébe költözött és ott újból férjhez ment. Minthogy a házasságukból született hatéves és nyolcéves fiukat a bíróság volt feleségének ítélte, a gyermekeket is magával vitte. A gyermekek láthatását a bíróság havi négy napban határozta meg, amivel mindaddig semmi baj nem volt, amíg mindannyian Nagybátonyban laktak. Sőt a gyerekek a nagyszülőket is naponta felkeresték, ami ellen az elvált feleség sem tiltakozott, mert nappal ő is dolgozott és addig a gyermekek sorsa felől nyugodt lehetett. Az elköltözéssel sajnos ez megváltozott. Azóta fia is legtöbbször hiába utazik a gyerekekhez, mert a láthatást volt felesége legtöbbször. valamilyen okkal mindig elodázza, így az apa gyermekei fejlődéséről leginkább elvált felesége tájékoztatása alapján szerez tudomást. Az ottani szomszédai szerint azért, hogy új apjukat előbb megszeressék Az unokákat a nagy szülők is szeretnék néha látni, hiszen eddig szinte, náluk nevelkedtek. Hogyan lehetne ezen változtatni, kérdezi olvasónk. Jogszabályaink szerint is jogos igény, hogy gyermekei fejlődését a különváltan élő szülő is figyelemmel kísérhesse, sőt időnként a nagyszülők is láthassák unokáikat Ezért a jogszabály lehetővé teszi, hogy a gyámhatóság bármelyik szülő kérésére újból szabályozza a kiskorú gyermekkel történő érintkezés idejét és módját. Ha a szülők között egyezség nem jön létre, a gyámhatóság a gyermekek érdekeinek szem előtt tartásával, rendszeres és rendkívüli láthatás formájában megállapítja, hol és mennyi időt tölthet együtt a külön élő szülő a gyermekekkel. A rendszeres láthatás időtartama havonként általában 36—48 óránál több nem lehet. A három éven aluli gyermeknél a láthatás ideje általában kevesebb, leginkább havi nyolc óra szokott lenni. Ez esetben a láthatást látogatás formájában a gyermek lakóhelyén kell biztosítani. A rendkívüli láthatás időtartama naptári évenként egy hónapnál több nem lehet, amely időt egyszerre, de több szakaszban is el lehet tölteni, pld. a iskolai szünetek idején, amikor a gyermekeket a külön élő szülő lakhelyére, esetleg a nagyszülőkhöz is el lehet vinni a gyámhatóság határozata alapján. A gyámhatóság határozatának ugyanis tartalmazni kell a fentieken túl a gyermekek átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját, a láthatás gyakoriságát és esetenkénti időtartamát, a jogosult hibáján kívül elmaradt láthatás pótlásának rendjét és a láthatás megvalósulását akadályozó körülményekről az ügyfelek, vagyis a szülők kölcsönös értesítési kötelezettségét. Dr. J. S. Jó szervezés, jó eredmény Nógródon Málna, fekete- és pirosribizli, liléivé nyúl tenyésztése, valamint fe.vásárlása az amivel foglalkoznak és érdemesnek tartják a foglalkozást Nógrád községben a házi és zártkertekben, továbbá a háztáji földeken. Az utóbbi években a „noha” szőlőt mind jobban kiszorította a málna és a zártkertekben is egyre többen telepítenek málnát, mert ennek termelése rövid távon is, sőt utána még hosszú évekig a legtöbb hasznot hozza a község lakosságának. A helyi Béke Termelőszövetkezet is ebben látja a legjobb üzletet és nem sajnálva az áldozatot a ráckevei termelőszövetkezettel összefogva hűtőházat épített. Ennél a nagy szemű málna- fajtánál ugyanis döntő fontosságú, hogy még a szállítás előtt hűtésre kerüljön, és ez a hűtés a szállítás közben és az egész feldolgozás alatt érvényesüljön. Mert minőségét csak így tudják megőrizni. A termelőszövetkezet ebben a szezonban saját táblájáról mintegy öt vagon, a magántermelőktől mintegy 35 vagon, egyéb konzervgyáraknak felvásárlók, körülbelül tíz vagon málnát vettek át. Kisebb mennyiségben került felvásárlásra a fekete- és pirosribizli, melyet elsősorban az ÁFÉSZ vett meg. Sajnos más gyümölcsöt (cseresznye, meggy, dió) nem vásárol fel, igaz, hogy ezek fajtájarhagyon különböző. A községben a talaj minősége és domborzata miatt öntözés nem lehetséges és így zöldségféléket nem termelnek (mint árunövényt)» csak a saját szükséglet kielégítésére szükséges mennyiséget állítják elő. Ami az állattenyésztést illeti: régebben még dívott a birka és kecske, de ma már nem foglalkoznak vele. Nyúltenyésztő szakcsoport működik a gödi szövetkezet szervezésében, mely gondoskodik a megfelelő takarmányról és havonta jó áron vásárolja fel a megfelelő súlyra nevelt állatokat. Foglalkoznak a gondolattal, hogy húsgalambtenyésztést is meghonosítanak a községben. Csillag László Nógrád Miiyen a háztáji gazdaságok szerepe a lakosság áruellátásában? Érdemes-e a felemelt felvásárlási árakért konyhakerti növényeket, gyümölcsöt termelni, valamint kisállatot tartani? — tettük fel a kérdést levélben lapunk levelezőinek. Arra kértük őket: írják meg, hogy a környezetükben működő szakcsoportok, társulások, szövetkezetek részéről milyen segítséget kapnak a termelők, illetve milyen gondok kísérik e tevékenységet a gyakorlatban. Erről szólnak levelezőink jelentései. Állattartás Szécsényben Az MSZMP XII. kongresz- szusa határozatában utal rá, hogy „változatlanul ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Elő kell segíteni szorosabb együttműködésüket a nagyüzemekkel, valamint a felvásárló vállalatokkal és szövetkezetekkel. ..” Mi és hogyan valósult meg a határozatból, erre kerestük a választ a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Termelőszövetkezet állattenyésztő szakcsoportjánál. Juhász Ferenc, a háztáji ágazat vezetője elmondotta, hogy a szakcsoport hízómarha, sertés, nyúl és csirke előállításával és értékesítésével foglalkozik Fontos feladatnak tartják a szakcsoportok működését, mert jövedelmező a termelőnek és a gazdaságnak egyaránt. — Milyen térítést, illetve szolgáltatást kapnak a kistermelők? — A szemes terményeket egységesen 300 forintért adjuk mázsánként, míg a tápot és a szénát 100 forintos egyKevés A szandai emberek mindig nagy szeretettel foglalkoztak a háztáji és kisegítő gazdaságaikban növénytermesztéssel, állattenyésztéssel. Sajnos, az utóbbi időben az állattenyésztés, a tehén- . tartás nagymértékben visz- szafejlődött. A termelőszövetkezet megalakulása idején a három településen több mint 100 tehén volt a háztáji gazdaságokban. Ma Szan- dán 3, Terényben 4, és Szan- daváralján 1 tehenet tartunk nyilván. A tehénállomány rohamos csökkenésének az oka elsősorban az, hogy a tejátvétellel voltak problémák. Jelenleg Szandaváral járói egy tejszállító (Kalányos Imre) Szandára 2 km távolságról szállítja a tejet, ahonnan a termelőszövetkezet viszi tovább Terénybe. Az 1006/1976. számú minisztertanácsi határozat a tehéntartásra nem volt kellő hatással községeinkben, pedig a helyi tsz megpróbált mindent megtenni fejlesztése érdekében. A háztáji és kisegítő gazdaságok más területein a határozat kedvezőbb hatást váltott ki. Egymás után alakultak a különböző szakcsoportok, a méhész-, a nyúltenyésztő, a ségáron vásárolják meg. Az állatok részére gyepterületet biztosítunk négyszögölenként 0,50 forintos áron. Ingyenesen biztosítjuk az állatok legeltetésének lehetőségét, valamint az alomszalmát, amiért a trágyát visszakapjuk a termelőktől. Amennyiben fuvarozási igény van, 60 forintos egységáron tudjuk biztosítani. — Ilyen kedvező feltételek mellett milyenek az eredmények? — Az 1980-as évben a háztáji gazdaságoktól felvásároltunk 156 mázsa hízómarhát, 1882 mázsa hízósertést, 944 mázsa vágónyulat. Évente mintegy 50—60 ezer darab csirke előnevelése történik, melyet 3—4 hetes korban értékesítünk. Az elszállítást gondosan megszervezzük és az értékesítéshez szükséges piac biztosított. — Egyes helyeken a takarmányellátás gondot okoz. Önöknél ezt hogyan oldják meg? — Mi a szakcsoportjainknak a megfelelő takarmányt; minden esetben biztosítjuk. Az a tehén S; zöldségtermelő szakcsoportok a Galgamenti ÁFÉSZ szervezésében. Elmondhatjuk, községeink zöldségfélékből önellátók. A zöldségtermelést eredményesen segíti Barna József tsz-ajgxonómus, akinek nagy szerepe van a szakcsoportok szervezésében is. Ügy érzem, a háztáji gazdaságok szerepe egyre növekszik, s ezzel arányosan javul a lakosság áruellátása. Egyre többen foglalkoznak fóliasátras termeléssel, ezáltal helyben hozzájuthat a lakosság korai zöldségfélékhez. Nagyon helyes gyakorlat: az ÁFÉSZ boltvezetői lehetőséget kapnak arra, hogy a termelőktől közvetlen vásárolhatnak fel árut és adhatják el a lakosságnak. A termelésemelkedésből arra lehet következtetni, hogy a felemelt felvásárlási ár kedvezően hatott úgy a konyhakerti növények, mint a gyümölcs termelésére és a kisállattartásra. A működő szakcsoportok nagy segítséget nyújtanak a kívülállók termeléséhez, növényvédelméhez. A zöldségtermelésen belül legtöbben uborkával foglalkoznak községeinkben. Ez évben 117 termelő kötött uborelmúlt esztendőben 583 tonna szemes terményt, 1045 tonna tápot, 102 tonna szénát értékesítettünk a korábban elmondott egységárak alapján, mintegy 7 millió forint értékben. — Ezen belül fontos tényező a háztáji gazdaság, hiszen nagyságrendben is igen számottevő. — Háztáji területünk nagysága 38,2 hektár, melyet a háztájiban foglalkozó kistermelők kapnak meg. Aki nem tart igényt a háztáji földre, az az illetményt szemes terményben válthatja meg. Ilyen címen kiadtunk 300 tonna búzát és 220 tonna árpát. Lehetőséget biztosítunk, hogy a lábonálló gyepet széna értékben tudják megvásárolni a termelők. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy a termelőszövetkezetet irányító aoparátus sokat tesz a kongresszusi határozat végrehajtásáért, s gazdaságának gyarapításáért. Szabó János Szécsény katermelési szerződést, az AFÉSZ-szel. Mondhatni zökkenőmentesen oldódik meg az átvétel, a szállítás, amit az ÁFÉSZ végez. Esetenként előfordulnak minőségi hibák, ugyanis a termelők hajlamosak alacsonyabb osztályú árut magasabb osztályba helyezni, ami esetenként vitát vált ki. , Községeink lakossága feltűnő mértékben foglalkozik há- zinyúltenyésztéssel. Az ■ értékesítés az ÁFÉSZ-en keresztül történik szerződéses alapon. Bár ebben az évben a termelőszövetkezet is foglalkozik há- zinyúl-felvásárlással. Az ÁFÉSZ szinte folyamatosan biztosítja a nyúltápon kívül a háztájiban szükséges egyéb tápokat is. A tsz pedig a szükséges szálas takarmányokat. Ami a méhészszakcsoportot illeti, az értékesítésnél baj nincs, de sok anyagi kár származik a növényvédelmi munka végzése során. Az a véleményem, hogy a közös községi tanács igazgatási területén a feltételek biztosítottak ahhoz, hogy a háztáji gazdaságok eredményesen végezhessék tevékenységüket. Pelsőczi András Szanda Bajok vannak Litkén Legdrágább életünket fenntartó természeti kincsünk a termőföld. Litke és Ipolytarnóc körzetében a háztáji gazdálkodás céljából kiosztott földeken egyéni célra hasznos növényeket termelnek: kukoricát, burgonyát,1 mákot, s leveszöldségeket, Ipolytarnócon kezdetleges ültetvény a ribizli és málna. Elterjedésük lassú. Fólia alatti primőrzöldség-termelést nem folytatnak. A zöldséggyümölcs termelő szakszövetkezetnek az emberi feltétele nem teremtődött meg. Így e gazdaságok szerepe a lakosság jobb zöldségellátásában csak minimális mértékű. Belterületekben, kertekben termelt zöldségféleségekből az elmúlt évben a litkei 83. sz. zöldségbolt 155 840 forint értékben vásárolt fel. így nagyobb teher hárul az államilag megszervezett zöldségellátásra, a ZÖLDÉRT Vállalatra, amely hetenként két alkalommal terít friss árut boltjaiba. Azonban panaszolja az ipolytarnóci boltvezető, hogy a ZÖLDÉRT Vállalattól az igénylés kockázatos, mert az autós zöldségárus a bolt előtt a zöldpaprika kilóját 40 forintért adja, a boltban viszont 52,20 forint kilója (1981. július 15.). Ezt a jelenséget megerősítette Mester Imre területi ügyvezető is. Nem kellene engedni, hogy a zöldségkereskedők járművükkel a falvakban árusítsák portékáikat. Csak őstermelői igazolvánnyal rendelkezőknek legyen szabad zöldséget árusítani ! (Annyi zöldségkereskedő van már, hogy ha ők termelnék meg, az elég lenne egy-egy járásban, nem kellene Budapest Bosnyák térről hozni.' Ebből a népgazdaságnak semmi haszna). Ez okok miatt előfordul, hogy zöldségboltjaink üresen tátonganak. Területünkön a zöldséggyümölcs kisárutermelő szövetkezet működéséhez a feltételek megvannak. A Litkei közös Tanács 1981. április 23-i koordinált vb-ülésén határozatot hozott az eszközökkel való ellátásról. Műtrágya, permetezőszer, kézieszköz mind rendelkezésre áll. A gazdasági év aktuális időszakában a tanács újra napirendre tűzi a kertszövetkezet megszervezését. A litkei Ipoly Tsz-nek lehetősége van arra, hogy ribizlinek, málnának tartós használatú háztáji földet adjon. Ezen túlmenően szakmai segítséget is nyújtana a megalakuló szövetkezetnek. Ennek a megalakításnak emberi problémái vannak. Ugyanis megkockáztatom leírni: az akarattól erősebb a kényelem. Ügy tűnik, a megnövekedett szabad ' idő hasznos eltöltéséhez nincs szükség keresetkiegészítésre. Pedig érdemes a felemelt fel- vásárlási árakért konyhakerti növényeket termelni. Ezt vallják azok, akik foglalkoznak vele. Szemmel láthatóan vannak parlagon heverő földek, belterületek, itt-ott kér-' tek is akadnak elhanyagoltan. Mert az élet szigora, a nép- gazdasági érdek előbb-utóbb kikényszeríti a legdrágábbat, az életet fenntartó természeti kincsünk, a termőföld kihasználását az emberek javára. Kocsis Ferenc Ipolytarnóc Szerkesztette: Tóth Jolán Dimbes-dombos cserháti táj. A háztáji föld termése segít az önellátásban, sőt jut belőle a piacra is,
