Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

Kádár János fogadta Lubomir Strougalt r (Folytatás az 1. oldalról.) Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására bará­ti látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Lázár György. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai nagykö­vete és Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagyköve­te. ☆ Lubomir Strougal és kísé­rete magyarországi látoga­tását befejezve kedden a ko­ra esti órákban elutazott Bu­dapestről. A csehszlovák szö­vetségi kormány elnökét a Ferihegyi, repülőtéren ven­déglátója, Lázár György bú­csúztatta. Jelen volt Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes és politikai, gazdasági életünk több vezető személyisége. Ott volt Kovács Béla, hazánk prá­gai és Václav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagy­követe is. Közlemény Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök magyarországi látogatásáról r Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására 1981. június 1-én és 2-án baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titká­ra szívélyes, baráti légkörű beszélgetésen fogadta a cseh­szlovák miniszterelnököt. Lubomir Strougal látoga­tást tett a Bábolnai Mező. gazdasági Kombinátban és megismerkedett a gazdaság tevékenységével. A kormányfők kölcsönösen tájékoztatták egymást a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa, illetve Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa ha­tározatainak végrehajtásáról és a szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről. Megtár­gyalták a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatokat és a nemzetközi helyzet, valamint a két ország külpolitikai te­vékenységének időszerű kér­déseit. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság bará­ti kapcsolatai, a két szomszé­dos ország testvéri együttmű­ködése a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján, a két ország barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződése szelle­mében minden területen ered­ményesen fejlődnek. Ebben a kedvező folyamatban kiemel­kedő szerepet játszanak Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Gustáv Husák, Csehszlovákia ' Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének rendsze­res találkozói. A felek megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy a két ország előirányzott árucsere­forgalma az 1981—1985-ös idő­szakban jelentősen növekszik. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy kölcsönösen erőfeszíté­seket kell tenni az árucsere további bővítése lehetőségei­nek feltárására. A tárgyalá­sok során hangsúlyozták a két ország érdekeltségét a termelési szakosítás, kooperá­ció fejlesztésében a gép-, az elektrotechnikai, a vegyipar és a mezőgazdaság területén. Szorgalmazták a harmadik piaci együttműködés fejlesz­tését. A felek fontosnak tar­tották, hogy folytatódjék a két ország 1985 utáni hosszú távú gazdasági programjainak összehangolására irányuló munka. Kedvezően értékelték a kultúra, a tudomány, az ok­tatás, a sport és az idegen- forgalom területén folyó együttműködést. A miniszterelnökök megál­lapították, hogy a magyar- csehszlovák kapcsolatok ered­ményes fejlődése hozzájárul a Varsói Szerződés és a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében folyó sok­oldalú együttműködés elmé­lyítéséhez. A két ország to­vábbra is mindent megtesz a szocialista közösség egységé­nek és összeforrottságának erősítéséért. A miniszterelnökök megál­lapították, hogy az európai béke és biztonság megszilár­dítása érdekében folytatni kell az erőfeszítéseket a nemzet­közi enyhülés folyamatának elmélyítésére és a katonai te­rületre történő kiterjesztésé­re. A mostani időszakban ar­ra van szükség, hogy a NA- TO-országok a fegyverkezési hajsza szítása helyett az egyenlő biztonság elve alap­ján tegyenek konstruktív lé­péseket annak megfékezésére, a nemzetközi együttműködés fejlesztésére. A madridi ta­lálkozónak kifejezésre kell juttatnia az európai népek ha­tározott szándékát az enyhü­lés megőrzésére és elmélyíté­sére. Nagy jelentősége van annak, hogy megállapodjanak az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel fog­lalkozó konferencia összehí­vásáról. E célok, valamint az egye­temes béke és biztonság meg­erősítése érdekében a Ma gyár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság — a Varsói Szerző­dés többi tagállamával együtt — folytatja aktív és össze­hangolt külpolitikai tevékeny­ségét, és mindent megtesz a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán előterjesztett, a nemzetközi légkör javítását célzó béke­javaslatok megvalósítására. A miniszterelnökök megbe­szélései szívélyes, baráti lég­körben, a kölcsönös egyetér­tés jegyében folytak és kife­jezték a felek teljes nézet- azonosságát valamennyi meg­vitatott kérdésben. Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság kormányának elnöke csehszlovákiai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökét, aki á meghívást “köszönettel elfo­gadta. (MTI) Űrhajósok kitüntetése Leonyid Brezsnyev nyújtot­ta át kedden a Kremlben Leo­nyid Popovnak és Dumitru Prunariunak, a szovjet—román közös űrrepülés két résztvevő­jének azokat a magas szovjet kitüntetéseket, amelyeket a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége adományo­zott nekik a Szojuz—40 űrha­jón és a Szojuz—Szál jut űr­komplexumon végzett sikeres munkájuk elismeréseként. Leo- nvid Popov másodízben kap­ta meg a Lenin-rendet, s a Szovjetunió Hőse címet jelké­pező aranycsillagot. Dumitru Prunariut Lenin-renddel, a Szovjetunió Hőse címmel és az aranycsillaggal tüntették ki. A kitüntetéseket átnyújtva Leonyid Brezsnyev méltatta a két űrhajós helytállását, meg­állapítva, hogy a szocialista országok minden közös űrprog­ramja újabb előrelépést jelent a tudomány, a technika, az emberi gondolkodás fejlődésé­ben. A kilenc, nemzetközi le­génységgel végrehajtott űruta­zást magában foglaló Inter kozmosz-program sikeréről szólva Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy az a test­véri szocialista országok, az űrhajósok, tudósok, konstruk tőrök, mérnökök, munkások, a világűr meghódításában részt vevő valamennyi ember közös eredménye. Leonyid Brezsnyev végezetül a következőket mondotta: „va­lahányszor űrhajósokkal talál­kozom, mindig arra gondolok, hogy milyen sokra is képes az ember, s milyen fontos, hogy korlátlan alkotói. lehetőségeit jó és békés célok szolgálatába állítsuk. Éppen ezért idejében gon­doskodni kell arról, hogy a vi lágűr ne váljék konfrontációk színhelyévé, hogy ne követ kezhessen be a világűr mili tarizálása. Ismételten hangsú­lyozni szeretném: a világűr­nek békésnek, kizárólag békés nek kell maradnia”. Az ünnepség végén Leonyid Popov éis Dumitru P.runariu meleg szavakkal mondtak kö­szönetét a magas kitüntetése­kért. (MTI) Az NDK ifjúsági szövetségének kongresszusa Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: Több mint 3000 küldött részvételével, s a Német De­mokratikus Köztársaság szá­mos párt- és állami vezetője — köztük Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke — jelenlé­tében keddén a berlini Köz- társasági Palotában megkezd­te munkáját a Szabad Német Ifjúság (FDJ) XI. parlament­je. Az NDK ifjúsági szövetsé­gének négynapos kongresszu­sára több mint 100 külföldi, illetve nemzetközi ifjúsági szervezet képviselői érkeztek. A magyar ifjúsági küldöttsé­get Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, a szovjet delegációt pedig Borisz Pasztuhov, a Lenini Komszomol Központi Bizottsá­gának első titkára vezeti. A kongresszus vitájának alapjául szolgáló jelentés meg­állapítja, hogv az immár 35 éves múltra visszatekintő, 1946-ban megalakult FDJ tag­létszáma meghaladja a 2,2 milliót, s a szervezet tömöríti soraiban a 14—25 éves kor­osztály túlnyomó többségét. A szövetség — a párt segítője­ként. tartalékaként és után­pótlásaként — felelős szere­pet tölt be az ifjúság politi­kai nevelésében, iskolai-szak­mai képzésében, a szocialista termelőmunkában, az NDK sportéletében és az ország vé­delmében egyaránt. Libanoni ingakudarc ügy látszik, még az amerikai intelem sem használ: Iz­rael változatlanul folytatja támadását libanoni területek ellen, a falangisták és az arabközi békefenntartó erők pe­dig heves harcban állnak egymással Bejrútban és Zahlé- ban. Libanon több térsége továbbra is hadszíntér. A leg­frissebb jelentések arról számolnak be, hogy a fővárosban találat érte az elnöki palotáit, több középület kigyulladt, s nőttön-nő a halottak, sebesültek száma. A dolgok logikájából következett, hogy annak .idején Camp David, az amerikai közvetítéssel létrejött izraeli— egyiptomi különbéke nem hozta meg a Közel-Kelet térsé­gében az áhított békét. Még csak átmeneti megnyugvásnak sem tekinthető az egyezség. Ennek egyik — kétségkívül nagy aggodalomra okot adó — megnyilvánulási formája* a libanoni konfliktus. Izrael mereven elutasít minden józan érvet, s már az sem használ, hogy Washington mindun­talan önmérsékletre, visszafogottságra inti szövetségesét. A palesztin bázisok elleni tüzérségi és kommandótámadósok­kal nem érte be Begin, hanem a korábbinál is . nyíltabb katonai támogatásban részesítve a libanoni falang,istákat, kiprovokálta az arabközi békefenntartó erők, mindenekelőtt a szíriai egységek ellen az általános támadást. Philip Ha­bib, Reagan elnök különmegbízottja három hétig ingázott a közel-keleti országok között, közvetítő kísérlete azonban szemlátomást nem járt sikerrel. Eredménytelen maradt Haig amerikai külügyminiszter üzenete is, amelyben a szembenálló feleket a harcok beszüntetésére hívta föl. A helyzet most már annyira elmérgesedett, hogy a szír fővá­rosban vasárnap — az 1973-as negyedik arab—izraeli há­ború óta először — polgári védelmi gyakorlatot rendeztek, hivatkozva a bármikor várható izraeli támadásra. Bagdad­ban közben tanácskozik az iszlám külügyminiszterek érte­kezlete, a többi között azzal a céllal, hogy megoldást ke­ressen a libanoni válságra. Foghíjas azonban a konferen­cia: más országok mellett Szíria sem küldte el képviselő­jét. miután kapcsolatai a szomszédos országgal az iraki- iráni háború óta megromlottak. (Damaszkusz ugyanis Te­heránt biztosította támogatásáról a konfliktusban.) Várha­tóan ez a testület sem lesz képes arra, hogy az újabb kö­zel-keleti háború veszélyével fenyegető libanoni feszültség ügyében kiutat találjon. Tel Avivban előszeretettel hivatkoznak arra, hogy az iz­raeli katonai akciókat a Libanonba telepített szír légvédel­mi rakéták váltották ki. Valójában a rohamosztagok és a légierő már jóval korábban meg-megújuló támadásokat in­dított Libanon területe ellen, még mielőtt önvédelmi okok­ból a rakétákat odatelepítették volna. Az érv tehát sántít. S az a gyakorlat is tévutakra, zsákutcába Vezet, amelyet Washington követ: a válság megoldásáról szóló tárgyalá­sokból mind ez idáig kirekesztette a legilletékesebbeket, a palesztinokat. Philip Habib küszöbönálló újabb ingázása, közvetítési kí­sérlete csak akkor számíthat eredményre, ha Washington végre belátja: a palesztinokat nem lehet számításon kívül hagyni a Közel-Kelet ügyében, a libanoni válság megoldá­sában sem. Gyapay Dénes Eltemették Ziaur Rahmant Kedden Daccában 1 teljes ál­lami és katonai tiszteletadás­sal temették el a szombaton meggyilkolt Ziaur Rahman bangladesi elnököt. A több százezer ember rész­vételével kora délelőtt meg­rendezett gyászszertartás után az elnök holttestét a parla­ment épülete mellett létesített temetkezőhelyen. 21 ágyú dísz- sortüze mellett^ helyezték örök nyugalomra.' A temetésen jelen voltak -a kormány, a parlament, vala­mint a diplomáciai testület tagjai, és a három haderőnem vezetői tisztelgéssel vettek végső búcsút, amikor a nem­zeti lobogóba csavart koporsót a sírba tették. (MTI) Kreisky a szovjet javaslatról Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár kedden a kormány­ülést követő szokásos sajtóér­tekezleten Libanon kérdésével foglalkozva, üdvözölte Leonyid Brezsnyevnek a közel-keleti válság megoldását célzó nem­zetközi konferencia összehívá­sára tett javaslatát. Az osztrák kormányfő kijelentette, hogy tekintettel a közel-keleti hely­zet egészének, azon belül is jelenleg a libanoni válságnak a súlyos voltára — minden konferencia, szót értés nagy segítséget jelenthet a háború megelőzése szempontjából. Eb­ben a vonatkozásban Kreisky elismeréssel szólt az amerikai elnök közvetítő próbálkozásai­ról is. Kijelentette ugyanakkor, hogy Begin izraeli miniszter- elnök Libanonnal kapcsolatos politikája — figyelembe véve a rendkívül feszült helyzetet — „nem éppen előremutató'“; (MTI) Június 14. és 21. közölt Francia nemzetgyűlési Szovjet vélemény Két politika választások „Ügy látszik, felébredt az alvó oroszlán” — nyilatkozta az angol háborúellenes moz­galom egyik aktivistája, utal­va a nyugati közvélemény­nek a világbéke sorsa miatt érzett növekvő aggodalmára. Ez a veszély jól érzékelhe­tő, baljós méreteket öltött, miután az USA új vezetése minden eddiginél nagyobb erővel igyekszik ráerősza­kolni az emberekre az atom­háború lehetőségének gon­dolatát. Egy jellemző pél­da: a NATO katonai terve­zési bizottságának legutóbbi brüsszeli ülésén Rodgers ame­rikai tábornok, a NATO egye­sült fegyveres erőinek főpa­rancsnoka azt ajánlotta Euró­pának, hogy a háború forga­tókönyvét tényként fogadják el. Azok, akik nem a NATO lő- résén keresztül nézik a vilá­got, nem nyugodhatnak bele ebbe a perspektívába. A NA- TO-országok külügyminisz­tereinek római tanácskozásán az USA szövetségesei a köz­vélemény aggodalmán Wa­shington tárgyalási készsé­gének hangoztatásával igye­keztek enyhíteni. De az Egye­sült Államoknak azt a ködbe burkolt ígéretét, hogy vissza­tér a tárgyalóasztalhoz, még­pedig a közeljövőben, annak árán sikerült megvásárolni, hogy a nyugat-európai orszá­gok még szorosabban felaár- kóznak a Pentagon globális katonai programjához; el­utasítják a közép-hatótávol­ságú nukleáris rakéták tele­pítésének moratóriumával kapcsolatos szovjet javasla­tot, amely kedvező feltétele­ket teremthet a halaszthatat­lan tárgyalásokhoz. Ugyanakkor a NATO hiva­talos köreinek a szövetsége­sek „egységével” kapcsola­tos kijelentései nem feledtet­hetik el azt a körülményt, hogy az amerikai blöff támo­gatása nemcsak mások ámítá­sára, hanem önámításra, va­lamint a Szovjetunió szándé­kainak gátlástalan elferdíté­sére is épül. Weinberger ame­rikai hadügyminiszter a ka­tonai kiadások évi háromszá­zalékos növelésének „szük­ségességét” az amerikai hír­szerzőszolgálat által produ­kált misztikus számokkal in­dokolta. A „szovjet fenyege­tés” érvét nem most alkal­mazzák először. De a CIA je­lentéseiből mindannyiszor kiderült, hogy nem az USA és a NATO maradt le a Szovjet­unió mögött, hanem a Szov­jetunió kényszerült arra, hogy utolérje az Egyesült Ál­lamokat. Washington tényle­gesen szövetségesei és más államok értésére adja. hogy partneri szerepüket és érté­küket egyetlen kritérium ha­tározza meg: mennyire képe­sek és mennyire készültek fel arra, hogy — Weinberger ki­fejezésével élve — „bármi­lyen méretekben, bármilyen távon, bármely övezetben” háborút folytassanak. Nem nehéz elképzelni, mi­lyen veszélyes és reményte­len helyzetbe kerülhetne a világ, ha e provokatív irány­vonallal szemben nem állná­nak olyan erők, amelyek az önkontroll, a tartózkodás és a felelősségérzet szellemé­ben cselekednek. A háború veszélye valóban az emberi­ség feje fölött lebeg. Utalt erre Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán tartott beszámolójában is. S bár a Eeagan-kormányzat már több mint száz napja van hivatalban, Washington agresszív hangneme nem vál­tozott, annak ellenére, hogy nem változtak a Szovjetunió­nak erőfeszítései sem a nem­zetközi bizalom megszilár­dítása érdekében. A szovjet bókeprogram továbbra is nagy hatást gyakorol a nemzetkö­zi politikai légkörre, az em­berek gondolkodásmódjára és magatartására, még akkor is, ha erről Washingtonban nem akarnak tudomást venni. Szpartak Bcglov Baracs Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: 2760 jelölt indul a június 14-i és 21-i francia választáso­kon a nemzetgyűlés 491 man­dátumáért. A baloldaliak kö­zül a Francia Kommunista Párt minden választókörzet­ben indít jelöltet. Csütörtökön a párizsi Pare des Princes- stadionban Georges Marchais, a párt főtitkára mutatja be őket a franciáknak. A volt kormánytöbbség 371 választó- körzetben közös jelöltet indít. A nemzetgyűlési választás voltaképpen 491 egyidejű vá­lasztási csatát jelent, mivel minden körzetben külön-kulön döntenek, a szavazók. Ahol valamelyik jelölt már az első fordulóban megszerzi a szava­zatok abszolút többségét, ott befejeződik a küzdelem.. Egy héttel később a viszonylagos többség is elegendő. Ezért sok függ a helyi körülményektől, a jelöltek személyiségétől, a második fordulóra létrejövő szövetségektől. 2 NÓGRÁD - 1981. június 3., szerda Kemény álláspont... Csao Ce-jang kínai minisz­terelnök, aki hétfőn reggel népes küldöttség élén érke­zett Islamabadba, a nap fo­lyamán kétszer tárgyalt Zia- ul Hak pakisztáni állam- és kormányfővel. Az összesen öt órán át tartó megbeszélések középpontjában „a térség helyzete”, — főként Afganisz­tán és Kambodzsa — szere­pelt, s a két politikus meg­vitatta a Perzsa-öböl térségé­ben kialakult helyzetet is. A megbeszélések után Isla- mabadban közölték, hogy Csao Ce-jang és Ziaul Hak azonos álláspontot vall a megvitatott ügyekben, s az Afganisztán­nak nyújtott szovjet katonai segítség kérdésében „kemény álláspontra”, helyezkednek.

Next

/
Thumbnails
Contents