Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

Szerencsénk biztonsága A dolog financiális nehézsé­geiről nem is beszélve, meg­lehetősen hosszú ideig tartana csaknem 44 millió darab lot­tószelvényt kitölteni Egészen pontosan 43 millió 949 ezer 268 darab lottószelvény kell ugyanis a biztos telitalálathoz, legalábbis nálunk, ahol a múlt századbeli lutri mintájára 90 számból ötöt sorsolnak ki. Jó­val könnyebb dolga van a lottózóknak sok más ország­ban, például Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, Marokkóban, az NDK-ban, az NSZK-ban és a Szovjetunióban, ahol a leg­inkább elterjedt '6 a 49-ből szisztémát játsszák, aminek ..mindössze” 13 millió 983 ezer 816 lehetséges kombinációja van. Ehhez képest a svédek 7 a 35-ből játéka a maga 6 mil­lió 724 ezer 520-féle variáció­jával ennél is nagyobb siker­rel kecsegtet, nem beszélve például a svájciakról, akiknek szinte gyerekjáték 850 ezer 668 darab szelvényt kitölteni, hogy 5 számot a 42-ből eltalál­janak. Nálunk. Magyarországon he­tente 8 és fél millió szel­vénnyel kísértjük a szerencsét, ami a telitalálat esélyének szempontjából nem jelentős mennyiség ugyan, de így is épp elég munkát ad a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóság dolgozóinak. A szelvényeket mindenek­előtt össze kell gyűjteni. Az úgynevezett hivatalos szel­vényjárat minden csütörtökön déli V2 órától üríti a kirendelt­ségek gyűjtőtádáit, legalábbis Budapesten, Győrött, Pécsett, Miskolcon, Szegeden és Deb­recenben, más helyiségekben pedig (ahol van gyűjtőláda, de nincs járat), a helyi OTP-fiók gyűjti össze, csomagolja és postázza a szelvényeket, hogy csütörtökön délre a területi­leg illetékes hat körzeti iroda valamelyikébe megérkezzenek. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hivatalos szel­vénygyűjtő járata bizottságilag üríti a totó-lottó kirendeltsé­geknél elhelyezett szelvénygyűjtő ládákat. Még ugyanezen a napon kez­dik el szortírozni, azaz szoros számsorrendbe rendezni az igazgatóságra béerkezett szel­vényeket. Ez a teendő hetente körülbelül kétezer embernek ad alkalmi munkát, amelyet nyugdíjasok, háziasszonyok és diákok végeznek. A szortíro- zók darabbérben dolgoznak, s mivel brigádteljesítményt mér­nek, a nappali és az éjszakai brigádok váltják egymást, hogy egalizálódjanak a keresetek. A nappali 6 és fél filléres da­rabbérrel egy szortírozó al­kalmanként kb. 150 forintot, az éjszakai 8 és fél filléres da­rabbérrel mintegy 240 forintot kereshet. Péntekre virradóra a szoros számsorrendbe rakott kötege- ket kettévágják, majd különle­ges összetételű vegytintával festik, s a szelvények elllenőr- ző részét páncélszekrénybe he­lyezik. A páncélszekrény egyik kulcsa a pénzügyminisztériu­mi ellenőrnél, a másik az igaz­gatóság illetékes ügyeletvezető­jénél van. A biztonsági rend­AZ ÉVSZAZAD TÖRTÉNETE— GÉPKOCSITÍPUSOKBAN A francia Louis Renault 1898-ban Párizs környékén saját berendezésű műhelyé­ben, két kezével kezdte meg a gépkocsi-„gyártást”. így nőtt ki a műhelyből a Bou- logne-Billancourt-i Renault gvár, amely 1945-ben történt államosítása után Régié Re­nault néven ismert az autó­gyártás történetében. Napja­inkban közel negyven or­szágban vannak gyárai és szerelőüzemei, nem számolva a kisebb lerakatokat. Franciaországban a Ranault Művek számos városban épí­tette ki gyárait: Cléon-ban, La Bassée-ban, a Le Havre melletti Sandouville-ben, Le Mans-ban, Orléans-ban, An- nonay-ban, Saint-Michel de Maurienne-ben, Limoges- ben. A hetvenes évtized végén több mint 100 000 ember dol­gozott a Renault Művek gyá­raiban Franciaországban. A Művek a közkedvelt személy? gépkocsi-típusokon kívül traktorokat, , teherautókat, vasúti szerelvényeket, hajó­motorokat, mozgó járdákat és speciális járműveket is gyárt. A Renault gépkocsitípusok végigkísérik évszázadunk tör­ténetét békében és háborúban egyaránt. Az aima mater A második világháború idején, a nehéz 1942-es évben nyitotta meg kapuit a mongol állami egye­tem. Az orvosi, állatorvosi és peda­gógiai karok első évfolyamának Összesen 93 hallgatója volt. Elő­adókat a Szovjetunióból hívtak. Az első végzős hallgatók 1946-ban kaptak diplomát. Köztük volt N. Szodnom fizikus, aki később éve­ken át a dubnai egyesített atom­kutató intézet igazgatóhelyettese­ként dolgozott, ma akadémikus, a mongol állami egyetem rektora. Egy évvel később végeztek az el­ső orvosok, közöttük B. Ragcsa, ma professzor, az ország vezető belgyógyásza. L. Sagdar profesz- szor, a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika specialis­tája, a mongol matematikai iskola megalapítója ugyancsak 1947-ben fejezte be tanulmányait. Az első diplomások között volt L. Ajusz- sav fizikus is, ma a mongol tudo­mányos akadémia levelező tag­ja, az országban folytatott geo- mágneses és asztrofizikai kutatá­sok vezetője. Az elmúlt évtizedekben a mon­gol állami egyetem tevékenységi köre jelentősen kibővült. 1980-ban az egyetem 1250 növendéke már 64 szakmában kapott diplomát, közűik a legkorszerűbbekben: a magfizikában, az elméleti fiziká­ban, a számítógép-tudományokban és a biofizikában. A 66 tanszéken 600 előadó dolgozik, a hallgatók száma a nappali tagozaton 705)0, az esti- és levelező tagozaton 2000 fő. Az egyetem az elmúlt években két önálló felsőoktatási intéz­ményt hozott létre — az Ulánbá­tor! egészségügyi főiskolát és a mezőgazdasági főiskolát. Ugyan­csak az egyetem keretében mű­ködik az UNESCO közreműködé­sévé' 1969-ben létrehozott műsza­ki főiskola, amely energetikuso­kat, geológusokat, építészeket, mérnök-közgazdászokat és más szakembereket képez. Az 1979-ben alakult orosz nyelvi intézet leen­dő tanárokat és fordítókat oktat. A mongol állami egyetem diáko­kat és aspiránsokat fogad a Szovjetunióból, Bulgáriából, Viet­namból, a KNDK-ból, Laoszból, Indiából és Japánból; fejlett okta­tási és kutatási együttműködést alakított ki a Lomonoszov Egye­temmel, az irkutszki egyetemmel, a Humboldt Egyetemmel és a ha­vannai egyetemmel. A népi hatalom évei alatt Mon­góliában létrehozták a közép- és a felsőfokú oktatás egységes rend­szerét. Csak az idei tanévben 12,2 ezer fiatal iratkozott be a felső fokú és középfokú oktatási intéz­ményekbe. A mongol oktatási rendszer színvonala eléri a leg­fejlettebb országokét. Ezt a követ­kező számadatok illusztrálják: minden 10 000 lakos közül 2758 ta­nul. Sokan közülük a munka vö­rös zászló renddel kitüntetett mongol állami egyetem hallgatói. szabályok igen szigorúak. Ha például egy ügyeletvezető pénzügyminisztériumi ellenőr­ré avanzsál, azonnal átalakít­ják a páncélszekrény zárját, Ily módon teszik lehetetlenné, hogy — egy esetleges másolat- készítés révén — ugyanaz az ember mindkét kulcs birtoká­ban legyen. Az ellenőrző szel­vényeket őrző páncélszekrényt állami közjegyző köti át nem­zeti színű zsinórral, s le is pe­csételi, tehát a szekrényt nem lehet kinyitni a zsinór, vagy a pecsét megsértése nélkül. A szigorú biztonsági rendszabá­lyok tulajdonképpen a feldol­gozóktól védik a fogadók ér­dekeit. A visszaélés lehetősé­gének kizárását célozza példá­ul az úgynevezett összeférhe­tetlenségi előírás, amelynek értelmében a lottósorsolást kö­vetően csak azok értékelhetik a szelvényeket, akik a szortíro­zásban nem vettek részt, szombaton reggel pedig a pán­célszekrényből kiemelt ellen­őrző résszel csak azok vethetik össze az értékelt szelvényeket, akik az értékeléstől is távol­maradtak. Óvás persze, így is akad, de a reklamációk túlnyomó több­sége nem jogos. Jellemző tény például, hogy nemrégiben, miután egy lottóperről újság­cikk jelent meg egyik köz­ponti napilapunkban, három­szorosára nőtt az óvások szá­ma. Az újságcikk ugyanis ar­ról tájékoztatott, hogy az első­fokú bíróság bizonyítékként fogadta el egy tanú állítását, amely szerint az ötös találatot reklamáló fogadó az illető sze- meláttára időben dobta be megfelelő helyre lottószelvé­nyét. Másodfokon azonban a pesti központi kerületi bíróság tárgyalás nélkül elutasította a felperes keresetét, hiszen egy szemtanú állításának bizonyí­tékként való elfogadása olyan precedenst teremtene, amely­nek következményeként min­den héten ezrek igényelhetnék a telitalálattal járó nyere­ményt, s tanú is akadna bő­ven annak igazolására, hogy az igénylők időben dobták be szelvényeiket. Miután tehát a játékban to­vábbra is csak a megfestett és páncélszekrénybe zárt szel­vények vesznek részt, 44 mil­lió szelvény kitöltésére pedig aligha vállalkozik valaki, ez­ért a jövőben is rendkívül ke­vés esélyünk lesz megütni a főnyereményt. Viszont meg­nyugtató, hogy ezt az ici-pici esélyt legalább hétről hétre biztonságosan őrzik. Aczél Gábor Kereskedelem és technika Bár nemcsak ezen múlik a jó kereskedelmi munka, fon­tos feltétele az áruellátásnak a korszerű üzlethálózat. A boltok modernizálására, bő­vítésére nagy gondot fordíta­nak a megyében dolgozó fo­gyasztási szövetkezetek. A legutóbbi öt esztendőben több mint tízezer négyzetmé­terrel gyarapodott az ÁFÉSZ- ek kiskereskedelmi hálózata. Ez idő alatt átadtak a vásár­lóknak 68 új, illetve korsze­rűsített boltot. A fejlesztési döntéseknél nem tévesztették szem elől a szövetkezetek a megyei kereskedelempolitikai és területfejlesztési elképze­léseket. Ennek megfelelően az üzembe helyezett üzleteknek háromnegyed része ABC- és élelmiszerbolt. A fejlesztsé- sek között is jelentős állomás volt a szécsényi Palóc Skála Aruház, a pásztói ABC és az érsekvadkerti ABC. Jótékony hatással volt a korszerűsíté­sek sora a szövetkezeti ven­déglátásra: csökkent a kocs­mák és nőtt a modern, me­legkonyhás egységek száma. Számottevő összeget emész­tett fel öt év alatt a bolthá­lózat állóeszközeinek, beren­dezéseinek fenntartása. Erre 96 millió forintot költöttek a szövetkezetek. Annak ellenére, hogy az V. ötéves tervidőszak a fejlesz­tések. korszerűsítések szem­pontjából kiemelkedő, még mindig nagy különbségek jel­lemzik az egyes helyeken a vásárlási körülményeket. Jócs­kán maradtak még elavult, a technika befogadására alkal­matlan, régi üzletek. Külö­nösen a kisebb falvak néme­lyikére jellemző, hogy gyor­sabban fejlődött a település, mint kereskedelmi egységei­nek színvonala. A következő években főleg a tüzelő- és építőanyag-tele­pek raktározási körülményei­nek javítására kell nagy gon­dot fordítani, valamint tech­nikai felszereltségük emelé­sére — ezek ugyanis számot­tevően elmaradtak a mai kor követelményeitől. Legfontosabb a hars-, a bodzavirág ás a nadragulyáidéi Anyarozs és alkaloida Természetes és mesterséges ; nyagok a gyógyászaiban Kincsünk a növényzet: nem­csak energiaforrás, értékes táplálék, hanem gyógyítóesz­köz is. Egykor a kuruzslók sistergő lombikjukban koty­vasztották főzeteiket, ma már gyárakban nagy kutatóbázi­sok segítségével állítják elő az értékes növényi eredetű gyógyszereket. Ősi bölcsességek Hazánkban a gyógynövé­nyek termesztésének és hasz­nálatának nagy hagyományai vannak. A szélesebb körű, üzemi termesztés a mezőgaz­daság szocialista átszervezésé­vel kezdett kibontakozni. Igaz a kertészeti termelésen belüli területi részesedése mindössze 4—5 százalék, de ennél is jelentősebb az egész­ségvédelemben betöltött sze­repén túl, hogy a gyógynö- vényvertikum már néhány évvel ezelőtt is 10—12 millió dollár árbevételt eredménye­zett tőkés viszonylatban. Nem kell messzire vissza­mennünk az időben ahhoz, hogy a népgyógyászat eszkö­zei között használatos gyógy­növényeket megtaláljuk. Az ősi népi bölcsesség örök igaz­ságát fogadják el azok a ku­tatók, akik életük egész mun­kásságát a gyógynövények ügyének áldozzák, ma már természetesen a modem ké­miai eszközöket is hadrendbe állítva. Világjelenség a természetes anyagok előretörése a gyógyá­szatban, , így a hazai kutatók is egész sor vitathatatlan ered­ményt mutatnak fel. Az anya­rozs, alkaloidák, egyes daga­natellenes szerek, valamint a szintén természetes eredetű, prosztaglandinok kutatásá­ban a magyar szakemberek munkái úttörő jelenségűek voltak. Mindennapos tevékenység­ből viszonylag ritkán szület­nek világraszóló eredmények. A gyógynövény ágazat jelen­tőségét is a biztos piaca, a jó termeszthetősége, a széles kö­rű ipari felhasználása hatá­rozza meg. Görcsoldó, étvágviavító A megyénkben föllelhető gyógynövények közül legfon­tosabb a hárs- és bodzavirág, a szívre ható szereket is tar­talmazó ökörfarkkóró-virág és a kitűnő gyulladáscsökken­tő kamilla. A levelek közül a fehérmályvalevél a legkereset­tebb, míg igen értékes görcs­oldó alkaloidokat tartalmaz a nadragulyalevél, amelynek gyűjtése mérgező hatása mi­att nagy körültekintést igé­nyel. Megfázás esetén érté­kes teát ad a kakukkfű és az orvosi pemetefű. A keserű ezerjófűből készült forrázat étvágyjavító éppúgy mint a kálmosgyökér. Május végén Salgótarján­ban, a határtudományok szak­emberei adtak egymásnak randevút. Biológusok, bioké­mikusok, növénykémiával fog­lalkozó gyógyszerészek, va­lamint mezőgazdászok és a gyáripar képviselői voltak leg­inkább az érdekeltek. A négy- évenként megrendezésre kerü­lő országos gyógynövény-kon­ferencián adtak ' számot a résztvevők az elmúlt időszak eredményeiről és meghatá­rozták a fejlődés irányát. A konferencián 64 előadás hangzott el, amelyek szoro­san kapcsolódtak a gyakorlati élethez. A mohorai DROGUNI- ON Gyógynövénybegyűjtő és Forgalmazó Közös Vállalko­zás a kiállításon részt vevő anyagával határainkon túlra is terjedő exporttevékenysé­gét igazolta. „A nógrádi me­dence növényzete” című elő­adás a termőtájra jellemző növényvilágot mutatta be. A szakemberek olyan módszert közöltek, melynek segítségé­vel egyszerűen végezhetők a növénykémiai vizsgálatok. Cél: a feltárás A rendezvényen került sor a Nógrád megyei gyógynö­vény-szakosztály megalakítá­sára, a Magyar Gyógyszeré­szeti Társaság helyi szerveze­tén belül. Elnöke Pósfai Fe- rencné, titkára dr. Bán Ist­ván, a gyógyszertári központ analitikus gyógyszerésze lett. A szakosztály célként tűzte ki a nógrádi növényzet minél teljesebb körű feltárását, és így a benne rejlő gyógyásza­ti és nyersanyagtartalékok hasznosítását. Minden érdek­lődő és segítem tudó részvé-' telére számítanak. Valami tehát megyénkben is elkezdődött. A gyógynövé­nyekben rejlő gazdasági lehe­tőségek, tartalékok feltárása, azok közkinccsé tétele egyik fontos erőforrásunk. A megye adottságai igen kedvezőek. Tartalékaink ha­tékonyabb kiaknázását kell érdeklődésünk homlokterébe állítani. Tej van, tejtermék alig Nemrégiben három terme­lőszövetkezetben — Alsótol- don, Ecsegen és Palotáson — jártak a pásztói -járás népi ellenőrei. Egy korábbi vizs­gálat során néhány hiányossá­got fedeztek föl, azok kijaví­tására akkor javaslatokkal él­tek. Mi valósult meg azóta, hogyan alakult a tejtermelés, a -feldolgozás és az értékesí­tés? — ezekre a kérdésekre keresték a választ. Szolgáltatók képzése A különfajta szolgáltatások színvonalának emelése végett nagy figyelmet fordít dolgo­zóinak képzésére, illetve to­vábbképzésére a Nógrád me­gyei Szolgáltató Ipari Vállalat. Mind a felsőfokú végzettségű szakemberek, mind a szak­munkások tudásának gyarapo­dását segíti az egység. KORSZERŰ ISMERETEK Az üzemmérnökök utánpót­lására szorgalmazzák egyfelől az ösztöndíjra való szerződés- kötést, másfelől a saját dolgo­zók levelező tagozaton való oktatását. Az állami oktatás­ban részt vevőket előnyös munkaidő-beosztással, tanul­mányi szabadsággal, valamint a költségek megtérítésével tá­mogatják. Jelenleg négy sze­mély — köztük egy ösztöndíjas — tanul főiskolán; ketten ké­szülnek technikusi minősítő vizsgára, és kilencen a szakkö­zépiskolát végzik. A dolgozók túlnyomó hánya­da már rendelkezik középisko­lai végzettséggel, vagy szak­munkás-bizonyítvánnyal. Am nem mondanak le a szakmai továbbképzésről: továbbra is ösztökélik . az új, korszerű szakmai ismeretek megszerzé­sét. gyarapítását. Evégből idén — a gyártó mű által szervezett szakmai oktatásba — húsz főt kívánnak beiskolázni. Kiemelt feladatként kezelik a vállala­tiak a szakmunkástanulók képzését. Ebben az esztendő­ben nem kevesebb, mint hu­szonkét „inast” okítanak a szakma fortélyaira. Őket a leg­nagyobb tudású mesterek mel­lé osztják be, és — ösztönzés gyanánt — ötszázalékos bérki­egészítést fizetnek nekik. MÁSODIK SZAKMA A tennivalók gyors és kifo­gástalan elvégzése érdekében lényeges kérdésnek ítélik a második szakma megszerzését. Idén tizenkét munkás jár he­gesztőtanfolyamra, hogy ké­sőbb az ilyen feladat megoldá­sa zökkenő nélkül menjen. Ecsegen nem Alsótoldon és Palotáson több szarvasmarhát tarta­nak, mint öt esztendővel ez­előtt. Jól választották ki a fajtákat, megfelelően is tart­ják az állatokat. Ennek kö­szönhetően nőtt a tejhozam. Különösen dinamikusan fej­lődött a palotási termelőszö­vetkezet tehenészete, öt év­vel ezelőtt 1700 liter tejet adott egy-egy tehén, tavaly 3500 liter körül járt az átlag. Mindez nem mondható el az ecsegi termelőszövetkezetről. A jószágonként! 2272 literes tejátlag sokkal gyengébb, mint az elvárható lenne. Minden bizonnyal szervezési, tenyész­tési, tartási gondok jelent­keztek, amire nem fordítot­tak kellő figyelmet. Amint a vizsgálat megálla­pította: mindhárom termelő- szövetkezet korszerűsítette fe­jőberendezéseit. Palotáson -és Ecsegen már megvásárolták az új hűtőtankokat, Alsótol­don az idén állítanak be egy újabb ezerliteres tartályt. Szöknek a szakemberek Ami a gyorsabb fejlődést akadályozza, az a vándorlás.. Az utóbbi két esztendőben pél­dául a pásztói járás szövet­kezeteiben minden állatte­nyésztési ágazatvezető kicse­rélődött. Ugyanez vonatkozik — a gyors cserélődés — a fizikai dolgozókra. Az állatte­nyésztés jelenlegi formájá­ban nem vonzza a fiatalokat. A vezetők anyagi megbecsü­lése sokszor nincs arányban a végzett munkával. A szak­munkások pedig túlterheltek. Nincs, vagy nehezen megold­ható a heti pihenőnapjuk, eb­ből gyakran támadtak konf­liktusok. Jobb csomagolás, nagyobb válasz ék A tejipari vállalat ígéri, hogy még ebben az esztendő­ben javít a tej csomagolásán. Jövőre — valószínűleg — a vajfélék egységesen a célsze­rűbb alufóliában kerülnek for­galomba. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy miközben a tej­ipar központi raktárában 100— 110-féle tejtermék található, addig a pásztói ABC-ben en­nek jó ha a fele. A kisebb boltokban ennél sokkal szeré­nyebb a választék. A vásárlók pedig keresik a tejalapanya­gú élelmiszereket, de a keres­kedelmi egységek nem érde­keltek az árusításban. Több • helyütt szűkös a hűtőkapaci­tás. Az utóvizsgálat nyomán —• remélhetőleg — az érintettek megoldást találnak a hiányos­ságok megszüntetésére. NÓGRÁD - 1981. június 10., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents