Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-06 / 131. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZM P NO G R A D MEG YE I BIZ OTTSAGA ES A MEGYEI TA N A CS LA PJA XXXVII. ÉVF., 131. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. JÚNIUS 6., SZOMBAT Pedagógusok kitüntetése Ünnepség a Tll-ben Tegnap délután Salgótarjánban, a TIT megyei székházában a megye pedagógus- társadalmának, nevelésügyi dolgozóinak képviselőit köszöntötték a pedagógusnap alkalmából. Hartly Jánosné, a pedagógus-szakszervezet megyei titkára elsőként azokat üdvözöl te, akik csütörtökön a parlamenti ünnepségen vették át a Kiváló pedagógus kitüntető címet — Lendvai Ferenc szakfelügyelőt Jobbágyiból, Molnár Ferenc igazgatóhelyettest a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumból és dr. Dobány Irént, a salgótarjáni Bolyai Gimnázium tanárát. Ezután Tóth Józsefné, az SZMT titkára mondott ünnepi köszöntőt. Megyénkben közel ötezren dolgoznak nevelési intézményekben. Lehet, hogy vannak a pályán olyanok is, akik nem érzik hivatásnak ezt a munkát —, de a többséget a gyermekek sze- retete, az emberformálás szép feladata állította a katedrára, az óvodai csoportok élére. Ami a legnehezebb: a pedagógus a jövő számára dolgozik, de a nevelés-oktatás a mában gyökerezik. Az adott — helyenként mostoha — körülmények között kell megvalósítani a pedagógiai feladatokat. Egyetlen dolog állandó a szüntelen változásban: a pedagógus személyiségének fontossága, döntő szerepe. Türelemre, szorgalomra egyaránt szükség van ahhoz, hogy az új tanterveket, tankönyveket magas színvonalon tanítsák meg a fiatalokkal, képesek legyenek mindig az újításra, a korszerű módszerek elsajátítására. Már csak egy hét van hátra a mozgalmas, sok munkát hozó 1980—81-es tanévből. A következő sem lesz könnyebb. Több helyen bevezetik az ötnapos munkahetet, újabb tankönyvek kerülnek ki, a gimnáziumban jön a fakultációs szakasz. Ezért is kívánt az SZMT titkára pihenést, felfrissülést hozó nyarat minden nevelésügyi dolgozónak. A köszöntő szavak után Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseket nyújtott át. Nógrádi pedagógiai díjat kapott a balassagyarmati Bajcsy úti Általános Iskola kollektívája, Héti Lajos, az érsekvadkerti általános iskola igazgatója és Telek Balázs ipolytarnóci pedagógus. Kiváló munkáért kitüntetést 45 fő vett át — óvónők, tanítók, tanulmányi felügyelők, tanárok mellett technikai dolgozók, valamint szülői munkaközösség-vezetők. Miniszteri dicséretben 38 dolgqzó részesült. Ezen az ünnepségen köszöntötték azokat is, akik a szakszervezeti mozgalomban kiemelkedő munkát végeztek. Szak- szervezeti munkáért arany fokozatát kapta Hartly Jánosné megyei titkár, Kőszegi Sán- dorné balassagyarmati titkár, rajtuk kívül még hatan kaptak elismerést, jutalmat. Az ifjúsági mozgalomban végzett tevékenységért három pedagógust tüntettek ki. Csaknem 6000 liter tei — első hely Kiosztották a megyei tejtermelési verseny dijait ötödik alkalommal értékelték megyénkben a tejtermelési versenyben részt vevő nagyüzemek, kistermelők munkáját. Az elmúlt évben 32 termelőszövetkezet, 2 állami gazdaság, és 137 kistermelő nevezett be a versenybe. A bíráló bizottság 12 és fél ezer tehén „eredményét” mérte. Az esztendőről esztendőre növekvő tejtermelés a javuló tenyésztői, gondozási munkát jelzi. A nógrádi gazdaságok 1978 óta nem csak a megye szükségleteit elégítik ki tejből, hanem a nagyüzemek megyén kívülre is szállítanak. Az elmúlt öt esztendőben több mint 50 százalékkal emelkedett megyénkben a tejértékesítés. A tegnap Salgótarjánban megtartott tanácskozáson Geese László, a Nógrád megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója ismertette a tejtermelési verseny végeredményét, majd Hajczinger György, a megyei tanács osztályvezetője adta át a díjakat a legeredményesebben tevékenykedő nagyüzemeknek, kistermelőknek. A keresztezett tehénállományt tenyésztő gazdaságok között a Mátraaljai Állami Gazdaságban érték el a legjobb eredményt. Pásztón az egy tehénre jutó tejhozam meghaladta a 4800 litert. Mát- ramindszenten, a Mátragyön- gye Termelőszövetkezetben csaknem 4400, Karancsságon, az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben pedig 4328 liter tejet fejtek tehenenként. A magyartarka szarvasmarha-állományt tartó gazdaságok közül a magyarnándori Mikszáth Kálmán Termelő- szövetkezetben született eredmények bizonyultak a legjobbnak. A tehenenkénti tejhozam elérte a 4440 litert. A legtöbb tejet — a művelés alatt álló mezőgazdasági területet tekintve — a Magyarnándori Állami Gazdaság értékesítette, majd a tolmácsi Lókos-völgye és a Bercelí Vörös Csillag Termelőszövetkezet következett. Egy esztendő alatt az endrefalvai Aranykalász és a diósjenői Börzsönyalja Termelőszövetkezet értékesítette a legtöbb tejet. Értékelték a kisgazdaságokban folyó tejtermelés! versenyt is. A legeredményesebb munkát Bach Miklós szendehelyi kistermelő végezte, csaknem 21 és fél ezer liter tejet értékesített. Jelentős tej- mennyiséget adott a fogyasztóknak Putyera Károly szarvasgedei és Szabó Antal pásztói gazda is. Tehenenként a legtöbb tejet Kelemen Imre pásztói, Bacskó József he- rencsényi és Szalai Antal ugyancsak herencsényi lakosok értékesítették. Kelemen Imre csaknem 6000, Bacskó József pedig közel 5 és fél ezer liter tejet értékesített tehenenként. MEDOSZ-megyebizottsági ülés Munkahelyi demokrácia az intézményeknél Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága, amelyen részt vett Medved Károly, az SZMT vezető titkára. Az ülésen tájékoztató jelentés hangzott el, hogyan érvényesül a munkahelyi demokrácia azoknál az intézményeknél, amelyek a MEDOSZ megyei bizottságához tartoznak. E négy költségvetési szervnél ugyan mindössze 229 fő dolgozik, de munkájukat főként az intézményeken kívül végzik, így tevékenységük a kívülállók nagy többségét érinti és jelentős mértékben kihat a termelőüzemek fejlődésére, hozzájárul eredményességükhöz. Rendeletek és irányelvek írják elő a hivatalok és intézmények vezetői számára, hogy az egyszemélyi felelősség következetes érvényesítése mellett, irányitómunkájukban fokozottan támaszkodjanak a dolgozók véleményére, vonják be őket a közösség ügyeinek intézésébe. Ennek ellenére mind a mai napig gyakori jelenség, hogy a megfelelő fórumok működtetése sokszor formális, rendszertelen, a hatáskörök nincsenek kellőképpen szabályozva, s emiatt a jogkörök sem érvényesülnek teljes mértékben. A munkahelyi demokrácia közvetlen fórumrendszerének legjobban bevált formája a munkaértekezlet, amelyeken általában reális értékelést adnak a végzett munkáról, az egyéni teljesítményekről, jól határozzák meg a feladatokat, s az azok ellátásához szükséges módszereket. Ezeken a fórumokon a dolgozók döntő többsége nyíltan, felelőssége tudatában tesz ♦ javaslatokat, de ugyanakkor — írásos feljegyzés hiányában — nehéz nyomon követni nemcsak az elhangzottakat, de azt is, hogy mi valósult meg belőlük. Mindezekből adódnak azok a feladatok, amelyeket az intézmények vezetőinek, a szak- szervezeti bizottságoknak közösen kell a közeli jövőben megoldani, hogy a munkahelyi demokrácia az irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek alapján fejlődjön tovább. Hazautazott hazánkból a JKSZ küldöttsége Pénteken délelőtt elutazott Budapestről a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége, amely Lazar Moj- szovnak, a KB Elnöksége1 elnökének vezetésével június 3—5. között az MSZMP Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tett hazánkban. A küldöttség tagjai voltak Basko Krunics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Vajdasági KSZ tartományi bizottságának elnöke és Vlado Janzsics, a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Be- recz János, Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetői, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, a Központi Bizottság tagjai, Ballai László, a KB osztályvezetője. Jelen volt Simon Pál, hazánk belgrádi és Milan Veres, a JSZSZK budapesti nagykövete. A Lazar Mojszov vezette küldöttség hazaérkezett Belg- rádba. A küldöttséget a repülőtéren Dobroszav Csulafics, a JKSZ KB Elnökség titkára, Trpe Jakovlevszki, a KB Elnökség végrehajtó titkára és Boriszlav Milosevics, a KB Elnökség végrehajtó titkárhelyettese fogadta. Ott volt Szabó István, a belgrádi magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. (A látogatás során aláírt közös közlemény a 2. oldalon). A Budapesti Nemzetközi Vásáron nagydíjjal jutalmazták a Salgótarjáni Kohászati Üzemek termékét, a Rapistan—Salgó szállítópályát, melynek továbbfejlesztett változata, rendkívüli érdeklődésre tart számot. A teleszkópos és mobilizált raktározási rendszerrel elégedettek a Videoton, a Baromfi- ipari Tröszt, a hűtőipar szakemberei. Képünk a kistereüyei korszerű gyártócsarnokban készült, ahol a szállítópályákat összeállítják. . _ kulcsár — Sokirányú gondoskodás az időskorúakról Salgótariánban két és fél millió társadalmi támogatás A lakosság életkörülményeinek javítása érdekében a VI. ötéves tervben fontos helyet foglal el az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése. Ennek keretében fokozottan kell gondoskodni az időskorú- akról. A sokirányú állami segítést kiegészíti a társadalmi összefogás is. Erről tájékoztatták az Egészségügyi Minisztérium illetékesei az MTI tudósítóját. Hazánkban a megélhetést biztosító vagyonnal, jövedelemmel és eltartásra kötelezhető hozzátartozókkal nem rendelkező időskorú, munka- képtelen állampolgárok az állami szociális ellátás keretében rendszeresen pénzbeli támogatásban részesülnek. E segély felső határa azonos az özvegyi nyugdíj alsó határával. Az egyedülálló és segítséget igénylő, de mozgásképes idős emberek — szintén ingyenesen vagy csekély térítés mellett — igénybe vehetik az öregek napközi otthona szolgáltatásait. Tavaly 835 ilyen otthon működött az országban, szolgáltatásait 21 ezer idős ember élvezte. Az egészségügyi kormányzat 1980— 1985-ben 300 új napközi otthon létesítésével számol, így további 6 ezer idős emberről gondoskodhatnak. Az egyedül élő, mozgásban korlátozott, esetleg ágyhoz kötött idős emberek házi szociális gondozásban részesíthetők. Ennek lényege, hogy a szükséges segítséget — például a háztartásban — saját otthonukban kapják meg. 1980-ban 35 ezer idős ember házi szociális gondozását oldotta meg az egészségügyi kormányzat. A VI. ötéves tervidőszakban tovább fejlődik a hálózat, az eddigieken túl 15 ezer idős embert vonnak be a rendszeres gondozásba. Félmillió idős ember él a fővárosban, 7—8 százalékuk kap valamilyen támogatást. Szolnok megyében — ahol a lakosság csaknem egynegyede nyugdíjaskorú — két évvel ezelőtt társadalmi akcióprogramot hirdettek. Az időskorú lakosságért elnevezéssel. Ennek keretében Jászberényben a közösségi összefogás egymillió forint értékű munkájából 20 személyes pavilont rendeztek be szociális otthonnak. Túrkevén és Ti- szaőrsön napközi otthont nyitottak az öregeknek, s Jász- ladányban és Mezőtúron is kétkezi segítséget adtak szociális intézmények létesítéséhez. A Veszprém megyei Szőcön egy volt bauxitbánya központjából alakítottak ki szociális otthont, ahol a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat, az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó, valamint a környékbeli ÁFÉSZ-ek szocialista brigádjai patronálják az idős lakókat. Rendszeresen eljárnak ide ajkai úttörők is, színjátszó műsorokkal — és szíves szóval — kedveskednek az öregeknek. Salgótarjánban öregek új otthonának építésére eddig két és fél millió forintot ajánlottak fel munkahelyi közösségek, és a Magyar Vöröskereszt 100. évfordulója alkalmából városszerte kommunista műszakkal is hozzájárultak az akció mihamarabbi megvalósulásához. Komárom megyében a helyi tanácsok megszervezték — szociális ellátásként — az egyedülálló, -élő öregek étkeztetését: mindennap gondoskodnak kosztról, meleg ételről, ezt kijelölt étteremben fogyaszthatják el az idősek, vagy úttörők viszik számukra haza. Bács-Kiskunban az utóbbi két évben 70 millió forintnál többet fordítottak az idős emberek szociális intézményeinek bővítésére, korszerűsítésére. Bővült a kecskeméti és a lajosmizsei öregek otthona, a megyeszékhelyen pedig az idén átadják az első — 39 lakásos — nyugdíjasok házát
