Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
Labdajáték gél nélkül (II.) Ez is igaz, az is igaz, de... | Gázpedálra — figyelmesebben Üzemanyag-takarékosság A Pásztó és Vidéke ÁFÉSZ központjában Simicska György kereskedelmi és fejlesztési osztályvezető, valamint Széles Ferenc palotási körzeti ügyvezető nagy szemeket mereszt a panaszok hallatán, — Ügy gondoltuk eddig, hogy igen jó kapcsolatot sikerült kiépíteni a palotási tanáccsal. Számos jel mutat erre — így Simicska György, s arca valóban meglepetést tükröz. — Még a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával sem hangzott el semmiféle panasz az ellátásra. Vitába egyedül a nyitvatartás miatt bonyolódtunk. — Sérelmezik a palotásiak, hogy elkerülik a községet. — Nem egeszen így van. A módosított nyitvatartás egyhónapi próbaideje a múlt héten telt le, napokon belül megvizsgáljuk a tapasztalatokat. A községi párttitkárral máris beszéltünk. Szerinte beváit az intézkedés. S hogy a legutóbbi közgyűlésre egyetlen ÁFÉSZ-vezető sem ment el? De hiszen ott volt Széles elvtárs, felelős vezető, a körzet megbízottja! Vegyük hát sorra valamennyi kifogást. — Igaz, hogy vasárnap délben lehúzatták a sütőüzemben a boltok rendelését? — Igaz. Helyette a szombat éjszakai sütésből küldtünk szét. Még így is bőven benne voltunk a 72 órában. Merthogy a kenyér a szabvány szerint addig fogyasztható. — A szabvány szerinti, jó kenyér. A pásztói állítólag nem ilyen. — Arról mi nem tehetünk! Az üzem nem képes jobbat produkálni. — Igaz, hogy egy héten át nem kapott a község péksüteményt? — Igaz. Ügy tudjuk, a vízhiány akadályozta az üzemet. — Hogy a kenyér rendszeresen dél felé érkezik a faluba? Tyras (ma: Tyiraszpol) volt az északi Fekete-tengermel- lék legjelentősebb antik települése. Az Odessza közelében fekvő várost milétoszi telepesek az időszámítás előtti VI. században alapították. A több mint két és fél ezer éves várost most régészek kutatják. A romok közt talált tárgyak bizonysága szerint az autonóm városállamban virágzott a földművelés, a kézművesség, a halászat és a — így van. Akkorra ér oda a túrakocsi. — Hogy nincs iskolatej? — Tavaly maga az iskola mondta le. Nem kérték, mert péksüteményt úgyse tudunk időben adni hozzá. — S hogy a palotási tó mellett víkendezők ellátását nem oldották meg, jóllehet a helyi tsz épületet ajánlott fel hozzá? — Az a ház túl nagy nekünk. Van ott a tsz-nek egy kisebb épülete, amely tökéletesen megfelelne erre a célra. Napokon belül megbeszéljük velük, odaadják-e. A kenyér minőségével és szállítási idejével kapcsolatos panaszokat az utolsó szóig elfogadják. Ismerik a kritikát, többször foglalkoztak vele. Kevés eredménnyel. (Lécz László, a Nógrád megyei Sütőipari Vállalat igazgatója ezt mondja a pásztói üzem kenyeréről: — A gépi kenyér a tari maszekéval nem állja ki a versenyt, de még a miáltalunk gyártott kézi szakítású, háromkilóssal sem. A gépi kenyérre előírt szabványnak azonban megfelel. Ezt igazolja a MÉVI rendszeres vizsgálata is. Segíteni a minőségi kifogáson legfeljebb a kézi szakítású kenyér arányának növelésével tudnánk. De kivel? Azzal a hétfős brigáddal, mely így is napi 10— 12 órát dolgozik? Legalább kétszer ennyi emberre lenne szükségünk, de nem maradnak meg a nehéz munka miatt. Ami pedig a szállítási időre vonatkozik: 980 boltba szállítunk napi 37 kocsival. Kilátástalan iparkodás lenne, hogy minden egyes üzlet kora reggel megkapja a friss kenyeret, péksüteményt. Az autók számát növelni nem tudjuk. Számosán közülük jelenleg is nullára leírtán futnak az utakon.) kereskedelem. Időszámításunk előtt 360 körül Tyras már megkezdte saját pénzérméinek kibocsátását is. Au- gusztusz császár uralkodása alatt a város behódolt a rómaiaknak és egyike lett a római birodalom legfontosabb északi bázisainak. Tyras lakói élénk kereskedelmet folytattak Hérakleiával, Ist- rossal, Olbiával, Sinoppal, s a többi fekete-tengeri városállammal. A Sherlock Holmes-i körút utolsó állomása a Pásztói járási Hivatal. Gérecz János elnökhelyettesre is az újdonság erejével hat a palotásiak panasza. A kenyeret érintő észrevételektől eltekintve semmiről nem tud. Jóllehet nem egyszer összejönnek a községi tanácselnökök a hivatalban, s ez — a soros ügyek megbeszélése mellett — mindenféle jelzés megtételére alkalmat ad. Három kollégáját is behívatja tájékozódás végett, s mindjárt parázs vita alakul ki a helyi tanács felelősségéről, az ÁFÉSZ ellenőrzési jogának érvényesítéséről, a boltosoknak az áruválaszték biztosításában betöltött szerepéről. Míg az utat végigjárta, a labda passzolgatását követni igyekezett, jó néhány tanácstalan, mi több, megrökönyödött arcot látott a krónikás. S most kicsit ilyen a sajátja is. Nem érti: hogy a csudába sikerült az ellátásbeli gondok megoldását ilyen hosszú ideig elnyújtani? Miért volt szükség e tengerikígyó meg- növesztésére, mikor elegendőnek mutatkozik néhány határozott intézkedés megté- -tele? Miért rúgják a szereplők egymáshoz a labdát, ahelyett, hogy mindenki megtenné a maga posztján azt, ami végett arra a posztra tették? Megérett a helyzet az alapos tisztázásra. Itt az ideje, hogy leüljenek egymással szemben (de nem egymás ellen!) az ÁFÉSZ és a községi tanács felelős vezetői, s végre tiszta vizet öntsenek a pohárba. Félretéve minden személyes indulatot —, ha van ilyen —, s vezérfonalul csupán a lakosság ellátásának javítására hozott határozatokat tekintve. (Vége) Szendl Márta A IV. században hunok rombolták le a települést. Jó néhány évszázadig kihalt volt a vidék, majd a szláv törzsek telepedtek le az egykori város környékén. A XX. század eleje óta folynak az ásatások az antik és középkori települések helyén. A helyreállítási munkák befejeztével — erre a célra az állam 2,5 millió rubelt irányzott elő — idegen- forgalmi központot alakítanak ki, a régi város helyén. KI NE MONDANÁ, hogy nincs szükség az üzemanyaggal történő takarékoskodásra, amikor köztudott: hazánkban csupán a közlekedés több mint kétmillió tonna olajat, benzint, gázolajat használ fel. Amelyből okos gazdálkodással, ha csupán egyetlen százaléknyit sikerül a kutakban megtartani, nyolcvan-kilenc- ven millió forintos terhet lehet levenni a népgazdaság válláról. Az utóbbi esztendők szinte a csillagokig emelkedett üzem- anyagárai természetesen a megye legnagyobb járműparkjával rendelkező vállalatát, a 2. számú Volánt is arra ösztönözték, hogy még jobban csínján bánjanak a folyékony energiával. Hiszen az állományukba tartozó, majdnem 370 tehergépkocsi és a több mint 330 autóbusz, s az egyéb motorikus berendezések energiaköltsége az összes vállalati költségnek mintegy 12— 13 százalékát teszi ki. Mondani sem kell: tetemes summa. Mindezt csökkentendő, a Volánnál már esztendők óta gazdag, átgondolt takarékos- sági programokat dolgoznak ki — és hajtanak végre, je- lentős sikerrel. Knapiczius Attila, a vállalat főenergetikusa nem kis büszkeséggel újságolta, hogy a tröszt 24 vállalata között tavaly az ötödikek lettek üzemanyag-gazdálkodásukkal. Amire — mondta — eleddig nemigen volt még példa, öt év alatt, 1975. és 1980. között több mint 757 ezer liter TEFU- benzint, 250 ezer liter TEFU- gázolajat és — kimondani is sok: egymillió 135 ezer liternél nagyobb mennyiségű Görög mikroszauna Az ADRIA mikroszauna egy 80x80x110 cm-es szekrényke, amelyben egy jól szigetelt padlózaton egy ülést helyeztek el a használó számára. A mikroszauna belső terébe egy fazék alakú villamos vízmelegítőből kerül a gőz. A szauna elülső és felső részét szintetikus köpennyel borították be, amelyen húzózár van. A felső részen egy nyílás van, ezen dugja ki a szaunázó a fejét. Az ADRIA mikroszaunát az athéni Mit- szakisz cég gyártja. Kis méretei miatt könnyen hordozható és kis lakásban is alkalmazható. Régészek kutatják Tyras újjászületése A kalitkába zárt madár, ha útjára engedik, társai közé, hirtelenjében nem tud mit kezdeni a mámorító érzéssel. Sután, félszegen visz- szavágyik a védelmet, biztonságot nyújtó fészekbe. Ám néhány szárnycsapás után e- rőre kap, egyre jobban élvezi a szabadság ízét, zamatát... Apró kis emberkék — riadt őzikeszeműek. Karjuk átfonja az édesanya nyakát, szorítja erősen, de szívük hevesen dobog tele izgalommal, várakozással. Maradnának és mennének. Sután méregetik egymást, a bátrabbak beszélgetnek. Körülöttük nagy táskák, csomagok, hosszú estéken, nappalokon át készített holmikkal, ruhaneműkkel. Az édesanyák, hozzátartozók legalább annyira megil- letődöttek, mint . csemetéik Könny csillan a nagymama szemében, meleg simogatásra hajlik a kéz, és akadozik a beszéd a búcsúzkodás utolsó perceiben. Erős, nagyon erős a kötelék, ami összefűzi a nyaralni indulókat szüleikkel. ÉletükSugárzó ben talán először röppennek ki a szülői házból. Talán először töltenek hosz- szabb időt gyermekközösségben. Nekik eddig nem jutott ki a gondtalan táborozás öröme, romantikája. Mert a betegség, mely jött alattomosan, vagy már a születés pillanatában' kialakult, gúzsba kötötte a mozgékony lelket rejtegető sérült kis testet Nagy lelkesedés, társadalmi összefogás kísérte a megyei Vöröskereszt kezdeményezését, melynek fő gondolata; szervezzünk nyári üdülést a beteg gyerekeknek, nyújtsunk örömet azok számára, akik örömben — a szülői házon túl — ritkán részesülnek! A kezdeményezés súlyát sok helyütt megértették. És jöttek a javaslatok, pénzfelajánlások, jelentkezők. A Salgótarjáni Ruhagyár, a romhányi kerámiagyár, az Állami Ifjúsági Bizottság megyei szervezete — hogy csak néhányat arccal... említsünk — pénzt ajánlott fel a sérült gyerekek üdültetéséhez. A VOLÁN két autóbuszt az utazáshoz. A felügyeletet is önként jelentkezők — orvos, gyógytornász, pedagógus, vöröskeresztes aktívák — vállalták. A megyei művelődési központ művészi csoportjai a vidám szórakozásról, kikapcsolódásról gondoskodnak a tíz nap során. A Hazafias Népfront, a KISZ, a szakszervezet ajándékokkal lepi meg az üdülő gyerekeket. íme az előzmények, melyek eredményeként június harmadikén elindulhatott a két különautóbusz Parádsasvárra a boldog gyerekhaddal. De térjünk vissza közéjük! Idézzük fel az indulást megelőző perceket, melynek színtere a megyei Tanács ebédlője. S ahol a gyerekeket a konyha dolgozói vendégelték meg egy kis útravalóval. Bartus Mónika édesanyja meghatottan simogatja kislánya fejét; — Nagyon flCCyot vállalt a Vöröskereszt, amikor ezt a nyaralást megszervezte. Tudom, hogy egy beteg gyerekkel mennyi gond van. Hát még negyvenvala- hánnyal! A kislányom nagyon örül az üdülésnek. Soha nem volt még nélkülünk sehol. A tolókocsi erősen korlátozza a mozgásigényét. Egyedül az iskolában van gyerekek között. De ott jól megállja a helyét. Kitűnő tanuló. Az Endrefalvárói jött Mónika a beszélgetés alatt meg- illetődötten hallgat, de a szeme csillogása elárulja, mily boldog és rendkívüli pillanatokat él át. Megáll a két autóbusz a megyei tanács épülete előtt. Búcsúzkodás, tanácsok, intelmek. Aztán a gyerekek már az ablakból integetnek szüleiknek, hozzátartozóiknak. A lent álldogálóknak. Sugárzik az arcuk, a könnyeken keresztül is. Jó utat Kovács Bea, Domonkos Tünde, Ruskó Rita! Vidám, gondtalan nyaralást, életre szóló élményeket kívánunk valamennyiőtöknek! Kiss Mária a Volánnál MÁVAUT-gázolajat sikerült megtakarítaniok. MIKÉPPEN? Cseh József munkaügyi önálló osztályvezető szerint sokat nyomott a latban, hogy évek óta nagy gondot fordítanak a gépjárművek fogyasztásának ellenőrzésére, erre a legkorszerűbb diagnosztikai műszereket „vetették harcba”, s természetesen a legfőbb az emberi tényező volt. A sofőrök képzése, új módszerű oktatása, s nem utolsósorban szemléletük változása. Igen, ez utóbbiról is örömmel számolnak be. Persze — mondják — ezt nem valamiféle egyik napról a másikra történt öntudatváltozás szülte; nagyon is kézzelfogható intézkedések eredménye. A Volán 2. számú Vállalatnál ugyanis, először csak a salgótarjáni teherautó- és buszvezetőknél 1980. július elsejétől üzemanyag-elszámoltatási és -ellenőrzési rendszert vezettek be, s ezzel egyidejűleg életbe léptették a premizálás új formáját is. Amely a megtakarítás hányadában többletpénz jelent azoknak, akik tudják, mikor, hogyan kell a gázpedálra lépni és veszteséget a figyelmetleneknek, nemtörődömöknek. Persze ez utóbbiak száma szinte elenyésző: az új premizálási rendszer életbe lépését követő hónapokban az év zárásáig mindössze negyvenötük fizetéséből kellett több-kevesebb összeget túlfogyasztás miatt levonni, ám háromszázan kaptak prémiumot és 57 szocialista brigád munkáját minősítették jónak 1980 végén. Az üzemanyag-megtakarítás azonban nemcsak emberi tényező. Természetes függvénye az eredményeknek, illetőleg az eredménytelenségnek a gépjárművek műszaki „hogy- léte”, hiszen nem kell különösképpen bizonygatni: rossz karban levő, nem megfelelőképpen beállított kocsi a lehető legjobb vezetési szisztéma mellett is többet fogyaszt a kelleténél. Éppen ezért végeztek el a múlt évben több mint 2300 alkalommal műszeres fogyasztásbemérést — szemben az 1979-es 1500-zaJ. S ez jelzi is, hogy pénzre megy a „játék”. Elsőként erre, de másra is. A főenergetikus és az osztályvezető is elégedetten szólt arról, hogy emellett jelentősen csökkent a javítószázalék; kevesebb a műszaki hiba, jobbak a teljesítmények. Amellett, hogy kevesebb benzin, gázolaj fogy. Az üzemanyag-megtakarítás premizálási rendszerét a salgótarjáni után 1980 augusztusában „átvette” a balassagyarmati üzemegység is, s hogy megjelent az ugyanezen témáról szóló Mü.M- rendelet, jövő hónap elsejétől a nagybátonyiakra is vonatkozik az új üzemanyag-gazdálkodási szisztéma. A NÓGRÁDI Imolán ösztönzési rendszere, amely jóval több, mint fél évvel megelőzte a tröszti és egy évvel a központi utasításokat, sikeresnek bizonyult. Lépéselőnyük több millió forint megtakarítást eredményezett már eddig is, s hogy most már nem a béralap terhére fizethetik a „benzinprémiumokat’1', várhatóan tovább növekedik a „spórkasszába” betett ösz- szeg... Karácsony György . Űj termék A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában új termékként kezdték el a lencsekompenzátorok gyártását az épülő paksi atomerőmű részére. A képen Krobot Pál csoportvezető ét Gecse László lakatos a kompenzátort állítja össze.
