Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-30 / 151. szám
Kitelepítés-befogadás tudnivalói irta.* Dr. Szalav Tibor alezredes A világ különböző részéről sajnos, gyakran érkeznek hi- rek olyan természeti és ipari katasztrófákról, amelyek esetenként nagy területen emberek tíz- és százezreit sújtják, veszélyeztetik. A jövő háborújában alkalmazásra kerülhető támadóeszközök — elsősorban atomfesv- verek — egvik fő jellemzője szintén az. hogy nagy távolságra eljuttathatók, nagy területeket és embertömeget veszélyeztetnek. A természeti és ipari katasztrófák elhárításának tapasztalataiból, valamint a korszerű háború várható jellegének. hatásainak elemzéséből levonható egy fontos következtetés; a veszélyeztetett területen élő állampolgárok védelmének, biztonságba helyezésének egyik alapvető és hatásos módszere a kitelepítés — azaz a lakosságnak az ország (megye, város, község) egyes veszélyeztetett területeiről Időben történő kivonása, biztonságos területre. A természeti katasztrófák közül hazánkat leggyakrabban az árvíz fenyegeti. Árvízvédelmi töltések által védett területen él hazánk népességének csaknem a fele. A közelmúlt ilyen eseményeiből idézzük fel az 1970-es esztendő május—június hónapjait, amikor a Tisza völgyét rendkívüli természeti csapás sújtotta. A Tisza felső szakaszának vízgyűjtőjére hullott óriási mennyiségű csapadékot a folyók nem tudták befogadni és az átázott gátak több helyen nem bírták a terhelést, Szabolcs megyében a víz kilépett a medréből. Több tucat veszélyeztetett községet ki kellett üríteni és a lakosságot biztonságos helyre szállítani. A veszély azonban tovább terjedt, Csongrád és Békés megyékben — bár gátszakadás nem volt — megelőző jelleggel, hasonló intézkedésekre került sor. Összességében mintegy 60 városból, községből, több mint százezer állampolgár kitelepítését hajtották végre a tanácsi, honvédségi, polgári védelmi, karhatalmi és más velük együttműködő szervek. Kitelepültek vasúti berakodása Kitelepültek..: Az 1980-as Körös-völgyi árvíz Békés megyét sújtotta. Ismét mozgásba lendült a kitelepítési és befogadási mechanizmus és működésének eredményeként 8 település lakossága hagyta el szervezetten lakóhelyét és talált ideiglenes Otthont az árvíz által nem fenyegetett helységekben. Mindnyájan tudjuk, érezzük, hogy milyen nehéz, szinte egyik óráról a másikra a megszabott életformát gyökeresen megváltoztatni. Nehéz az otthont elhagyni és közben A lakás elhagyásakor: — kapcsoljanak ki lakásukban minden elektromos árammal működő készüléket, fogyasztásmérő órát, és a vízvezetéket zárják el, Az említett árvízveszélyes időkben nemcsak az emberek védelméről, hanem sok tízezer állat és különböző anyagi javak, értékek biztonságba helyezéséről is gondoskodni kellett. A szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy megfelelő felkészültség, tervszerűség, gyorsaság, a közreműködő szervek összehangolt tevékenysége biztosíthatja az életveszély elhárítását. Természetesen sok múlt az állampolgárok megértésén, nyugalmának megőrzésén, fegyelmezettségén^ Indokolatlan pánikkeltés sok zavart okozhat, megnehezítve a hatóság munkáját, felesleges izgalmat okozva az amúgy Is felzaklatott állapotban levő többi kitelepülőnek. <■ A kitelepítést a megye) tanácselnök rendeli el, végrehajtója az Illetékes polgári védelmi parancsnokság kitelepítést szerve és a helyi tanácsok. A kitelepítés elrendelése után a kitelepítési szervek értesítenek minden kitelepítésre kötelezett állampolgárt. Nyilvánvaló, hogy az a hatósági Intézkedés, amely az állampolgár számára kitelepítési kötelezettséget határoz meg — azaz a veszélyeztetett területnek, lakóhelynek a kijelölt irányokban történő szer- vezett elhagyását és új befogadási helyen történő letelepülést — az emberek érdekében, értük történikszorongva, félve arra gondolni, mikor térhetünk oda vissza és megmarad-e egyáltalán az. otthonunk — ami legtöbbször egy egész élet munkáját jelenti. Az „egyenlet” másik oldalán azonban az életünk áll, amelynek mentése érdekében mindent meg kell tennünk. Szükséges kihangsúlyozni a kitelepülés szervezett jellegét, ugyanis adott esetben csak a meghatározott irányban települhetnek ki az állampolgárok. Hazánkban ez a család együtt-tartásának elve alapján történik, hogy az egyes családhoz tartozók egyszerre és azonos helyre kerüljenek. A jogszabályaink meghatá-- rozzák azt is, hogy a társadalom bajba jutott tagjainak megsegítésében milyen kötelezettség, hárul arra, aki a nem veszélyeztetett területen él. Ennek értelmében a befogadási terület állampolgára köteles ingatlanának, lakásának egy részét a kitelepülőnek átadni és az életvitelükhöz szükséges körülményeket biztosítani, A kitelepítésben részt vevő állampolgárok figyelmét néhány nagyon fontos teendőre, magatartási szabályra kívánjuk felhívni. A kitelepítés elrendelése után az alábbiakat hajtsák végre: — jegyezzék meg a hatóság által elrendelt kitelepítés rendjét (mikor, hogyan, gyülekezési hely). — zárják el a vezetékes gázt a főkapcsolóval, a palackos gázt az előírt módon, — szén vagy olajfűtés esetén szüntessék meg az égéstérben a tüzet, — vegyék magukhoz értéktárgyaikat, összes igazolványaikat, irataikat, meglevő és szükséges gyógyszer- és köt- szerkészletet, — csomagoljanak össze meleg ruhaneműt, takarót, tisztálkodóeszközöket, nem romlandó élelmiszerekből egy-két napra elegendő készletet, személyenként 1—2 liter ivóvizet, Az egész csomag, amit elszállítanak, a legkisebb térfogatban csomagolva lehetőleg 15—20 kg-ot ne haladja meg. Árvízveszély esetén még további rendszabályok a lakás elhagyása előtt: — a négylábú háziállatokat tereljék a meghatározott gyűjtőhelyre, — helyezzék biztonságba (fó- liazsákba. lezárható fémedénybe stb.) a mezőgazdasági célra használt mérgező anyagokat, —- a lakásban a használati tárgyakat, bútorokat helyezzék el az épület magasabb részében (padláson). A kitelepítés és befogadás irányítása, biztosítása, a lakosság ellátása nagyon szervezett, összehangolt tevékenyPolgári védelem Feladataink változatlanul nagyok Radnai Ervin alezredesnek, a polgári védelem Nógrád megyei törzsparancsnokának nyilatkozata Az elmúlt évek gyakorlatához híven, a polgári védelem Nógrád megyei parancsnokságánál is rendszeressé vált, hogy egy-egy tervciklus befejezése után, illetve a kiképzési évek végeztével elvégzik az értékelést. Ugyanakkor meghatározzák a következő ötéves terv feladatait is. Ezekről beszélgettünk Radnai Ervin alezredessel, a polgári védelem Nógrád megyei törzsparancsnokával. — Parancsnokságainknál — katonai és szakszolgálati törzseinknél — a politikai munka középpontjában az ötödik ötéves terv időszakában a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása, majd a XII. kongresszus által hozott határozatok szellemében végzett munka állt. Ebben a tevékenységben rendkívül nagy szerep hárult a pártbizottságok, pártszervezetek, valamint a parancsnoki állomány jól összehangolt, együttes tevékenységére.. A szakszolgálati alakulatok beusztott állományának felkészítésénél fontos feladatnak tartottuk a szakmai tevékenység politikai alapjainak lerakását. Előfordult azonban, hogy a nagyfokú területi szétszórtság miatt nem volt eléggé élő kapcsolatunk a beosztott állományt biztosító üzemek, intézmények pártszervezeteivel, alakulataink politikai helyetteseivel. A tanulságokat levonva — az országos parancsnoksággal egyetértésben — 1980- ban megkezdtük a politikái helyettesek folyamatos felkészítését, amelynek eredményeképpen kapcsolatunk a politikai biztosítást végző szervekkel, személyekkel szorosabbá vált. Az elmúlt tervidőszakban nagy gondot fordítottunk a szakszolgálati alakulatok kiképzésénél a népgazdasági szempontból hasznos tevékenység végrehajtására. A városi, járási, valamint az üzemi szakszolgálati törzsektől beérkező információ alapján az így végzett munka értéke mintegy 2 millió forint volt. — Hogyan értékeli a személyi, állomány erkölcsi-politikai állapotát? — A személyi állomány erkölcsi-politikai állapotát ösz- szességében értékelve elmondhatom, hogy az V. ötéves terv időszakában, különösen a második felében törzseinkre jellemző volt a jó kollektív szellem, az egység elvtársi segítsége, valamint a hosszú évek óta kialakult és megszilárdult erős munkafegyelem. Az állomány többségének politikai szilárdsága, munkaerkölcse biztosította a harckészültség fenntartását, a politikai és szakmai munka teljesítését. Különösen érezhető volt ez a balassagyarmati gyakorlat előkészítésének és levezetésének időszakában. Állományunk a párt-, a kormány és a katonai élet határozatait, törvényeit jól ismeri. Tevékenységét ezek szellemében végzi. A megyében a katonai szolgálati rend erősödött, fejlődött az anyagipénzügyi fegyelem. Megszilárdult az egyszemélyi parancsnoki vezetés, Ennek révén a tervidőszakban kedvezően alakultak a fegyelmi helyzet mutatói. Az alakulatok felkészítésének ellenőrzésénél megállapítottuk, hogy a bázisokra tervezett alakulatok összefogása, politikai biztosítása, vezetése és irányítása hatékony, megfelelt a követelményeknek. — Hogyan alakult a munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítése? — A tervidőszakban is folytattuk a munkaviszonyban álló dolgozóknak a felkészítését. Ennek keretében az üzemi dolgozók részben szakfeladataik háborús körülmények közötti ellátását gyakorolták, részben részt vettek az üzemek által megtartott komplex gyakorlatokon. A munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítését a rendelkezésünkre álló propagandaeszközökkel hajtottuk végre. Ebben a munkában jelentős segítséget nyújtott a NÓGRÁD című megyei lap szerkesztősége, a Hazafias Népfront és a megyei Vörös- kereszt. Az ifjúság hazafias, honvédelmi nevelése érdekében az iskolai honvédelmi oktatást, a megyei művelődésügyi osztály igénye alapján terveztük. Bekapcsolódtunk az úttörő- és KISZ-szervezetek ilyen irányú tevékenységébe. Szerveztünk különféle honvédelmi, polgár! védelmi jellegű szakköröket, versenyeket, úttörő- és Ifjú Gárda-alegységeknél. Ezeket a rendezvényeket városi, járási törzseink megfelelően irányították, vezették. Együttműködtek az illetékes társadalmi és tömegszervezetekkel, a társfegyveres testületekkel. — Miben fogalmazná meg a VI. ötéves terv főbb feladatait? — Feladataink változatlanul nagyok. A párt- és az államigazgatási, gazdasági vezetés munkánkhoz biztosította az erkölcsi és anyagi feltételeket. Remélem, hogy társfegyveres testületeink és a tömegszervezetek az elmúlt időszakhoz viszonyítva továbbra is segítenek feladataink végrehajtásában. Véleményem szerint erre biztosíték az a tény, hogy velük, a szakszolgálatok és üzemek vezetőivel hosszú távon jó és eredményes együttműködést alakítottunk ki, kapcsolataink jók. Mindez biztosíték arra, hogy az előttünk álló feladatokat a VI. ötéves terv időszakában végrehajtjuk, Hiszen szervezeti, anyagi-technikai fejlesztés és gazdálkodás területén a megyei lehetőségek figyelembevételével folytatni kell a polgári védelmi szervezetek korszerűsítését, növelni azok anyagi- technikai ellátottságát. A gyakorlati tapasztalatok alapján folytatni kell az alakulatok politikai apparátusának felkészítését. A kiképzés és felkészítés területén tovább kell növelni a tiszti és polgári állomány felkészültségét, tekintet nélkül az alakulatokba beosztott állomány alárendeltségi viszonyára. Végre kell hajtani az önvédelmi szervezetek és a dolgozók bevonásával az üzemi komplex gyakorlatokat. Korszerűsíteni kell a munkaviszonyban nem álló lakosság polgári védelmi tájékoztatásával kapcsolatos feladatokat. A gazdasági vezetés segítségével erősíteni kell a szak- szolgálati és önvédelmi szervezetek állománya körében a jogszabályokra épülő állampolgári kötelességtudatot, hogy csak néhány feladatot említsek — fejezte be nyilatkozatát Radnai Ervin alezredes. Somogyvári László séget követel. Részt vesznek benne a tanácsi szakigazgatási szervek, a polgári védelmi kitelepítési és befogadási, egészségügyi, élelmiszer-ellátó, állat- és növényvédelmi szakszolgálat, rendfenntartó (rendőr, munkésőr) erők, közlekedési vállalatok, egészség- ügyi intézmények stb. A felsorolt és közreműködő szervek az ehhez szükséges tervekkel ' rendelkeznek, ezek kipróbálása, a feladatok begyakorlása rendszeresen történik. Hazánk egyes területein — mint ismert és erről már szó esett — „élesben" kényszerülnek a hivatásuknak eleget tenni, amikor a természet erői elszabadulnak és azonnali cselekvésre van szükség. Az utóbbi években több megyei polgári védelmi gyakorlaton feltételezett veszélyhelyzet körülményei között sikerrel próbálták ki a kitelepítés és befogadás mechanizmusának egyes új módszereit. Az eddigiek összegezéseként kijelenthetjük, hogy minden állampolgár személyes érdeke. hogy a kitelepítés tudnivalóit olyan mértékben megismerje, hogy szükség esetén saját maga, családja, környezete biztonsága érdekében alkalmazza, hasznosítsa. Élelmiszercsomagok összeállítása A tömegpusztító fegyverek- szer-egységcsomag egy székéi vívott háború csak akkor okoz igazán nagy pusztítást, ha az váratlanul éri a lakosságot. Mindent meg kell tenni, hogy egy esetleges háború felkészülten érjen bennünket, védettek legyenek a túléléshez feltétlenül szükséges készleteink, rendelkezzünk olyan tartalék élelmiszerkészletekkel, melyek a szükséghelyzetben családunk ellátásához feltétlenül szükségesek. Milyen egységcsomagokat célszerű összeállítani ? Előfordulhat, hogy a családnak el kell hagynia lakhelyét, vagy a berendezett óvóhelyet. Ez a probléma felveti az élelmiszer-egységcsomag szükségességét. Élelmiszeregységcsomag, mint gyűjtőfogalom alatt azt a legszükségesebb élelmiszerekből ösz- szeállított, néhány napos, vagy egy-két hetes készletet értjük, amely kézben szállítható, külső csomagolása védi- a benne levő élelmet a tömegpusztító fegyverek szeny- nyező hatásától. Az élelmiNÓGRÁD - 1981. iú mely adott időszakra jutó szükségletét fedezi. A egységcsomagba kerülő élelmiszerféléket úgy kell megválasztanunk, hogy azok kis súlyuk mellett nagy, tápértékét képviseljenek, csomagolásuk jó védőképességű legyen. A két-három napos egység- csomag összeállítására másfél • évi tárolhatóság mellett a következőket javasoljuk: kétszersült 600, húskonzerv 240, konzervsa.it 140, cukrozott tejkonzerv 75, reggelikon- zerv 65, csokoládé 200, kara- mellcukorka 100, leveskocka 10 gramm, víztisztító tabletta 4, szalvéta 2 darab. A csomag nettó súlya körülbelül 1,5 kilogramm, kalóriaérté- ke 5630 kalória. Az egységcsomag szállítására felhasználható jól záródó bőrönd, vagy más szükség szállítóeszköz. Ilyen például egy házilag könnyen elkészíthető lécláda, melyet vastag polietilén fóliával borít? va légmentessé teszünk és rá hordozófület szerelünk. 30., kedd 5
