Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

Jogi tanácsadó Szülési szolgáltatások az apa jogán P. László palotás! olvasónk az elmúlt évben nősült. Fe­lesége, aki harmadéves ipari tanuló volt, terhessége miatt tanulmányait megszüntette, így jelenleg sehol sem tanul és munkaviszonya sincs. Felesége terhessége, illetőleg a szü­lés esetén kaphat-e valamilyen pénzjuttatást felesége után a vállalattól, kérdezi olvasónk. Eléggé nagy azoknak a kedvezményeknek a száma, ame­lyet a dolgozó nő terhessége, illetőleg a szülés esetén ezek­re való tekintettel társadalmunktól megkap. Ezek többsége azonban a terhes és szülő nő munkaviszonyához van kötve. Ezekben tehát csak akkor részesülhetnek, ha a szülés ide­jén munkaviszonyt tudnak igazolni, vagyis biztosítottak. Ebből következik, hogy felesége után olvasónk vállalatától semmiféle juttatásban nem részesülhet. A szülési szolgálta­tások többsége ugyanis nem járulékos jog, azt csak saját jogon lehet megszerezni. Vannak azonban olyan szolgáltatások is, amelyeket a dolgozó férj, esetleg a szülő nő apja jogán is megkaphat. Ha felesége részt vett a kötelezően előírt négyszeri terhes­ségi vizsgálaton és az elsőn a terhesség kezdetétől számí­tott 140 napon belül jelentkezett, akkor olvasónk jogán a szülést követően jogosult lesz a 2500 forint összegű anya­sági segélyre, amelyet vállalatától az orvosi igazolások el­lenében megkap. Ha olvasónk szakszervezeti tag, tagsági viszonya legalább egy éve fennáll és tagdíjfizetési kötele­zettségével nincs elmaradva, akkor a szakszervezeti szülési segélyre is jogosult. Egyéb juttatásra sem a vállalattól, sem a szakszervezettől és a társadalombiztosítási szervtől nem tarthat igényt. Túlmunka és díjazása F. Józsefné szurdokpüspöki olvasónk törvényes munka­ideje havi 196 óra. Kislétszámú telepükön azonban az időn­ként előforduló betegségek és a munka torlódása miatt rendszeresen, minden hónapban ennél jóval többet, esetenként még 300 órát is meghaladó időt kénytelenek dolgozni. Ve­zetőjüket többször kérték, hogy a túlóradíjat fizessék meg. Minden esetben azt a választ kapták, hogy erre nincs pénz. Jogos-e, hogy havonként ennyi időt dolgozzanak, kérdezi olvasónk. Az ilyen eljárást jogosnak semmi esetre sem lehet tekin­teni. Előbb azonban tisztázzuk, hogy lényegében mi te­kinthető túlmunkának, amely után díjazás jár. A Munka­törvénykönyv végrehajtási rendelete szerint túlmunka a dolgozó napi munkaidejét meghaladó munka. Ha pedig a napi munkaidő előzőleg nincs meghatározva, a heti, havi vagy az évi munkaidőkereten felül végzet^ munka minősül túlmunkának. A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy a dolgozó a végzett túlmunka ellenértékeként milyen esetekben kap díjazást, és mikor szabad időt, egyszerűbben mondva, mikor csúsztathatja le a ledolgozott túlmunkát egy másik napon, vagy napokon. A fizikai foglalkozásúak esetében csak a dolgozó kérésére lehet a végzett túlmun­ka ellenében szabad időt adni. A végzett túlmunkáért ál­talában nem jár díjazás vagy szabadnap a vezető állású dolgozóknak, valamint azoknak, akik munkaidejük beosz­tását, illetőleg felhasználását maguk határozzák meg. Eze­ket a munkaköröket is á kollektív szerződésben kell meg­határozni. Abban az esetben, ha a fenti szabályok szerint a dolgo­zónak a túlmunkáért díjazás jár, akkor a munkabéren túl meghatározott mértékű pótlékra is jogosult. Olvasónk le­vele szerint ez a díjazás olvasónkat is megilleti. Munka­ügyi panaszoknál az általános elévülési idő három év. Ez azt jelenti, hogy esetleges újabb elutasítás esetén panaszuk­kal a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhatnak és három évre visszamenőleg kérhetik a ledolgozott túlmunka ellen­értékének a kifizetését. Or. J. S. Mezőgazdasági repillőgép- szplgáiat Az NDK-ban 1957-ben szer­vezték meg a mezőgazdasági repülőgépes szolgálatot. Azó­ta ennek széles körű hálózata alakult ki: májusban és jú­niusban százával szállnak fel a szolgálat repülőgépei a csehszlovák gyártmányú Z— 37, a lengyel PZL—106—A tí­pusú gépek, valamint a szov­jet Ka—26-os helikopterek. Tavaly kereken 4,5 millió hektárnyi területen, azaz az ország mezőgazdaságilag hasz­nosítható földterületének 70 százalékán végezték el — na­pi tízórás műszakokban — a soros feladatokat, vagyis e hatalmas földterületet mint­egy a levegőből „művelték meg”. A növényvédelemben, a műtrágyaszórásban egy-egy repülőgép pilótája a földi teljesítménynél ötszörié haté­konyabb munkát végez. A Középhegység szinte hozzá­férhetetlen rétjein különösen jó szolgálatot tesznek a me­zőgazdasági helikopterek, amikor megteremtik az in­tenzív állattenyésztés korsze­rű feltételeit, hozzájárulnak ahhoz, hogy több szálas és zöld takarmány teremjen a hegyvidéken. Az erdőtüzek leküzdésénél is felbecsülhe­tetlen munkát végeznek. A mezőgazdasági repülő­gép-szolgálat, az AGRAFLUG az NDK légiforgalmi vállala­ta, az INTERFLUG része, en­nek központjából irányítják, e légijárművek karbantartá­sára pedig Magdeburgban, Lipcsében és Anklamban üze­meltetnek speciális javítómű­helyeket. A mezőgazdasági pilótákat ugyancsak Lipcsé­ben képezik ki, s oda járnak továbbképzésre is. A pilóta­jelöltek számára 12 hónapos intenzív tanfolyamot is ren­deznek. Az AGRAFLUG tagja a KGST polgári bizottságának, együttműködési szerződések fűzik Bulgária, Magyarország, Vietnam, Kuba, Lengyelor­szág, Mongólia, a Szovjetunió és Csehszlovákia hasonló lé­giszolgálataihoz. Elment a csatlakozás... Többen fordultak panasszal szerkesztőségünkhöz, akik gyakran utaznak Budapest­ről Salgótarjánba, a 20.20 órakor a fővárosból induló vonattal, melynek Hatvan­ban csatlakozása van. Azaz, hogy csak volna. Mert gya­korta előfordul, hogy nem várja be a Pestről késve in­duló, vagy a nyílt pályán vá­rakozó személyvonatot. Leg­utóbb ilyen történt például május 25-én. Ugyanakkor visszatetszőnek tűnik, hogy 22-én viszont közel egy órát várt a Hatvanból induló vo­nat. Az átszállóállomás for­galmi szolgálattevője arra hivatkozott felsőbb utasítás­ra indította a szerelvényt a pesü vonat beérkezése előtt. Válaszol az illetékes Hég egyszer a nagybátonyi óvodáról A N0GRÄD 1981. április 19-i számában „ötven, vagy száz? Övodai előtörténet utó­lagos tanulságokkal” címmel megjelent cikkel kapcsolatban az alábbi kiegészítéseket tesz- szük. Nagybátonyban az V. öt­éves tervben az óvodai helyek 25-el való növelésére volt le­hetőség eredetileg. Tudtuk, hogy ezzel az egyre növekvő számú óvodáskorú gyermek elhelyezését nem « oldhatjuk meg, csak a feszültséget nö­veljük. Ezért száz férőhelyes óvoda tervét rendeltük meg, szakaszos átadási lehetőséggel. A kiviteli terv 1978 decem­berében készült el. A beruhá­zás megvalósítása az az évi árszinten 8 millió 22 ezer 875 forint volt. Az óvoda építke­zése a következő évben rész­ben kivitelezői kapacitás, rész­ben anyagi eszközök hiánya miatt nem kezdődhetett el. Pénzügyi forrás 25 hely fej­lesztésére állt rendelkezésre. Ezért kértük a helyi gazdasá­gi egységek közreműködését, hogy összefogással teremtsük meg a 100-as óvoda megépíté­sének anyagi feltételeit. A gazdasági egységektől 2 millió 750 ezer forintot vettünk át az óvoda építéséhez. A beru­házás megindításához a saját forrásunkat is figyelembe vé­ve a teljes fedezetet így sem tudtuk biztosítani. Ezért a meglévő és várható óvodai feszültség enyhítése érdeké­ben, a lehetőségek figyelem­Sz OFOTÉRT ajánlata bevételével a következőket, hajtottuk végre. A gazdasági egységek szo­cialista brigádjai segítségével a meglevő óvodákbán 50 hely- lyel növeltük az elhelyezési lehetőséget (az V. ötéves terv­ben eredetileg tervezett 25 hellyel szemben!) Megbízásunk alapján 1980- ban a nagyközségi tanács köz­séggazdálkodási vállalata a száz férőhelyes óvoda I. üte­meként megépítette az üzeme­léshez szükséges kazánházat. A kivitelezést az üzemektől óvodai célra átvett pénzből fedeztük. A beruházás, a kivi­teli tervek költségével együtt 2 millió 546 ezer forintba ke­rült. A célcsoportos lakások meg­növekedett építési költségeinek fedezetéhez saját fejlesztési pénzeszközünkből hozzá kel­lett járulnunk, de nem az üzemektől óvodai célra átvett összegekből tettük. Ezek az óvoda I. ütemének építésénél kerültek felhasználásra. Az 1980-ban célcsoportos lakások támogatására igénybe vett sa­ját forrásainkat a Nógrád megyei Tanács az idei évben visszapótolta. A 100 férőhe­lyes óvoda további folytatásá­hoz ez évben 4,5 millió forint­tal rendelkeznek. Az idei első fél évben kez­dődik a 100 férőhelyes óvoda II. ütemének építése. A kivi­teli költség (az első ütemben megépült kazánházblokk fi­gyelmen kívül hagyásával) 6,5 millió forint. A nagyközségi tanácsnak jelenleg 4.5 millió áll rendelkezésére. Tulajdon­képpen 50 férőhelyre ez elég volna. Azonban a megnöveke­dett óvodáskorú gyermeklét­számot, valamint az építési technológiát figyelembe véve a 100 férőhelyes óvodát kell megépítenünk. (Erre adtunk megbízást a nagyközségi ta­nács községgazdálkodási válla­latának 1981. januárjában). A megbízás alapján az első 50 férőhelyet 1982 szeptemberé­ben kívánjuk beüzemeltetni. Ugyanis működési költségünk a VI. ötéves tervben 50 férő­helyre van biztosítva. Termé­szetesen, ha a második 50 fé­rőhely építési-szerelési munkái 1982. december 31-ig befeje­ződnek, kérjük a Nógrád me­gyei Tanács segítségét. A 100 férőhelyes óvoda meg­építéséhez azonban további 2 millió forint fedezetre van szükségünk. Ehhez kértük is­mételten a gazdasági egysé­gek segítségét, természetbeni, illetve pénzbeni juttatását. Ez a valódi előtörténete az ötven, illetve száz férőhelyes óvodá­nak. Nem pontos az említett cikk azon megállapítása, hogy mindezen változásokról az üzemek vezetőit nem tájékoz­tattuk. Ugyanis 1981. március 16-án koordinációs tanácsko­zást tartottunk, ahol többek között ezen problémákat is részletesen ismertettük. Nagy István KGV. műszaki vezető Kenyeres Pál tanácselnök Gólyasztorik — A múlt héten Szurdok­püspökiben egy használaton kívüli villanyoszlop tetejéről ledobták a gólyafészket. Két fióka pusztult benne. Aztán markolóval neki az oszlopnak, mire kiszedte, ízzé-porrá ment. A felháborodott mondatokat illetéktelenül hallottam, de mivel sajnáltam a kis gólyá­kat — nem beszélve arról, hogy védett madarak — és felháborított a barbárság, megkerestem az ÉMÁSZ ille­tékeseit. Elvégre oszlopügyben ők az érintettek. Kértem, néz­zenek utána, melyik dolgozó­juk tette. Gyors vizsgálat derítette ki: egyik sem. Ezek szerint az osz­lopkiemelés is szabálytalan lehetett. Ennek kiderítése azonban már nem rám tarto­zik. Remléhetőleg megkerülnek a fészekrombolók, akikre a védett állatok pusztításáért súlyos pénzbüntetés vár. Ezzel lezártnak véltem az ügyet, s nem is gondoltam, hogy az­nap még egyszer ÉMASZ-gó- lya ügybe botiok. Röviden az történt, hogy Ka- rancskesziben — nem tudni, hogy miért — árván maradt egy fészekalja gólyafióka. A tanácselnök telefonált Salgó­tarjánba. hogy segítséget kér­jen a hőségben étlen-szomjan szenvedő madaraknak. A „mentőakciót” végül termé­szetvédők irányításával, a hely­beli ÉMÁSZ-kirendeltség dol­gozói bonyolították le. Majd­nem későn érkeztek, mert már csak kettőt találtak életben a gólyafiakból. Ezek azóta biz­tonságba kerültek. Nem csak állat-, természet­szeretetből vizsgáztak, illetve vizsgáztak le a két történet részesei. Elsősorban emberség­ből! Lesz — g. — víz Szemüveg — olcsóbban Az OFOTÉRT korábbi ak­cióihoz képest újszerű ked­vezményt nyújt idén június 1-től december 31-ig. Rok­kantigazolvánnyal rendelke­zőknek 40, az 1967. január 1- én született gyerekeknek 30 százalékos engedményt ad szemtivegkészítósnél mind tár­sadalombiztosítási vény, mind egyéni rendelés esetén. Az engedmény vonatkozik az új szemüveg, de az ezzel egyidő­ben megrendelt tartalék szem­üveg, azaz a keret, a lencse, a színezés árára is. Kiegészít­ve az akciót mozgássérültek részére, az említett időszak­ban azokat a javításokat, me­lyekhez külön anyag, áru nem szükséges — például a keret arcra alakítása — díjmente­sen végzik eL Az akció egyrészt kiegészí­Kérésünkre a salgótarjáni vasútállomás helyettes ve­zetője érdeklődött a miskol­ci igazgatóságon, ahová Hat­van is tartozik, és a követ­kezőket tudta meg: a csatla­kozó vonatok általában 20 percig várakoznak, az előírá­sok szerint. Ez alól indokolt esetben kivételt tehetnek. Az említett eset ilyen volt. Ak­kor ugyanis egy vonatpótló autóbusz érkezésére kellett várni Mindezek mellett az igazgatóság megígérte, hogy az adott vonatpár esetében a rendelkezést igyekeznek ru­galmasabban kezelni és arra törekednek, hogy elkerüljék az utasok, korábbiakhoz ha­sonló kellemetlenségeit. A szarvasgertei óvodások sétáikon a község szélén levő ré­tekre is kirándulnak. Itt Király Lajosné és Márta Imréné óvónők felügyelete mellett virágokat gyűjtenek, ismerked­nek a természetben található növényekkel, madarakkal, ál­latokkal. — kép: kulcsár — ti a rokkantak nemzetközi éve alkalmából az OFOTÉRT által felajánlott támogatást, másrészt lehetőséget és ked­vet teremt a szülőknek, hogy új szemüveget készíttessenek gyermekeiknek olyan kerettel, melyet szívesen is viselnek. Szeretnék hozzásegíteni a gyerekeket, hogy legyen tar­talék szemüvegük, amely eb­ben a korban igen fontos, hi­szen játék közben könnyen eltörik, elvész a szemüveg s a javítás, pótlás ideje alatt a szemüveg biztosította teljes látástól megfosztott gyermek­re számtalan veszély leselke­dik. Érdeklődtünk az OFO­TÉRT salgótarjáni boltjában, hogy ők megadják-e az em­lített engedményeket és azt a választ kaptuk: teljes mér­tékben! Szemét van — ember nincs Mezó Sándor salgótajánj olva­sónk számos észrevennivalóra hívta fel a figyelmünket az Arany János utca környékén. Ezek kö­zül egyet ragadunk ki, éspedig az utca tisztaságát, illetve tisztátalan- ságát. Mint olvasónk írja, csak néha jelenik meg néhány Idős férfi és asszony gerehlyékkel, ko­sarakkal, hogy a parkokból össze­szedjék a papírt, a szemetet. Az útmenti hulladékgyűjtőket azon­ban nem ürítik ki, mondván, hogy az nem az 6 feladatuk. Es az áMásos tevékenységük csak az utca egyik szakaszára terjed ki. A panaszt Kadióth Vilmoshoz, a városgazdálkodási üzem köztiszta­sági csoportvezetőjéhez továbbí­tottuk, aki elmondta, hogy a me­gyeszékhely központjára három­négy járdatakarítónál többet nem tudnak biztosítani. Keret volna. Jelentkező a munkára nincs. Ép­pen ezért ritkán jut belőlük az Arany János utcába. Ami a ge- reblyés, kosaras dolgozókat illeti, ók a kertészet alkalmazottjai és valóban csak a parkokért felel­nek. Végleges megoldásra egyen­lőre nem sok kilátás van. Azon­ban a köztisztaságiak igyekeznek enyhíteni a helyzeten. A közeljö­vőben kipróbálják a hulladék­gyűjtők rendszeres — szükséglet szerinti — gépkocsival való üríté­sét. Baglyasalján Nemcsak számomra megJ oldhatatlan kérdésre szeret­nék választ kapni. Salgótar­jánban a Frankel Leó utcá­ban (Baglyasalja) sorozato­san épülnek a szép családi házak. Az utca legnagyobb gondja a vízellátás. Nap, nap után szárazak a csapok. A hét egyetlen napjára nem le­het előre eltervezni a mo­sást, a főzést, ha munka után hazaérkezünk. Reggel 5 óra­kor még meg tud mosakodni az ember, de este már nem olyan biztos. Mert délután 16 órától este 22 óráig lessük, jön-e már a víz. A Petőfi ut­cában még van víz és elkép­zelhető az is, hogy a locso­lás szintén befolyásolja a helyzetet. Tény, hogy nálunk napi kétszer öt-hat óra a vízhiány. Május 24-én (vasárnap) csak délután 14 és 15 óra között folyt a víz. A nap többi órá­jában nem. Aki vasárnapi ebédet akart főzni, annak lej­jebb kellett menni a hegyről a Petőfi utcába, hogy vízhez jusson. Másnap este 10-kor még várták az utcában, hogy jöjjön a víz. Az utca lakói nevében: Bábolnai Péterné Salgótarján II., Frankel u. 35. A gonddal a Nógrád me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalatnál kopogtattunk, ahol megtudtuk, hogy a környé­ken régóta gondok vannak a nyomással. A száraz időben való locsolás valóban nehe­zíti a helyzetet. Azonban en­nek elmaradása sem hozna teljes megoldást. A „szükség- állapot” azonban néhány hé­ten belül megoldódik. A tér­ségben újabb tározó készül el, ennek vizéből Baglyasaljára is jut növelve a hálózati nyo­mást és valószínűleg • meg­oldva a Frankel utca gond­ját. NÚGRÁD - 1981. j'únius 4., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents