Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
Á hét 3 kérdése 1. Milyen a visszhangja a szovjet parlament béke- I felhívásának? A Szovjetunió népei a hitlerista támadás 40. évfordulójára emlékeztek, ez alkalomból a Legfelsőbb Tanács ünnepélyes felhívással fordult a világ parlamentjeihez és népeihez. Ebben nyomatékosan kijelenti a szovjet népképviselet, hogy a Szovjetunió senkit sem fenyeget sem Nyugaton, sem Keleten, nem törekszik katonai fölényre. Nem kezdeményezi a fegyverkezési verseny új fordulóit, nincs olyan fegyverfajta amelynek korlátozásával vagy eltiltásával ne értene egyet. A felhívásban utalnak az SZKP XXVI- kongresszusán elfogadott békeprogramra, tárgyalásokat sürgetnek, és felszólítják a világ országainak parlament j eit: határozottan foglaljanak állást a tárgyalások mellett, hogy így meg lehessen akadályozni a nukleáris és a rakétafegyverek terén folytatott új versenyt. A magyar országgyűlés nyári ülésszakán a képviselők válaszüzenetet fogadtak el, amelyben kinyilvánították egyetértésüket a szovjet békekezdeményezéssel. A Magyar Népköztársaság a jövőben is részt vállal az olyan kezdeményezésekben, amelyek a fegyverkezési verseny megállítását célozzák, a leszerelést, a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való rendezését, az enyhülés vívmányainak megszilárdítását. A szovjet parlament felhívását rendkívül fontosnak fni- nősítette Waldheim ENSZ-fő- titkár. A világszervezetben hivatalosan terjesztik ezt a dokumentumot. Arra nyilván nem leheti számítani, hogy — mondjuk — a washingtoni Capitoliumon sietnek kedvező választ megfogalmazni, az amerikai vezetés épp ellenkezőleg, a fegyverkezési hajsza fokozását kívánja, a szovjet—amerikai tárgyalások megindítását viszont halogatjaA Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívása annál inkább képes visszhangot kelteni egyes kisebb NATO-álla- mok és a skandináv országok közvéleményében, partementjében is, mivel az utóbbi időben egyre fokozódott a fégy- verkezésellenes hangulat, mind több akció indult el az eurorakéták telepítésének megakadályozására. Tehát természetes, hogy a tárgyalások megkezdését sürgető állásfoglalások új érvanyagot kapnak a szovjet parlament felhívásában. 2. Hogyan alakul az új francia kormány külpolitikája? A francia baloldal, mindenekelőtt pedig a szocialista párt nagy választási győzelme úján a második Mauroy- kormány úgy jött létre, hogy a köztársasági elnök Mitterrand négy kommunista minisztert is kinevezett. Ami aztán külpolitikai bonyodalmakhoz vezetett, elsősorban az Egyesült Államokkal. Persze, nehéz is lett volna elképzelni, hogy Reagan Amerikája szó nélkül hagyja a kommunista jelenlétet a párizsi kormányban. .. A kissingeri időkben is vétót emelt az USA az ellen, hogy Lisszabonban vagy Rómában kommunisták kerüljenek be a kabinetbe. S most, amikor a washingtoni kommunistaellenesség szinte már a MacCarthy-féle „boszorkányüldözés” hangulatát idézi, most „merne” egy Mitterrand kommunista miniszterekkel együtt kormányozni ? Cheysson francia külügyminiszter ismételt nyilatkozatokban utasította vissza George Bush amerikai alelnök bíráló és fenyegető megjegyzéseit Bush az új francia kormány kinevezésének másnapján járt az Elysée-palotá- ban... A vendéglátó Mitterrand elnök is leszögezte előtte, hogy Franciaország politikáját Franciaországban fogalmazzák meg. A francia—amerikai ellentétek mélyebben gyökereznek. Az a washingtoni pénzügyi koncepció, amely a hihetetlen magas kamatláb révén igen erős dollárt teremtett, súlyosan érinti a francia gazdaságot. Elég csak arra utalni, hogy a drága dollár miatt drága a dollárért vásárolt olaj... Az új francia elnök megpróbálja Japán és az NSZK támogatását megnyerni ahhoz, hogy a július második felében Ottawában sorra kerülő „nyugati csúcstalálkozón” új pénzügyi rend kialakítását szorgalmazhassa. Franciaország új vezetése feltehetően az atlanti szövetség új felfogását is szeretné egyszer elfogadtatni szövetségeseivel — és Amerikával. A párizsi kormány közel- keleti politikáját egyfelől az arab olaj igénye, másfelől az Izraelhez való közeledés határozza meg. Jellemző, hogy Cheysson. legutolsó nyilatkozatában közölte: csak akkor építik újjá az iraki atomreaktort, ha Bagdad biztosítékokat ad arra, hogy nem szándékozik atombombát gyártani. 3. Milyen új fejlemények követték Baniszadr leváltását Iránban? Az Amerika-barátsággal és az iráni forradalom elárulásával vádolt Baniszadr köztársasági elnököt a teheráni parlament végül is leváltotta „alkalmatlanság” címén. Ideiglenes elnöki tanácsot hoztak létre, amelynek tagjai Be- hesti ajatollah, a legfelsőbb bíróság elnöke, Rafszandzsani, a parlament elnöke és Radzsai miniszterelnök. Megbízatásuk ötven napra szól, nekik kell előkészíteniük az elnökválasztást, ezt pedig július 14-re tűzték ki. A francia polgári forradalom évfordulóján minden bizonnyal az iráni változások forradalmiságát akarják bizonyítani az elnökválasztás során. Emlékezetes, hogy annak idején Khomeini ajatollah is Párizs mellett élt száműzetésben, kíséretével együtt, amelynek egyik befolyásos tagja éppen Baniszadr volt. A most leváltott elnök esetleg újra Franciaországban kérhet menedéket, Párizs környékén egy kisvárosban vah is lakása, leányai már rég ott tartózkodnak. •. Az iráni fővárosban a múlt hét végén kirobbant súlyos, véres zavargások után úgy látszik helyreáll a rend. Baniszadr számos munkatársát letartóztatták, közülük többet ki is végeztek. A nyugati sajtó, amely érthetően nem sok rokonszenvet tanúsít az iráni forradalom ügye iránt, hangulatkeltés céljából a valóságot minden bizonnyal meghaladó számokat közöl, mind a zavargások áldozatait illetően, mind pedig a kivégzésekről. Ugyanakkor az iráni gazdasági és társadalmi gondokról is sokat írnak a nyugati tudósítók, akik több millió munkanélküliről, magas inflációról és növekvő államadósságról, viszont alacsony olajkitermelésről tudnak. Pálfy József Határozat a nyugdíj- kiegészítésekről A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott a nyugdíjak és egyéb ellátások rendszeres emeléséről- A változásokkal kapcsolatban a Munkaügyi Minisztériumban elmondták az MTI munkatársának: — A döntés annak a folyamatnak részeként született meg, amely a nyugdíjasok anyagi biztonságát szolgálja. A Minisztertanács 1970-ben ennek jegyében írta elő a nyugellátások. járadékok évenkénti 2 százalékos automatikus emelését, majd pedig ezért határozott úgy, hogy 1978. január 1-től az emelés összege havi 70 forintnál kevesebb. nem lehet. — A mostani rendelkezés az eddigi havi 70 forintról 100 forintra növelte a nyugdíjak és egyéb rendszeres ellátások — járadékok, tanácsi segélyek, hadigondozási ellátások — automatikus emelésének legkisebb öszegét. így már júniusban 30 forinttal többet kapott kézhez a nyugellátásban és a baleseti nyugellátásban, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti járadékban részesülők többsége. A munkások és alkalmazottak minimális nyugdíja pedig havi 1 660 forintra módosult. — 1982-től évenként 100 forint lesz a nyugdíjak és az egyéb rendszeres havi ellátások automatikus emelésének legkisebb összege. így, a fogyasztói árak évi 5 százalékos növekedése esetén, a havi 2 000 forintnál kisebb összegű nyugdíjak reálértéke nem csökken, és a havi 5 000 forintig terjedő nyugdíjak körében is meghaladja az eddigi 2 százalékot az évenkénti emelés. — Az intézkedés számolt azzal is, hogy a megélhetési költségek növekedése fokozottan érinti azokat az idős házaspárokat, akik egy nyugdíjból élnek. Ezért elrendelte a havonkénti házastársi pótlék 100 forintos emelését. Egyben 100 forinttal növelte azt az összeghatárt, ameddig a nyugdíj a házastársi pótlékkal kiegészíthető. A 600 forintos házastársi pótlékot az a nyugdíjas kaphatja meg, akinek saját jogú járandósága a havi 1 850 forintot nem haladja meg. A többi esetben a pótlék olyan összeg lehet, amely a saját nyugdíjat 2 450 forintra egészíti ki. — Végezetül az is idetartozik, hogy júniustól 30 'forinttal emelkedtek, 1982- január 1-től pedig évente 100 forinttal nőnek azok az ösz- szeghatárok is, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Jelenleg 1 950 forint, jövőre pedig 2 050 forint lesz a két járandóság együtt kifizethető összege. Á KGST-ülésszakon hozott határozatok a megvalósulás útján A KGST-országok integrációs programjának elfogadása, vagyis 1971-óta a KGST-ülésszakok jelentősége is lényegesen tovább nőtt. Most már sorozatosan népgazdaságaink kulcságazatainak hosszú távú fejlesztéséhez igyekeznek feltárni a legjobb megoldásokat, az együttműködés fokozásához a legjobb feltételeket Az ülésszakon rendszeresen a miniszterelnökök vezetik a delegációkat, magas szinten vitatják meg a nagy jeletőségű kérdéseket, és hoznak határozatokat. Az utóbbi évtized KGST-ülésszakainak napirendjei is kifejezik, hogy a tagállamok az együttműködés hatékonyabb új formáinak kialakítására, a fejlődés közös új forrásainak megteremtésére törekednek, s kölcsönösen előnyös kooperációk, termelési és műszaki-tudományos együttműködések kiépítésére ösztönzik a vállalatokat, intézményeket. Az 1972. évi moszkvai ülésszakon még főként a komplex program megvalósításával kapcsolatban szervezeti intézkedéseket, munkaprog2 NOGRÁD - 1981. j ramokat tekintették át; 1973- ban Prágában már a sokoldalú integrációs intézkedések tervének kidolgozásáról határoztak, s itt fogadták el a magyar népgazdaság számára is oly jelentős orenburgi gázvezeték létesítésével kapcsolatos határozatot. 1974-ben a szófiai ülésszak alkalmából már aláírták a gázvezeték építésének általános egyezményét (azóta a vezeték felépült és rendszeresen, nagy mennyiségben szállít szovjet földgázt hazánkba.) A szófiai ülésszakon fogadták el a KGST-szabványokra vonatkozó konvenciót is. Az ülésszakokon elhatározott feladatok nagy jelentőségűek, végrehajtásuk gyakran az együttműködés új formáit követeli meg, a világ általános gazdasági tendenciái is nehézségeket támasztanak. Vagyis nem kevés problémát kell még megoldani, ám az eredmények is jelentősek. Számunkra alapvető fontosságú a már .megépült Barátság-vezetéken érkező kőolaj, az orenburgi vezetéken hozzánk jutó földgáz, a 750 28., vasárnap kilovoltos távvezeték útján importált villamos energia. A szocialista országokból származik az importált beruházási javak 64 százaléka, az energiahordozók 93, a nyers- és alapanyagok 58 százaléka. Mi viszont a szocialista országokban értékesítjük az exportált gépek- és alkatrészek mintegy 85, a fogyasztási cikkek 56, az élelmiszerek 51 százalékát. Külkereskedelmi forgalmunknak több mint a fele a KGST-országokra jut. Idei forgalmunk a szocialista országokkal várhatóan eléri majd a 9 milliárd nabelt. Még nem bontakozott ki a lehetséges mértékben, de már mai kiterjedtségében is igen nagy jelentőségű a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás. Ilyen együttműködési megállapodásokon alapszik a kölcsönös áruszállításoknak több mint 20 százaléka. A gépek és berendezések exportjában 35 százalék a szakosított termékek részaránya. A szakosodás és a kooperáció jó, és a jövőbe mutató formái főként a számítástechnika, a mezőgazdasági és építőipari gépgyártás, és a közútijár- mű-gyártás területén alakultak ki. A gazdasági együttműködések legkülönbözőbb formái fontos stabilizáló szerepet is játszanak a KGST-országok gazdasági fejlődésében, s fokozatosan kibontakoznak a szocialista integráció előnyei. Ennek áz együttműködésnek a biztonsága, stabilitása, a közös műszaki-tudományos eredmények hasznosítása teszi lehetővé számunkra bármely piacon gazdaságosan értékesíthető termékek mind nagyobb körének kifejlesztését is. Vagyis a világgazdaság új körülményei tovább fokozzák a szocialista integráció jelentőségét, mind több gazdaságfejlesztési feladatot kell közösen megoldani. Ez az együttműködési fórumok, a KGST-ülésszakok jelentőségét is növeli, mert nagy segítséget nyújthatnak a nemzeti érdekek egyeztetéséhez, nehezen előrehaladó teendők gyorsabb végrehajtásához, a két- és több oldalú együttműködés fejlesztését szolgáló kezdeményezésekhez. Bizonyos, hogy a közeljövőben Szófiában sorra kerülő 35. KGST-ülésszak is ilyen nagy jelentőségű feladatokat lát majd el. Vidéki autóbusz-viteldiiak módosítása I Június 1-től több vidéki városban, településen megváltozott a helyi autóbusz-díjszabási rendszer. A változtatás okairól, hátteréről az MTI munkatársának a következő tájékoztatást adta Ambrus András, a KPM pénzügyi főosztályvezetője: — Az utóbbi években az államigazgatási munka egyszerűsítése során sok település-összevonás történt, illetve sok helyen megváltoztak a közigazgatási határok. A változásokat nem követte az autóbusz-díjszabások automatikus módosítása, mert számos helyen eltérő volt a helyi és a távolsági díjszabási rendszer, Így alakulhatott ki, hogy egyes közigazgatási egységek helyi autóbuszforgalmában is távolsági díjszabás, más esetekben egy településen belül egyidejűleg helyi és távolsági díjszabás volt érvényben. Az eltérő viteldíjakat a helyi lakosság érthetően, legtöbb esetben jogosan kifogásolta. Országosan eddig több mint 70 településnél merült fel díjszabás-módosítási igény. Ezért a KPM az illetékes országos társszervekkel együtt megvizsgálta a módosítás lehetőségeit és a vizsgálatok eredményeként elrendelte, hogy a Volán-vállalatoknak helyi díjszabást kell érvényesíteni az egy közigazgatási helységben egybefüggően beépített területen, belüli forgalomban; a csatolt helységek — összevont települések — közötti forgalomban akkor, ha a beépített területek közötti jtávolsag minimális; egy adott helység és az azonos nevű vasútállomás közötti forgalomban. — A viteldíj-módosítás az érintett helyi lakosságnak • évenként — közel 5 millió forint megtakarítást tesz lehetővé. A-módosított helyi díjszabás be vezetése^ lehetőséget nyújt a kedvezményes nyugdíjasbérlet megváltására is. Eddig 17 megye 55 helységében vezették be a helyi autóbusz-díjszabást. A további igényeli elbírálása folyamatban van. Elutazott a szovjet űrhajósküldöttség Szombaton elutazott a Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő főparancsnokának űrhajózási helyettese vezette szovjet űrhajósküldöttség, amely hivatalos látogatást tett hazánkban. A küldöttség tagjai voltak Leonyid Popov, és Valerij Rjumin űrhajósok akik a Szaljut—6 űrállomáson a szovjet—magyar közös űrrepülés résztvevőit is fogadták. A Ferihegyi repülőtéren a szovjet űrhajósvendégek búcsúztatásánál ott voltak: Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Csórni Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár, Pál Lé- nárd akadémikus, az MTA Interkozmosz-tanácsának elnöke, Farkas Bertalan űrhajós és Magyart Béla kiképzett űrhajós, továbbá ott volt politikai, társadalmi életünk számos más vezető személyisége. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A szovjet, magyar és vörös zászlókkal díszített repülőtéren az úttörők virágcsokrokat adtak át a búcsúzoknak. A vendégeket Korom Mihály kísérte a repülőgéphez, nem sokkal ezután felmorajlottak a hajtóművek, és a repülőgép a magasba emelkedett. Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) — Szándékunk, hogy a fogyasztói támogatások elfogadható keretek között maradjanak, s növekedésük ne vezethessen egyszerre nagyobb mértékű áremeléshez. A hús és húskészítmények árának átlagosan 10 százalékos emelése lényegében az 1979. évi támogatási szint helyreállítását eredményezi: az e termékekre adott fogyasztói támogatás átlagosan újra 23 százalékos lesz. — Az áremelés hatására előreláthatóan valamelyest csökken a húsfogyasztás: a csökkenés valószínűleg az értékesebb tőkehúsokat és az azokból feldolgozott készítményeket érinti. Az eddigi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a csökkenés csak átmeneti lesz. Ugyanakkor számolunk azzal, hogy/ növekszik a kereslet az áremelés által kisebb mértékben érintett baromfi iránt, és bővül a tej és tejtermékek fogyasztása. E cikkekből a szükséges árualapok biztonságosan rendelkezésre állnak. Valószínű továbbá, hogy az áremelés ösztönzi a kistermelőket saját fogyasztást célzó termelésre. — A hús árának növelése.— mint már en.lítettem — az 1981. évi népgazdasági tervben előirányzott bér- és áremelkedések keretében valósul meg. Ezért szélesebb körű, külön ellentételezést mm irányoztunk elő- A nominálbérek tervezett átlagos növelése összhangban van az árszínvonal tervezett 5 százalékos emelésével. Hangsúlyozom, hogy a nominálbér-emelésnél átlagról van szó, hiszen a bérek differenciált emelését a teljesítményeknek kell megszabniuk. — Ami pedig a júniusi nyugdíjintézkedéseket illeti: a kormány a nyugdíjak évi 2 százalékos automatikus emelésének ez évben érvényes legkisebb összegét a korábbi 70 forintról júniustól 100 forintra emelte fel. Ez a 3500 forint alatti ellátásoknál teljes egészében többletet jelent, sőt a 3500 és 5000 forint közötti nyugdíjak esetében is valamelyest növeli az eddigi ellátást. Az intézkedés tehát a nyugdíjasok túlnyomó többségét érinti kedvezően, csak a kisebbség esetében marad változatlan a nyugdíjak automatikus emelkedése. A mostani nyugdíjintézkedés az idén 350 millió, egész évre számítva pedig 700 millió forint többletet jelent a nyugdíjasoknak a költségvetés számlájára. Sajnos, vannak olyan nyugdíjasrétegek is, ahol a nyugdíjak vásárlóértékét nem tudjuk megőrizni. — Az ellátást nyújtó egészségügyi, szociális, valamint gyermek- és diákjóléti intézményekben az étkezési költségek többletét az állam vállalja magára, vagyis a térítési díjak nem változnak. Ezzel összhangban a vállalati gyermekintézményekben alkalmazott tanácsi gyermek- intézményi élelmezési költ- ségnormatívák is módosulnak, s július 1-től a gyermek- intézménnyel rendelkező vállalatok nagyobb összeget helyezhetnek jóléti alapjukra. Megjegyzem még, hogy ezzel az intézkedéssel együtt az általános iskolai étkeztetés színvonalát is javítottuk, ugyanis a költségkereteket — pontosabban: a napi élelmezési normákat — a húsá'remelés indokolta mértéknél nagyobb arányban emeljük. A térítési díjakra ezt a többletet sem hárítottuk át. A munkahelyi étkeztetésben sem növekednek a dolgozók térítési díjai, a húsáremelés kihatását a munkáltatói hozzájárulás növelésével kell ellensúlyozni. A SZOT-, illetve a vállalati, hivatali üdültetés térítési díjai sem emelkednek az intézkedés nyomán. — Bizonyos vagyok benne,’ hogy a közvélemény is megérti a kormány szándékait, ia« tézkedéseit.
