Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

A nyár, a napsütéses, meleg hét végék főleg a víz mellé csábítják a kirándulókat, ám a hegyek adta hűs levegő Is csalogatja a pihenni vágyókat. Főleg akkor keresik fel a vendégek a Mátra, Cserhát vidékét, ha a természeti látnivalón kívül más érdekesség is csábítja őket Hollókő a hegyi sétákon tói építészetével és a községben levő falumúzeu­mával Is feltétlenül ígéretesnek tűnik. Képünk a* eredeti bútorokkal, régi használati eszközökkel berendezett tájházi szobában készült. Visszapillantás Szakkör? Klub? Napközi? . Nemcsak a tantermek, a műhelyek is üresek már, egy ideig pihen a zománcégető ke­mence, a satu, az eszterga­gép, a szőnyegszövőszék, már otthon díszlenek a legjobb munkák. A balassagyarmati Bajcsy-iskolában (melynek nevelőtestülete az idei pedagó­gusnapon nógrádi pedagógiai díjat érdemelt ki magas szin­tű oktató-nevelő munkájáért) a hátuk mögött hagyott tan­évben 28 klubot működtettek. A klubrendszer a napköziből nőtt ki, de több mint szer­vezett kulturális foglalkozás, más mint a szakkörök. Si­kerélményt ad azoknak is, akik a tanulásban nem tar­toznak az élvonalba — itt je­leskedhetnek, sokak számára a pályaválasztási döntést Is segíti az itt megkedvelt te­vékenység. — A közel hatszáz tanuló­ból 419 napközis — ők szin­te kivétel nélkül tagjai vala­mennyi klubnak (maximum kettőbe járhatnak, olyan a beosztás és ez nem megy a tanulás rovására). A többiek között a zeneiskolások, a sporttal komolyabban foglal" közök maradnak ki csupán. Kezdetben 15 körül volt a klubok száma — az eltelt évek tapasztalatai alapján fej­lesztettük őket. Most már ötö­dikesek és nyolcadikosok nin­csenek együtt — érdemes volt bontani a csoportot, mert ha mindig újat akarunk nyújtani — és ezt szeretnénk —, ak­kor osak így nincs átfedés, is­métlés. Kővári Józsefnével, a klu­bok felelősével beszélget­tünk a közelmúltban az idei tanévben szerzett tapasztala­tokról, az eredményekről, mérlegre téve kissé az esz­tendő tanórán kívüli nevelési munkáját. Huszonnyolc klub (mégha a korosztályi bontás miatt is van ennyi) nem kis feladatot jelent a programké­szítésnél. Szerencsére a ne­velőtestületben többen aktí­van bekapcsolódnak ebbe — az év eleji két-három hetes szervezési időszaktól kezdve a foglalkozások vezetéséig — ez ss benne van a szép ki­tüntetésben! És az iskola nyi­tottsága — ami sokak fülé­ben közhelyként cseng, pedig ilyen konkrétumokban fog­ható meg igazán: a művelő­dési Intézmények, társadalmi szervek, MHSZ, határőrség az iskolával összehangoltan tervezi a gyerekek foglalkoz­tatását, klubvezető biztosí­tásával, programok szerve­zésével „szállnak be” a klub- réndszer fejlesztésébe, anyagi segítséget is nyújtanak. — Legtöbbször azt kérdezik: őszintén mondjátok meg, mennyiben több ez a másutt megszokott szakköröknél, tan­órán kívüli foglalkozásoknál? Erre a leginkább szélsőséges példával tudnék válaszolni: ugyan mitől klub a matema­tika barátainak köre — azért, mert játékosan, az érdeklő­dést maximálisan felkeltve és kielégítve foglalkoznak matematikai dolgokkal — Géczy Imréné kolléganő pél­dául összegyűjti az újságok­ból, folyóiratokból a rajzos logikai feladatokat; sokszor olyan gyerekek is öTömet ta­lálnak a klubfoglalkozásban, akik amúgy nem ötös mate­matikusok. A kicsiknek van dramatikus játék (ami egy kis irodalom, egy kis báb, egy kis zene), népi tánc, báb, ezer­mesterklub, sportklub, játé­kos matematika, Kincskereső, kisdobosklub. Felsőben leg­több gyerek a manuális klu­bokba jár (zománc, szőnyeg- szövő, kézimunka, fafaragó), kedveltek a tantárgyi alapo­zású klubok is. Itt csak ke­veseknek kell és lehet kibon­tani mindazt, ami nem fért bele az órába — ez mégsem szakkör, klubformában va­lósul meg. — A napköziből „nőtt ki” a klubrendszer — de említet­te, hogy nem csak napközisek irányítják. — A huszonnyolcból 11-et vezet napközis, tízet szaktanár, egyet az úttörő- és Ifjúsági házból, a többit más intézmé­nyek és társadalmi szervek képviselői. Van egy rendha­gyónak számító közösségünk: a „zenirom”-klub. Fura neve a zene és Irodalom összekap- csolásáböl keletkezett — egy osztály csinálta, most ballag­tak nyolcadikból. Jövőre újak kezdik, reméljük... Gyönyö­rű .műsoraik voltak: népszo­kásokat dolgoztak fel, Tibay András és Demeter Györgyné vezetésével az országos sereg­szemlére is eljutottak. Bar- tók-összeállításuk sok neve­lőt meglepett: olyanok is em­lékezeteset nyújtottak a mű­sorban, akik az órákon fel­szegek, nagyon keveset sze­repelnek. ■fr Az Iskola most már a kö­vetkező tanévre vár. Készül — de a hónapokon át zajló klubélet nem múlik el nyom­talanul nyáron sem — a nyá­ri napközis táborban egyik­másik forma helyet kapott. A város öt iskolájából érkező gyerekeknek lesz zománckép­készítés, makramé, mese­mondó-kör és sok egyéb. És ősszel újra kifüggesztik a hirdetőtáblára: klubot indí­tunk ebből és ebből..'. Lehet jelentkezni. Folyt. köv. G. Kiss Magdolna Történelmi krimi — b Jancsó módra — Akkor nekimegyünk!’ így... most jó! Baba! ...Jancsó Miklós forgat. A Lumumba utcai filmgyár egy­benyitott III—IV stúdiójá­ban. Pályafutása során első ízben dolgozik műteremben. Korábbi filmjeit külső szín­helyeken forgatta, folyóparto­kon. végtelen síkságokon, al­földi rónákon. De ezúttal sem tagadja meg önmagát: a más­fél órásra tervezett produkci­ót mindössze 8—10, — egyen­ként 7—12 perces snittből (folyamatosan felvett jele- netkompozícióból) állítja ösz- sze. Hihetetlenül nehéz feladat elé állítja ezzel önmagát, az operatőrt, a színészeket és a technikai személyzetet, hiszen egy ..normál” játékfilm álta­lában több száz rövid — több­nyire 20—30 másodperces — snittből tevődik össze, s csak a vágóasztalon illeszkedik egymáshoz. Jancsó munka- módszere: hosszú, fárasztó, hi­hetetlen koncentrálást Igény­lő. olykor napokig tartó pró­bák. majd alig 1—2 hét tény­leges forgatás. A szereplők pontos — lépésekre kiszámí­tott — koreográfiával, előre megtervezett ritmusban mo­zognak a hosszú sínpáron gördülő kamera előtt. Ha ki­kerülnek a képből, villám­gyorsan a következő pozícióba surrannak, közbe még jelmezt is cserélnek, ha vizesek let­tek. megszárítkoznak, ha ne­tán halottként estek össze, ■.feltámadnak”. ( felugranak a kamerával párhuzamosan, ugyancsak síneken futó emel­vényre. majd a díszletek kö­zött ..bújócskázva” pontosan ott tűnnek fel ismét, ahol azt a számukra előírták. Egyetlen lépéstévesztés. rltmuskiha- gyás.s máris újra lehet kezde­ni a csaknem kész jelenet- sort. De erre csak a legrit­kább esetben kerül sor. Jan- csónál nem lehet tévedni, la­zítani! A kiváló rendező ezúttal érdekes újítást alkalmaz: ál­landó operatőre Kende János a próbák során filmfelvevő- gép helyett tévékamerával dolgozik. Jancsó ezalatt kép­ernyőn figyeli a játékot. a mozgást, egyik munkatársa pedig képmagnón rögzíti a lá­tottakat. Ha vége a jelenet­nek, Jancsó. Kende és a sze­replők együtt nézik végig a felvett anyagot, és így min­denki nyomban láthatja: hol, mikor, mit hibázott, hol ..ma­radt le” a kamera, hol meg a színész, mikor késett, illet­ve indított túl korán a sta­tisztákat vezénylő segédren­dező, netán a műhószállin- góztató-készülék, a ködágyú, avagy az esögép kezelője. Kettős előnye van ennek az újszerű módszernek: a képmagnószalagot akárhány­szor le lehet törölni és újra felhasználni, a felvett jelenet azonnal látható. A filmet vi­szont elő kell hívni a labo­ratóriumban, és csak másnap vetíthető a letorgatott jelenet. Ennyit Jancsó munkamód­szeréről. — S a készülő film? —i Címe: ,.A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarorszá­gon” — válaszolja a rendező. — A forgatókönyvet korábbi Olaszországban készült té­véfilmjeimnek társszerzője: Giovanni Gagliardo írta és Az ifjú gróf: Gálffi László Kende János operatőr és Jancsó Miklós beállít egy jelene­tet Hernádi Gyulával dolgoztuk át. alakítottuk ki végleges formáját. Cselekménye Má­tyás király korában, ponto­sabban a halála utáni évek­ben játszódik, valahol a Sze- rémségben, egy grófi kastély­ban. Ide érkezik haza az if­jú gróf Bolognából, az egye­temről. Magával hozza bará­tait: egy alkalmi színtársulat tagjait. Ekkor tudja meg, hogy távollétében édesapja rejtélyes körülmények között meghalt. Anyját hiába fag­gatja, az asszony csökönyösen hallgat. Az ifjú gróf (Gálffi László alakítja) a titokzatos halál hátterét kutatva újabb érthetetlen jelenségekbe üt­közik. Még arra sem kap megnyugtató választ: valóban apja volt-e az elhunyt. Bővebb magyarázatért a forgatáson részt vevő Herná­di Gyulához fordulunk. — A film műfaja: történel­mi krimi. Így hát ne kíván­ja. hogy eláruljam a megfej­tést! Hangsúlyozni szeretném; korábbi közös munkáinkkal ellentétben .'A zsarnok szíve” nem társadalmi-politikai pa­rabola, nem múltban játszó­dó, de napjainikról szóló pél­dabeszéd, Minden részlet az, aminek látszik. Csupán egyet­len jelentése, értelmezése van. A cselekménye ,.lineáris” vo­nalvezetésű, magyarán: az elején . kezdődik, és a végén fejeződik be. Csupán néhány váratlan ..csavart” helyeztünk el a megfelelő pontokon, hogy játékos találgatásokra, szóra­koztató fejtörőjátékra kész­tessük a nézőt. Bár nem szabadtéren, ha­nem zárt műteremben készül az új Jancsó-film, látványban éppenséggel nem szűkölködik majd. Van itt ..eredeti” kö­zépkori szauna — válogatot- tan formás alakú jelmeztelen lányokkal — és jeges fürdő minivízeséssel. A díszletkomp­lexum közepén karvastagságú gyertyák százai lobognak, egy emelvényen két megtermett barnamedve rázza dühödten a rácsokat, a szereplők között pompázatos tollú pávák, fá­cánok. fürge galambok sza­ladgálnak, egy fatörzsön ido­mított vadászsólyom üldögél. S a színészek? Gálffi Lász­ló mellett ismét feltűnnek Jancsó társulatának törzs- tagjai: Cserhalmi György és Madaras József. És két kül­földi művész: Ninetto Davoli. akit a magyar közönség két Pasolini-filmből ismer: a Canterbury mesékből és a Decameronból (mindkettő a Filmmúzeum műsorán szere­pel évek óta), és az angol Te­rese an Savoy. Ö már sze­repelt Jancsó egyik korábbi munkájában, a ,,Magánbűnök, közerkölcsök” című, magyar mozikban mindeddig nem ját­szott produkcióban. Jelen' "* feladatot kapott a .,A zsarnok szívé’-ben Hegedűs D. Géza. Márkus László és Cseh Ta­más, az ismert énekes elő­adóművész is. ...Így hát a Jancsó-rajon- gók és a Jancsó-tagadók né­pes tábora ezúttal sem csat- latkozik majd: a készülő mű­ben együtt van mindaz, ami alkotóját ismertté tette a vi­lágban; különleges hangvételt hosszú snittek, keringő kame­ra és keringő színészek, me­zítelen lányok, lobogó fák­lyák. füst és fénytörés. Csak a lovak hiányoznak ezúttal. Nekik már nem ju­tott hely a műteremben... Garal Tamás Jéna városa a Saale-folyó bal partján fekszik. Egyeteme a Frigyes János választófejede­lem által 1548-ban alapított, a lutheránus vallás ápolására szervezett gimnáziumból fej­lődött ki, k mint egyetemet 1558-ban nyitották meg az egy­kori kolostor épületében. Itt kezdte meg tudományos mun­kásságát Segner János magisz­ter. aki címével együtt elő­adási jogot is szerez. Előadá­sait elismeréssel fogadták mind a hallgatók, minti az egyetem vezetői. Segner 1704. október 4-én született Pozsonyban. Ott kezdte tanulmányait, majd 1723—23-ban Debrecenben ta­nult. Visszatérve Pozsonyba, patikában dolgozott, 1725-ben beiratkozott a jénai egyetem­re, ahol filozófiát, matemati­kát és orvostudományt tanult. 1730-ban szerezte meg az or­vosdoktori címet, majd vissza­tért szülővárosába orvosnak. Közben majd egy évig volt Debrecen főorvosa. A weimari herceg azonban visszahívta a jénai egyetemre, ahol 1732- ben magiszteri rangban kezd­te meg előadásait, 1733-ban pedig már mint a bölcsészeti kar rendkívüli tanára ad elő. Segner professzor munkás­ságának a híre gyorsan ter­jed a tudományos világban, s így nem tekinthető véletlen­nek, hogy az 1734-ben Göttin- genben alapított és Georgia Augusta von Münchausen ál­tal szervezett egyetem is fel­figyel a fiatal tudósra. Az új egyelem a kor áramlatának hatására, minden teológiától függetlenül, kizárólag a vi­4 NÓGRAD - 1981. június 27., szombat Segner János András és a turbina lági tudományok és természet- tudományok művelését tekin­ti céljának és a fizikai és ma­tematikai tanszékre Segner Jánost hívta meg. Ám az új egyetemen kevés a professzor, s a szerencsétlen körülmények elvonják a tudóst egy időre a matematika—fizika területéről, orvosi előadásokat is kell tar­tania. Két karnak, a filozófiai és orvosi karnak Is tanara. Egymás után jelennek meg publikációi, és 1739-ben már a londoni Royal Society tagjai közé választják. A göttingenl évek a szívós és eredményes munka jegyében zajlanak, Segner nevét azonban első­sorban találmánya telte világ­híressé, melyet először nagy­nevű kortársa. Leonhard Euler világhírű svájci fizikus és matematikus Ismertetett a berlini akadémia matematikai osztályának illésén, ahol Seg­ner Jánost a „turbina atyja” kitiintetö jelzővel illette. Miből Is állt ez a talál­mány? Találmánya, a közismert Scgner-kerék, elméleti és gya­korlati szempontból cgyaránl nagy jelentőségű volt. A kerék Ismertetését Segner első és ere deti leírása alapján a követ­kezőkben adjuk: „A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú tartály, ezt úgy kell fel­erősítenünk, hogy egy függő­leges tengely körül könnyű­szerrel foroghasson. A tartály­ból elöl egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán egy tetszés szerinti nagyságú lyu­kat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandó­an gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül fo­rogni kezd, a kifolyó víz ól­jával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik egy bizonyos sebességig. Kö­vetkezésképpen a víz kiömlé­se is erősödik, így a víz pót­lásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tar­tályban állandó szintet aka­runk biztosítani...” Segner a kísérletet légüres térben Is elvégezte, s így bi­zonyította azt, hogy a kerék mozgását a fölötte levő víz- oszlop súlya által mej^uuzga­tott vízsugár váltja ki. Ily mó­don számította ki azt a nyo­mást, amely a kereket for­gásba hozza. Felismerte azt is, hegy a kiömlő vízsugár se­bességét és a kerék forgásse­bességét a forgómozgás meg­indulása után a centrifugális erő is fokozza. Az előzőekben ismertetett el­vek alapján Segner később vízikerekének gyakorlati al­kalmazását keresve, egészen génszerű megoldásokhoz érke­zett el, s ezek egyik jellemző példája a malommegha.itásra alkalma^ Segner-kerék. Itt a forgórészek levegő-ellenállá­sának csökkentésére egy kö­penyszerű burkot alkalmaz. Segner, vízikerekét először Nörtenben, e-'v Göttingenh>'z közel fekvő falucskában al­kalmazták 1753-ban, egy olaj­ütőmalom meghajtására. l’app Janó*

Next

/
Thumbnails
Contents