Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. FGVFSÖtíETEKl XXXVII ÉVF., 149. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. iÚNIUS 27., SZOMBAT Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a pénzügyi terv végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot Pénteken délelőtt folytatódott és a kora délutáni órákra befejeződött az országgyűlés nyári ülésszakának kétnapos programja. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak Az 1980. évi zárszámadásról és a tanácsok pénzügyi gazdálkodásáról beterjesztett törvényjavaslat vitájában Juhász Mihály, a Papíripari Vállalat vezérigazgatója egyebek között rámutatott, hogy a múlt évi ipari teljesítmények vállalatonként különböző eredményességűek. A az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A vendégpáholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai testület több vezetője. új termelői ár- és szabályozórendszer a világpiaci hatások közvetítésével javította a gazdasági tisztánlátást. Mivel a törvényjavaslat vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Cser- venka Ferencné Hetényi István pénzügyminiszternek adta meg a szót. legfőbb tapasztalat — tette hozzá —, hogy a kitűzött magasabb mérce reális és teljesíthető. Iparunkban továbbra is nagy szellemi és anyagi tartalékok várnak kiaknázásra. Ezt igazolják a kis- és nagyvállalatok utóbbi másfél esztendős munkájának tapasztalatai is. Arról is szólt a képviselő, hogy az Válaszolt a miniszter A pénzügyi tárca vezetője válaszában kifejezte azt a meggyőződését, hogy a parlamenti vil3 érzékeltette: a tavalyi tapasztalatokból nagyon sokat okoltunk, s az 1980-as intézkedések, folyamatok rendkívül sok pozitív tendencia továbbviteléhez adnak ösztönzést. A törvényjavaslat bizottsági előadója a képviselők megerősítették, hogy a gazdaságban hosszan tartó és nagy aktivitással megindult folyamatról van szó, amelyben minden kérdés megoldása, minden eredmény egyúttal újabb feladatokat is állít. E teendők megoldásán állhatatosan kell együtt dolgozni. Közölte a miniszter: a kormány — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — megvizsgálja a vitában elhangzott valamennyi észrevételt, javaslatot, s a lehetőségek szerint, érdemiság szerint hasznosítani fogja azokat a munkájában. Ami a vitában taglalt résztémákat illeti, Hetényi István az iparirányítással kapcsolatban további teendőként említette a gépipar szelektív fejlesztését, a háttéripar fejlesztését, az alkatrészellátás javítását. A kormány nagy figyelemmel foglalkozik a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatok és a felelősségi rendszer gyakorlati kérdéseivel és ellenőrzésével is. A miniszter megítélése szerint az ipari struktúra fejlesztésének egyik legalapvetőbb eszköze a nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesztése. Mint elmondta: a KGST-or- szágokkal kialakított, s most már öt évre szóló tervkoordinációban egyeztetett együttműködési lehetőségek e folyamatban fontos szerepet töltenek be. Jól megfontolt, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés továbbépítésén kell munkálkodni a KGST-tagor- szágok között. Elsőrangú feladat mindenkor a vállalt kötelezettségek teljesítése a kölcsönösség alapján. Kitért a miniszteri válasz arra is, hogy a mecseki szénbányászat fejlesztésének célját az Állami Tervbizottság már korábban jóváhagyta, s októberben napirendre kerül a beruházási javaslat. Azt kérik az ipar vezetőitől, a Baranya megyei Tanácstól, hogy a beruházás előkészítését minden erővel segítsék, s akkor biztosítható a koksztermeléssel összehangolt fejlesztés. A bányaüzemek közötti jövedelemelosztással kapcsolatban a miniszter véleménye: a Pénzügyminisztérium kész megvizsgálni egy jobb megoldási lehetőséget. A fejlesztési alappal kapcsolatos gondok megoldását a vállalati stratégia egyik alapvető kérdéseként említette Hetényi István, azzal, hogy a vállalatoknak meglevő forrásaik egy részét valóban. tartósan, a fenntartásra kell fordítaniuk. A mezőgazdasági témájú hozzászólásokat a miniszter úgy értékelte, hogy azok megerősítették: az ágazat jó eredményei mellett a termelésben, a költséggazdálkodásban még találhatók tartalékok. Árakról, jövedelmezőségről szólva megemlítette : a sertéstenyésztés helyzete kielégítő, megvan az ösztönzés is, annak ellenére, hogy a költségek az utóbbi esztendőben növekedtek. A megemelt vízdíjakról annyit: a víz mai árában semmiféle különadó vagy nyereség nem szerepel, olyannyira, hogy az ár ma sem fejezi ki a tényleges költségeket. Hiba volt viszont tíz esztendőn át érintetlenül hagyni, s azután hirtelen, valóban gondot okozóan felemelni a térítés összegét. A költségekhez gyorsabban alkalmazkodva kell az árpolitikát érvényesíteni. Osztotta véleményét a miniszter azokkal a képviselőkkel, akik hangsúlyozták: a tanácsi gazdálkodásban is szükség van szelekcióra, rangsorolásra, takarékosságra. A településfejlesztési koncepciót, illetve az utóbbi esztendőkben kialakult, különösen a kistelepülésekre jellemző gyakorlatot érintve Hetényi István utalt arra: a Minisztertanács az elmúlt hetekben hozott határozatot a településhálózati koncepció több kérdéséről. Ez a döntés a parlamenti vitában bírált jelenségek tetemes részét megszünteti. Tőzsér Gáspárnak, a nógrádi bányászkolónia még meglevő egészségtelen lakásainak felszámolását szorgalmazó észrevételére válaszolva a miniszter elmondta: a VI. ötéves tervben erre a célra van pénz, több mint az előző tervidőszakban volt. Befejezésül köszönetét mondott az országgyűlésnek a kormány munkáját segítő hozzászólásokért, kiemelve: a gazdasági célok megvalósítása a vállalatok, a szövetkezetek és a költségvetési intézmények feladata. Óriási az irányítás felelőssége, de a gyakorlati munkát nem helyettesítheti. Végül Hetényi István kérte az országgyűlést, hogy vegye tudomásul a beszámolót, a választ és fogadja el a törvény- javaslatot. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének és a tanácsok 1976—1980. jévi pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. (Folytatás a 2. oldalon.) ♦ A Parlament folyosóján feltűnik dr. Hütter Csaba, az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának vezetője. Fejében még kavarognak az ülésteremben elhangzottak. — A tavalyi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés megnyugtató, s felfedezhető benne mindaz, amire a párt XII. kongresszusa felhívta a figyelmet. Világos, hogy az intenzív fejlődéssel járó gondok folyamatos végrehajtást igényelnek, és nem kampányokat. Ám úgy érzem, jóindulatú türelmetlenség imitt-amott nem ártana. Főként — s ezt saját választókerületemre is értem — erősíteni az állampolgárokban a tudatot, hogy csak a megtermelt jövedelmet lehet elosztani. A vállalatoknak is, a saját maguk által megtermelt jövedelmet kell elsődlegesnek tekinteniük — magyarázza. S aztán arról beszél, a hozzászólók megerősítették benne: ahhoz, hogy életszínParlamenti vonalunk jelenlegi színvonalát őrizhessük, kedvezően alakuljanak a lakossági jövedelmek, az élet- és munkakörülmények, nyugodt szívvel vezethessük be az ötnapos munkahetet, arra kell gondolni, a megoldás kulcsa mindannyiunk kezében van. Dr. Hütter Csaba a képviselők felelősségét is hangsúlyozta, hogy segítsenek a választókerületekben a rendelkezésre álló lehetőségek jobb kihasználásában. — Olyan ez, mint a családi pénztárca. Ha kevesebb van benne, az ember meg- gondoltabban nyúl bele, s úgy költ, hogy a legfontosabbakra jusson — kapcsolódig a beszélgetésbe Dan- Csák Lászióné. — Az ország nincs könnyű helyzetben, de joggal bizakodhatunk... Aztán témát vált. A középvezetőket említi. — Az ülésteremben is eljegyzetek hangzott, hogy jobban kell ösztönözni őket — elevenít fel egy félmondatot. Vastag Ottilia bólogat. Teljes az egyetértés. — Az expozéból is kitűnt, hogy e területein van pótolnivaló. Csiszolni az árképzést, növelni a hatékonyságot. S ha már a hatékonyság szóba került, néha az az érzésem, hogy emlegetjük, de a konkrét esetekben elhomályosul mit is jelent valójában — fűzi hozzá. — Mostanában milyen ügyekkel foglalkozott? — A bánki üdülőhely vízellátása volt előtérben. Végleges megoldása csak a Nyugat-nógrádi Regionális Vízmű elkészültével várható. A kereskedelmi ellátás is gyakran szóba került, örülök, hogy Romhányban és környékén az utóbbi időszakban némi javulás tapasztalható — válaszol Vastag Ottilia, aki anyai örömök elé néz. — Hamarosan megérkezik — mondja mosolyogva. — Fiú? Kislány? — Az elsőnél mindegy. De a férjem fiút vár! Czene Árpádék is hasonló eseményre készülődnek. A különbség: — Mi a második gyereket várjuk! — újságolja a képviselő. .A nyári ülésszak befejeztével kezdődik a képviselők „vakációja”. Ki hová készül? Dr. Fancsik János a Tátrában tervez nagy barangolásokat, s szeretne a megyeszékhelyen több építkezést felkeresni. Dancsák Lászlóné a nyarat is Pász- tón tölti. Dr. Hütter Csaba mondja: — A nyári szabadság szigorúan a családé. Hogy hol? A döntés még nem született meg. Valószínű, külföldre megyünk. Képviselő tervez, választó- polgár végez. Mert a képviselők aligha vehetnek ki szabad napokat. M. Szabó Gyula / A nézsai termelőszövetkezetben és társközségeiben — Le- génden, Nógrádsápon, Keszegen és ösagárdon — esztendők óta eredményesen foglalkoznak a málna termesztésével. Tavaly például Nézsán 14 hektárnyi területen 240 mázsa bogyós gyümölcsre számítottak, s mintegy 400 mázsát adtak át a felvásárlóknak. Tervüket az idén sem emelték, de a májusi kedvező időjárás bőségesen hizlalta a szemeket. Ezekben a napokban gazdag termést szüretelhetnek. Képeinken a nézsai málnaszüretet mutatjuk be. A község lakóinak apraja- nagyja gyűjtötte az édes szemeket. Veres Imréné növény- termesztő brigádvezető munkatársaival szüretelt. Ott volt a sorok között Kucsera Ferencné és Dudás Ferencné, szedte a gyümölcsöt dr. Hertel Istvánné és családja is. TESZÖV-elnökségi ülés Kedvező fejlemény a növénytermesztésben Tegnap tartotta soron kö- fontosabb szerepet töltenek be vetkező elnökségi ülését a az ipari — elsősorban az ola- Nógrád megyei TESZÖV sál- jós — növények, gótarjáni székházában. Mint Kurali Béla kiemelte: Az ülésen Kurali Béla tit- valamennyi üzemben figye- kárhelyettes ismertette a nö- lembe vették, hogy mely növénytermesztésben az V. öt- vények termeszthetők a leg- éves tervben végbement szer- gazdaságosabban, s ennek kezetváltozást és az ágazat alapján módosult a termelési előtt álló feladatokat. szerkezet. A megye termelőszövet* Ennek kialakulásában nagy kezeteiben az elmúlt öt esz- szerepe volt a termelési rend* tendőben — két kedvezőtlen szernek is, hiszen tavaly év év ellenére — a növényter- végén a termelőszövetkezetek mesztés teljesítette célkitű- szántóterületének 43 százalé- zéseit árbevétel és nyereség ka volt rendszerben, amelyek terén, de nem mondható el nagymértékben hozzájárul- ugyanez a takarmánytermesz- tak a termelési színvonal nö- tésről, amely az üzemek több- vekedéséhez. ségében nem éri el a kívánt Szó esett néhány kedvezőt- színvonalat. len tapasztalatról is. Például A termelőszövetkezetek a arról, hogy a növénytermesz- tervidőszak alatt 150 ezer tés termékeinek ára — és a hektár földterületen gazdái- termésátlag növekedése — el- kodtak. s a gazdálkodás ész- maradt a költségnövekedés szerűbbé vált — elsősorban a ütemétől. így az önköltség gépesítés és a magasabb tech- alakulásában kedvezőtlen nikai színvonal miatt —. nem változás következett be. Gya- utolsósorban a szakmai hoz- kori jelenség, hogy a gazda- záértés növekedésével. A Ságok erőforrásaikat és fi- szántóföldi növénytermesztés gyelmüket néhány kiemelt szerkezete tovább egyszerű- növényre összpontosítják, södött. Jobban igazodott az más növények rovására, adottságokhoz, az igényekhez. Ezekből, adódnak a követ- Növekedett az árunövények kező évek főbb tennivalói, aránya — 46 százalékra — Elsősorban a vetésszerkezet csökkent a takarmánynövé- további korszerűsítése, a ter- nyeké, de még mindig több mőföld — ráfordítás—hozam helyet foglalnak el a kívána- — arányainak komplex vizs- tosnál. A szántóterület csak- gálata és nem utolsósorban a nem felén gabonát termesz- munka- és üzemszervezés ja- tenek a gazdaságok, és egyre vitása.
