Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-26 / 148. szám
Hangszóró melleit Idegenforgalmi kaleidoszkóp (4.) Autóval — idegen utakon Zsolozsmás könyv Ma már igen sokan tanúsíthatják Nógrádban Is, milyen nagyszerű érzés egy szép nyári napon családostul beülni a kocsiba, és nekivágni országnak-viiág- nak- És éppen az ellenkezője — nyomasztó feszültség, idegeskedés, s persze vége a jó hangulatnak —, ha idegen országban, ismeretlen tájakon elromlik az autó, mi pedig tanácstalanok, nem tudjuk, mi tévő legyünk. Alighanem azzal kell kezdeni, hogy roppant nagy felelőtlenség csak úgy beülni a kocsiba és nekivágni... Ezt persze kevesen teszik, de hogy valóban alaposan felkészülnek-e az útra, az már kérdéses, Pedig utunkon messzemenően a kocsira vagyunk utalva; nélküle — súlyosbítva számos poggyászunkkal — szinte tehetetlenek vagyunk, a pénzünk pedig ugyancsak kiszámított, Az előkészületek soréban nyilvánvalóan az egyik leg* fontosabb a kocsi alapos átvizsgálása, természetesen szakember által, műhelyben, Ennek részleteit itt nem soroljuk föl. ez a szerelő dolga, csupán egyetlenegyre, a gumiköpenyek ál* tapétának fontosságára hívjuk. föl a figyelmet, hiszen tudnivaló, hogy a nagy melegben a hosszú úton, többnyire sebesen hajtva mek* kora igénybevételnek ven* nak kitéve a kerekek,,, Ugyancsak a leghelyesebb, hu a szerelővel beszéljük meg, milyen pótalkatrészeket szerezzünk be és vigyünk magunkkal, Akkor is, ha magunk nem értünk a kocsihoz, mert könnven lehet, hogy a távoli utakon segítségünkre érkező „sárga angyal”, vagy más szakember a javításhoz tőlünk kér alkatrészt; egyébként jobban is járunk ez esetben hiszen nem csanpan meg szerény devizatartalékunk. Nem feladatunk az autóklubtagságot reklámozni (hazai vonatkozásban nem is vagyunk elragadtatva szolgáltatásaitól), de a külföldi úton e tagság nagy segítségünkre van. Beleértve természetesen a lehetséges biztosítások megkötését, a devizacsekk kiváltásét stb. Hiába, ezek szükséges áldozatok,., Ha már itt tartunk: alkalmasint beszélni is kell az idege« segítővel, németül, franciául, vagy más nyelven, s vajon tudunk-e? Nem javasolhatjuk, hogy egy külföldi út kedvéért mindenki tanuljon meg egy nyelvelt bár e? ne is lenne haszontalan —, de az annál inkább, hogy mindenki vigyen az útra egy-két zsebszótárt. Másik segédeszközünk az úton a megfelelő, tehát eléggé részletes és friss — nem húsz éve kiadott! — autóstérkép. Ennek segítségével készíthetünk előre hozzávetőlegesen, tehát nem mindenáron követendő útprogramot, Számolnunk kell ugyanis előre nem láthtó kellemetlenségekkel, amilyen például egv hiba kijavítása, egv felhőszakadás — ilyenkor jobb, ha a legközelebbi parkolóban pihenőt tártunk =, vagy akkora autósor, bogv jó ideig csak lépésben haladhatunk, A fentiekkel kapcsolatban több dologra is fölhívjuk a figyelmet, Először is: kőny- nyű odahaza a (szobában na38. — Pedig higgyétek el, nem hülye a fickó, és még valami regi munkásöntudat is van benne. Két-három hónapja, amikor az ikrek születtek, valamiért bekopogott hozzánk, A dédit kereste, hogy a Tériké üzent neki valamit a kórházból, Persze hát, behívtuk, gratuláltunk neki, volt otthon egy üveg pezsgő is. Aztán úgy beszélgetés közben elmesélte, hogyan jött ő fel negyvenöt után a falujából, hogyan lett ipari tanuló, szakmunkás, művezető, végül üzemmérnök. És az egészben volt valami furesa, anakronisztikus lelkesedés vagy nqsztalgia, Ahogy a gyárról beszélt, És hogy 6 már nem tapasztalja ezt a beosz'tottainál, a fiatalabbakban, Csak követelnek, meg elégedetlenkednek, de amikor le kéne valamit tenni az asztalra, akkor nem nagyon legénykednek. Inkább panaszkodnak a KlSZ-ben.meg a szakszervezetben, hogy az Ábrabám ilyen szigorú, meg olyan szigorú, nem engedem el őket munkaidőben a KISZ-gyűlésre vagy énekkarba, a népi táncba — csinálnának ezek mindent, csak dolgozni ne kelljen! Hát ezért állunk így gazdaságilag, mert már minden fontosabb, mint a termelés! Mi is jártunk annak idején a DISZ-be, meg szemináriumra, meg taggyűlésre még többet is, mint ezek, de munkaidő után. Hát hogyne! A dumából nem lehet megélni! Azt mondja: múltkor is jönnek hozzám, hogy órabéremelést kérnek. Na, az anyátok jóistenit, mondom nekik, jól van, az kaphat emelést, aki annyi idő alatt leosztergál egy munkadarabot és olyan pontosan, mint én! Fölvettem egy köpenyt, odaáiltam a gép mellé, na hát csak néztek a titánok! De aztán egyik sem jelentkezett, hogy utánam csinálja, — Hát igen, az ilyen a jó vezető — szól közbe Kardos —, aki maga is meg tudja csinálni, amit követel, Csak az ilyennek lehet tekintélye— Egy frászt! Ez egy marhaság! — torkolja le a mérnök. — Egy vezetőnek nem kell mindenhez a legjobban értenie, az nem egy univerzális előmunkás! Ez az a régi, rossz szemlélet, A vezetés külön tudomány. Erről már elég sok komoly tanulmány is megjelent, Most olvastam például egy angol rendszerszervező tanulmányét, ahol... — Tanulmány?! — szól közbe a tanár ingerülten. — A tanulmányokkal már Dunát lehetne rekeszteni, aztán mondd meg, hogy mi változik meg tőlük?! Semmi! — Azért reméltem, azt te is tudod, hogy ez nem egészen így van — védi meg Anna komolyan és váratlanul. — Mert azért ami színvonalas és hasznos tanulmány, azt nálunk megjelentetik, és azok el is jutnak az illetékesekhez, Ezt nekem elhiheted, ezt én jobban tudom — mondja magabiztos fensöbbséggel, Ezen még hosszan elvitatkoznak, A 4anár már régóta nem követi a vitát, egyre kényelmetlenebbül érzi magát a mélyen besüppedő szivacs garnitúrán, « úgy érzi, mintha homokot rágna; megfájdul tőle az állkapcsa is, ö áll fel elsőnek, mire a társaság is szedelőzködik. Későre jár, elfogyott a konyak és már legalább három főzet tea. Jó utat kívánnak a Görögországba Induló Kardogéknak. s megegyeznek, hogy legközelebb már egy diavetítéses élménybeszámolón találkoznak, pontosan három hét múlva, És addigra talán Kamzikova válasza is megjön Nlzna Bocáról. 4 NÓGRÁD — 1981. június 26., péntek pl hat-, vagy nyolcszáz kilométert tervezni, netán ennél is többet. Az autópályán, vagy egyéb utakon, roppant forgalom közepette, nagy hőségben egész más a helyzet. Ne feledjük: ha agyonhajszoljuk magunkat és a kocsit, sokkal nagyobb a balesetveszély, a motor is hamarabb felmondja a szolgálatot, és mi az ilyen kíméletlen rohanásban az élvezet? További megjegyzésünk: nagy sebességgel hajtva erősen növekszik a fogyasztás, ami a mai benzinárak mellett nem olcsó mulatság, Arra pedig jól ügyeljünk, hogy a tankban legyen elég üzemanyag, tehát inkább előbb, mint később tankoljunk, mert az autópályákon néhol igen hosszú szakaszon nincs töltőállomás, és ha — mint említettük — netán egészen lassú haladásra kényszerülünk, a fogyasztás megint csak fölszökik. Nem is jó elképzelni, milyen kínos dolog benzin hiányában kiállni a sorból: ki tudja, milyen nehézségek árán lehet szerezni néhány litert, és büntetést is kelll fizetni, az effajta kiállóét ugyanis bírságolják! Fölösleges tehát literre számitgatnunk, hogy még a meglevő benzinnel elérjük a határátkelőt, mert ráfizetünk.-.. Ha mindezt megtesszük, nagyobb a valószínűség?, hogy gondtalanul, jókedvűen utazunk, Különösen, ha nem civakodunk a sebességen és a vezetési stíluson, vagy az uticélon, Veszekedve utazni — ennek semmi értelme Akkor jobb, ha el spm indulunk! B J. Miről is? Hát a szerelemről (?), a „titkos kapcsolatokról”, a házasságon kívüli félrelépésekről, amelyek társadalmi érvényű összegezésére állítólag nekünk (mármint azoknak, akik megérték már ezt a kort), negyveneseknek kell vállalkozni. Sőt, nekünk tulajdonképpen tovább is kell adni jó úttörőként a következő nemzedékeknek-,, Mit is? Ja, igen! Hát a tapasztalatainkat, a mérleg eredményét. ,. És így tovább az alig burkolt megdicsőülés és öndicséret, önfelmentő legali- záltság hangján, S mindez a rádió Tűnődés a gyorsuló idő"-ben című műsorában, amelynek hétfő esti vendége az egyik legutóbbi hazai „sikerkönyv” — meglehetősen kétes és vitatott értékű siker — szerzője, a magát „csak” újságírónak valló, igazén szerény Miskolc?« Miklós volt,,. A mű természetesen a pult alól elfogyott Hazudni boldog szeretőt című munka, amelyről sajátos vitát (?) rendezett a rádió (szerkesztő-műsorvezető: Erdei Crünwald Mihály), Sajátodat, mondom, elsősorban azért, mert a meghívott és még boldogan emésztő, szellemi táplálékot kérődző kisszámú olvasón és a témát (vagy az írót?) rendkívül mértékben tisztelő beszélgetőtárson kívül senki, ismétlem, senki nem volt jelen, aki, ahogy mondani szokás, „számít a szakmában.. A „talán szociográfus” szerző így szabadon és kötetlenül megtarthatta kiegészítő (művét kipótló) kiselőadását arról, hogy 0 házasságon kívüli kapcsolatok nem az égben köt- I fetnek, hogy a tudomány, a szó- | etológia nem foglalkozik ezzel HÁROMNEGYED TIZENKETTŐKOR ül le a tanár az íróasztalához, hogy elkészítse a holnapi óravázlatot. Megint hogy elment az idő, pedig szinte semmit nem csinált azóta, hogy hazajött a gimnáziumból, s ha rendesen föl akar készülni az óráira, legalább hajnali kettő lesz, mire ágyba kerül, Dühös magára, amiért ostoba és meddő fecsegésekkel tölti az idejét, ahelyett, hogy egyszer már rendesen kialudná magát, Mert ennek így nincs semmi értelme! Ezeknek a felszínes okoskodásoknak, politizálásoknak, jólértesültségeknek! Aztán megmagyarázhatatlan hiányérzete, torkot szorító, állkapcsot gyötrő ingerültsége átterjed személyekre és eseményekre. A Villányi úti autóparkoló sunyi őrére, aki rozoga lábaival ötven métert is képes loholni egy nem fizető kocsi után; 'Hankóczynéra, aki hülyeségből hagyja megfulladni a gyerekét: a nyugdíjas professzorra, akinek nem tudott egy jó szót se mondani; Abrahámra; a papírról süke- telő KlSZ-titkárra, aki forradalmi tettet lát a fáklyás felvonulásban és az utcabálnak álcázott buligántalálkozóban; a legalábbis biszexuális beatzenészekre; a papírkorongot dobáló, izzadt, mosdatlan, önhergelő teenagerekre, S ahogy így utálkozva ül az íróasztalnál, szamárfüleket satírozva vázlatfüzetének sarkaira, hirtelen egy gyerekvádli villan meg előtte: vékonyka lábain Gergő ágaskodik fel egy-egy járókelőhöz, szórólapokat osztogat a délutáni napsütésben, Eölrezzen, belelapoz a tanmenetbe, 1979- szeptember lő., szombat. Magyar irodalom: Ad.v Endre világháborús versei. Az első papírjelnél kinyitja a könyvet, és magában értelmezve olvasni kezdi; őrzők, vigyázzatok a strázsán, Csillag-szórók az éjszakák, Szent-János-bogarak a kertben, Emlékek elmúlt nyarakon. Flórenc nyarán összekeverten Búcsúztató őszi Didónak Emlékei a hajnali Párás, dísz-kócos tánci termen, Történt szépek, éltek és voltak, Kik meg nem halhatnak soha, Őrzött elevenek és holtak, Szívek távoli mosolya, Reátok néz, aggódva, árván, őrzők, vigyázzatok a strázsán, A tanár itt megéli az olvasásban, és elképzeli a harminchét éves, beteg, aggastyán, ifjú-férj Adyt, amint a csúcsai kis kerti ház teraszáról szomorúan néz le a Körös felé. Dent a völgyben kattognak a kalonavonatok, az országúton meg batyukkal, fölpakolt szekerekkel menekülnek Nagyvárad felé a székelyek0 is föláll, a könyvvel a kezében kinéz az ablakon, A szemben levő panelházban mér csak hat ablak mögött ég a villany, s az, Árpád-hídon átesörömpöl egy teljesen üres, kivilágított villamos. De lent, a két ház közötti parkban két kutya bóklászik a szétszórt és összetépett transzparensek, műsorfüzetek és fáklyaesonkek között, egy fehérfoitos bok- szer meg egy háromlábú fexterrier, Gazdáik, az IM-es Tra- bantos és a filmrendező a park szélén beszélgetnek, Valószínűleg Kutyáikról, az autóárakról vagy a holnapi Időjárásról, Más közös témájuk aligha lehet. A tanár fönt a hetedik emeleti nyitott ablaknál', belenéz az Ady-kötetbe. és észre sem veszi, hogy már hangosan olvassa a második versszakot: őrzők, vigyázzatok a strázsán, Az Élet éi és élni akar, Nem azért adott, annyi szépet, hogy átvádoljanak most rajta Véres § ostoba feneségek- Oly’ szomorú embernek lenni S szörnyűek az állat-hős igék s a cstllag-s?óró éjszakák Ma sem engedik feledtetni Az ember Szépbe-szőtt hitét. S akik még vagytok őrzőn, árván, Őrzők: vigyázzatok a strázsán, — Vége — a kérdéssel, ezért kénytelen volt ő maga feláldozni szabad kapacitását, hogy végre beteljesítsen egy grafológia, vagy milyen jóslatot, amely szerint szerzőnknek egy idő után azért sikere lesz az irodalomban. .. Hát a sikert tagadni sem lehet —, de hogy az irodalomban. .. Megtudhattuk azt is, hogy szocialista hazánkban a lakásproblémán kívül nincs még egy olyan nagy- jelentőségű és nyomasztó gond, mint a házasságon kívüli boldognak hazudott szerető; hogy a negyveneseket érte elsőként mindaz, ami a társadalmi mobilizáció nyomán létrejött: hogy a negyvenesek „tudati és értéktudati rendje" megbomlott, vagy legalább megváltozott; hogy a „kusza szerelmi történeteket nem kitalálni, hanem megtalálni kellett., Talán még megtalálni sem kellett. Ügy küiön-külön. Elég volt kicsit figyelni a rádió és a televízió eddigi műsorait (beleértve a művészi tartalmú és színvonalú alkotásokat is), elég volt rendszeresen olvasni a Nők Lapja idevágó részeit, fórumait, a különféle lelki patyolatok rovatait, s általában mindazt, amit a nők helyzetéről, megváltozott szerepéről mostanában, meg régebben, közösen összefrtunk- összehordtunk. •. És szakkönyvet már nem is kellett olvasni. Elég volt „felplankolni”, ahogy a szerző ezt önmaga szándékának (melyik szándékának?) mentségére felhozta mert „erre van engedélye", mert nem tudós, mert ez a dolga az újságírónak (újságírója válogatja azért ezt is!). Vagyis, nem lehet igényesebb, nem is kell az senkinek,. , Persze voltak és feltehetően vannak is ellenvélemények, ezekről azonban egyetlen sző nem esett a „vitában”, de hogy lehetnek ilyenek is nem csupán szemérmesen (a címe miatt, nem a titkos kapcsolatok iránti érdeklődés m(attl) nemi zsolozsmás könyvet vásárlók — az abból is érzékelhető, hogy valamelyik napilapunkban Így érveit egy kolléganő: ez a könyv rengeFilmjegyzet A Pogány Volt magyar Puskinunk, magyar Repinünk, magyar Picas- gónk meg magyar Kojak- unk, Csak Piedanénk nem volt. Ám nemrég megszületett ő is, Apja Mészáros Gyula filmrendező, s a kicsit egyelőre úgy hívják Csöpi, Az ötlet nem túl eredeti, azaz jól bevált helyzeteket, ismert figurákat más környezetben új életre kelteni már sokan megpróbáltak, s gyakran nem kis sikerrel. (Újabban például Japánban öltenek új testet páréves nyugati szuperprodukciók) A siker forrása kettős: eredeti történe- tét kell kiagyalni, de a bonyolításhoz nincs szükség egyénieskedésre, sőt. a gördülékeny, jól olajozott fordulatok alkalmazása tanácsos, A Pogány Madonna rendezőjének, Mészáros Gyulának es a forgatókönvvíró-főszerepló Bujtor Istvánnak kisujjában van az egész Piedone-kuitusz, 3 amit csak a magyar környezet nyújthat, mindent megadtak neki. A nyári melegtől fülledt templommúzeumba már a film első perceitől kezdve befészkeli magát a gyanú. Nem sokat várat magára a betörőgyilkos sem, aki magával viszi a Pogány Madonna felbecsülhetetlen értékű aranyszobrát, s kisebb — használhatatlannak látszó — nyomokat hagy hátra, Ahogy ez lenni szokott, Aztán megjelenik a két nyomozó, akik egymást kiegészítve apránként felgöngyölítik az ügyet, Itt épülnek be sorra a Piedone-mozalknk: Csöpinek, a rendőrnyomozónak ki» fegy- verhordozója akad, s ő legalább elvan ügyes, mint Pie- done Bodoja, a néger kisfiú, a nyomozáshoz olykoí nem teg példájával valójában elriasztja a jóérzésű embereket a házasságtöréstől. „Elolvastam, nagy élvezettel, Miskolcit könyvét a titkot külső kapcsolatokról, és a végén azt mondtam magamnak hangosan — nahát, ez van!" — ím* egy olvasó, akit nyilván elriasztott a példatár, s aki a rádióvitában kért szót. Hogy a? embernek inkább olyan érzése támadhat: riadalom helyett ezúttal is egészen másról van szó? Ugyan, ez már csak olyan „beleérző«"... De ha mór az empátia, a beleérzés. a másik megértésének tudománya valahogy szóba került — az újságírói jogosítvány a tanulásra is vonatkozik, az olvasásra, a megszervezett tudásanyag (plha, de ronda kifejezés!) újbóli fel- használására. Nevezzük nevén a szerzőh aki megjelenésben jóval Miskolezi Miklós előtt jár, s talán-talán élettapasztalatokban sem marad el na. gyón mögötte, de ugyanezt a témát részleteiben tárgyalia második kiadást megért Az empáti — a beleélés lélektana című munkájában (Buda Béla). Ha már egyszer igaz, hogy világunk velejárója (a? okok nyílt feltárása sokkal fontosabb lenne a tünetek konsta- tálásánál) a házasság válsága, ha igaz az, hogy társadalmunkban a szex „önálló értékké" vált, akkor különösen fontos lenne olyan művekkel elénk lépni, amelyek az „ez van, ezt szeretjük” gzép szándékon igényességükkel túlmutatnak. és ha megoldást nem is, de ennél jóval értékesebb és főként könnyebben felfedezhető értékű, a tudomány idevágó fejezeteit és megállapításait sem nélkülöző könyvet nyomna a kezünkbe. Ami nem zsolozsma arra, amit állítólag mindannyian tudunk, sőt, művelünk, ha ez a helyes kifejezés erre az össznépinek kikiáltott divatra, Valami ilyesmit mondhatott volna az egyébiránt nagyon színvonalas, Jói szerkesztett rádióműsor (rovat) is. (T. Pataki) Madonna egészen szabályos „cseleket” kell alkalmazni, no meg verekedni, bunyózni, teljes erőbedobással,,, Üldözést is láthatunk földön, vízen, levegő» ben: a balatoni úton igazi karambolt (mint Bujtor elmondta, egy frontális ütközés az egyik sofőr gondatlanságából véletlenül „sikerült", ezért aztán kicsit át is kellett Írni a forgatókönyvet), a balatoni hullámokon motorcsónakos halszót, az égben pedig egv helikoptert, melyből a bűnöző kocsiját megelőzve Csöpi ereszkedik alá. Csöpi minden szempontból elbűvölő ember, Valóságos superman Nem csak rutinos rendőr jó elgondolásokkal, tekintélyes testi erővel, hanem sikeres sportoló, Igaz barát is, a gyerekekkel szemben érző szívű — őt pe- dig a nők bálványozzák, A természetesen, jó humorral játszó Bujtor szimpatikus figurát, megnyerő hőst formai, Pépig van egy ellenpontja, Kardos doktor, a Pogány Madonna-ügy kivizsgálásával megbízóit kollégája. Csöpihez képest kicsit kétbalkezes, Ugyefogyett. Amire ő nem gondol, az Csöpinek mindig eszébe jut, amit ő nem mer megtenni, az Csöpinek sikerül. Ha jól belegondolunk, éppen a Kern András játszotta Kardos-figura a tipikus, míg az, hogy Csöpi legyen, keveseknek adatott meg De a filmben (s, miként az életben, a farkastörvény diadalmaskodik: az erős, az életrevaló győz, a gyenge elbukik, Bojtárnak szurkolunk, Kernt kinevetjük, Mészáros filmje szórakoztató, fordulatos és mór eddig is jó kö/őnségvisszhangja vaa Pedig magyar. — ko — ,
