Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
VtLÄG PROfFT.ÄPfAt PGVF^niIFTFK! NOGRAD Z MSZMP NÓGRÁD MEG vmvBI Z-O TtS Á GA ÉS, A M6GM XXXVII ÉVF., 147. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Hz ország pénztárcája Régi hagyomány már, hogy az országgyűlés ilyenkor nyár elején betekint az ország pénztárcájába: a képviselők megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság előző évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az idén - ezúttal első alkalommal - még egy terjedelmes, s bizony nem könnyen emészthető előterjesztés kerül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénzügyi tervének a végrehajtásáról szóló jelentés. Ennek parlamenti megvitatását az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény írta elő. A tavalyi költségvetés végrehajtását vizsgálva örömmel állapíthatja meg a ma összeülő országgyűlés, hogy folytatódott o külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s bár némileg csökkenő nemzeti jövedelem mellett és szerény mértékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A reális helyzetmegítéléshez feltétlenül hozzátartozik azonban, hogy a sokat emlegetett nép- gazdasági egyensúly javításának a termelésben rejlő lehetőségei a szükségesnél - s tegyük hozzá: a lehetségesnél - lassabban bontakoznak ki. 1980-ban a termelés nemhogy a tervezett 3-3,5 százalékos növekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem érte el. Az országgyűlés plénuma elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a termelés összetételében, a termékszerkezet változtatásában számos területen tapasztalni előrelépést. Megnyugtató az is, hogy egyre több vállalatnál, gazdálkodóegységnél a mennyiségi növekedés helyett a jövedelmezőség lesz a központi kérdés, a fő cél. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulását jelentősen segítette a mezőgazdaság jó kenyérgabona-termése és az élőállat-értékesítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihasználását. Az ország jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetének alapos elemzése természetesen a parlamenti ülésszak feladata lesz: néhány kérdésre azonban már most érdemes felhívni a figyelmet. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is megtették az országgyűlést megelőzően, a napokban tartott állandó bizottsági üléseken. Többen elemezték például a beruházási helyzet és a készletgazdálkodás további javulásának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a lakásépítésről - tavaly országosan a lakosság csaknem minden tizedik forintját lakásgondjának megoldására fordította —, s ezen belül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támogatásáról. A képviselők az ország gazdasági helyzetébe vetett bizalom jeleként értékelik azt a tényt, hogy 1980-ban a lakossági takarékbetét-állomány további csaknem 10 milliárd forinttal növekedett. Mégpedig úgy, hogy jelentős arányeltolódás tapasztalható a hosszabb időre lekötött pénzösz- szegek irányába. Az országgyűlés tagjai természetesen jó előre informálódtak e tanácsok 1976-1980. évi középtávú pénzügyi tervének végrehajtásáról is. A népképviselet és az államigazgatás helyi szervei az elmúlt öt évben összesen több mint 435 milliárd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját bevételeikből több mint 7 milliárd forinttal növelték költségvetési kiadásaikat, s ezeket az ösz- szegeket elsősorban épületek, utak, hidak felújítására, valamint a terven felül létrehozott gyermekintézmények működtetésére fordították. A tanácsok fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervektől kapott pénzösszegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült ki. Az együttműködés a társadalompolitikai szempontból legfontosabb fejlesztések megvalósítását szolgálta, így ezeket az összegeket a tanácsok főleg lakások, közművek, óvodák, bölcsődék építésére, valamint a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére használták fel. A tanácsok saját fejlesztési alapjaikból öt év alatt mintegy 20 milliárd forintot adtak át különféle gazdákodó szerveknek. Ebből az összegből új közmű- beruházások valósultak meg, korszerűsödött a tömegközlekedés, bővült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítőképessége. Gazdasági aktíva Salgótarjánban Tegnap megyénkbe látogatott Soltész István ipari miniszterhelyettes, aki délelőttiét a megye párt-, gazdasági és társadalmi vezetőivel töltötte. Beszámolót hallgatott meg Nógrád V. ötéves tervének teljesítéséről, az 1981-es esztendő célkitűzéseinek megvalósulásáról, az eddigi tapasztalatokról, s élénk figyelemmel kísérte a VI. ötéves terv vállalati gazdálkodásával és fejlesztéseivel kapcsolatos időszerű kérdéseket. A megbeszéléseken részt vett Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára és Devcsics Miklós, a Nógrád ipegyei Tanács elnöke. Az ipari miniszterhelyettes ezt követően ellátogatott a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe, ahol nyugdíjba vonulásuk alkalmából Hegyes Ferenc és Vágvölgyi Tibor üzemvezetőknek átnyújtotta a Kiváló kohász kitüntetést. Soltész István koradélután a megyei pártbizottság székházában gazdasági aktívaértekezleten tartott tájékoztatót a megye hatvankét vállalata, gyáregysége és ipari szövetkezete vezetői számára. Az érdeklődéssel kísért beszámolót követően — amelyben főként az Ipari Minisztérium létrehozásának szükségességét, feladatait, s az eddigi tapasztalatokat ismertette — sajátságos gondjaikról, terveikről, elképzeléseikről szólt Ürmössy László, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója, Kelemen Gábor, a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója és Krisch Árpád, a KISZÖV megyei eln.öke. A nap hátralevő részét az ÜM Salgótarjáni Öblösüveggyárában és a Salgótarjáni Vasöntöde- és Tűzhelygyárban töltötte Soltész István ipari miniszterhelyettes, majd visz- szautazott Budapestre. Szüret Mohorán • i Ilii SS 'S ;|. i,|: ji'litÄwi íiísisüh»* í Jó termés ígérkezik ebben az esztendőben a Mohora határában levő málnaültetvényen, ahol a magyarnándori közös gazdaság számára szüretelik a bogyós gyümölcsöt. A környékbeliek apraja-nagyja részt vesz a betakarításban. Egy személy egy nap alatt — a málna érésének kezdetén — mintegy harminc kilogrammot szed le a szépen ápolt sorokról. Képünkön: Erős Györgyné és Szabó Erzsébet, Kovács Józsefné és gyermekeik gyűjtik az édes szemeket, melyek gyorsan a dunakeszi hűtőházba kerülnek. Oiést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a közelmúltban a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról, valamint a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság budapesti ülésszakáról. Megbízta a gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak határozatainak végrehajtására. A Minisztertanács áttekintette a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének és felhasználásnak tapasztalatait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rendszer bevált, az alapokban rendelkezésre álló összeg évről évre dinamikusan növekedett- s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az érvényben levő szabályokat a rendszer alapjainak érintetlenül hagyása mellett, a Minisztertanács állásfoglalása szerint úgy kell továbbfejleszteni, hogy több lehetőség nyíljon a jóléti ellátásra fordítható összegek ésszerűbb elosztására és fel- használására. A kormány — a tudomány- politikai bizottág javaslata alapján — az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervet ,’Az egységes szociálpolitikai koncepció fejlesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a felsőoktatási intézmények kuta* tó-fejlesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a tapasztalatok kedvezőek, ezért helyeselte és jóváhagyta a kutatási feltételek javításé* ra előterjesztett, javaslatokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. második félévi munkatervét. (MTI) Szakszervezeti tanácskozások Gazdasági és nevelési feladatok a mozgalom előtt ' Kőbányán az űihajósolc Szerdán Kőbányán a Ma-' A tanácsi fejlesztések eredményei közismertek: Magyarországon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több, összesen 453 ezer új lakás épült. A 100 lakásra jutó családok száma a fővárosban 122-re, országos átlagban pedig 108-ra mérséklődött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 százalékra nőtt. Közmű- beruházásokra a tanácsok csaknem 19 milliárd forintot költöttek, a víztermelő kapacitás több mint 800 ezer köbméterrel nőtt és 7300 kilométer hosszúságú ivóvízvezeték épült ki az országban. Így lehetővé vált, hogy a tavaly év végén már a lakosság 75 százaléka közműves ivóvízellátásban részesüljön. A parlamenti ülésszak az eredmények elismerése mellett nyilván a tanácsi gazdálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz majd. így például azzal, hogy a tervezettnél kevesebb kórházi ágy, bölcsődei és diákotthoni hellt létesült. Természetesen egy ötéves tervet nem lehet mereven értelmezni, az elképzeléseknek rugalmasan igazodniuk kell a végrehajtás során utóbb felmerülő tényleges, jogos társadalmi igényekhez. A tanácsok gazdálkodásával, fejlesztési politikájával kapcsolatban a bizottsági üléseken több képviselő bírálta a túlzott városcentrikusságot. Már az ötödik ötéves terv megfogalmazásánál is fontos célja volt a területfejlesztési elképzeléseknek a kisebb települések alapellátásának javítása. Ez azonban nem történt meg kellő mértékben, Bár 1976. és 1980. között a megyék központi költségvetési ráfordításai a korábbinál lassabb ütemben növekedtek, a helyi - községi, városi - tanácsok pedig valamivel több pénzhez jutottak, az arányeltolódás mértéke még mesz- sze nem kielégítő. Ennek következménye például, hogy a községek népességmegtartó-képessége alig javult. A megyeszékhelyi városok aránytalanul túlzott fejlesztése következményeképp a kisebb települések szinte elnéptelenedtek, a lakosság városokba áramlott. Nem fejlődött kellően a városkörnyéki községek, valamint az agglomerációs övezetbe tartozó központok és a környező települések közötti együttműködés sem. Talán ennyi ízelítő is elég annak érzékeltetésére, hogy lesz miről vitatkozni, véleményt mondani az országgyűlés nyári ülésszakán. Igaz, a téma, a napirend ezúttal a múlt: a korábbi költségvetések, fejlesztési célok végrehajtása. De a vita tanulságai már a jövőnek szólnak, irányokat mutatva, hogy merre, hogyan lépjünk tovább. Tanácsülést és aktívaértekezletet tartottak tegnap Salgótarjánban, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa székházában. Mindkét összejövetelen részt vett Virizlay Gyula SZOT-titkár és Medved Károly, az SZMT vezető titkára. Délelőtt az elnökségi ülésen — egyebek közt — az SZMT ötéves feladattervét vitatta meg a testület. A következő fél évtizedben öt főbb téma köré csoportosul az SZMT tevékenysége. Sajátos módszereikkel segíteni kívánják a gazdasági építőmunkát megyeszerte. Hozzájárulnak a Nógrádban elért életszínvonal megtartásához, illetve lehetőségeken belüli emeléséhez. Szakszervezeti nevelő munkával gyarapítják a dolgozók politikai ismereteit, mélyítik elkötelezettségüket. Több részterület ellenőrzésével, valamint a hiányosságok kiszűrésével fokozzák a munkavédelem hatásosságát a termelőegységekben. Ezek mellett folyamatosan kibontakoztatják az SZMT segítő, ellenőrző, irányító munkáját megyénkben. Az ülésen elhangzott szóbeli kiegészítés egyebek között felhívta a figyelmet a terv és a munkaversenv szorosabb összhangjára, az időkihasz- ná’ás jelentőségére az ötnapos munkahét bevezetése után, és a növekvő szabad idő hasznosabb eltöltésére. Hárman szóltak hozzá a feladattervhez. Mindhárman az általánosságok túlburjánzását kifogásolták. Javasolták, hogy konkrétabb, megyeibb részletek is kerüljenek bele a dokumentumba. Merlák Ervin, a SKÜ szb- titkára például a beruházások, a műszaki értelmiségiek és a gazdaságtalanul termelő egységek helyzetének tüzetesebb figyelemmel kísérését, az ezekkel kapcsolatos lehetőségek kihasználását ajánlotta a testületnek. Az elnökség válaszában azzal indokolta a feladatterv általános jellegét, hogy a gazdasági körülmények változásaira számítván csak a mindenképp elvégzendő teendőket vette lajstromba. Végül a néhány helyen kiegészített dokumentumot három tartózkodással megszavazta a testület. Délután Virizlay Gyula tartott előadást a mozgalmi nevelő munka időszerű kérdéseiről megyénkbeli szakszervezeti aktíváknak. Megítélése szerint a jövőben egyre fontosabb lesz a személyre szabott feladat és értékelés. A munkaverseny egyes zökkenői abból származnak naojainkban. hogy sem a teendőket, sem az eredményeket nem tudják néhol egyénekhez kapcsolni. A kitüntetéseket sem szabad egyenlősdi szellemben: „névsor szerint” osztani. Az ilyen' módszer azokat súlyta- ná, akik az átlag fölött teljesítenek. A nyíltsággal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a döntések előtt fontos tájékoztatni a kollektívákat, nem utólag, magyarázkodván a tényezőkről. Az eddiginél jobban kell támaszkodni a közösségek nevelő erejére — állította Virizlay Gyula. A bizalmi munka, amely „a tagdíjbeszedés helyett a szakszervezeti tevékenység alapjává vált”, még nem érte el mindenütt a kellő rangot. Főként az szb-titkárok gondja legyen, hogy a, bizalmi rendelkezik-e tekintéllyel, becsülik-e az egységeknél. A szakszervezeti bizottságoknak részletkérdésekben akció- és véleményszabadsága van — figyelmeztetett a SZOT- titkár —, és az országos tanács igényli az önálló állás- foglalásokat, kezdeményezéseket. Végül a formalizmusról beszélt. Szakítani kell azzal a szemlélettel — emelte ki —, hogy az legyen mérvadó: hányán vettek részt a taggyűlésen, és ha öttel többen, mint előzőleg — vastaps! Ne önmagukért legyenek értekezletek: az a fontos, hogy a tényleges eredményeket hozó ügyek tisztázódjanak. gyár—Szovjet Barátság Parkban folytatódott a szovjet űrhajósvendégek programja. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített parkban Leo- nyid Popov, Valerij Ljumin űrhajósok és Vlagyimir Sata* lov altábornagy, a szovjet légierő főparancsnokának űrhajózási helyettese tölgyfát ültetett el. A parkba érkező szovjet vendégeket piros nyakkendős úttörők köszöntötték virágcsokorral. Ezt követően a szovjet kozmonauták üdvözlő sorokat írtak be az ÉVIG Gagarin brigádjának naplójába és a Lőwy Sándor Űttörőház vendégkönyvébe. A faültetés után a szovjet űrhajósküldöttség tagjait körülvették azoknak a kőbányai üzemeknek, intézményeknek a dolgozói, akik társadalmi munkában részt vettek a 11 holdas pihenőkert létrehozásában. Különösen sokan sereglettek Valerij Rjumin, az űrben tartózkodás abszolút világrekordere köré, hogy autogrammal ellátott fényképet kérjenek tőle és kezet szoríthassanak vele. Az űrhajósküldöttség a későbbiekben ellátogatott az egyik katonai parancsnokságra, ahol barátsági gyűlésen vettek részt. A nap befejezéseként fogadást adtak tiszteletükre a Szovjetunió budapesti nagykövetségén.
