Nógrád. 1981. június (37. évfolyam. 127-151. szám)
1981-06-03 / 128. szám
Egymás rovására nyaralunk? ó ideje tart, időnként elcsendesül vagy éppen ellapo- J sodik, majd újra felélénkül — mint az utóbbi hetekben is — a szociálpolitika körüli szakmai vita. Nem kevesebbről van szó, mint az alapelvekről. Másképpen fogalmazva: vajon szociális jellegű-e az a szociálpolitika, amit évtizedek óta annak hiszünk és vallunk? Az egyik munkahelyen teniszpályák, úszómedence, kozmetikai szalon, mosoda vagy — a „fajsúlyosabb” szolgák tatások közül — hegyi és vízparti üdülők, halász- és vadásztanyák, egy kisváros számára is irigylésre méltó lakás- építkezések A másikon jobb esetben is csupán néhány bérelt szoba vagy sebtében felállított faház nyaraló gyanánt; néhány rozzant zuhany, vagy tucatnyi bádoglavór egy félreeső sufniban, öltöző- és fürdőként. Ilyen szélsőségek jellemzik a munkahelyek szociális szolgáltatásait. A luxus és szegénység közötti középúttal persze gyakrabban találkozni, de ellentmondások és aránytalanságok szinte mindenütt felfedezhetők. Már az sem biztos, hogy az átlagosnál magasabb színvonalú szociális szolgáltatást nyújtó vállalatok az anyagilag tehetősebbek, a szerényebbek viszont minden' esetben a szegényebbek közé sorolhatók ... Valószínűleg igaz, hogy egy vállalatnak könnyebb és talán , „hasznosabb” is „béren kívüli juttatásban” részesítenie a dolgozók meghatározott körét, mint bérük emelésére törekedni. Többek között ezért sem biztos, hogy általában azok a vállalatok nyújtanak átlagon felüli szociális ellátást, ahol ezt a dolgozók érdekei megkívánják, vagy ahol a vállalat eredményei ezt lehetővé is teszik. E feltételezés megalapozottságára utal, hogy — minden idevágó felmérés, vizsgálat és kutatás szerint —, évek óta gyorsabb ütemben növekszik az egy főre jutó vállalati szociális ellátás értéke, mint a munkások és az alkalmazottak havi átlagkeresete, illetve jövedelme. A munkások számára persze tökéletesen mindegy, hogy « vállalat szociális tevékenysége mögött valójában milyen szándék húzódik meg. Az elosztás aránytalanságait azonban észreveszik és szóvá teszik Mindhiába: a munkahely nem tehet mást, mint hogy válogat, differenciál. Érdem szerint osztja el a szociális támogatást. A dolgozók egy részének ad, másoktól megtagad Attól függően, hogy kiket tart fontosabb, hasznosabb munkatársaknak. Logikus és érthető magatartás. Egyelten szépséghibával: a differenciáltan szétosztott szociális támogatás anyagi alapjait a vállalat valamennyi munkása és alkalmazottja teremti elő, akik feltehetően jól tudják, hogy a végzett munka és a szociális szemDontok szerinti elosztás között alapvető különbség van. Elméletben. A szociális ellátás, a támogatások és a kedvezmények különböző formái ugyanis ma már egyértelműen bérkiegészítő szerepet töltenek be, s ez jelentős munkahelyi konfliktusokhoz vezethet. S e feszültségek egy sokkal mélyebben gyökerező probléma megoldatlanságára utalnak. Nevezetesen arra, hogy a szociálpolitika konkrét irányát megszabó kedvezményes kritériumokkal sokai takarékosabban kellene bánni. Illetve: előre tisztában kellene lenni e preferenciák alkalmazásának származékos következményeivel és mellékhatásaival. Például: ha egy munkahelyen úgy döntenek, hogy a kedvezményes üdülés a legrosz- szabb anyagi helyzetben levők számára nyújtandó szociális támogatás, akkor tudnunk kell azt, hogy ezzel a döntéssel a jobb fizetésűek, a munkahely szempontjából fontos vagy éppen kiemelkedő munkát végzők jövedelmét megrövidítik, s fel kell készülni arra is, hogy egyesek közülük netán elégedetlenkedni fognak. V agyis: nem ártana kimondani — még mindig az előbbi példánál maradva —, hogy a kedvezményes üdültetés elsősorban anyagi támogatás azoknak, akik — például családi helyzetük miatt — másképpen nem üdülhetnek Nem feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a munkahelyi beosztást, az átlagosnál magasabb szakértelmet minden lehetséges formában és minden lehetséges kedvezménynyel díjazzák, honorálják. A beosztás, a szakértelem ekvivalense — lenne! — a magasabb bér. S ebből az is következnék, hogy a szociálpolitikának egészen más kritériumokat kell — kellene! — alkalmaznia. Olyanokat, amelyek a legjobban rászorulók gondjait enyhítenék. Éppen azért, hogy ne ott segítsenek, ahol más módon is kielégíthetők bizonyos szükségletek, hanem ott, ahol a szociális támogatásra valóban szükség lenne. V. Cs. Gazdasági kapcsolatok A Bolgár Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági. kereskedelmi és tudományos-technikai együttműködés kérdéseit az e célra életre hívott Vegyes bizottág egyezteti, és a két szomszédország közötti egyezmények egész sora bizonyítja a megvalósítás feltételeit. A tapasztalatok dinamikus fejlődésről tanúskodnak. Különösen élénkek az ipari kapcsolatok. Széles skálájú a A törvényesség további erősítése nemcsak ügyészi feladat Dr. Csonka Tibor megyei főügyész nyilatkozata termelési együttműködés a két ország gépgyárai, vegyészeti kombinátjai és kohászati üzemei között. A jövőben kiterjesztik a mindkét fél számára igen hasznos gyártási kapcsolatokat az elektromos targoncákra, a tehervagonokra, az elektroakusztikai berendezésekre is. Bolgár gyárak eredményesen működnek együtt a nisi „Electronska industrija” üzemeivel a legmodernebb háztartási gépek, készülékek I előállításában. A párt , XII. kongresszusának határozata annak megállapítása mellett, hogy hazánkban a törvényesség szilárd, követelményként állította a bűnüldöző és igazságügyi szervek számára a jogalkalmazás egységesebbé tételét, a társadalomellenes magatartás visz- szaszorítását, a bűncselekmények megelőzését, leleplezését, a közvagyon gondosabb kezelését, valamint a társadalmi és személyi tulajdon fokozottabb védelmét. A párt határozatát hogyan hajtották végre a megyében, erről nyilatkozott dr. Csonka Tibor megyei főügyész. — A kongresszusnak ezek a megállapításai arra késztettek bennünket, hogy — csakúgy, mint az ország valamennyi ügyészsége — mi is meghatározzuk azokat a konkrét feladatokat, amelyek a kongresszus határozatából az egyes ügyészi szakágakra hárulnak. Mindezt pedig oly’ módon tettük, hogy* szem előtt tartottuk a megyei pártértekezletnek, valamint a párt megyei végrehajtó bizottságának a törvényesség további erősítésére irányuló állásfoglalásait is. Ezek előrebocsátása után szeretnék néhány olyan kérdéssel foglalkozni, amelyeknek — jelentőségüknél fogva — megkülönböztetett figyelmet szenteltünk az elmúlt évben végzett ügyészi tevékenységünk során. Mindenekelőtt arról kívánok szólni, hogy 1980-ban is nagy erőfeszítéseket tettünk a nyomozás törvényessége feletti ügyészi felügyelet hatékonyságának fokozása érdekében. Mégpedig azért, mert továbbra is elsősorban erre a felügyeleti ágra hárul a büntető jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek következetes érvényesítése. Már csak azért is, írjejrt . a. rjyomozás alapozhatja' meg a kellő súlyú felelősségrevonás lehetőségét. E jogpolitikai irányelvek között kiemelkedő jelentősége van egyrészt annak, amely szerint törvényes alap hiányában senki ellen sem indítható büntető eljárás, másrészt pedig annak, amely előírja valamennyi bűncselekmény felderítését és a tettesek — személyre való tekintet nélküli — felelősségrevo- nását. E két elv egységének és egyensúlyának biztosítása érdekében az ügyészi nyomozásfelügyelet az elmúlt évben vizsgálat tárgyává tette a bűn- cselekmény hiányában történt nyomozásmegszüntetéseket, és elemezte azokat a bűnügyeket is, amelyekben nem járt eredménnyel a tettes kilétének a felderítése. — Milyen tanulságokkal jártak ezek a vizsgálatok? — Egyebek között azzal, hogy néhány esetben kellő alap nélkül, a szükséges megfontolás és körültekintés hiányában került sor a nyomozás elrendelésére. Nem egy példa akadt arra is, hogy alaptalan feljelentés nyomán lendült mozgásba a büntető eljárás mechanizmusa. Sajnálatos, hogy utóbbiak közül nem egy különböző hatóságoktól, állami, gazdasági szervektől származott. A vizsgálat nyomán — az érintett bűnüldöző és igazságügyi szervek bevonásával — széles körű intézkedéseket dolgoztunk ki az alaptalan büntető eljárások kiküszöbölésére, valamint azért, hogy a büntető eljárás alól egyetlen elkövető se bújhasson ki. Ezek az intézkedések megítélésem szerint alkalmasak arra, hogy az említett területeken megteremtsük a szocialista törvényességnek és a jogpolitikai irányelveknek teljesen megfelelő állapotát. Említést érdemel, hogy az elmúlt évben is folyamatosan figyelemmel kísértük az előzetes letartóztatások, a rendőrségi őrizetbevételek gyakorlatát, az előzetes fogva- tartásban levő személyek jogainak érvényesülését. Ennek alapján meggyőződtünk arról, hogy a megyében 1980-ban sem fordu’t elő törvénytelen letartóztatás, amiként indokoltan került sor a rendőrségi őrizetbevételek elrendelésére is. Ügy gondolom, már az előzőekből is kitűnik, hogy az ügyészség egyik alapvető feladatának tekinti a bűnözés elleni küzdelem szervezését, az össztársadalmi tevékenység segítését. — Milyen szerep jutott az ügyészségnek az új Büntető Törvénykönyvben előírtak alkalmazásában? — A büntetőbírósági eljárásban közreműködő ügyészek alapvető feladata az elmúlt esztendőben sem volt más, mint az, hogy indítványaikkal elsősorban az új Btk. rendelkezéseinek a jogpolitikai elvekkel összhangban történő érvényesülését segítsék. Ennek jelentőségét húzza alá az a körülmény is, hogy megállapításaink szerint az új jogintézményeket az arra illetékes szervek még nem alkalmazzák. elég széles körben, illetve kellő következetességgel. Annak ellenére, hogy ezek közül több a bűn- megelőzés szolgálatába is állítható. Az elmúlt évben azt is vizsgáltuk, hogy az ügyészi fellebbezések megfelelően szolgálják-e a törvényes bírósági határozatok meghozatalát. Ezzel összefüggésben arra a megállapításra jutottunk, hogy a bírói gyakorlat kellőképpen szigorú az erőszakos bűncselekmények, köztük az élet elleni bűntettek elkövetőivel szemben. Itt kívánom megjegyezni, hogy a szigorú büntetéskiszabási gyakorlatot feltétlenül szükségesnek is tartom, tekintettel arra, hogy amíg a megye össz- bűnözése az előző évhez viszonyítva csökkent, addig ezen belül az élet elleni bűncselekmények 6záma jelentősen emelkedett. Ezekről az ügyekről a saj- lelosségrevonást, ami azt műtő is rendszeresen hírt adott, tatja, hogy az indokolt esetek- így a megye lakossága is fi- ben, a vétkes személyek fegyelemmel kísérhette azok lelősségrevonása sem maradt kimenetelét. Ügy gondolom, él. hogy a közvélemény egyetér- Külön is szólni kell a ki- tésével találkozott az élet- sajátítási ügyekben eljáró fogytig tartó szabadságvesz- államigazgatási hatóságok tés kiszabása azzal a Bangó munkájáról. Tevékenységük Mihállyal szemben, áld tár- színvonala a korábbi évekhez sával, Baranyi Jánossal együtt - képest javult, jobban érvé- különös kegyetlenséggel meg- nyesült ezekben az eljárásokon pásztói lakásán egy véd- ban a reális kártalanítás kötélén asszonyt. vetelménye, s ezáltal teljeDe indokolja a szigorú bűn- sebb lett az egyéni és társa- tetéskiszabási gyakorlatot az dalmi érdek összhangja is. a körülmény is, hogy az élet elleni bűncselekmények elkö- — Hol tart a megye a sza- vetési magatartásai között bálysértési eljárásokban? egyre gyakoribb az átlagot megaladó brutalitás, a rend- — Már az előbbiekben is kívüli embertelenség. Ezek sző esett a szabálysértési el- a jelenségek voltak íelleihe- járások törvényességéről. E tők például Bacsa Gyula cse- körbein az állampolgárok sze- lekménvében, aki az elmúlt mélyes szabadságát korláto- év tavaszán előre kitervelt zó hatósági intézkedések tör- módon ölte meg a tőle elvál- vényességének rendszeres ni szándékozó feleségét. Az ellenőrzésén túl fontos felerőszakos bűncselekmények adatunkként kezeltük az új elkövetése miatt már több íz- Büntető ben büntetve volt és — a je- összefüggésben lek szerint — a társadalomba szabálysértési beilleszkedni nem tudó BaTörvénykönywei megváltozott rendelkezések értelmezésének, tör- csa Gyulával szemben a me- vényes alkalmazásának elő- gyed bíróság — még nem jog- mozdítását. helyes erősen — a legsúlyosabb büntetés,. a halálbüntetés kiszabását tartotta indokoltnak. — Mi a tapasztalat az általános törvényességi felügyelet — Megyénkben számos bűncselekmény mögött ott van az alkohol. Mi erről a véleménye? — Az elmúlt évi tevékenyés a polgárjogi munka végzé- ségünkben tág teret kapott az sénél? alkoholizmus visszaszorítása . ., ... . érdekében történő ügyészi- Az általános törvényes- fellépés. Az egészségügyi ha- segi felügyeleti es polgári 30- tóságoknál folytatott vizsgá- gi munkánk tapasztalataiból lata;ink során _ a törvényessegi garanciák ervenyesüle- sének ellenőrzése mellett Rendezett utcák, virágos kertek, tiszta házak jellemzőek Egybázasdengelegre.- kj mindenekelőtt az érdemel említést, hogy megyénkben a ____ _ ^ _ fe lügyeletet és irányítást el- elemeztük azt is, hogy mi- iato szervek torvenyessegeert Iyen okok hátrá!tatják az aI. Ya'° felelc|sssege ! koholisták gyógykezelésére évben tovább erősödött. Ezt jrányulő eljárások hatékony- nn is elősegítettük azzal sagat. A korábbi «veknek hogy .12 -felügyeleti szervet megfelelő aktivitással moz- kertunk fel kulonbozo vizs- dítottuk elő az alkoholisták gálát tartasara, s ezek avizs- kötelező intézeti — úgyneve- galatok 57 alárendelt egyse- zett „nagyfai” gyógykezeléséget enntettek, Megitelesem nek eirendelését szerint továbbra is követel- Megállapításaink szerint ^OSYi aJ: mányitást, el- egészségügyi hatóságaink te- ienorzést ellátó szervek 30b- vékenységében még nem ha- ban hasznosítsak saját es az tályosu'ltak maradéktalanul ügyészi ellenőrzési tapaszta- az egészségügyi miniszter állataikat. Minden esetben in- U1 1979-ben kiadott szakmai ezkedjenek a feltart hibák irányelvek. Jórészt ennek kikuszobolese érdekében es tudható be a kőtelező inté- kovetkezetesen kérjék számon zefj gyógykezeléssel összefüggik végrehajtását. . gő javaslataik országos átla. aJtalanos törvényességi g0t el nem érő alacsony szá- feiiigyeieti munkánkban az ma. Míg az elmúlt évben az elmúlt evben is megkulonboz- országban 514 ilyen javaslatéiért szerepe volt az ügye- tot tettek a2 egészségügyi szí vizsgalatoknak és utó- szervek, s ebből 370 esetben vizsgalatoknak. Több mint 140 indítványtételre is sor került, vizsgalatot, . utóvizsgálatot addig ebből megyénkre mindtartottuk a különböző állami össze 20 javaslat esett. Ezek hivataloknál, gazdálkodó szer- közül is csak 13 ügyben veit Ve<k-V<L’ munkaügyi es tagsági 0]y’ mértékben felderítve a vitákban eljáró döntobizott- tényállás, hogy annak alap- 6agoknál. Többek kozott meg- jan a gyógykezelés elrende- vizsgaltuk a rendőrhatósági lésére indítványt tehettünk kenyszerintezkedesek törve- a járásbíróságokhoz. E téren nyesseget; _ kisajátítási tehát a valódi eredmények elugyekben eljáró aUarrngazga- éréséhez tovább kell javíta- tási szervek ügyintézési gya- ni a különféle állami és tár- korlatat; az alkoholisták kö- sadalmi szervek, közösségek ^e^zo ^gyógykezelésével ősz- kezdeményező készségét az szefuggo hatósági eljárások eljárások előkészítését, torvenyesseget; a módosított szabálysértést jogszabályok _ Hogyan summázná me. hatalyosulasat; a társadalmi gyénk feladatát a törvényestulajdont ért károk megtéri- Sgg további szilárdításáért? tose erdekeben a vállalatok munkabérből történő levoná- —• Lényegében ennyiben si gyakorlatát; a gazdálkodó összegezhető megyénk törvé- szervek belső normatív ren- nyességének elmúlt évi hely- delkezéseinek törvényességét; zete. Befejezésül azt kívánom a fegyelmi felelősségrevonás! hangsúlyozni, hogy a törvé- gyakorlatot és még sorolhat- nyesség további erősítése nám a példákat. Vizsgálata- nemcsak ügyészi feladat, ha- ink, j utóvizsgálataink alap- nem ezen a téren minden ján egyébként 146 ügyészi in- szervnek, valamennyi áilam- tézkedést, tettünk és ezek kö- polgárnak egyaránt tevékeny- zött 16 esetben kellett a tör- kednie kell. A pártkongresz- vériysértés súlya folytán óvást szus hatáfozatában foglalt • benyújtanunk. célkitűzéseket is csak akkor Tapasztalataink szerint az valósíthatjuk meg eredmé- államigazgatási hatóságok nyesen, ha megyénkben matevékenységének törvényessé- radéktalanul érvényesül a ge tovább erősödött. Ez vj- törvényességért való felelős- szont korántsem jelenti, hogy ség alkotmányban is rögzí- a hatósági munkában már tett koncepciója, ha az álla- nincsenek gondok, jogsza- mi, társadalmi szervek jl sabálysértések. Előfordulási ját területükön arár^uk és súlyuk viszont ér- lanul betartják zékelhetően csökkent. maradék tatörvényeinket. A megye ügyészi szervei, Természetesen az általános felhasználva ehhez, a rendel törvényességi felügyeleti kezésre álló eszközöket, a munkában a jogsértések meg- jövőben is következetesen en- állapításán túl az okok és fe- nek a koncepciónak az érvé- lelősök feltárására is töreked- nyesülését szorgalmazzák —, tünk. Az elmúlt évben több fejezte be nyilatkozatát dr! esetben kezdeményeztünk Csonka Tibor megyei főügyész, büntető, vagy kártérítési fe- Somogyvári László NÓGRÁD — 1981. június 3., szerda
