Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

Hatvanéves Csehszlovákia Kommunista Pártja Harcokkal és győzelmekkel ' töltött hatvan év Az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának távirata Irta: dr. Vladimir Pirosik, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Közép-szlovákiai kerületi Pártbizottság Szlovák Kommunista Párt Közép-szlovákiai kerületi Bizottsága vezető titkárának DR. VLAGYIMIR PIROSIK elvtársnak Besztercebánya Csehszlovákia Kedves Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja megala­kulásának 60. évfordulója alkalmából me­gyénk párttagsága, lakossága nevében szívből köszöntjük testvérkerületünk kommunistáit, valamennyi dolgozóját. Pártjuk megalakulása kiemelkedő esemé­nye Csehszlovákia népei, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom történetének. A CSKP megalakulása óta harcolt országuk felszabadításáért és függetlenségének kivívá­sáért. Szilárd elhatározással küzdött a szocia­lista társadalom győzelméért. A dolgozó tö­megek érdekeit szem előtt tartva minden idő­ben képes volt a lenini normák alkalmazásá­ra, érvényesítésére, a társadalmi viszonyok továbbfejlesztésére. Az internacionalizmus el­vei alapján következetesen végzi tevékenysé­gét az emberi haladásért, a békéért. A jeles történelmi évfordulóra emlékezve őszintén Örülünk azoknak a kimagasló ered­ményeknek, amelyeket a párt vezetésével ér­tek el. Kívánunk Önöknek további nagyszerű sikereket a CSKP XVI. kongresszusa által megjelölt feladatok végrehajtásában: a fej­lett szocialista társadalom építésében, a Szov­jetunió, a testvéri országok kommunista párt­jaival való szoros együttműködésben. Éljen és virágozzék Csehszlovákia Kommu­nista Pártja és a Magyar Szocialista Mun­káspárt, népeink, valamint a Közép-szlová­kiai kerület és Nógrád megye kommunistái­nak, dolgozóinak testvéri barátsága, elvtársi együttműködése. Elvtársi üdvözlettel GÉCZI JANOS, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára A lubochnai Kollár-ház, ahol 1921. január 16-án 149 küldött gyűlt össze a Szlovák Szoci áldemokrata Párt balodalának kongresszusára. Fotó: Jozef Janovec H atvan évvel ezelőtt, ezekben a napokban alapították a Cseh­szlovák Kommunista Pártot — a munkásosztály, az elnyo­mott cseh szlovák és a töb­bi Csehszlovákiában élő nemzetiségek forradalmi él­csapatát. A pártnak az volt a legfőbb feladta, hogy ve­zesse a proletariátust tör­ténelmi küldetése teljesíté­sében, megszüntessék az ember által való kizsákmá­nyolását és felépítse a szo­cialista társadalmat. A párt a munkásosztály leghala­dóbb erői, a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom győzelméből levont tapasz­talatokra, tanulságokra ala­pozott. A Csehszlovák Kommunista Párt alakuló kongresszusa — amelyet 1921. május 14—16-án tar­tottak — egyhangúlag el­fogadta a huszonegy fel­tételt, tagja lett a Kommu­nista Internacionálénak és a pártot Csehszlovák Kom­munista Pártnak nevezte. A párt alapításához sok segítséget nyújtott a szociál­demokrata párt marxista bal­oldalának kongresszusa, amelyet Lubochnán tartot­tak. A munkásosztály moz­galmának, harcának törté­netében először találkoztak a szlovák, magyar, német és ukrán proletariátus képvise­lői, hogy a csehországi for­radalmi munkásokkal csat­lakozzanak a Nagy Október eszméihez, a leninizmus forradalmi útjához. A párt megalapításával az állam átalakulásáért ví­vott küzdelem magasabb szinten folytatódott. Az osz­tályharc megkövetelte, hogy leküzdje a szociáldemokrata örökséget, a lenini alapel­veknek megfelelően szer­vezze a párt felépítését, te­vékenységét. Ez hosszan tar­tó, nagy politikai, szervező- munkát igényelt. A straté­giai és taktikai célok mel­lett feltételezte a szerve­zetek kialakítását, a párt mindennapi munkájának megváltozását, a munkás- osztály céljainak következe­tes érvényesítését. A párt akcióképessége megkövetel­te marxista—leninista jel­legének erősítését. Ezen az Emlékezik a pártalapító Liptovsky SnTk lemnicky utca kilences számú házából reggelenként fürge mozgású öregember lép ki. A kapu előtt körbenéz, aztán rendszerint jobbra fordulva egyformára mért lépésekkel el­indul a főutcán. Évek óta szinte minden reg­gel így kezdődik a nyugdíjas Michal Drobán napja. — Naponta legalább tíz ki­lométert kell gyalogolnom az egészségem érdekében — ma­gyarázza, amikor kísérőjének szegődöm az utcán. — Ezt pa­rancsolta az orvos a legutóbbi műtét után. Trombózisom volt. Életfeltételemmé vált a rend­szeres mozgás. Háromszor kerüljük meg a Felszabadítók terét. Közben sűrűn köszöngetnek a szembe­jövők. Michal Drobánt, Cseh­szlovákia Kommunista Pártjá­nak alapító tagját és kiemel­kedően érdemes harcosát úgy­szólván mindenki ismeri a városban. — Itt születtem és kisebb- nasvobb megszakításokkal itt is élek nyolcvan éve — mond­ja ’.Tmárinasnak adta az apja Ján Polka szíjgyártóiparos egyik műhelyébe. Tizenhat­évesen szerezte meg a segéd­levelet. A helyi munkásság már 1890-ben megünnepelte május elsejét. A századfordu­lót követő első években szo- cir1 lomokrata szakszervezeti egyesületek alakultak, 1905-ben hatalmas tömegtüntetésre ke­rült sor, amelyen az általános választójogot követelték és az oroszországj forradalmat él­tették a munkások. Egy évvel később pedig 600 bőripari dol­gozó lépett sztrájkba az em­bertelen élet- és munkafelté­telek miatt. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmét kö­vetően nagy hatást gyakorolt a liptói munkásokra. Fokozó­dott a szociáldemokrata párt jobboldali vezetésével szembe­ni elégedetlenség. Liptovsky Mikuláson rövidesen a szer­vezett munkásság 90 százaléka a marxista baloldal képviselő­jének vallotta magát. Michal Drobánt akkorra az ifjúmun­kások legagilisabb vezetőjé­nek ismerték. Egyik szervezője volt az emlékezetes 1918. má­jus 1-i tömegfelvonulásnak is, amikör több mint 20 000-en tüntettek a város főterén a nemzeti önrendelkezésért, a háború ellen és a nyolcórás munkanap bevezetéséért. — 1921 januárjában a szlo­vákiai és kárpát-ukrajnai marxista baloldal lubochnai kongresszusának legfiatalabb küldötte voltam. A Kommu­nista Internacionáléhoz való csatlakozás ismert feltételeinek megszavazása újabb remény­kedést váltott ki a liptói mun­kásság körében. Négy hónap múlva a CSKP prágai alakuló kongresszusának hírére egymás után szerveződtek a kommu­nista párt liptói városi és köz­ségi alapszervezetei. Liptovsky Mikuláson, Ruzomberokban, Rybárpolen, Maluzinában és többek között Dúbraván már a kezdettől fogva rendkívül aktív poiltikai és kulturális te­vékenységet fejtettünk ki. Liptovsky Mikuláson 1921- ben több mint 900-ra növeke­dett a párttagok száma. Min­denekelőtt a bőripari mun­kások jelentkeztek a szerve­zetbe. — A város kommunistái 1921—1938. között összesen 53 alkalommal mozgósították tö­megtüntetésre a munkanélkü­lieket. Három éhségmenetet is szerveztek. A pártszervezetek kezdeményezésére 1922-ben, 1925-ben, 1933-ban és 1934-ben, 1937-ben és 1940-ben általá­nos sztrájkba lépett a liptói munkásság. — Két évvel a kommunista párt helyi szervezetének meg­alakulása után politikai tevé­kenységemért én is az utcára kerültem. Sokáig csak alkalmi munkákból tengődtem. Közben néplázítás vádjával a helyi járásbíróság, majd a Ruzom- beroki kerületi Bíróság elé ál­lították a csendőrök. Elvtár­saim befolyásos ügyvédet sze­reztek a védelmem érdekében. Csak ennek köszönhetem, hogy feltételesen ítéltek el kétévi börtönre. A korábbi munkahe­lyemre azonban már sohasem kerülhettem vissza. Többször kellett új szakmát tanulnom. Előbb egy vendéglőbe vettek fel edénymosogatónak, rövid ideig felszolgálónak is alkal­maztak. aztán segédkőműves-' ként különböző építkezéseken dolgoztam. Liptovsky Mikuláson közben egyre erősödött a párt befolyá­sa. A városházán éveken át kilenc képviselőjük volt a kommunistáknak. Közülük ket­ten, Martin Chrapciak és Mi­chal Drobán, mint városi ta­nácstagok is védték a prole­tárok érdekeit. Michal Drobán aktívan be­kapcsolódott a párt későbbi il­legális fasisztaellenes tevé­kenységébe is. A felszabadulás után a járási nemzeti bizottság elnökének, majd nemzetgyű­lési képviselőnek választották meg. Az ötvenes években az SZLKP Zsolnai kerületi Bi­zottságán teljesített újabb fel­adatokat. Onnan ment nyugdíj­ba 1958-ban. A pártmunkában évizedeken át tanúsított példa- mutatásáért, mindenkori ál­dozatkészségéért 1971-ben a Munka Érdemrenddel, ez év ja­nuárjában pedig nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Győzelmes Február Érdem­renddel tüntették ki. — Jóleső érzéssel, elégedett­séggel látom, hogy nem har­coltunk hiába — mondja, ami­kor délután újabb sétára indu­lunk a városban. L|_ járásunkban 28 000 ' ~ ipari munkásnak, a szövetkezeti földművesek ezrei­nek, 57 ezer egyéb dolgozónak és családjuknak biztosítja a gondtalan megélhetés, a bol­dog jelen és jövő minden fel­tételét pártpplitikánk követke­zetes megvalósítása. Senki sem kételkedik abban, hogy örökre száműztük a nyomort és a munkanélküliséget. L. K. vexető titkára úton fontos mérföldkő volt 1929-ben a párt V. kong­resszusa. Megkezdődött az opportunizmus és revizioniz- mus elleni következetes harc, s befejeződött a párt kialakítása. A párt élére Klement Gottwald került, akinek vezetésével pártunk hősi harcot folytatott a bur­zsoázia megdöntéséért, a szocialista forradalom győ­zelméért huszonöt éven át. A harmincas években a kommunista párt az egyet­len párt volt, amely a tö­megek harcát vezette a fa­sizmus ellen a köztársaság védelmében. Tekintélye a nép között napról napra növekedett. A világos, ért­hető céljai, a kommunis­ták becsületes helytállása, hősiessége a szlovák népet is a szabadságért és füg­getlenségért vívott harcra mozgósították. A párt ve­zetésével a nemzeti és de­mokratikus forradalom át­nőtt szocialista forradalom­má, megnyílt hazánkban a szocializmus felépítésének útja. Következetes harcával bebizonyította, hogy a mun­káspárt vezető szerepe, Le­nin tanítása a legfőbb fegy­ver a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc­ban. 948 februárjában a munkásosztály, a dol­gozó nép, a párt ve­zetésével szétzúzta az ellen- forradalmi kísérletet. A kommunista párt, a mun­kásosztály előtt új feladat állt, a társadalom forradal­mi átalakítása. Pártunk IX. kongresszusa 1949-ben meg­határozta a szocializmus fel­építésének fő irányvonalát. Ma már megállapíthatjuk, hogy ez az irányvonal he­lyes volt, a népi hatalom megteremtéséhez, a szocia­lizmushoz vezetett. A párt harca, tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a leninizmus ma is élő tanítás. A szocializmus építését eredmények, de gondok is kísérték. A párt követke­zetes harcot vívott a revi- zionizmus és jobboldali, opportunizmus különböző, megnyilvánulásai ellen. Az ellenforradalom leverése 1968—69-ben, a kritikus, helyzetben is bebizonyítot­ta, hogy népünk hűséges a szocialista eszmékhez. tá­mogatja a pártunk politi­káját. Az elmúlt tíz eszten­dő eredményei is azt erősí­tik, hogy a leninizmus, ame­lyet pártunk, Központi Bi­zottságunk Gustáv Husák vezetésével követ, helyes. A párt XIV. kongresszusa méltán állapította meg, hogy pártunk eszmeileg, po­litikailag és szervezetileg egységes és akcióképes, a szocialista társadalom ve­zető ereje, a nemzetközi kommunista mozgalom­nak szilárd tagja. Tovább haladunk a fejlett szocialis­ta társadalom építésére el­fogadott komplex program megvalósításában- E munka során a csehszlovák nép je­lentős eredményeket ért el. Csehszlovákia a világ fejlett országaihoz tartozik, s a Szovjetunióval, a baráti or­szágokkal a szocialista tá­bor biztos pillére. Most, amikor a Csehszlo­vák Kommunista Párt ala­kulásának 60. évfordulójára emlékezünk, joggal mond­hatjuk, hogy létrejötte né­pünk életének legjeLentő- sebb eseményei közé tarto­zik. Népünk a párt vezeté­sével nagy történelmi sike­reket ért el. Az út, amelyet pártunk a hatvan év alatt megtett a hősi harcok, szen­vedések, kemény próbák, forradalmi cselekvések és győzelmek útja. Eljön majd az az idő, amikor az embe­rek már nem tudják elkép­zelni mit is jelentett a ki­zsákmányolás, az emberek megalázása. Ám a dicső tet­tek, amelyeket a kommu­nizmus úttörői cselekedtek mindezért a nemzedékek emlékezetében maradnak. Soha nem felejtjük el azo­kat, akik ott voltak a párt megalapításánál, akik a pártot vezették a nehéz har­cokban. Közülük sokan ma is itt élnek a közép-szlová­kiai kerületben. Azok az eredmények, amelyeket a szocializmus építésében elértünk, jó ala­pot teremtenek ahhoz, hogy az 1980-as években a fejlett szocialista társadalom épí­tésének legjelentősebb sza­kaszához láthassunk. Ah­hoz, hogy feladatainkat meg­valósítsuk, pártunk alapí­tóitól veszünk példát. Tő­lük tanuljuk a forradalmi lelkesedést, az áldozatválla­lást, hogy kitűzött céljain­kat elérjük- Tetteik becsü­letes munkára köteleznek bennünket, arra, hogy tán- toríthatatlanul járunk azon az úton, amelyet a párt hat­van évvel ezelőtt mutatott. M i, a közép-szlovákiai kerület kommunis­tái, dolgozói büsz­kék vagyunk arra, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt története szorosan ösz- szekapcsolódik a közép­szlovákiai munkás- és kom­munista mozgalommal. A lubochnai kongresszus volt a kezdet s folytatódott a szlovák nemzeti felkelés­sel és tart ez most, a XVI. kongresszus határozatainak megvalósításáért folytatott munkánkban is. Azzal a tudattal cselekszünk, hogy pártunk minden győzelmünk záloga és döntő tényezője, társadalmunk szocialista át­alakításának. Az elmúlt 60 esztendő, történelmi tapasz­talatai arra tanítanak ben­nünket, hogy a kommunista pártban van a legfőbb biz­tosítékunk: jövőnk bol­dogabb és szebb lesz. Lendületesen fefffd 3 népgazdaság Csehszlovákia népgazdaságá­nak fejlődési üteme mind a hetvenes évek első felében, mind az utóbbi négy esztendő­ben teljes mértékben állja az összehasonlítást a világviszony­latban végbement gazdasági fejlődéssel. Az 1976—78-as időszakban az ország nemzeti jövedelme évente átlagosan 4,2 százalékkal növekedett. Az ország az utóbbi tíz év alatt 1 billió 338 milliárd ko­ronát költött a népgazdaság fejlesztésére. Ma az állóalapok értéke több mint 2,5 billió ko­rona. A népgazdaság dinami­kus fejlődését igazolja, hogy az utóbbi tíz év alatt a nemzeti jövedelem 62 százalékkal, az ipari termelés 80 százalékkal, a mezőgazdaság termelése 19 százalékkal növekedett. A tudomány és technika fej­lesztésére 1970-ben 10 milliárd koronát fordítottak, az idén már 19 milliárdot költenek rá. Megváltozott a foglalkozta­tottsági struktúra is. Csökkent a mezőgazdasági dolgozók szá­ma, növekedett az iparban fog­lalkoztatottaké. Jelentős mér­tékben emelkedett az építő­iparban és a szolgáltatásban dolgozóké, A közép- és felső­fokú végzettséggel rendelkezők részaránya 21,6-ról 26 százalék­ra emelkedett. A hetvenes években jelentős eredményeket értek el a Szlo­vák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlesztésében is. Ez hozzájárult az ország egysé­ges népgazdasági rendszerének megerősítéséhez. A hetvenes években nagy mértékben növekedett az élet- színvonal is. A lakosság sze­mélyi fogyasztása csaknem 40 százalékkal, a társadalmi fo­gyasztás pedig mintegy 89 százalékkal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents