Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! BányaJámok' Balassagyarmatról MSZMP N Q. 6 fl A D M E,6 Y E I, BIZOTTSÁGA XXXVII. ÉVF., 111. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981 MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Brutyó János látogatása Salgótarjánban Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságá­nak elnöke, Salgótarján or­szággyűlési képviselője tegnap Nógrád megye székhelyére lá­togatott. A megyei pártbizott­ság székházában Géczi János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Szalai László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára, Med­ved Károly, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Tanácsa vezető titkára tájékoztatták a megye és a város társadalmi, gazdasági, politikai helyzeté­ről. az idei és a hatodik öt­éves terv végrehajtásának el­ső negyedéves tapasztalatairól, s eszmecserét folytattak a káderpolitikai munka folya­matosságáról, a párt- és szak- szervezeti élet időszerű kér­déseiről. Az öblösüveggyárban Délelőtt Brutyó János, Géczi János, Szalai László és Med­ved Károly kíséretében fel­kereste a salgótarjáni öblös- üveggyárat. A gyár életéről Kazinczi Gyula igazgató és Krätschmer Lajos, a pártbi­zottság titkára tájékoztatták a vendéget. A gyár igazgatója beszámolt, hogy jól kezdődött az esztendő, két—három száza­lékkal sikerült az első negyed • évre esedékes feladatokat túl­teljesíteni, s a továbbiakban is optimisták. — Az idén 42—43 millió fo­rinttal termelünk többet a ta­valyinál. Elsősorban a termék- szerkezet korszerűsítésével, ter­mékeink feldolgozottsági fo­kának növelésével, belső szer­vezettséggel, tartalékaink jobb kihasználásával szeretnénk célkitűzéseinket teljesíteni — mondotta Kazinczi Gyula. — Látom, az általam nagy- rabecsült Varga Gyula, nyug­díjba vonult igazgató után is jó kezekben a gyár Vezetése — jegyezte meg Brutyó János, majd a bérekről, a szociális el­látásról érdeklődött. A gyár vezetői elmondták: a cél, hogy azok részesedjenek átlagon fe­lül a juttatásokból, akik átla­gon felüli teljesítményt nyúj­tanak, minőségi munkát vé­geznek; hiszen a piacokon csak a kifogástalan minőségű áruk kelendők. — Nagyon fontos, hogy a jó szakember érezze: érdemes dolgoznia, s a jó munkát er­kölcsileg, anyagilag is megbe­csülik — mondta a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Tá­jékoztatást kapott a gyárban uralkodó jó hangulatról, amely biztosítéka az öblös üveggyáriak sikereinek, s elismeréssel szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket az öblösüveggyár! kollektíva tesz a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sáért. Az SKÜ-ben Brutyó János ellátogatott a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekbe is, ahol Ürmössy Lász­ló vezérigazgatóval, Szilágyi Dezső pártbizottsági titkárral, Merlák Ervin szakszervezeti bizottsági titkárral folytatott baráti beszélgetést. A kohásza­ti üzemek vezetői beszámoltak arról, hogy folyamatos a ter­melés, igyekeznek azoknak a követelményeknek megfelelni, amelyeket a kohászattal szem­ben támaszt a népgazdaság. Szóltak arról is, hogy a gyár dolgozói nagy politikai akti­Hosszú távú megállapodások, változatos szerződéses formák a kistermelésben A mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők kapcso­lata egyre inkább tartós jelleget ölt, az újabb megállapodá­sok jó része hosszú távú együttműködésen alapszik. Színese­dik a nagyüzemek integrálótevékenysége is például azzal, hogy a még nem gépesíthető munkákat igen változatos szer­ződési formák alapján bízzák a kistermelőkre. tJj vonása a nagyüzemek által támogatott háztáji munkának a juhtenyész­téshez nyújtott támogatás. A partnerek elmélyülő közös anya­gi érdekeltsége mindinkább a beruházás, az együttes tevé­kenység megalapozásának időszakában is érvényre jut — er­ről tanúskodik az MTI megyei szerkesztőségeinek összeállí­tása. vitást tanúsítanak a XII. párt- kongresszus határozata végre­hajtása során, s sokoldalú gon­doskodás övezi őket. Ezt pél­dázza egyebek között, hogy az elmúlt tervciklusban 226 vál­lalati dolgozó lakáshoz jutásá­ban segített az üzem, ebben a tervciklusban is húszmillió forint áll hasonló célra rendel­kezésre, az elmúlt esztendőben a tervezett öt százalékkal szemben hét százalékkal emel­ték a béreket. Brutyó János érdeklődött Antal Gyula nyugállományban levő vezérigazgató egészségi ál­lapota iránt, s kérte a gyár vezetőit, adják át személyes jókívánságait, majd az újon­nan létrejött Ipari Minisztéri­ummal kialakuló kapcsolatok­ról kérdezett. Ennek kapcsán jegyezte meg, hogy népgaz­daságunk nehezebbé váló kö­rülményei között mennyire fontos a vállalati önállóság, a talpraesett vezetés, a kezde­ményezés, az önálló gondolko­dás. — Mi jellemezte a gyárba» dolgozó munkások életét az elmúlt években? — kérdezte Brutyó János. — Büszkék az eredményekre, s javaslataikkal, ötleteikkel is segítenek gondjaink orvoslásá­ban. Növekedett szakmai, po­litikai felkészültségük, javultak élet- és munkakörülményeik, élénken politizálnak, bátran fejtik ki véleményüket — vá­laszolt Szilágyi Dezső. A Köz­ponti Ellenőrző Bizottság el­nöke tájékoztatást kapott a szakember-utánpótlás helyze­téről, amelyet a kohászati üze­mek nagyrészt saját erőből old meg felnőttképzéssel, ösztön­díjrendszerrel. A törzsgárdá­hoz tartozók mellett a fiatal műszakiak is igazolják ráter­mettségüket, hozzáértésüket. Brutyó János élénken érdeklő­dött a bejáró dolgozók helyze­téről, a gyár fejlesztési törek­véseiről, majd tapasztalatait összegezve elmondta: az új ötéves tervben sem kisebbek a kohászok feladatai, s biztosí­tékát látja annak, hogy a sal­gótarjániak képesek célkitűzé­seiket valóra váltani. Brutyó János a késő délutáni órákban visszautazott Buda­pestre. M. Sz. Gy. Gáspár Sándor az NSZK-ba utazott Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével a Német Szakszervezeti Szövet­ség (DGB) meghívására szer­dán szakszervezeti küldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol részt vesz a Ruhr-vidéki ünnepi játékok keretében megrendezésre ke­rülő magyar szakszervezeti kulturális napok megnyitó­ján. Gáspár Sándor NSZK-beli tartózkodása idején tárgya­lást folytat Heinz Oskar Vet" terrel, a DGB elnökével és a DGB más vezetőivel. Prog­ramja keretében német szak- szervezeti tisztségviselők ré­szére tájékoztató előadást tart a magyar szakszervezetek sze­repéről, helyéről, feladatairól, a politikai, gazdasági és tár­sadalmi életben, majd talál­kozik a sajtó képviselőivel. A Ruhr-vidéki ünnepi já­tékokon a magyar szakszerve­zeti kulturális küldöttség részt vesz Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésé­vel. A magyflr napok kereté­ben eszmecserére kerül sor a szakszervezetek kulturális te­vékenységéről a Magyar Nép- köztársaságban, illetve a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban. A fesztiválon részt vevő együttesek és szólisták május 15-én gálaesten mutatkoznak be Recklinghausonben és az azt követő napokon több elő­adást tartanak. Öntözni kell A talaj jelenleg hasznosít­ható víztartalma hazánk te­rületének nagyobb részén alatta van a sokévi átlagnak, mindezek a körülmények az öntözés fontosságára hívják fel a figyelmet — állapítja meg a MÉM szolnoki öntözé­si szolgálatának felhívása. El­sősorban azokat a növényi kultúrákat kell ellátni mes­terséges csapadékkal, amelyek a vízhiányra legérzékenyeb­bek, illetve a legnagyobb ter­melési értéket produkálják, így különösen fontos a bur­gonya, a cukorrépa, továbbá az egyszer már lekaszált lu­cernatarló öntözése. De vizet kívánnak a gyümölcsösök, a gyepterületek is. 1978-ban már BNV-díjat ka­pott a Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat korszerű termé­ke, az alumíniumból készült hidraulikus bányatám. A má­jus 20-án nyíló vásáron a be­rendezéseket ismét kiállítják, különböző bányabiztosító rendszerekbe beépítve,. ame­lyek kifejlesztésében, gyár­tásában, azóta sikereket ért el a balassagyarmati üzem. Ugyancsak láthatók majd a BNV-n azok az atomerőművi tokozott kábelcsatornák, ra­kodólapok, perforált elemek, melyek a fémipari vállalat termékei közé tartoznak. Ké­pünk az alumínium bányatá- mokat gyártó üzemrészben ké­szült. — kulcsár — Ráadás a kohászoknál szombaton Több ezer önkéntes résztvevő A Pest megyei termelőszö­vetkezetek zöldségtermesztő ágazatai a munkaerő hiánya miatt az ágazat termelését nem tudták kellőképpen fej­leszteni. Az üzemek többsége a háztáji gazdaságok bevoná­sával igyekszik előbbre lépni. A dunavarsányi Petőfi Tsz az idén 170 hektár zöldségtermő­területet ajánl fel családi vállalkozásra, és ezzel 4 millió forint értékű vegyes zöldség­re — elsősorban paprikára — köt szerződést. A közös gaz­daság feladata lesz a vetés, a palántázás, a családtagok dol­ga pedig a növényápolás és a betakarítás. A vecsési Feri­hegyi Termelőszövetkezet már tavaly is családi vállalkozá­sokra alapozta a zöldségter­mesztést, egyebek között en­nek is tulajdonítható, hogy több mint ezer hektárról ta kai'V'íták be nyereséggel a zöl dágét. A bogyós gyümöl­csös termesztésére többféle módszert alkalmaznak a Pest kommunista műszakon megyei közös gazdaságok: Kosdon nagyüzemi módon te­lepítik a málnát, ezt követően felparcellázzák és tartós mű­velésre kiosztják a háztáji gaz­daságok között azzal, hogy a termést a szövetkezeten ke­resztül értékesítik. Bács-Kiskun megyében, ahol évente 1,4 millió sertést hiz­lalnak, a kistermelők adják az állatok kétharmadát. A me­gyében 120 takarmány- és tápbolt működik és a nagy­üzemek, valamint az állatfor­galmi vállalatok adják a ház­táji tenyészanyag jórészét. A megye déli részén 48 közös gazdaság koordinálja a tagok sertéshizlalását azzal is, hogy házhoz szállítják a hizlalniva- lót, a takarmányt és megszer­vezik az értékesítést. Ebből a körzetből az idén 20 ezer tonna sertéshúst adnak a kistermelők hazai ellátásra és újabban exportra is. (Folytatás a 2. oldalon.) a Egy híján 2900 fő jelentke­zett a szombaton megtartandó kommunista műszakra eddig a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekben. A fizikai dolgozók száma 2335 A munkaakcióban részt vevők túlnyomó többsége a termelésben tevékenykedik. Előzetes számítások szerint az önként vállalt munkával — három műszak alatt — több mint kilencmillió forint ter­melési értéket hoznak létre a gyár dolgozói, öt és fél száz fő — többnyire irodai mun­kával foglalkozók — úgyneve­zett köszhasznú miinkával tölti az időt majd: szöget cso­magolnak, terepet rendeznek, hulladékot takarítanak el. Az üzembeliek nagy hánya­da magától értetődő természe­tességgel vállalta a ráadás­munkát- Nyerges Zoltán disz­pécser — 35 éve gyári dolgo­zó — minden eddigi kommu­nista műszakban megjelent: — Civilben lakóterületi párt­titkár vagyok, ezért jól látom az ilyen műszakok gyakorlati hasznát; az iskolák, az óvo­dák felújítását vagy felépíté­sét. Most egy szociális otthon kialakítására adjuk a pénzt, az épület is épp a mi környé­künkön van. Nehéz testi munkát végez­nek a kovácsoló A üzem dol­gozói. Szerárukat, süllyesztő - kés termékeket kovácsolnak, nagy melegben Bada Gyula sajtoló itt vállalta a ráadás- műszakot: Régen tudtuk már, hogy lesz; nem kellett senkinek könyörögni. Én min­dig bejövök ilyen műszakra. Nem könnyű munka, de egy nap ide, vagy oda nem szá­mít; otthon se tudnék haszno­sabbat csinálni. A húsz éve az SKÜ-ben dolgozó munkás ellen ütő ka­lapácsot sajtol; egy nap alatt 180 forint körül keres. — Ügy emlékszem, még az árvízkárosultak megsegítésé­ért rendezték az első ilyen műszakot — meditál Kovács Sándor kovács. — Akkor egy­értelmű volt, hogy eljövünk. Később vietnami műszakok voltak. Akkor sem maradhat­tunk otthon- De most sem, mert ilyen műszakokkal ma­gunkon segítünk. Nekem is van két gyerekem. Tudom, hogy szükség van óvodára. A meglett korú szakember csákányokat kovácsol; több mint 200 forint egy műszak­ban a keresete. Brestyánszki István elő­nyújtó 23 éve keresi kenye­rét az SKÜ-ben (5 is vala­mennyi kommunista műszak munkájából kivette részét: — Szerintem ez becsület kérdé­se; meg aztán jó az, ha az embert úgy ismerik: lehet rá számítani. A mc tani munkaakció cél­ját nem közölték vele; mikor megtudja, így reagál: — idén mozgássérültek éve van; nem jobb lett volna ahhoz kaocsol- ni? Mede József műveletközi el­lenőr, de a kommunista mű­szakban — éjjel — fizikai munkát végez a normalizáló- kemencénél. Nem lesz szokat­lan neki: 28 évig volt kovács, ö is minden ráadásműszakon megjelent, ha egészsége en­gedte: — Tudjuk, miért csi­náljuk — állítja —, saját dol­gainkon javítunk vele.

Next

/
Thumbnails
Contents