Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-10 / 108. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!' MSZMP NOGRflO MEGYEI BIZOTTSÁGA MEGYEI TA N ÁCS LA PJA XXXVII ÉVF., 108. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. MÁJUS 10.. VASARNAP Emfékmüavatási ünnepség Kijevben A szocialista országok fejlődése fenyegetéssel nem állítható meg Leonyid Brezsnyev mondott ünnepi beszédet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke mondott beszédet szombaton Kijevben, a Nagy Honvédő Háború emlékműkomplexumának felavatásán. Brezsnyev szombaton délelőtt érkezett kü- lönvonatlal Moszkvából Kijevbe, ahol ünnepélyesen fogadták. Az SZKP KB főtitkárával együtt érkezett Dmitrij Usztyinov marsall, honvédelmi miniszter és Viktor Grisin, az SZKP Moszkvai városi Bizottságának első titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A vendégeket Vlagyimir Scserbickij, az XJkrán Kommunista Párt KB első titkára és a köztársaság más vezetői köszöntötték. Leonyid Brezsnyev Scserbickij társaságában nyitott gépkocsin haladt át az ünnepi díszbe öltözött Kijev központján; az útvonal mentén tíz- és százezrek sorakoztak fel. Ugyancsak hatalmas tömeg köszöntötte Bzezsnye- vet és a többi vendéget az ünnepség színhelyén, a Dnyeper meredek partján emelt emlékmúzeum-komplexumban. A Nagy Honvédő Háború ukrajnai történeti múzeuma Jevgenyij Vucsetics, a híres szobrász, a sztálingrádi és a berlin-treptowi hősi emlékmű fő alkotója tervei alapján készült. A komplexum központja a szovjet hazát jelképező óriási nőalak. A 62 méteres szoboéalak egyik kezében kardot, másikban a szovjet címerrel ékesített pajzsot tart magasba. Az emlékmű talapzatában kapott helyet a múzeum, ahol a háború hőseinek állítottak emléket, a többi között márványtáb- lákon örökítették meg az Ukrajna felszabadításáért harcolt ezernél több alakulat nevét. A komplexum másik részén tíz méter átmérőjű örökmécs épült. Szabadtéren kiállították a Nagy Honvédő Háború egykori harceszközeit, köztük például a híres Katyúsa sorozatvetőket, elhelyezték a parkban a háború hősi harcait megelevenítő szoborcsoportokat. Az ünnepi gyűlést pontban déli 12 órakor nyitotta meg Vlagyimir Scserbickij. Katonai tiszteletadással, páncélozott harci szállító járművön érkezett meg az emlékműkomplexumhoz az ismeretlen katona sírja fölötti örökmécsről a láng, amellyel a második világháború egyik híres veteránja, Lavrinyen- kov. repülőtábornok, a Szovjetunió kétszeres hőse lobbantotta lángra a fáklyát. Egyperces hallgatással emlékeztek meg a jelenlevők, köztük az ukrán területek; a hős városok küldöttségének tagjai, a honvédő háború veteránjai, a Szovjetunió honvédelmi minisztériuma küldöttségében részt vevő legendás hírű hadvezérek a Nagy Honvédő Háború hősi halottairól, a húszmillió szovjet áldozatról. r Ezt követően Leonyid Brezsnyev mondott beszédet. A békéért harcolni kell / Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke hangoztatta: — negyven évvel ezelőtt kezdődött meg a Nagy Honvédő Háború. Az idősebbek műiden bizonnyal jól emlékeznek még 1941. június 22-nek ragyogó nyári napjára, arra a napra, amikor az imperializmus legsötétebb erői, a fasizmus a háború véres csapását mérték hazánkra. Nem titkolták céljukat: meg akarták semmisíteni a szocializ/nust. A szovjet nép azonban határozottan útját állta a fasiszta pestisnek. Lenini pártja köré tömörülve felkelt hazája, szabadsága, eszméi védelmére. A szovjet emberek helytállása, hősiessége megállította az események ilyen menetét. — A fasizmus ellen vívott harcban nem voltunk egyedül. Emlékezünk hősi szövetségeseinkre, a partizánokra, sok ország ellenállásának a hőseire, emlékezünk a Hitler-ellenes koalícióban szövetségeseink katonáira. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a háború legsúlyosabb terhei a szovjet emberre hárultak. Hazánk húszmillió fiát és leányát vesztette el. Brezsnyev szólt arról, hogy a most felavatott monumentális emlékmű a győztesek emlékműve, emlékezés azokra, akik az élet, a haza boldogsága nevében küzdöttek, azért harcoltak, hogy Európa és a többi földrész népeit megmentsék a fasiszta rabságtól. — 1945. felejthetetlen, győztes tavaszán, mi, frontharcosok hittük, hogy ez volt az utolsó világháború — folytatta. Hittük, hogy gyermekeink soha többé nem hallanak robbanásokat, a légiriadó ijesztő vijjogását, nem látják az emberek vérét kiömleni, nem látják, hogyan pusztul el otthonuk pokoli tűzben. Ez a- hit adott nekünk erőt, az ellenséggel vívott döntő csalihoz. így hitte ezt sok millió ember országunkban és minden földrészen. Ebben a hitükben nem csalatkozhatnak. A szovjet ország minden tőle telhetőt megtett és megtesz ezért. — A szovjet nép megmutatta, hogy jól tudja felhasználni a békét. Megvalósultak a frontharcosok álmai, azoknak álmai, akik végigszenvedték a háborús évek borzalmaitarról, milyen hatalmas és szép lesz a győzelem után hazánk. — ’ Kommunista építőmunkánk további útját pontosan meghatározták az SZKP XXVI. kongresszusának határozatai. De ahhoz, hogy valóra váltsuk elgondolásainkat, békére van szükségünk. — A nemzetközi életben végbemenő események mindinkább arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a békét fenyegetik, mégpedig súlyosan, a békéért harcolni kell. — Azok között, akik ma meghatározzák a tőkésországok politikáját, jó néhány józanul gondolkodó ember van. Ok tudják, hogy napjainkban teljes értelmetlenség lenne az erőre, a háborúra támaszkodni a szocialista világgal kialakított kapcsolatokban tudják, hogy csak egy értelmes út van, a békás egymás mellett élés, a kölcsönös előnyös együttműködés útja — mondotta a többi között Leonyid Brezsnyev. — Vannak azonban a tőkésvilágban olyan államférfiak is, akik a jelekből ítélve hozzászoktak ahhoz, hogy csak az erő és a diktátum kategóriáiban gondolkozzanak. Legfőbb politikai hitvallásuknak azt tekintik, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben. A nem(Folytatás a 2. oldalon.) Jogtanácsosok országos munkaértekezlete A jogalkotásnak és a jog- alkalmazásnak a gazdasági viszonyok fejlesztésében, a népgazdaság vérkeringésében betöltött szerepéről, s a gazdasági életben jelenleg tevékenykedő mintegy ötezer vállalati jogtanácsos munkájáról, feladatairól. háromnapos tanácskozás kezdődött szombaton Siófokon a Magyar Jogász Szövetség rendezésében. ,Dr. Antalffy György, egyetemi tanár, a szövetség elnöke nyitotta meg a vállalati jogásztagozatok VI. országos munkaértekezletét. A tanácskozáson dr. Maridója Imre igazságügyminiszter részletesen szólt a párt XII. kongresszusának határozataiból, s a VI. ötéves terv céljaiból a gazdasági jogalkotásra és a jogalkalmazásra háruló feladatokról. Kiemelte, hogy gazdasági céljaink valóra váltásához szükség van a gazdaságirányítási és ösztönző rendszer., a gazdálkodás szervezetének és jogi formáinak, a gazdasági élet demokratizmusának további tökéletesítésére, ugyanakkor minden szinten javítani kell a vezetés munkáját és meg kell szilárdítani a gazdálkodás törvényességét is. Együtt a lakóhellyel Művelődési feladatoka tsz-ekben Kilencszáznál több dolgozó és családtagjaik életét egyaránt befolyásolja, hogy milyen színvonalú a művelődést segítő, ösztönző tevékenység a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben. A szövetkezet üzemi területe 5130 hektár, dolgozói több községben élnek. Mindaz, ami egy elképzelt mérlegen az eredmények, valamint a hiányosságok, hátralevő feladatok serpenyőjébe kerül, más hasonló mezőgazdasági nagyüzemre is jellemző. Az egyik legfontosabb közművelődési terület az alap- és szakmai műveltség fejlesztése. A szakmunkás dolgozók létszáma 1975 —80. között 69 főről 119 főre emelkedett, középfokú végzettséggel 1975-ben 44-en, 1980-ban 71-en rendelkeztek. Több mint duplája lett ez idő alatt a diplomások létszáma, jelenleg 22 fő hasznosítja felsőfokú tanulmányait a szövetkezetbén. Négy ösztöndíjasuk van főiskolán, 11 szakközépiskolában, hárman szakmunkásképző intézetben. Tavaly 16-féle szakmai tanfolyamon 64 dolgozó végzett. A szécsényi II. Rákóczi té- esz bázisgazdasága a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolának és ezzel a megye mezőgazdasági szakmunkásellátásának helyzetét is javítják. Gondot jelent azonban itt is —, mint szerte a megyében más szövetkezetben —, hogy eléggé magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, köztük legtöbben már idősebbek, nem is vállalkoznak a hiányzó osztályok pótlására. A művelődés nemcsak az ismeretek gyarapítását, az ■oktatási jellegű tevékenységet foglalja magában, hanem a kulturált élet- és munkakörülmények megteremtésén át a szórakozásig számos tényezőt. Ahhoz, hogy a fiatalok eljöjjenek dolgozni a mező- gazdaságba és meg is maradjanak, szükség van a jó munkalehetőség mellett az alapvető művelődési igények kielégítésére is, sőt, újabbak felkeltésére is. Ezért kötöttek a kölcsönös együttműködésen, előnyökön alapuló szerződéseket a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központtal, a hollókői klubkönyvtárral, a nagylóci művelődési házzal, valamint a szécsényi, nagylóci, hollókői sportkörrel. Pozitív a mérlegben a hollókői országhírű pávakor sikereihez nyújtott támogatás. De még sok a tennivaló a folyamatos mindennapi művelődés kialakításában. A szövetkezet tagjai közül alig van olyan, aki a szécsényi vegyes karban, vagy más amatőr csoportban részt venne, dolgozna. A téesz kulturált és megfelelően felszerelt klubhelyiségében az őszi-téli időszakban zajlik az élet — író-olvasó találkozó, klubrendezvények, kézimunka-kiállítás, szórakoztató műsorok, filmvetítések, sakk- és asztalitenisz-versenyek követik egymást. Főleg a fiatalok igénylik a klubot, az idősebb dolgozók az évente 3—4 alkalommal megrendezett színházlátogatásokat és kirándulásokat kedvelik. A szövetkezet oktatási és kulturális bizottsága önmagában nem sokat tehet az előrelépés érdekében, ehhez együtt kell dolgozni a lakóhelyi illetékes intézményekkel, úgy felhasználni a kulturális alapot, hogy ez a nagyobb közösség érdekeit is szolgálja, az életmód gazdagításával. A tervek készítésénél már ezt tartották szem előtt! ■ r Tarisznyával a vállukon Csodaszép, idővel köszöntötte a második májust szombat a ballagok seregeit. Az emlékezetes napon a középiskolába* járó diákok negyede — az országban több tízezer fiatal, Nógrád megyében 917 diák búcsúzott el iskolájától. Négy év alatt a gimnáziumokban, közgazdasági, egészség- ügyi, gépipari, mezőgazdasági szakközépiskolában tengernyi ismeretet halmoztak a diákok elé —, hogy kinek-kinek mi került be ebből a „tarisznyába”, az értékként elvihető dolgok közé, az a tanuláson, érdeklődésen múlott. Hogy a sokszor közömbösnek, közönyösnek mondott fiatalok miért érzik belül is jelentős állomásnak ezt az eseményt? Nemcsak az igazgatói köszöntőkben hangzik el, a diákok maguk is érzik; az eddig megtett utukban nem voltak egyedül, több közösségtől is búcsúzniuk kell. Ami később lesz belőlük, ami egyéniségük, barátságaik, szerelmük kibontakozásában élményforrás volt, a kamaszkor gyötrel- mes-szép évei, a tehetségük kibontakozásában oly fontos lehetőségek, a tudás gyűjtögetésének egyik határköve ez a nap. Szüleik támogatása, együttérzése, ambíciókat biztató magatartása nélkül nehéz lett volna idáig eljutni, amikor a batyuval a vállukon újra végigjárják az osztályokat, elköszönnek társaiktól és legtöbben tudják, sejtik azt is, hogyan tovább. Az elkövetkező érettségi szünetre, az utolsó nagy felkészülés idejére jó munkát, sok energiát kívánunk mindnyájuknak! Képünk a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola 110 végzős diákjának ballagásán készült. Ebben az iskolában már tudják annak a nevét is; aki az első tíz között bejutott az OKTV országos döntőjébe: Dénes Hedvig pénzügyi ismeretekből 9. lett. Ugyanő Holmann Magdolnával együtt az ország legjobb 20—30 politikai gazdaságtanos diákja közé került, itt második fordulós volt Hajdú Csilla, történelemből Sándor Ferenc. Jó felvételi vizsgátl Szöveg: — gkm — Fotó: Bábel Megem’ékezósek a „győzelem napja évfordulóján V« A fasizmus felett aratott győzelem 36. évfordulója alkalmából szombaton koszorú- zási ünnepséget tartottak a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Valerij Leo- nyidovics Muszatov, követ- tanápsos és Anatolij Alek- szandroúics Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezett el koszorút az emlékmű talapzatán. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoksága nevében Vlagyimir Ivanovics Szivenok vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, a katonai tanács tagjaival együtt koszorúzott. Koszorúzások, megemlékezések voltak a megyékben is. A salgótarjáni temetőben a Hősök Falánál elhelyezték koszorúikat a megye politikai, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői. Komárom megyében valamennyi városban megkoszorúzták a szovjet hősök emlékműveit. Székesfehérváron, a szovjet hősök Béke téri emlékművénél Fejér megye vezetői és a fegyveres testületek képviselői rótták le hálájukat. Több százan — diákok, KISZ-esek, a költő nevét viselő brigádok tagjai — gyűltek össze Győr határában, Radnóti Miklós szobránál, hogy megemlékezzenek a fasizmus áldozatairól.
