Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

„Könyörögtem, sírtam, végül belenyugodtam" Mi nem leszel, ha nagy leszel ? Litkei beszélgetések © Csaknem szakasztott mása Lacinak osztálytársa, a 14 Ilyentájt a nyolcadik ősz- úgy érzi a könyvek nélkül is re- tályt végzők zöme már tudja, mekül elboldogul. Persze, kér- melyik iskola padját koptat- dés, meddig és hogyan? ja szeptembertől. Többségük az esetleges kudarc nyomait Is kiheverte, mások pedig, netán a nyolc esztendő gyü­mölcsét learatva most a be­teljesülni látszó „álomiskola” illúziójában ringanak. Mind­annyian a figyelem közép­pontjában vannak. Érthető hát, ha kevés szó esik azok­ról, akiket nem efféle tervek foglalkoztatnak, nincsenek to­vábbtanulási szándékaik . . . Pedig érdemes egy ,kis figyel­met rájuk is szentelni! Mert önmagában is furcsa az a de időközben a szüleim meg­gondolták magukat, azt mond­ták: ne menjek el a felvételi beszélgetésre. Előbb könyö­rögtem, aztán sírtam, végül belenyugodtam. Anikó igazából óvónő sze­retne (szeretett volna?) lenni, ám jó közepes eredménnyel esztendős Tasi István. Ö ne- eleve reménytelenül jelent­mi megerőltetés után már kezhetne. Persze, otthon mást emlékszik arra, miből bukott sem támogatnak, így aztán meg: matematika, kémia, fi- jesz ... De egyáltalán, mi is zika, élővilág. Pisti álma az iesz vele? autószerelés, de hát azzal ő is tisztában van, hogy balga­ság lenne ilyen álmokban rin­gatóznia. — Fölmerült még a hentes­— Fogalmam sincs — fele­li —, mert az orvosi véle­mény szerint gyárban nem dolgozhatok. Otthon pedig, amiért nem engedtek tovább­ténv. hogy egy 13 esztendős fs a kőművesszakma — fűzi tanulni, egy csöppet sem dől­gyerek —, aki még sem fizi­kailag, sem szellemileg nem igazi munkaerő —, nos, ez a gyerek fittyet hány a jövőjé­re. De ne vágjunk a dolgok elébe, nézzük, ők hogyan val­lanak terveikről. A litkei 360 hozzá — de hát előbb a bi­zonyítvánnyal kéne megbir­kózni. Valószínű, hogy a tűz­helygyárba megyek dolgozni, bár az orvos nem javasolt fi­zikai munkára. Vagy pedig megyek a tsz-be mezőgazda- sági munkákra, vagy a ház kisdiákot számláló általános körül segítek — sorolja az skolában az idén negyvenen ötletszerű lehetőségeket. Szá­mondanak búcsút a sulinak, Közülük négyen nem tanul­nak tovább. mára is túl sok még a kérdő­jel. © — Volt itt egy ember a ba­lassagyarmati mezőgazdasági gozom! Dolgozni, vagy tanulni? — hangzik a kérdés gyakran, pedig ez álkérdés, fölvetése is helytelen. Klasszikus idé­zet: aki ma nem tud tanulni a munkája miatt, az holnap nem fog tudni dolgozni a tu­datlansága miatt. S, ha még ehhez hozzávesszük, hogy ezek a litkei gyerekek nem a munkájuk miatt nem tudnak tanulni, még elszomorítóbb a kép, bár az vigasztaló, hogy számuk elenyésző. De szá­Ha minden ^álom^ teljesül- szakmunkásképzp iskolából — munkra minden ember sorsa «■— mondja Oláh Anikó —, s ak- lényeges! A családokban még ko: úgy döntöttem, ott tanú- nem ennyire egyértelmű ez lók tovább. Kitöltöttem a a szemlélet, lapot, elküldtem, válasz is jött, (Tanka László) hetne, akkor Oláh Elza egy­koron egy csillogó-villogó, transzparensekkel körülvett színpadterem pódiumán állna, diszkószámokat énekelne, egy zenekar kísérné és a tömeg­re is folytassuk tovább, mert helyette a valóság: Elzának jelen pillanatban semmilyen reális elképzelése sincs. — Előbb ápolónő szerettem volna lenni — mondja —, de az az igazság — egy kicsit félrehúzza a száját — a szü­leim féltenek elengedni ott­honról, mert a húgom egy­szer elment egy fiú után. Így aztán lehet, hogy bejárok Tar­jánkba, a tűzhelygyárba, azt mondják, ott fölvesznek ilyen fiatalokat is. — Majd hirtelen eszébe jut valami: — Leg­utóbb pedig’ azt mondták, Hugyagra ‘ megyek dolgozni, ott lakik a keresztanyám, s nála laknék. — Ott nem féltenek a szü­leid? — Nem is értem — töpreng válaszadás közben —, hisz akkor sem lennék otthon. Sok mindent nem ért (ért­het) ő még, egy azonban bi­zonyos: a bizonytalansága. Tanulmányi eredménye a kö­zepes átlag felé tart, képessé­gei szemlátomást alkalmasak lennének a továbbtanulásra, hely is bőven kínálkozna szá­mára. — Valami csak lesz . . . — jegyzi meg, s mintha ezzel máris megoldódott volna helyzete. © Oláh Laci a megtestesült zsiványság, ám cinizmusa ro­konszenves önkritikával is pá­rosul. — Engem engedtek, sőt küldtek is továbbtanulni he­gesztőnek, festőnek, vagy miacsudának akartak adni — mondja túláradó önbizalom­mal —. de utálom mar az is­kolát. Nem szeretek tanulni. El is húztak néhányból félév­kor. — Próbálná fölsorolni, de még arra sem emlékszik (vagy nem akar?), miből ka­pott szekundát. Tény, hogy eleddig sikerült áttornásznia magát az osztályok bukatóin, most azonban már elege van belőlük. Témát váltunk. Arról esik szó. hogy az utóbbi hetekben gyakran vállal különféle ne­héz fizikai munkát, nádat rak, szenet lapátol, legutóbb hét órát dolgozott a TÜZÉP-en és hetven forintot kapott érte. — Vettem belőle egy doboz cigit, fizettem a havernak egy kólát — újságolja nagy büsz­keséggel —, öt szendvicset megettem, mert annyira éhes voltam. Aztán a többit haza­adtam anyunak. Most, hogy beszélgetésünk egészen elkanyarodik az isko­lától, teljesen fölszabadult, közvetlen, kissé „megmérgez­te” már az első fizetések, ke­resetek felnőtties légköre, Teli tüdővel — az SKÜ fúvószenekarinak tagjai. Rendszeres látogatók a fiatalok Könyvtári élet Kisterenyén Egyre több látogató fordul lönféle bemutatókon, kölcsön- mos, itt megtartott történe- meg, mind maradandóbb él- zésen túlmenően előzetesen lem- és környezetismereti óra. ményekkel gazdagodnak az igényelt és megbeszélt, vala- A nagyközség gimnáziumá- érkezők a kisterenyei nagy- mint időszerű témák kerül- nak diákjai a napokban bo- községi-járási könyvtárban, nek az egyes foglalkozások nyolítják le azt a Vetélkedő- Különösen az óvodások és al- napirendjére. A megemléke- sorozatot,- amelynek témája só tagozatos kisiskolások kő- zéseken vers előadása, zene- Nógrád megye. A vetélkedőn rében örvendenek nagy nép- hallgatás, közös éneklés sze- az egyes KlSZ-alapszerveze- szerűségnek az ideális körül- repel. Legutóbb a húsvéti tek mérik össze tudásukat, mények között megtartott népszokásokról hallgattak elő- felkészülésük során igénybe- gyermekfoglalkozások. Legu- adást, s mondhatták el ma- véve a könyvtárosok maxi- tóbb „A könyvtárban láttam” guk is ezzel kapcsolatos is- mális segítségét. Egyre na- címmel készítettek látványos méreteiket. Az ismeretterjesz- gyobb igény jelentkezik a kis rajzokat a kicsik, amelye- tő foglalkozásokon a Bölcs szülőföld, pontosabban Kiste- ken a hallott mesék, a látott Bagoly sorozat kiadványai, a renye múltjának, történeté- diafilmek hatására örökítet- Búvár sorozat könyvei a leg- nek megismerése. A könyv- tők meg élményeiket. Allan- keresettebbek. Az ötödik ősz- tár dolgozói szeretnének e dó kiállítást rendeztek a tályosok például a János vi- kérésnek eleget tenni, s a könyvtár dolgozói ezekből a tézből tartottak a könyvtár- már eddig megjelent külön- kis alkotásokból. ban szavalóversenyt, ahol az féle kiadványokat, eddig ké­Az iskola napközis csoport- f™ érdemesek könyvjuta- szült pályázatokat, dolgozató­lomban részesültek. Az alta- kát, írásos dokumentumokat jai rendszeresen tartanak itt lános iskolával kialakított jó összegyűjteni, és a későbbi­foglalkozásokat, ahol a kü- kapcsolatot bizonyítja a szá- ekben rendszeresen bővíteni. A jövő nemzedékét nevelik tii községükben a közéletben. Figyelemmel kísérik a politi­kai és a gazdasági élet ese­ményeit, érzékenyen reagál­nak azok változásaira. Az is­Helyettesítheti-e a nevelésben az iskola a családot? A válasz laikus számára is kézenfekvő; nem. Tény viszont, hogy sok mindent átvállalhat belőle, ha mindent nem is oldhat meg. Az oktatásban épp fordított a helyzet, hiszen otthon a szülő segítheti az iskolai munkát akár gyermeke kóla és a közélet számtalan rendszeres ellenőrzésével, akár a tanulás jobb feltételeinek követelményének viszont csak megteremtésével. Hol tart ma az oktató-nevelő munka a rétsági járásban? Erre a kérdésre kereste a feleletet nemrégiben a járási pártbizottság kibővített ülésén. a több éve következetes, tu­datos munkát végző, a min­dennapokban tekintélyt szer­ző tantestület képes. Kitűnő példája ennek a romhányi Ál­talános Iskola, ahol az évek óta együtt dolgozó pe­Az iskolák körzetesítésével get formáló mnukájához, bár ^®<kU®,olc aͰ itte^nevefőh kialakultak itt is a közokta- néhol kezdő pedagógusokra elleK el' Az 1Uem neveloK tás — jelen körülmények kő- bízták a piros- és kéknyak- zött — legoptimálisabb félté- kendősök vezetését. telei. Minden iskolában meg- mindegyiküknek sikerült meg- uT’,. oktnt;4, „tán­felelő számú pedagógus dől- birkóznia a feladattal és ez a .... i_kAh.»ivpre ” gozik, és, ami nagyon fontos: kudarc a pályakezdőben, de p ^ a tantárgyakat szaktanárok a gyerekekben is nyomot ha- tanitják. A járás 204 tanító- gyott. Itt nyomban fölvetődik jaból-tanárából csupán heten a vezetők, az iskolák igazga- nsm szereztek képesítést. E tóinak felelőssége. Az ő mun- tények a biztosítékai annak, kájuk igazi értéke az, ha eze- hogy az utóbbi esztendőkben ken a pedagógiai bemutató­is tovább emelkedett az ok- kon átsegítik a kevésbé ta- nia. Nem ilyen jó viszont a tató-nevelő munka színvonala. pasztaltakat, ha az általuk:rá- helyzet a napközikben. A Az elmúlt öt évben új tan- nyitott almamaterban egyen- diákoknak csupán egyharma- terem ugyan nem épült, de letesen jó színvonalú oktató- da veszi igénybe ezt a „szol­több helyütt társadalmi össze- nevelő munka folyik. gáltatást”, pedig — különösen fogással szükségtermeket „te- A rétsági járás tíz iskolá- a hátrányos helyzetű gyere- rcrn tettek”, másutt úgy oőví- jában egyre nyilvánvalóbbá — keknek — nagy segítséget tették az iskolát, hogy egyéb mi több: gyakorlattá — válik, nyújt a fölkészülésben, célokat szolgáló helyiségeket hogy nyitottabbá kell lenniük. Átalakulóban a családok vi-. átalakítottak. Az iskolák egy Fölveszik a kapcsolatot a lágnézete, amit az is bizonyít, részében — többek között Két- helybeli üzemekkel, intézmé- hogy mind kevesebb a hi ttan- ságon és Diósjenőn — a kor- nyekkel, a tömegszervezetek- ra iratottak száma, szerű szaktantermi rendszer- kel és mind több szállal kő­ben ismerkednek a tudomá- tödnek a szülői házhoz. Azaz, nvok alapjaival a gyerekek, a nevelés folyamata nem zá- Áz úttörőcsapatok sokszínű rul le az iskola becsukódó tevékenysége szervesen kap- kapujával, mert a tanítók, a csolódik az iskola személyisé- tanárok igyekeznek jelen len­megtelepedtek, kötődésük a ^Nem közs®ghez erős. Minden bi­zonnyal csökkentené a fluk- ha az oktatás térne vissza tanítani. Hosszú évek után sikerült elérni, hogy a 133 osztályban tanuló több mint háromezer iskolás közül senkinek sem kell délután iskolába indul­- kj ­Kameraközeiben A hatosfogattól — a Macska/átékig (Nyári tévéfilm-előzetes) Hogy milyen lesz a film­műsor, amit nyárra ígér a televízió — azt ki-ki ízlése, igénye alapján maga dönti majd el —, de az bizonyos, nem kis időt töltünk a követ­kező hetekben, hónapokban a képernyő előtt, indiánok, pos­tarablók, cowboyok, furfangos kalandorok, híres emberek és követő években játszódik le más válogatott személyiségek és eredetien, hitelesen idézi társaságában. Mert jó idő ide, fel ezt az igazán nem, túl vagy oda, a filmbarátok nem gyakran tárgyalt korszakot, városig. Rolland könyve ideá­ausztrál produkció, A hajótö­röttek, amely hét folytatásban regéli múlt századi hőseinek izgalmakban bővelkedő sorsát. Ismétlésként láthatjuk: Belle és Sebastien meséjét A szombat ban találjuk a szovjet stúdi­ókban készült Thyl Ulenspie- gel kalandjait, a franciák Zo- la-filmjét. amely a nagy re­gényíró életének azt a perió- jelentőségű spanyol regény dúsát tárgyalja, amikor bát­utolsó nagy alakja ebben egy ran és becsületesen kiállt az halászfalu két családjának árulással vádolt Dreyfus ka- történetét meséli el . . . pitány mellett. Ugyancsak kedd esténként su- Bemutatják Romain Rol- gározzák A találkozó helyét land első, mindmáig talán leg­megváltoztatni tilos ... cí- népszerűbb regényének, a Je- mű ötrészes szovjet krimit, A an Christophémak francia fel­film a második világháborút dolgozását. Az új sorozat a nagy zeneszerző élettörténeté­nek krónikája, hercegségtől — a francia fő' szívesen mondanak le azokról ráadásul egy nagyszerű szi- a „csemegékről”, amit a tévé nész, Vlagyimir Viszockij já- filmfőosztálya kínál. Nos, ide- tékában is gyönyörködhetünk, je, hogy megvizsgáljuk, mi is Szinte ebben az időszakban, van a kínálatban? pontosabban épp a világégés Gellért Endre főosztályve- napjaiban játszódik a nyugat- zető szerint — mindenekelőtt német Nem kell mindig kavi- sok sorozat. (Ezek lettek a ár című sorozat, amely azon- tévé szinte legnézettebb adá- ban tárgyát a humor eszköz- sal, slágerei). Kedd esténként tárával közelíti meg, lévén Madame Bovary helyét újabb műfaja: kémfilmparódia a nemrég köszöntött Bilicsi Tivadar filmjei, Rátkai Már­tonról nem is beszélve, aki­nek az idén ünnepeljük 100. születésnapját . . .) A szombat éjszakák hosz- esti választék- szú Időre, Makk Károly film­jei számára foglaltak: a Ház a sziklák alatt, A 9-es kórte­rem, a Megszállottak, az El­veszett paradicsom, a Macs­kajáték és társaié. Ezt a csehszlovák filmtörténet né­hány kimagasló remekműve követi, köztük a Fehér kór, a Magasabb elv, A császár pékje, a Fekete Péter, az Üz­let a korzón, az Intim megvi­lágításban, a Játék az almá­val, a Fehér galamb stb. Az ismeretterjesztő soroza­tokból kiemelkedik a töi~té- a kis német nelem nagy csatáit nyomon követő francia produkció, va­lamint a magyar közreműkö- lis „alapanyag” az ilyesfajta déssel is forgatott Nagy fo­produkciók számára, arról nem is beszélve, hogy ezúttal a legnemesebb irodalomhoz csinál étvágyat . . . Vasárnap délután a cow- boyfilmek klasszikus rangú nagymesterének, John Ford­lyók a történelem sodrában című alkotás. A krimibarátok Derrick fel­ügyelő és társai mellé meg­kapják PetroceUit, a furfan­gos ügyvédet, a nevetni sze­retők pedig Stan és Pan újabb nak életművéből láthatunk kalandjainak lesznek tanúi. olyan filmeket, mint A ha- tosfogat, a Cayenne-i ősz, az „konkurrensek” foglalták el Szombat délutánonként — Apacserőd, Aki megölte Li­köztük az a spanyol pro- csupa kalandos, mozgalmas dukció, amely a Nobel-díjas sorozat szerepel a tévében, Az egyedi filmek közt meg­találjuk a nyári programban a Notre Dame-i toronyőr berty Valancet, Hosszú az út francia—olasz feldolgozását, Blasco Ibanez regénye nyo­mán készült, Nád és mocsár, A Vérző aréna, Az Apokalip­szis négy lovasa szerzője, a XIX. századi, világirodalmi annál is inkább, mert ilyen­hazáig . , ., majd szeptember­től pedig Pécsi Sándor film­kor különösen sok ifjú néző jeiből következik válogatás, foglal helyet a készülékek (Azért talán e sorok írója nincs előtt. Nekik szól elsősorban az egyedül, amikor kissé nehez­Gina Lollobrigidával, An­tony Quinn-nel a főszerep­ben A házasság olasz módra című vígjátékot, egy Maria Callas-filmet, a Bajazzók film­Orion űrhajó című produk- ményezi, hogy ezúttal olyan változatát, s a Shakespeare­NÓGRAD - 1981. május 8., péntek ció felújítása, amelyet április sorozat, mint a korábbi Ka- második felétől vetítenek, bős, vagy Kiss Manyi az idén majd pedig az ezt követő nem indul, pedig itt lennének sorozatból a Julius Caesart, a VIII. Henriket. Nemlaba György Régi igazság, hogy a diá­kok legfontosabb munkája a tanulás, ám ahol ez nem elég­gé tudatos, ott fegyelmi gon­dok jelentkeznek, baj van az aktivitással és a tudatosság­gal is. A „bukásmentes iskola” szelleme a megelőző években több intézménynél liberális osztályzáshoz vezetett, aminek eredményeként ugyan csök­kent a tanévet ismétlők ará­nya, de az eredmény nem a valóságot tükrözte. E tekin­tetben fejlődés mutatkozik, a pedagógusok a teljesítménye­ket értékelik. Speciális gond: néhány iskolában sok a ci­gánytanuló, legtöbbjük eleve hátrányos helyzetű. Az esé­lyek egyenlőségének biztosítá­sára sokat kell még tenni. Az egészséges emberré ne­veléshez szükséges alapvető feltételek a járás iskoláiban adottak, a hiányosságokat le­leménnyel pótolják a testne­velők. Romhányban, Rétságun és Diósjenőn a tornaterem, másutt a tornaszobák a téli testedzést is lehetővé teszik. A? eredmények és a hiá­nyosságok számbavétele után joggal állapította meg a párt- bizottság, hogy a rétsági já­rásban az oktató-nevelő mun­ka mind színvonalasabb. A jövő nemzedékének sor­sát formálni felelősségteljes hivatás, a járás pedagógusai tudják ezt. Eddigi eredmé­nyeikkel nem elégszenek meg, keresik az újat, a jobbat, hogy mind sokoldalúbb em­berekké nevelhessék tanítvá­nyaikat. H. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents