Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD GY^I BI-ZOTTS ÁGA ES A MEGYEI Ta/Í XXXVII ÉVF., 104. SZÁM g~—■“8BB—— — ARA: 1,40 FORINT 1981. MÁJUS 6., SZERDA Kerüljön közelebb a kutatás a szükségletekhez Rz Akadémia kBzgvülésének második napja Zárt üléssel folytatta munkáját kedden az MTA várbeli kongresszusi termében az Akadémia idei, 141- közgyűlése. Elsőként Szentágothai János, az MTA elnöke tartotta meg vitaindítóját, melyben mindenekelőtt a tudomány- politikai stratégia megújításáról. és az abból fakadó akadémiai feladatokról beszélt. Az utóbbi öt évben jelentős változások tapasztalhatók a világgazdaságban és a világ- politikában. Ez a tény parancsoló követelményeket állít tudománypolitikai stratégiánk újragondolására és módosítására — hangsúlyozta. A világ tudományos haladási irányát elemezve rámutatott, hogy felgyorsult a fejlődés, s ezzel egyidejűleg megnőttek a kutatási költségek és a kutatásokra fordított munkaidő. Ennek az ellenszere itthon sem a kutatási segéderő, segédszemélyzet gyarapítása, hanem a számítógépesítés, a mérések, értékelések automatizálása lehet. A nemzetközileg általánossá vált kutatási csoport- vagy teammunkával kapcsolatban megállapította, hogy hazánkban még hiányzik a valódi tudományközi kutatás, amelynek keretei között az .egymástól távol álló tudományterületek alkotóan és egyenjogúar. találhatnának egymásra, egy-egy cél megvalósítására. Pedig a tudományos kooperáció meghatározza ma már a tudományos munka eredményességét' Az elnök a tudományos közlések hazai helyzete kapcsán hangsúlyozta: a tudományos munkának nem a közlés a célja és értelme, hanem a kutatási eredmény. Ezek a gondok még inkább sürgetik a tudománypolitikai stratégia megújítását, s ennek középpontjába a teljesítményt és a hatékonyságot kell helyezni — szögezte le Szent- ágothai János. — ez viszont elengedhetetlenné teszi az objektív mérését, a kutatómunka és az eredmények tényszerű, valós értékelését. Az értékeléssel kapcsolatban rámutatott tudományos minősítő rendszerünk ellentmondásos gyakorlatára. Míg a hosszabb távra szóló tudománypolitikai stratégia kialakításához, egy merőben új tudományos közlési rendszer kidolgozásához, vagy a továbbképzés reformjához viszonylag hosszabb idő — két év — áll rendelkezésre, a minősítési rendszer mélyreható átformálása már nem tűr halasztást. Ezután az elnök az erőforrások szűkösségéből eredő kutatási feladatokról beszélt, megállapítva azt, hogy hazánkban is, csakúgy, mint mindenütt a világban, a kutatásnak közelebb kell kerülnie a társadalmi és gazdasági szükségletekhez. A sok vitára okot adó alapkutatásokról szólva kijelentette: a társadalmi és gazdasági szükségletekhez való igazodás nem jelentheti az alapkutatások háttérbe szorítását, mert nagy gyakorlati és társadalmi jelentőségű eredményekre csak ott számíthatunk. ahol kiemelkedő alapkutatási eredmények születnek. Pál Lénárd főtitkári beszámolójában nagy vonalakban értékelte az elmúlt öt év akadémiai kutatómunkáját, szólt a tervekről is- Elöljáróban leszögezte: a politika kedvező feltételeket teremtett az alkotó kezdeményezésekhez, a tudomány társadalmi szerepének helyes megítéléséhez. A társadalomépítés eddigi eredményei pedig megfelelő alapot adnak a további előrelépéshez. Az Akadémia főtitkára ezt követően vázolta a számítás- technikában, a kémiai, a biológiai és orvosi, az állatorvostudományi, a mezőgazdasági kutatásokban elért teljes eredményeket, majd rámutatott: az akadémiai kutatóhelyeken végzett természettudományi és műszaki kutatás minden elismerést megérdemlő teljesítményei ellenére sem váltott ki jelentős hatásokat a hazai termelő-értékesítő szférában és alig indított el sokat ígérő, bátor vállalkozásokat. Ennek egyik döntő oka, hogy a tudományos tevékenységben még mindig nem érvényesülnek kellően a közvetlen gyakorlati érdekek. Szólt ezután a társadalom- tudományi kutatások kiemelkedő eredményeiről. Hangoztatta, hogy az Akadémián végzett közgazdasági, és szociológiai kutatások figyelemre- méltóan segítették elő a világ társadalmi és gazdasági folyamataiban végbement változások felismerését és ehhez igazodóan a hazai gazdaságpolitikában a szükséges korrekciók kimunkálását. A jogi és államtudományi kutatások sorából a szocialista jogrendszer fő kérdéseit elméleti igénnyel összefoglaló enciklopédikus munkát emelte ki, de felhívta a figyelmet arra is, hogy nem hozták meg a várt eredményt a közigazgatás korszerűsítését szolgáló kutatások. A továbbiakban az MTA főtitkára körvonalazta az Akadémia munkáját meghatározó fő elképzeléseket. Figyelmeztetett arra, hogy az országos távlati kutatási tervben megfogalmazottakat felül kell vizsgálni és a társadalmi, gazdasági célokhoz való szorosabb kötődés érdekében korszerűsíteni, újra fogalmazni szükséges a fő kutatási irányokat. A távlati tervek mellett szükség van rövidebb időszakra szóló cselekvési programokra is, ilyen a VI. és a VII. ötéves népgazdasági terv sikeres végrehajtását is segítő, a gazdaság- és a tudománypolitika kapcsolatának szorosabbra fűzését szolgáló országos középtávú kutatási-fejlesztési terv' Ezután vita következett, ma folytatja munkáját a közgyűlés. Nemzetközi elméleti konferencia Balatonföldváron Az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kommunista és munkáspártok Prágában megjelenő közös folyóirata, a Béke és Szocializmus szerkesztősége együttes rendezésében kedden háromnapos elméleti konferencia kezdődött Balatonföldváron. Napirendjén „A nemzeti és a nemzetközi dialektika a munkás- mozgalomban” című téma megvitatása szerepel. A konferenciát, amelyen négy kontinens — Európa, Ázsia, Amerika és Afrika 47 kommunista és mnukáspártjának képviselői vesznek részt, a házigazda, Magyar Szocialista Munkáspárt nevében Óvári Miklós, a Politikai Bizottság titkára nyitott meg. Az MSZMP képviseletében a konferencia munkájában Be- recz János, a KB osztályvezetője és Lakatos Sándor, a KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos igazgatója, a Központi Bizottság tagjai vesznek részt. (MTI) PENTAMER A BNV-N Hp A dinamikusan fejlődő nagy- bátonyi Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetkezet életében jelentős eseménynek számít a Budapesti Nemzetközi Vásár tavaszi seregszemléjén való első bemutatkozásuk. E premier várhatóan további sikereket hoz a kollektívának. A járműveiket kiállító rangos autógyárak részére biztosított szabadtéri területen — közvetlenül a svéd Volvo cég szomszédságában — látható majd a betongyámokat köny- nyűszerrel kiemelő berendezésük, mely gépkocsira szerelhető. Azon túl egy szintén autóval szállítható, praktikus hulladékgyűjtő konténer, melyből a közeljövőben 34 darabot az NSZK-ba küldenek korábbi vevőiknek. Képünkön a különféle nagyságban készülő hulladékgyűjtők egyikét állítja össze Biró Pál és Szebeni Árpád, a Pentamer szakemberei. í — kulcsár — I Miként sikerült? Rekordidő alatt — Lehetőség van rá - Elsőbbség a tőkés- exportnak Az ütemes termelés jelzi annak a fejlődésnek a folyamatosságát, ami feltétlenül szükséges a kiegyensúlyozott, kapkodásmentes gazdálkodáshoz, a már elért piaci pozíciók megtartásához, újabbak megszerzéséhez. Ennek megteremtésében fontos szerepük van a salgótarjáni járásban tevékenykedő gyáregységeknek, üzemeknek. Vajon miként sikerült a bevezetőben említett kívánságoknak megfelelően végezni kötelezettségeiket az elmúlt négy hónapban. A Ganz-MÁVÁG mátra- nováki gyáregységénk kollektívája a 12 gyáregység között folyó szocialista munkaversenyben, az elmúlt esztendő jó munkájának eredményeként, immár harmadszor nyerte el a Kiváló gyáregység megtisztelő címet. E Vége felé fart a vetés a megyében Kevés volt 9Z esd — Több üzemben károkat okozott a fagy Április utolsó napjaira végre megjött a várva várt csapadék —, igaz kevesebb a szükségesnél —, amely szinte az utolsó órában érkezett, ahhoz, hogy a fagyok után ne okozzon a szárazság is nagyobb károkat a növénytermesztésben. A nagyüzemekben a 34 ezer hektárnyi tavaszi vetésből 26 ezren elvégezték a tennivalókat, így már csak a napraforgóból, silókukoricából és kukoricából várnak még nagyobb területek a vetőgépekre. Tervezetten felüli területen került a földbe tavaszi árpa, magborsó, cukorrépa és zab. A megye több nagyüzemében — elsősorban a gyümölcsösökben és a szőlőkben —, kisebb-nagyobb károkat okozott a múlt heti fagy. A hét eleji eső meglehetősen egyenetlenül oszlott el. Akadtak a megyében olyan területek is, ahol mindössze 2—3 millimé- ternyi csapadék hullott, ami rendkívül kevésnek bizonyult a több hetes szárazság után. Az őszi gabonafélék növényvédelmi munkái a vége felé tartanak. A nagyüzemekben a vegyszerezés mintegy 75 százalékát végezték el, részben légi úton, részben saját erőgépeikkel. Több gazdaságban május elejére befejeződik a munka dandárja — talaj-előkészítés, vetés, vegyszerezés — és az eddiginél kevesebb tennivaló lesz a határban. Május első napjaiban a megye néhány nagyüzemében így álltak a tavaszi munkával: Az endrefalvai termelőszövetkezetben valamennyi fontosabb tavaszi tennivalóval, — talajmunkával, vetéssel — végeztek, csakúgy, mint a gabonák növényvédelmével. Befejeződött az erdőtelepítés, amely során nagyobb területen fenyő- és nyárfákat ültettek. A hét eleji eső —, alig nevezhető annak — nem sokat segített a növények kelésénél. A múlt heti fagyok viszont kárt okoztak a már éppen kelőben levő mák- és borsóvetésekben. A karancsságí közös gazdaságban is valamennyi tavaszi tennivalóval végeztek április utolsó napjaira. Elvetették az utolsó hektárnyi siló- kukoricát és befejeződött az ősziek vegyszerezése. A legkorábban elvetett tavasziak már szépen zöldellnek, bár az elmúlt napokban hullottnál lényegesen több csapadékra lenne szükség a növények fejlődéséhez, megerősödéséhez. A karancslapujtői termelőszövetkezetben is beérett a korán kezdett munka gyümölcse. A tavalyinál . lényegesen előbb indult a vetés és sokat segített az új nagy teljesítményű erőgépek és a hozzájuk kapcsolt korszerű munkagépek beállítása, amelyek révén jócskán rövidült a talaj-előkészítés és a vetés ideje. A gazdaságban már csak a gyepek boronálása és néhány kisebb tábla őszi gabona növényvédelmi munkája van hátra. sikersorozatot folytatták az idén. A gyáregység vezetői már a múlt év végén úgy irányították a munkákat, hogy biztosítsák az idei csaknem 50 millió forinttal nagyobb feladatok jó elvégzéséhez szükséges feltételeket, a zavartalan átmenetet. A kisebb gondokat leszámítva az előrelátó munka meghozta gyümölcsét. Az első negyedévben a tervezettnél 700 ezer forinttal nagyobb lett a termelési érték. Áprilisban újabb 1 millió 100 ezer forinttal tetézték meg az eredetileg tervezett termelési értéktervüket. Az első negyedévben a paksi atomerőműhöz különböző méretű és súlyú nehéz acélszerkezeteket gyártottak. A Füzesabony—Debrecen vasútvonal felújítási munkálatait öt vasúti híddal segítették. A budapesti Árpád- híd építéséhez, a Duna-partra, 300 tonna súlyban hídelemeket szállítottak. Az előbbieken kívül 15 különböző teherbírású és súlyú futódaru került ki a gyáregységből. Kiemelkedő feladatnak számít annak a felüljáró acél- szerkezetnek az elkészítése, amelyet Görögország fővárosában, Athénban használnak majd fel. A 670 ezer dollárt érő termék előállításához a február 13-án megkötött szerződés után láttak hozzá. Olyan, tempót diktálnak, hogy a szerkezet május végére megérkezzen Athénba. Az előzetes számítások szerint a termék gyártásával május közepére végeznek. Ilyen termelési rekord a gyáregység életében nem volt. Ez az első eset, ami egyúttal jól példázza, hogy mire képes ez az összeszokott, fegyelmezett, kezdeményező kollektíva. A Páva Ruhagyár 2-es számú üzemének kollektívája a normaórához viszonyított nettó teljesítménytervét 94,5 százalékra teljesítette ez év első négy hónapjában. A tervezett előírás 98 százalék volt, mert a központban figyelembe vették az új, most folyó munkaszervezéssel kapcsolatos megoldásra váró problémákat is. A tervezettől való elmaradáshoz hozzájárult az is, hogy bizonyos zökkenők adódta!: a kellékellátásban. Emellett sokasodott a rendkívüli feladatok száma. Az előbbi objektív okok miatt lassúbbá vált a termelés, aminek kedvezőtlen hatása tükröződik az elmaradásban. Figyelembe véve a további lehetőségeket, az elmaradás pótlására megvan a lehetőség, tekintettel arra, hogy a korábbiaknál jobbak a termelés feltételei. Az előzetes számítások szerint a kollektíva az első fél év végéig törleszteni tudja eddigi adósságát. A tavalyi eredményeik alapján igazgatói dicséretben részesültek a Váci Kötöttáru- gyár kazári gyáregységének dolgozói. A múlt évben bekövetkezett lendületet megtartva az első negyedévben újabb sikereket könyvelhettek el. Nem sokkal, de túlteljesítették tervüket. Ezt követően azonban visszaesés következett be, amit átmeneti állapotnak tekintenek. Az áprilisi terv nem teljesítés azért következett be, mert előtérbe került a tőkésexport szállítása. Jelenleg napokra ütemezve küldik az NSZK vevőknek a kért árukat. Mielőtt kiszállítják, alaposan átnézik, nehogy szó érje a házuk táját, tekintettel arra, hogy a külföldi megrendelők nagyon kritikusan vizsgálják a kiküldött áruk minőségét. Mivel a feltételek viszonylag kedvezőek, a kazáriak az első fél év végéig pótolják átmeneti lemaradásukat.
