Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

ISSZA ? NEM ISSZA...? Évek óta beszélnek Rétsá- nem fogadható el Ivóvízül, gon az ivóvízről. Nem vélet- mégis iható. Fura helyzet. lenül. Mert b4r van és a KÖJÁL vizsgálatai 1978. £1. 15. Néhány KÖJÁL-vizsgálati lapon a következő eredmé­szerint nyek olvashatók: ..ivóvízül nem fqgadbatq el. (á réts.ági hidrflglpbusjmá) vgtt vírmintó értékelése) 1079. III. 6. ... ivóvízül nem fogadható el.” 1878. XI. 2. (a rétsági hálózatból vett vízminta értékelése) k...ivóvízül ngm fogadható el. Kitisztítás (tisztítóig!V^ty- tyózás) és fertőtlenítés, továbbá a szennyezpforfás kikü­szöbölése esetén a víz minősége megjavulhat.” (Réts'ág, Vízmű, 1. sz. kút vízmintájának értékelése) »...ivóvízül nem fogadható el.** (Bánjr, Vízmű, mélyfúrású bút vízmintájának értékelése!) 109Q. V. 12. 5 ... kifpgás alá esik.” A rétságiak ettől függetle­nül ezt a vizet isszák. No, nem az egész község, csupán a fele, mert a másik félíalu jó minőségű vizet kap egy közeli vízműtől. — Iható-e a rétsági víz, ■vagy iiem? — tettem a yíá- gái§ti papírokat dr- Pomsösly Péter elé, aki a Nógrád me- gygi ftöJAfe ig§?g§tói§, s akippk szjgnpja ott látható a nyomtatványokon. — Természetesen iható. — Akkor mért olvasható itt, hogy nem az? intézik 8rsx4sps ^zabyáfiy- amely plö‘%. hogy az iyévfjíberí bjgpnyps elemek milyen mennyiségben fp^yjpatnak elő. Ha ezt át­lépik az értékek, akkor ne­künk kötelességünk a víz­mintáról írott véleményünk­re ráírni: ivóvízül nem fo­gadható el. Ez azonban néR jelenti azt. hogy betegséget (g rétsági óvodánál vptt yi'zminta étékelése) okpz, csupán nem felel meg § szabyán^hak. A szóban forgó víz — gyak­ran csak beszéljek róla,'mert nem egyszer hiánycikk a rét? sági November 7.-lakótelepen — H&MiS büdös- Bf, Öá csak büriqs V»)pa;.; §? a m ag­resszív. Mégppdig nggypn. yany sai . tá|| az egészségügyi szervek. Ekkor dörifött ' úgy az „új gazda», a Nógrád megyét Ví?-, és Csatornamű Vállalat, hogy Éánkon kutat fúrnak, onnap biztosítják az »bittó vtóeí.- Íh 0b dé byáPSéh 9f ggre^- sziyef. A kát ű§y§m§ «ytl ad azóUf is. Utóbbi költséges rossz tu­lajdonsága a bánki nedűnek, tudniillik szabályosan eszi a iakótelepi házak falába épí­tett fémcsöveket. Erre élő és djjhppgp tanúk maguk a la­kótelep lakói, akiknek feje Karancslapuitdi változások Lakások kalákában Aki gyakran jár Karancs­lapujtőn, bizonyára föltűnik számára, hogy a 2800 lelket számláló faluban szinte hétről hétre változik az utcakép: el- tgfifiek a régi, ódpn épületé!?, helyükbe ti! házak képűinek, takaros portával, díszes kerí­téssel. Csupán ez a tény is jelzi a falusi emberek élgt- színvonalának növekedését. Átlagban 30—32 használat- bgvéteb engedélyt adnak ki éveptg » Káranojlapujtoi köz? ségi közös Tanácspn. Az el? műit tervidőszakban példátílá tanácsnoz tartozó Karapcsh1' ján 31, Kafancsbefónyben 26, parancslapujton ppdig ßl f}j eratódi hé épúJfc FP»8fc s»= ládí, FpköPÍ összefogással ké­szült, vggy ahogyan peypzik: famátep- :,y módon álig hf esztepdfiyel Wi .alapkő leraká­sa yt|p m^jt ki11?! birtokába Veflgti az űj ptthpnt. A tanács lakásügyi gpndJáj- pak élén mégsem a magán- építkezéssel kapcsojatpg ügyek, panem a Gusztáv-bápyatejep leiszámolásával összefüggő teendők álltak. E telep mPstó- ha körülményei közűi negy­venhét családot sikerűit „ki­emelni», vagyis megfejek?’la­káskörülményeket nypjmimk Számukra, így a szanálás tel­jes, 3 Gusztáv-bányatelep pe­dig 3 múlté lett. Nemrégiben a me§ye‘ népi e}l,ep0rzésí btóoftóág is viz§r gpitá á mngmmrobol történő építkezés megyei helyzetét. s eppeb §,9F,4p «sgrape’slápujtőn ig elemezték e viszonyokat a népi ellenőrök. Véleményük szerint a építkezés» kpdvhez a tanács rpejSf&tfjpi» tpdjp biztosítani a telkeket, s epnek értékesítéséből oldja meg a szükségOS közművesíté­seket. Jelentősen javqjt 3z ufóbbi években a'Vízellátási korszerűsítették 3Z u Iákát- Mindemellett felújították a? ájtalános iskolát, apnak keFÍ" tését. bővült az egészségügyi szőjgáltátáá- fífi jutott a táftá­csi alapból könyvvásárlásra — így megközelítőleg 16 ezerre gyarapodott a könyvállomány =, á 'kÖzséjSáK #9FtFéPfíezyé­pygire, az ifjúságpolitikái cé­lokra és még sorolhatnánk to­vább. pgyszpyslj a fláFá^cs környéki változások szembe- tűnősége a jó tanácsi politika beszédes bizgpyjféká­fölött állandóan ott lebeg egy korántsem természetes eső sötét fejhője. Szinte napon­ta hívnak hol ebbe, hői ab­ba a lakásba szerelőt. Aki- pek van biztosítása, annak fi­zet az Állami Biztosító, aki­nek ninra csak a fogát szív­hatja és mélyen a zsebébe nyű}. Évente többször is. Persze nemcsak a csövek es­nek a láthatatlan fogak ál­dozatául, hiszen eltűnik a fes­ték a fürdőkádról, kilyukad a villanybojler feneke és még számtalan haj történhet. Tör­ténik is. Mptyia tftft még a rétsá­giak jjsplpárf##? =r Már nem sokáig — kap­tam a választ Pálfalvai Kál­mántól, a Nógrád megyei VÍZ- és Csatornamű Válla­lat igazgatójától- — a nyugat- nógradi térségi vízipű mun­kálatai jó} haladnak, min­den Feményübk inöokölt a gopdpk rnihamarabbi m«g- Ó.ldásara. ftéfság " határában kétézer kpbpaéteres víztároló épül', hamarosan fogadni tud­ják á vizet a dejtáfí kutak­ból- A nyari raúra Meíéra pe­dig elkészüi á? az figy kilo­méteres vezeték is, amjn ke­resztül 3 táFOZflkból R.étság végre kitűnő minőségű ivó­vizet kapha*- Admg tereimet kérünk 3 település lakóitól­Ez a vezeték kpriijbelül másfél millió föpintbg kérijl, amit a község számára meg­előlegeznek- Az összeg a jö­vendő vízműtársulat szám­láját terheli majd. Á vízellá­tás megoldása enné! termé­szetesen jóval többe kerül, ebből részt kell vállalnia a rétságiaknak is. Sokán ‘ ezt nem tartják természetesnek. Ellenőrzött, egészséges jyp- vizet biztonsággá! csak a zápt ivpvízrepdszerekből JeHet szolgáliatni. "A há?Üag * í|- rótt kutak könnyen megíef- tőződhetnek, esetleg vizük olyan elemeket taFtáfmaz- nat- amelyek tógyaa?tára sú­lyos zavarokhoz vezethet.­Meg kel) tehát alakítani a yízmutátsul^tót. A hozzájj- ,FHlá§t tíz ev alatt, havonta kis összesekben lehet törlesz­teni. Ennyit az egészség min.- denképpen megér. Hamarosan tehát nem lesz tóbbé téma a? ivóvíz Sétsá- gpp. Persze, az innivaló ügyé­ben ősébe van még a íjána- n, mert fokozatosan ki ke« cseréim § községben 9 teryr szerűtlenül lefektetett és jílr használódott Y??ve?etókeket. aztán bővíteni szükséges § hálózatot---- de ezek már r észletkérdések- Hanem a részletkérdésekre is csak a rétságiak ádbáfiák mesa vaiaaFt: Hortobágyi £«|{áP Hözép-Szlovákia legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetében KSIcsSnös előnyök Poroszka János, Stefan Kysel és pélkjil is értik egymást Fehér Vipce már tolmács TESTVÉBMEGVÉNKBEN a Jellemzésül még talán annyit, legsikeresebb mezőgazdasági hogy g2Q tagúknak tavaly vállalatok között tartják szá- több mint 21 millió koronát mon a Dobrá Niva-i Cseh- fizettünk ki munkabérek, nye- szlovák—Szovjet Barátság reségrészesedés és céiprémiu­Egységes FpldmÜvesszövetke- m°k formájában a kiüönbqző zetet. A zólyomi járásban le- természetbeni juttatások rngl" vő nagyközség neve, Dobrá lett. Niva, magyarul jó rétet, jó Az élenjáró nagygazdaság- legelőt jelent. ban régen nem ojíqz semmi­— Gazdaságunk tizenhárom jyen különösebb gondot a ter- évvei ezelőtt, nypjc szomszé- rnejés, köztük a mezei csúps­— ISMÉT BEIGAZOLÖ- POTT a régi közmondás, amely szerint bajban ismerjük meg a barátokat — mondja Ján Ukrop. — Hozzánk akkpr a MugysrnándPFi ÁJIami Gaz­daságból négy nagyteljesítmé­nyű gabonakombájnt küldtek* Kezelőik kiváló munkát vé­geztek a nehéz talajú dombps dűlőkben- Nagyon sokat kö­szönhettünk a magyar elvtár­saknak. Segítségükkel behoz­tuk az elmaradás négy részét és így nem tolódott el az ara­tás utáni mezei tennivalóit kezdete sem. A szlovák kombájnpsok a következő nyáron viszonozták a baráti kölcsönt. Az állami gazdaság és a szövetkezet ve­zetői akkor megegyeztek ab­ban is, hogy oda-vissza ala­pon rendszeresen segíteni fogják egymást a gabonabetp- kárjtás napjaiban, jpf kihasz­nálják ezzel azt a két-három hét különbséget, ami a mg- gyarnándori, illetve a Dobrá Niva-i határban a termés be- érése közqtt van. — Kombá.inosaink azóta mipden évben az országhatár magyar oldaján kendik az aratást — folytatja az elnqk. — Arcúkor ott elfogy a mun­kájuk, együtt jönnek vissza a dós egységes földművesszövet- munkák tökéletes megszerve- «nagyarnándoriakkal, akik kezet társulásával alakult — jcezdi a kalauzolást Ján Ukrop agrármérnök, a szövetkezet 47 éves, országos hírű elnöke. — Jelenleg 7Í42 hektáron, a zó­lyomi járás mezőgazdasági földterületének 12 százalékán dolgozunk. Közös vagyonunk értéke meghaladja a 210 millió csehszlovák koronát, ami csak- pem háromszorosa annak, amivel a társulás előtt össze­sen rendelkeztek a nyplc szö­vetkezet tagjai. Évente 15 ezer malappt és miptegy 1500 bor­ját nevelünk, átlagosan 7000 hízósertést és 15Ö0 tehenet tartunk. Farmjainkról napon­tó §W hitó búst és több mint |2 ezer liter tejet visznek el íTtóyÚtóF lÓfe éleJmiszeripaFi feldolgozásra, illetve kÖZVetlpn értékesítésre a környék bólt­Zése. Nem !-is dolog ez, hiszen egyidőben újra meg újra, csaknem háromezer hektáron keli csatarendbe állítani az embereket és a gépeket­— Nem volt ez mindig így — siet leszögezni a szövetke­zet elnöke. — Annak ellepére, hogy pnár 1872-ben is sok erő-, illetve munkagéppel ren­delkeztünk és nagyon jól együttműködtünk a stúrqvói valamint a Liptovsky Miku- lás-i Állami Gazdaság dolgo­zóival. Az aratás sikere érde­kében kevésnek bizonyult a három mezőgazdasági vállalat összefogása. Nálunk Akkor csakúgy, mint Szjovákia leg­több vidékén, különösen söjc volt a megdőlt, nehezen beta­karítható gabona. Igen nehe- ’ rendkívül lassan ha­mindegyikét már személyes kapcsolatok, erős baráti szálak fűzik hozzánk. Magyarnándor- ban ez nemrégen' abban is megnyilvánult, hogy egyjk dolgozónk, Ján Tusin, nputaz első külföldi kombájnos ka- pptt magyar miniszteri kitün­tetést, az ott végzett példás munkáért­Az utóbbi két-három évben jelentősen kibővült a magyar és a szlovák föjdmüyesek elő­nyös, kölcsönös együttműkö­dése. Ján Ukrop így nyilatkp- zik erről: — Az első közös aratáskor jól bevált munkaszervezési módszert mpr igen sikeresen alkalmazzuk a tavaszi és az őszi csúcsidényben J§. Újad­ban rendkívül nagy hasznot vesszük a máktermesztés gaz­jaiba. Kalászosokat 1700, búr- zen es rendkívül lqssan Jia- dag magyarnándori tapaszta- gonyát 310, mákot pedig 220 ladtunk a munkával. Ügy ne- Jatainak. Tavaly tavasszal ÜéktóFPt) termesztünk- Szövet- zett, ty a helyzet, hogy ősz kö­*88b IM sá9a- 3 növi tésfcgp, mind az ■_ zepére sem érünk az azonban a szives szaktanács- utolsó adáson kívül speciális vetőgé­pek kölcsönzésével is a segít- ^oltán Palkó, Szlovákia Kom- ségünkre siettek magyar ba­kezetűniz Csghazlovákia leg­nagyobb máktermesztő gazda- newarra.. ' tóFtóFfn«?- gQltónpai!,,^ ^ ^ _ líattenyész- munistg Pártja Zólyomi járá- rátáink. Nagyrészben nekik Ötletek — lajstromból! Űj automata darahőtóf helyezlek üzembe a közelmúltban az frószőF SzÖFFtkezet salgótarjáni telepén. A berendezés az üzepi sajáf kop.strp|<cióji. amely FESTŐ pneumatikus ele- ’Vl-kilfíl á|| és lepycgcsep pijveli a fémtollbetét-gyártást. A Ifépep (fagyi AndraSBé az ÚJ gépnél (báb-) Megyénknek minden üzemében rendelkezésére tésben korszerű technika segí- sí Bizottságának v títká- köszönhető, hogy jó hozamot, ti a munkát. Néhány speciális ra 1.972-ben Nagykürtösön dől- hektáronként 600 kilogrampi mypkágep, adaptor híláP gozott hasonló ' beosztásban, első osztályú termést értünk mjpdepíljnk mőSFan- Az ad- Az ottaniak qjár régebben jó el, amejyből 120 tonnát éyté- fpinisztrálas egyszerűsítésére kapcsolatokat ápoltak a balas- kesítettiink és ez 2 rríiijjó 700 és az időszaki gazdálkodási sagyarmati járással. Az aratók ezer koronás bévételt jeleij- n^Fléggk SyOFi kíÚPlföFására helyzeté! látva a yeze- tett számunkra. Az elmúlt főár evek Óta saját száiw'ítóg'ér to * titkár'onnan hért segítsé- Isszel ugyancsak a magyar- pünk van. Hamarosan elké- get a Dobrá Niva-i földműve- nándoriak érdemeként egy szül a saját rPPÚlPteFünk is. sek §zámgra is. speciális adapterrel felszerelt , kölcsönkomhájn is meiiöny- ‘ nyítette a máktermés betaka­rítását. Az először áthozott gép teljesítményét nagyon so­kan megcsodálták a határunk­ban. Kezelőik, a ma§yarn4h- dori Poroszka János és Fehér Vjnpe óránként ugyanannyit yágtak le, m|nt a tabí'a m4?'h felébe állított idénymunkások közül körülbelül ötszáza^ együtt­Dobrá Niván, a szinte or­szágos viszonylatban párját Fitkító korszerű szövetkezett központban mindenki • nagy szeFetettól és a tisztelet láng­ján említi a magyarnándori kapcsolatokat­— SZIKORA PAL PÄRT­TITKÄU, Pleva Mihály ágFÚF" mérnök, a nqVényyédpjmi aé_ rpnómus, Mészáros László, Dósa Lászjq, MéjfiFP? Afttól; Mód József, Juhász' László, gp'- rpszka János, Pleva Járjos, ^ándor József fehér ÜfflFß tfaktorosok, kombájríosok és a tpbbiek valamennyien őszinte, meghízható hűFétaifJk — 0 rplja szinte kapásból a neve­ket az einöh- — a kétóld,4lű: ap hasznos együttműködés természetesen nemcsak á müpkár3 vqpatkflzik. ajcarjuk, hpgy dőigffZéÍf}4 megismerjék egymás életet, kultúráját, szokásait a pihenés napjaiban is.- J^ppt kerítünk az újabb csqpoptos i.4tóSatások, q csereüdülssek, a közös kirán- dplásqjí szervezésére. Meg­győződésem- bfW kOpcsola­tqnk ez.áftal még gyflpiplcsö- zpbbé yafik­Dobrá HÍV4P és'Magyarnán- dpron a ié.gját'hatqbm utat vá­lasztották érre. L- K. úgyjszólváp üyeg törését kiŰCFőtó „fák- az újítók g4zfoÍyaszfá«4t „prlarag­............ bocsátanak |úí” Ä|hfpm­, . ....... , , , fíFFP ß lehetőségre a foiadat­olyan foladattervet, amelyben mrv nyolcadik ppptiö híyfa az egység lég#g£tóhh műs?3)?i föl a figyelmét. Ha módszerük gpndjaiFa híyjéh föl 3 figyel? életóépesnőlí hizppyqj, ayá­«*■ tmmwm -i-auuom ÄÄi'gj1*1*' azpk 3? öttótómhoFőű sram't- d ^ *"■ hatnak nagyobb elismerésre, akik egy -egy régpta fönnálló nehézségre találpak megol­dást. a salsstaFjápi síkűyeg- syßrban kisebbedéit idén 3 ki­adott. föladallerv listája azál­tal, hogy az újítok néhány kúrdésF? mngt.öíéitúh a vá­laszt. Ugyancsak a tém9ÍÍ?tó éSyih Ronfjaböf merített ötjeiét Her- ezéé' György üzemmérnök- 9 az fjveg psőmagplását' könnyí­tő szerkezet: fordítógépet ál" íitétt össze- javúsiatát'jeippieg bJráJják .el az jJJetékeaek­30 EZER FQBINT űBHANff. PPUPÍTO Egyébként eddig tíz — rész­. ... ,. ben idei, ré??ben tóyajyj újí­Épp egy tucat újítást nyuj- lásra fizettek dijat a gyárban, ffciL' hói i.ríón ic av ________ i_ .* •’ ' >. . n: ' • tq ttak hé idén eddig I« az üveggyárban- Nörtük húrstp olyan javaslat is található, amelyek a dműkéí pap test té- mafery ßgy-pfSy meg-°ld4sra kjpájt föladatát dolgozta ki- Á legígéretesebb — most még el­bírálás alatt álló — indítvány: Oravecz fstván technikus, sarkadi Négy tótván esoBprt­vezető és MajoFqs kászió mű­vezető újítása A három szak­ember a földgáz-megtakarítás­ra talált ki eljárást. A tábla­összesen harmincezer forintot. A2 1981 -ben bevezetett javas­latok kalkulált haszna 283 ezer fqrint. Az idei ötletek kqzül eddig egyet utasítottak el, ez­zel szemben hármat találtak jqnak, kettővel kísérleteznek és hat van BIOS1 a „mégmété-* tés” stádiumában. NÓGRÁD — 1981. május 5., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents