Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

Madrid - húsvét után

A

z újrakezdés mindig reményt ébreszt- talán most sikerül! Így van ez Mad ridban is az európai biztonságról és együttműködésről folyó tanácskozásokon, amely a húsvéti szünet lejártával, május 5- én ismét munkához lát. Harminchárom európai és két észak-amerikai állam küldöttei tanácskoznak a politikai, a gazdasági, a kulturális, az emberi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, vagyis az 1975-ben kelt helsinki záróokmány teljesítéséről. November óta tart az eszmecsere, mindeddig sikertelenül. A madridi találkozónak hivatalosan március 4-én kellett volna befejeződnie, de még senki nem tudja, mikor köszönhetnek el a küldöttek egymástól.

Minden nemzetközi tanácskozás, amely valóban érdembeli ügyekkel foglalkozik, az általános politikai helyzetet tükrözi. A spanyol főváros szép kónferenciapalotájában is azok a problémák vannák terítéken, amelyek általában uralkodnak Európában. Európa helyzetének, a kelet—nyugati viszony megjavításának kulcsa ma a fegyverzetkorlátozás, a hajsza megállítása. Ettől függ az enyhülés sorsa. A fegyverkezési verseny folytatódása mindent elronthat, a megegyezés sok más kapcsolaterősödés előtt is szélesre tárhatja a kapukat. Ezért áll a madridi vita középpontjában az európai katonai enyhülés és leszerelési értekezlet megszervezése. Lévén, hogy nem katonai szakértők ülnek Madridban, jó lenne, ha itt csak elhatároznák az összehívást és külön másutt (de minél előbb) ösz- szehívnák az ugyancsak harmincötös tanácskozást.

Eredetileg a Varsói Szerződés államai vetették fel a gondolatot és ma már elvileg mindenki egyet is ért vele. De csak elvileg. A hogyan fölött — mint oly sokszor — éles vita folyik. Gyakorlatilag két nézet áll szemben egymással. A Szovjetunió és szövetségesei kezdetben azt javallották, hogy a katonai konferencia minden előzetes feltétel nélkül lásson munkához, először a bizalomerősítő intézkedésekről tárgyaljon, majd a nehezebb fajsúlyú kérdésre, a fegyverzetkorlátozásra térjen át. Befutott — ugyancsak még eredetileg — a nyugati támogatást élvező francia terv, amely azt kívánja, hogy a Szovjetunió — az összehívás feltételéül — terjesz- sze ki a bizalomerősítő intézkedések területi hatályát az Urálig.

Itt álljunk meg egy pillanatra, ejtsünk szót e fogalomról. A helsinki záróokmány azt ajánlja, hogy valamennyi aláíró értesítse előre a többieket mindazokról a — bizonyos létszám fölötti — hadgyakorlatokról, amelyeket határaitól számított 250 kilométeres sávon belül tart és hívjon meg azokra külföldi megfigyelőket — minden gyanakvás, a rossz (támadó) szándék feltételezésének kiküszöbölésére. Ezek a bizalomerősítő intézkedések. Így is történt a múlt esztendőkben. Ez egyben azt jelentette, hogy a Szovjetunió nyugati határaitól számított 250 kilométeres sávra vonatkozott a megállapodás, ez képviselte, közmegegyezéssel, az érdekek egyensúlyát. Most, az SZKP XXVI. kongresszusán egyebek között bejelentették, hogy a szovjet- kormány kész — a korábbi javaslat kiegészítésével — kiterjeszteni az intézkedések területi hatályát az Urálig, ha a nyugatiak hasonló gesztust tesznek. Az egyensúlynak ugyanis meg kell maradnia.

Itt tartanak most. Szocialista álláspont szerint vagy minden előfeltétel nélkül üljön össze a katonai enyhülési konferencia és valamennyi függő témát ott vitassanak majd meg, vagy a szovjet engedmény ellentételét tegyék meg már most a nyugatiak. A másik fél nem akar hallani erről, „természetesnek” tekinti a szovjet lépést, nekik járónak és nem óhajtanak cserébe semmit se adni. íme, az általános európai vita tükröződése: a szovjet engedményt „a megbillent katonai egyensúly helyreállítása” egyik módjának minősítik. Csak a francia (igen egyoldalú) megfontolások alapján egyeznének bele abba, hogy Madridban határozat szülessen a katonai konferencia összehívásáról.

De amíg ebben nem jutnak dűlőre, semmilyen kézzelfogható eredmény nem várható, sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális, vagy humanitárius tekintetben. Pedig vagy kilencven más javaslat fekszik az asztalon, egyebek között a kereskedelem és a kooperáció elősegítéséről, a kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, a tájékoztatásról, az emberi jogokról. Tanácskoznak a szakértői bizottságok, de minden szem a katonai témára tekint. Voltaképpen egy közös, mind a harmincöt részvevő által elfogadható záróközleményt kell megfogalmazni, amely tömören összefoglalja mindazt, amiről Madridban szó volt és megfogalmazza, mit kívánnak tenni a következő években a helsinki záróokmány végrehajtásáért. Ezen a listán a katonai konferencia áll az első helyen, de várható, hogy a nyugatiak újabb éles vitát indítanak (mint azt régebben is tették) az emberi jogokról és a tájékoztatásról. Lehet, össze is kapcsolják a kettőt: a bizalomerősítő konferencia létrehozását egybekötik olyan tételekkel, a zárónyilatkozat olyan megfogalmazásaival, amelyek nyugati szájíz szerint faglolkoznak az emberi jogokkal, s rejtett céljuk a szocializmus lejáratása. Igaz, katonai és emberi tényezők között valóban van ösz- szefüggés — mondják a szocialista küldöttek, de fordítva, mint ahogyan azt a nyugatiak állítják. Csak az enyhülés körülményei között bontakozhatnak ki e jogok, a kapcsolatok, bővülhetnek az utazási, s más lehetőségek. A feszültség óhatatlanul és mindenütt korlátot szab ennek. Ezért állítják a Varsói Szerződés államai ma első helyre a katonai enyhülést.

M

inden viták ellenére van remény a megállapodásra Madridban. Még a húsvéti szünet előtt záróhatározattervezetet nyújtott be nyolc semleges és el nem kötelezett résztvevő, s ez az okmány — bár jelen formájában csak vitaalapot alkot — jó irányba tett lépésnek tekinthető. A következő hetekben kiderül: meg tud-e egyezni Kelet és Nyugat. Vannak nagy közös érdekeink, de — mint erről már szóltunk — a környezet, az általános kapcsolatok helyzete határozza meg, milyen nyilatkozat jön létre Madridban. Bizonyos, hogy nemcsak a bizalomerősítésről, hanem a bizalom erősítéséről is dönteni kell.

Tatár Imre

R városi vb-k tárgyalták Salgótarjánban, Balassagyarmaton Zsúfol* óvodák — eredményes iskolai előkészítés

Húsz óvodában, nyolcvan- négy csoportban több mint kétezer-hatszáz gyermeket helyeznek el jelenleg a megye- székhelyen, hangzott el Salgótarján városi Tanács Végrehajtó Bizottságának hétfői ülésén. Az óvodai kihasználtság 128 százalékos, egy-egy csoportban 35—45 gyermek található.

A tartalmi munkáról szólva dr. Kun András művelődés- ügyi osztályvezető előterjesztésében hangsúlyozta, hogy az óvodák feladata a három, és hatéves gyerekek szocialista szellemben való nevelése, személyiségük, készségük fejlesztése. Különösen fontos a fejlődésben lelassult gyermekek felzárkóztatása, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben élő gyermekekkel való törőA naponta ingázók, a bejáró

dolgozók, tanulók napjaik egy részét a vasútállomások várótermeiben, a vonaton töltik. Nem mindegy tehát, hogy milyen körülmények között, milyen környezetben történik a rövidebb-hosszabb várakozás!

A Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1978 nyarán tárgyalta a vasúti személyforgalom alakulásáról és a bejáró dolgozók utazási lehetőségeiről szóló jelentést. A vb szükségesnek tartotta a vasútállomás korszerűsítését, a szállítás kulturáltságának megoldását és határozatban kérte fel a MÁV illetékeseit az ezzel kapcsoladés. Kiemelt helyet kap az egészségnevelés, de megkülönböztetett feladat az anyanyelvi kultúra elsajátítása is,

Az óvodai nevelés jól segíti az iskolára való fölkészítést. A cél az, hogy minden gyerek az óvodában szerezze meg a szükséges ismereteket. Ennek a munkának az eredménye, hogy a városban az 1981—82- es tanévre egyetlen iskolába sem Írattak be olyan tanköteles korba lépő tanulót, aki jelenleg ne részesülne óvodai iskola-előkészítésben.

Egyre jobban érzékelhető a családi háttér hatása az óvodai nevelésben, ezek színterei: a nyüt napok, a szülői értekezletek, a családlátogatások, a fogadónapok, a munkadélutánok, a társadalmi akciók.

tos intézkedések megtételére.

Az azóta történt változásokról, a VI. ötéves terv feladatairól tárgyalt tegnap, egyéb napirendi pontok sorában a Balassagyarmati városi Tanács Végrehajtó Bizottsága.

A három évvel ezelőtt alakult balassagyarmati körzeti üzemfőnökség hivatott a hatáskörébe tartozó vonalakon a forgalom lebonyolításához kapcsolódó üzemeltetési, műszaki és gazdasági feladatok ejlátására. A belső átszervezéssel lehetőség nyílt az utasváróterem megnagyobbítására. Az országos egészségvédelmi felhívásnak eleget téve ez a váróterem nemdohányzó. Az

Sokat fejlődött az iskolákkal történő együttműködés is, állapította meg a testület, s hasznosan segítik a gyermekek ízlésének kialakítását a művelődési házak, a könyvtárak, a filmszínházak, s a múzeum gyermekprogramjai. Régi hagyományokon alapszik az üzemi kapcsolat. Ma már minden óvodának van patronáló- ja. Az üzemek dolgozói tatarozást karbantartási munkálatokat végeznek és cserébe a gyerekek részt vesznek az üzemi rendezvényeken.

A tanácskozás további részében a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. tevékenységéről hangzott el beszámoló, majd egyéb, ügyrendi kérdéseket tárgyalt a végrehajtó bizottság.

kulturált

átalakítási munkák tervei között szerepel egy külön kul- túrváróterem kialakítása, ahol tiszta környezetben, főleg a diákok tudják a várakozási időt hasznosan eltölteni.

A kulturált utazás alapkövetelményét biztosító személy- kocsik száma és azok tisztasága a gőzvontatás kiküszöbölésével számottevően javult. A személyvonatokat dízelmozdonyok, vagy az újonnan beszerzett CSD-motorvonatok továbbítják.

A kulturált várakozást szolgáló környezet megóvása természetesen az utasok, az ingázók magatartásán, viselkedésén is múlik.

Kulturált várakozás —

utazás

Kurt Waldheim Moszkvában

Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a szovjet kormány meghívására hétfőn délután hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Waldheimet a repülőtéren Andre) Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, • a Szovjetunió külügyminisztere és más hivatalos személyiségek fogadták.

Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki a szovjet kormány meghívására hétfőn érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába, hétfőn este a

Szovjetunió ENSZ-társaságá- nak vezetőivel folytatott baráti hangulatú megbeszélést. A főtitkárt Georgi) Arbatov akadémikus köszöntötte a társaság vezetőségének nevében.

(MTI)

Lázár György beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

vés gondot jelentenek, mert rosszabbodó külső feltételek között kell teljesítenünk azt az egyébként is nehéz feladatot, hogy elért vívmányainkat megőrizve rátérjünk egy új, a mai körülmények és a jövő igényeinek jobban megfelelő fejlődési pályára, helyreállítsuk népgazdaságunk egyensúlyát.

— Amikor gondjaink eredetéről szólunk, hiba lenne, ha csupán a megnehezült külső körülményekkel magyaráznánk azokat. A jelenlegi, főleg pedig az egyensúlyi problémákat kiváltó okok között annak is szerepe van, hogy még nem sikerült kellő mértékben kibontakoztatni az intenzív fejlődés folyamatait. Ezért a következő évekre szóló programunk lényege — amint az a XII. kongresszus határozatából világosan kitűnik — éppen az, hogy a nehézségek leküzdése és az egyensúly helyreállítása céljából a társadalmi tevékenység minden területén mélyreható minőségi változást vigyünk végbe. A minőség előtérbe állítása különösen a gazdaságban vált sürgető követelménnyé.

Ez örvendetes, ínért azt az ígéretet hordozza magában, hogy újabb lépéssel jutunk előre a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésében.

— Mindezek a kérdések, s a bennük kifejezésre jutó társadalmi és gazdasági követelmények különös időszerűséget kölcsönöznek a közgyűlés napirendjén szereplő témának.

Ezzel összefüggésben most is hangsúlyozni szeretném a társadalomtudományok, valamint a műszaki és a természettudományok egymásrautaltságát, egyidejű és ösz- szehangolt fejlesztésének szükségességét.

Éppen ezért tovább növekszik azoknak a tudományágaknak a szerepe és a felelőssége is, amelyek kutatásának középpontjában az ember és a társadalmi viszonyok vizsgálata áll. Ezért is támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek eredményeit felhasználva többet tehetünk az emberek társadalmi közérzetének javítása, szocialista tudatának, gondolkodásának, szemléletének fejlődése érdekében, s amelyek ismereteket adnak a személyiség teljesebb kibontakoztatásához. A tudomány különböző területeinek összehangolt és eredményes művelése kötelességünkké teszi, hogy lehetőségeink arányában minél jobb feltételeket biztosítsunk a szakemberek új nemzedékének felkészítésére, a korszerű felsőoktatás és a kutatás egységének biztosítására. Az Akadémia vezető testületétől azt kérjük, továbbra is tekintse szívügyének felsőoktatásunk jobbítását, vállaljon felelős részt a jövő szakembereinek képzéséből.

törekedni, hogy az átlagosnál lényegesen jobb feltételeket biztosítsunk az ilyen kutatások folytatásához, eredményeik gyorsabb és lehetőleg zökkenőmentes gyakorlati hasznosításához. Tudjuk és számon tartjuk, hogy ehhez az eddiginél többet kell tennünk a bürokratikus kötöttségek felszámolásáért, növelnünk kell az új eredmények bevezetésében való érdekeltséget.

— Átérezve a tudomány fontosságát, a kormány a következő években is biztosítani kívánja a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket. Önök előtt ismert, hogy a VI. ötéves terv a nehezebb körülmények ellenére is a nemzeti jövedelemnek csaknem 3 százalékát irányozza elő kutatásra és fejlesztésre. Fontos előrelépésként értékeljük, hogy a tudomány távlati tervéből és a közelebbi jövő igényeiből kiindulvaei- készült és jóváhagyásra került az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv. Ezzel együtt módosítottuk a kutatások finanszírozásának rendjét és megkezdődött a kutatóhálózat szervezetének korszerűsítése is. Ezeknek az intézkedéseknek jelentős része nem régen lépett életbe, tényleges hatásukról ezért ma még keveset tudunk mondani, de bízunk benne, hogy be fogják váltani a hozzájuk fűzött reményeket.

— A saját feladatainkat is csak akkor oldhatjuk meg, ha az eddiginél jobban kiaknázzuk a nemzetközi — mindenekelőtt a szocialista országokkal folytatott — sokoldalú együttműködésben rejlő lehetőségeket.

Kiemelkedő szerepe van a műszaki haladásnak

Helyes úton járunk

R szellemi és anyagi erűk összpontosításáért

Az elvek valóra váltásához, a célok eléréséhez szükséges tennivalók — noha a közgazdasági feltételeket és a szervezeti rendszert is igyekeztünk hozzáigazítani az új követelményeknek — még nincsenek és nem is lehetnek minden részletükben kidolgozna. így és ebben az értelemben használjuk azt a kifejezést. hogy tervünk nyitott, s hogy amennyiben a feltételek változnak, akkor a végrehajtás eszközeit, módszereit is módosítanunk kell. Most ahhoz kérjük a tudomány közreműködését, hogy segítsen a menet közben módosuló feltételeket időben felismerni és az új helyzet által kívánt döntéseket jól megalapozni.

— Azok között a feltételek között, amelyek megteremtése és összehangolása nélkül nem érhetünk célt — a társadalmi,

a közgazdasági és a szervezeti feltételekkel együtt — kiemelkedő szerepe van a műszaki haladás meggyorsításának- A VI. ötéves terv időszakára szóló műszaki és agrártudományi kutatások feladatai fő vonalakban kialakultak, azokat a megfelelő programok tartalmazzák.

— Élő és mind erőteljesebb igény, hogy a tudomány egyre több ismerettel segítse a legkedvezőbb gazdaságfejlesztési irányok és változatok kiválasztását, a célok és az eszközök összehangolását, a társadalompolitikai jelentőségű döntések várható hatásainak előrejelzését. Jelenleg folyik az ezredfordulóig tartó időszak hosszú távú tervének kidolgozása. Ennek során újszerű kapcsolat van kifejlődőben a tudomány művelői és a tervezők között.

— Önök abban a tudatban és azzal a jó érzéssel folytathatják munkájukat, hogy népünk tisztában van a tudomány növekvő szerepével, tiszteli és megbecsüli a szellemi és az anyagi javakat gyarapító tudóst. A kormánynak is ez a viszonya önökhöz és a tudományhoz. Ugyanakkor bizonyosra veszem: egyetértenek vele, hogy a társadalom, de a kormány részéről is jogos elégedetlenséget vált ki, ha a rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőnek akárcsak egy részét is —, mint ahogy az esetenként sajnos előfordul — periférikus jelentőségű kutatásokra

fordítják. S bár ez a jelenség visszaszorulóban van, a helyzet további javításában még bőven akad tennivaló.

— Ezzel kapcsolatban arról is szólnom kell, hogy a kormány felfogása szerint a tudományos intézményeknek, a kutató műhelyeknek maguknak is többet kell tenni a szellemi és az anyagi erők összpontosításáért. Azt kérjük, legyenek határozot- tabbak a jelentőségükben vitatható és az aktualitásukat vesztett kutatások megszüntetésében és növeljék a társadalom számára különösen fontos kutatások rangját. A magunk részéről arra fogunk

— Történelmi tapasztalataink csakúgy, mint ez utóbbi közel két és fél év eredményei meggyőzően tanúsítják, hogy helyes úton járunk, s hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből van kivezető út. Ahhoz, hogy mielőbb túljussunk nehézségeinken, még következetesebben kell munkálkodnunk a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán, még többet kell tennünk népünk alkotó erőinek kibontakoztatásáért, s ebben megtisztelő és szép feladat vár önökre, a tudomány megbecsült munkásaira.

Kérem, hogy mint eddig, a jövőben is legyenek aktív részesei a szocialista építőmunkának és a tudomány

újabb eredményeivel járuljanak hozzá népünk nemes törekvéseinek valóra váltásához.

E gondolatok jegyében kívánok az akadémiai aranyérem új kitüntetettjének, az akadémiai díjat elnyert kutatóknak, a közgyűlés minden résztvevőjének további sok sikert — mondotta végezetül Lázár György.

☆

A vitában 18-an fejtették ki véleményüket Az elhangzottakra Vámos Tibor válaszolt. Az Akadémia 141. közgyűlésének első napi munkája Szentágothai János zárszavával ért véget. A közgyűlés ma zárt ülést tart.

NÖGRÁD - 1981. május 5., kedd