Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXVII ÉVF.. 125. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1981. MÁJUS 30., SZOMBAT Megkezdődött a KISZ X. kongresszusa Budapesten Együtt az ifjúság tömegeivel a fejlett szocialista Magyarországért Nvolcszá kilencvenkilenc kongresszusi kül­dött látott felelősségteljes munkához pén­teken az Építők Rózsa Ferenc Székházában, ahol pontban reggel nyolc órakor megkez­dődött a KISZ X. kongresszusa. „Együtt az ifjúság tömegeivel a fejlett szocialista Ma­gyarországért!” — felirat hirdette az ünnepi díszt öltött terem emelvénye fölött a kong­resszus jelmondatát. A küldöttek mellett — akik az ifjúsági szövetség legmagasabb fó­rumát előkészítő tanácskozásokról maguk­kal hozták a társadalom, a fiatalok, az ifjú­kommunisták véleményét, javaslatait — több mint kétszáz meghívott vendég foglalt he­lyet: politikai, gazdasági, kulturális életünk vezetői, a párt-, az Elnöki Tanács, a kor­mány, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, s meghívót kaptak a kongresz- szusra a munkásmozgalom veteránjai, az ifjúsági mozgalom egykori vezetői is. Kovács Jenő, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára köszöntötte a kongresszus részt­vevőit. Az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Ma- róthy László, az MSZMP Budapesti Bizott­ságának első titkára, Méhes Lajos ipari mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos tag­ja, a társadalmi és tömegszervezetek, va­lamint a tudományos és a kulturális élet képviselői, a munkásmozgalom veteránjai. Az elnökségbe invitálták a KISZ legfőbb fó­rumának tanácskozására érkezett több mint negyven külföldi testvér ifjúsági szervezet delegációjának vezetőit, köztük Borisz Pasz- tuhovot, a Lenini Komszomol Központi Bi­zottságának első titkárát. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget Ranadzsit Guha aielnök, a Nemzetközi Diákszövetséget Mi­roslav Stepan elnök képviselte a kongresszus elnökségében. — Hagyományainktól eltérve — mondotta Kovács Jenő — szeretném két küldött-tár­sunkat külön is köszönteni, egyikük ponto­san egy évvel ezelőtt járt a világűrben, s egy ország izgult érte, hogy sikerrel álljon helyt és szerencsésen visszatérjen a Földre. Üdvözlöm Farkas Bertalan alezredest és Ma- gyari Béla őrnagyot, a Magyar Népköztár­saság űrhajósait. A kommunista ifjúsági mozgalom — foly­tatta Kovács Jenő — újabb fontos állomá­sához érkeztek. — A IX. kongresszus óta küzdelmes, de si­keres öt évet éltünk meg. Béke volt és gya­rapodott szocialista hazánk. Erre büszkék vagyunk és úgy érezzük: a fiatalok milliói kezük munkájával, felkészültségükkel, job­bító akaratukkal érdemelték ki, hogy az or­szág eredményeit magukénak érezzék. Öt év alatt sokat változott a világ, változtak a hazai tennnivalók, a munka feltételei is. De egy dolog nem változott: mindenért kemé­nyen meg kell dolgozni, többet kell tudni, becsülettel és tisztességgel kell élni. A Kom­munista Ifjúsági Szövetség ennek szellemé­ben munkálkodott a IX. kongresszus és az országos KISZ-értekezlet határozatainak végrehajtás :n, nevelte, mozgósította tagságát, a magyar ifjúságot. Most az a feladatunk, hogy programot, útmutatást adjunk 875 ez­res tagságunknak, az egész magyar ifjúság­nak. Olyan programot, amely KlSZ-szerve- zeteinknek, a tettrekész fiataloknak lehető­séget biztosít a cselekvéshez, az MSZMP XII. kongresszusán megfogalmazott célok el­érése érdekében. Olyan programot, amely számol az ifjúság igényeivel és hasznosít minden előremutató javaslatot, amely az elmúlt hónapok vitáiban született. Olyan programot, amely reális, .kiállja a gyakorlat próbáját, s amelyre támaszkodva tettekkel, munkánkkal ismét bizonyíthatjuk: méltók vagyunk a párt, a nép, az ifjúság bizalmá­ra. A küldöttek ezután Kovács Jenő javasla­tára elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. A Központi Bizottság beszámolója és javaslata a X. kongresszus határozatára. Előadó: Fejti György, a KISZ KB első tit­kára. 2. A központi pénzügyi eljenőrző bizott­ság jelentése. Előadó: Szilágyi László, a központi pénzügyi ellenőrző bizottság el­nöke. 3. A Központi Bizottság és a központi pénzügyi ellenőrző bizottság megválasztá­sa. A küldöttek elfogadták a kongresszus mun­karendjét, majd megválasztották a különbö­ző munkabizottságokat, azok vezetőit, vala­mint a szekcióülések elnökeit. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Fejti György terjesztette elő a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának kongresszusi beszámoló­ját. Fejti György kongresszusi beszámolója — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbon­tása óta ezernyi szállal kötő­dik szocializmust építő né­pünk történelméhez. Hazánk minden második felnőtt la­kosa, aki ötvenévesnél fia­talabb, a KISZ-ben tette meg első lépéseit a munkásmozga­lomhoz, a politikához — kezd­te beszédét Fejti György. — Ennél is többen vallják közös élményüknek, világnézetük és öntudatuk formálójának a kommunista ifjúsági mozgal­mat, amely több mint hat év­tizede a párt hűséges harcos- társa. — 1957-ben, a KISZ első országos értekezletén vitá­ban született a jelszó: „Együtt az, ifjúság tömegeivel a szo­cialista Magyarországért!” Eb­ben a jelszóban a résztvevők hosszú időre fogalmazták meg az ifjúsági mozgalom legfon­tosabb. feladatát. Az azóta megtett út, a jelen és a jövő együttes vállalását akarjuk kifejezni azzal, hogy — egyet­len szóval kiegészítve — is­mét ezt választottuk kong­resszusunk fő jelszavának. Eb­ben a „fejlett” szóban benne van huszonöt év következetes marxista—leninista politiká­jának, pártunk és népünk cél­tudatos, kemény munkájának minden eredménye. És min­den reménye. Mi hiszünk ab­ban, hogy a mai, nehezebb körülmények között is bizton építhetünk eredményeinkre. Ennek tudatában hívjuk fel az ifjúságot, mozgósítjuk a KISZ-tagságot feladataink megoldására, a fejlett szocia­lista társadalom építésére. — Tennivalónk megfogal­mazásához biztos alapot ad a pártunk XII. kongresszusa és az a kiegyensúlyozott bel­politikai légkör, amelyben élünk. Nekünk szinte termé­szetes, hogy hazánkban létbiz­tonság van, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt nyugodtan nézhetnek a jövőbe. Az em­berek saját tapasztalataikból tudják, hogy aki dolgozni akar, az munkához jut, és aki dol­gozik, az boldogul. A jövőnk sem bizonytalan, nem egyik napról a másikra élünk. A VI. ötéves terv — a mérsékeltebb növekedési ütem ellenére is — a fejlődés, az előrelépés ter­ve, amely épít a fiatalok tett- rekészségére, új iránti fogé­konyságára, és tág teret biz­tosít az ifjúság alkotókedvé­nek, tehetségének kibontakoz­tatásához. Ez a terv az élet- színvonal megőrzése mellett reális célként számol az élet- körülmények javításával. Mindehhez azonban jobban kell dolgozni valamennyiünk­nek. És hogy van értelme az erőfeszítésnek — többek kö­zött erről győznek meg ben­nünket a gazdasági életünk­ben kibontakozó kedvező vál­tozások is. — Az elmúlt öt esztendőre visszatekintve sok lényeges dolgot idézhetünk fel. A legfontosabb számunkra mégis az, hogy békében, biztonság­ban élünk. Ez akkor is így van, ha mostanában ismét ak­tivizálódtak azok az erők, amelyek a hidegháború bizal­matlan, feszült légkörét akar­ják visszahozni a nemzetközi viszonyokba. Fenyegetőznek, és az erőszak nyelvén próbál­nak beszélni a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, és mindazokkal, akik a társadal­mi haladás útját akarják jár­ni. Ez — mondanunk sem kell — nem a mi nyelvünk. Mi a világ békeszerető erőivel együtt azért küzdünk, hogy az emberiség erőfeszítései ne a fegyverkezést, hanem a társa­dalmi haladást, a világ sqrs- kérdéseinek megoldását szol­gálják. A tőkésvilág tartós válságban él. Aggasztó mére­teket ölt a terrorizmus, ami csalhatatlan jele annak, hogy a burzsaázia egyre kevésbé tud a régi módon kormányoz­ni. Még a hagyományos polgá­ri demokráciák vezető politi­kusai közül is többen nyíltan bevallják, hogy nincs prog­ramjuk a problémák megol­dására. A válság mindenek­előtt a fiatalokat sújtja. Kö­rükben a legmagasabb a mun­kanélküliség, a legsúlyosabba létbizonytalanság, s ha tilta­koznak nem ritkán gumibot­tal, vízágyúval és könnygáz­bombával felszerelve folytat­nak velük „párbeszédet” a hatalom képviselői. — Ebben a gondokkol, oly­kor súlyos feszültségekkel ter­hes világban hazánk ifjabb és idősebb polgárai joggal becsü­lik szocialista vívmányainkat. Köztük azt, hogy saját sorsuk formálóiként részesei annak a politikának, amely képes úrrá lenni a kedvezőtlen külső körülményeken és saját gyen­geségeinken egyaránt. Ez a politika programot és pers­pektívát ad népünk minden osztályának és rétegének, ha­zánk minden állampolgárának, tekintet nélkül korára, nemé­re, nemzetiségére és világné­zeti meggyőződésére. Pár­tunk politikáját egy egész or­szág bizalma övezi. Tudjuk, milyen program mellett ál­lunk, van mit támogatnunk, van miért küzdenünk. Ifjúsá­gunk döntő többsége becsüli azt, hogy szocializmusban él. Tetteivel, munkájával bizo­nyítja elkötelezettségét. És ha türelmetlen, nem mást akar, hanem politikánk következe­tesebb megvalósítását. Gyor­sítani, sürgetni szeretné ter­veink valóra váltását, gond­jaink megoldását. Az élet apró, mindennapi ügyeiben is győzelemre akarja juttatni az igazságot. Jogosan türelmet­len és ingerült a kényelmesség, a hanyagság, a tehetetlenség, a fantáziátlanság láttán, ön­érzetét sérti, ha életkorára és tapasztalatlanságára hivatkoz­va nem tekintik partnernek. (Folytatás a 2. oldalon.) Spanyol páriküídöííség Salgótarjánban Jose Sandoval Moris, a Spa­nyol Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára, a párt Marxista Kutatási Alapít­ványa igazgatójának, a Nógrá­di-partizáncsoport hajdani rádiósának vezetésével, teg­nap spanyol pártküldöttség látogatott Salgótarjánba. A delegációt, — amelynek tag­jai voltak még Carlos Paris, Antonio Elorza és Andrés Bil­bao, — dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottságának titkára fogadta, s tájékoztatta a megye politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. Ezt követően a vendégek — dr. Gordos János és dr. Ban- dur Károly, az MSZMP Nóg­rád megyei Oktatási Igazgató­sága vezetőjének kíséretében — a Salgótarjáni. Kohászati Üzemeket tekintették meg. A küldöttséget Szilágyi Dezső, a nagyüzemi pártbizottság tit­kára, Ürmössy László vezér- igazgató és Merlák Ervin, a szakszervezeti bizottság tit­kára köszöntötte. Tájékoztató hangzott el a nagy múltú, csaknem négyezer dolgozót foglalkoztató gyár tevékeny­ségéről, majd rövid üzemi sé­ta következett. A vendégek különösen élénk érdeklődést tanúsítottak a gazdálkodás eredményei, a párt irányítóte­vékenysége, a dolgozók bérezé­se és a szociális ellátás iránt. A kora délutáni órákban rö­vid városnéző sétán vettek részt, majd Karancsberény- be, a Nógrádi-partizáncsoport hajdani harcálláspontjára in­dultak a vendégek. Itt Jose Sandoval Moris és a küldött­ség tagjai megkoszorúzták a legendás hírű partizáncsoport emléktábláját. A múzeumot a partizánharcok és az ellenál­lási mozgalom dokumentu­mait, emlékeit, a Nógrádi Sán­dor életútját bemutató kiállí­tást dr. Horváth István mú­zeumigazgató vezetésével te­kintették meg a spanyol ven­dégek. Ugyancsak Karancs- ■berényben hajdani ellenállók­kal, partizánokkal is találkoz­tak. Jose Sandoval Moris, a Spanyol Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának titkára Karancsberényben, a régi har. cok helyén. Megnyílt az ünnepi könyvhét Az idei ünnepi könyvhét Nógrád megyei megnyitóját tegnap délután rendezték meg Salgótarjánban a Tanács- köztársaság téren, a megyei művelődési központ előteré­ben. A jelenlevőket Kojnok Nándor, a megyei Balassi Bá­lint Könyvtár igazgatója kö­szöntötte: külön az író vendé­geket, Janikovszky Évát és Szepesi Józsefet. Ezután Végii Miklós, a Palócföld főszerkesz­tője mondott ünnepi beszédet. A május 29-től június 6-ig tartó ünnepi könyvhét alkal­mából szólott az eseménysoro­zat jelentőségéről, amikor a könyv vonul ki az utcákra, a terekre, kínálkozik mindazok; nak, akik számára mind nél­külözhetetlenebbé válik a hét­köznapokon is. Hiszen a szo­cializmus építésének évtize­dei során a könyv valóban hétköznapjaink nélkülözhe­tetlen, szerves részévé, napi művelő, társadalomszervező, közösségteremtő és -erősítő eszközzé vált. A könyvkeres­kedelem és a könyvtárak for­galmának emelkedése, a vá­sárolt és kölcsönzött könyvek növekvő száma, a könyvvásár­lásra fordított összegek fo­lyamatos növekedése igazolja napról napra megyénkben is, hogy mind gyakrabban, na­gyobb mennyiségben és széle­sebb körben forog közkézen a könyv, a verseskötettől a politikai emlékiratig, a műsza­ki szak’könyvtől a lektűrig. A megnyitó elhangzása után a TEMPRESS irodalmi színpad adott műsort, s az íróvendégek, Janikovszky Éva, Szepesi József dedikálták mű­veiket. Az ünnepi könyvhéten Salgótarján központjában könyvtér várja az érdeklődő­ket, ahol több sátorban zajlik az árusítás. A kínálat ez év­ben is gazdag. A könyvhétre száz művet jelentettek meg a kiadók több mint 2,4 millió példányban. A könyvheti rendezvények ma és az elkövetkezendőkben folytatódnak. Ezekről a ké­sőbbiekben folyamatosan be­számolunk. a' Budapesten, a belváros szí­vében, a Kristóf téren ünne­pélyes külsőségek között kez­dődött meg pénteken az 52. ünnepi könyvhét. A sereg­szemle nyitányán megjelentek: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, Tóth Dezső, művelődési mi­niszterhelyettes, Garai Gábor, a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Jelen voltak az erre az alkalomra hazánkba érke­zett külföldi írók és a mag 'ar irodalom képviselői. Az ünnepi könyvhét meg­nyitása alkalmából a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésének elnöke, a Magyar írók Szövetségében fogadást adott a hazánkba ér­kezett külföldi, valamint s hazai költők és írók tisztele­tére. A vendégeket Bemát György elnök üdvözölte.

Next

/
Thumbnails
Contents