Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

/A VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! %6V NOGRAD XXXVII ÉVF . 124. SZÁM ARA: 1,40 FORINT fi KlSZ-kongresszust köszöntve M it várhatunk a KISZ ma kezdődő X. kongresszusától? A tanácskozás kezdete előtt a kérdés sokakat foglalkoztat, az ifjúsági szövetség tagságán kívül mindazokat, akik fe­lelősséget éreznek a fiatalokért. Mindazokat, akik figyelem­mel kísérték például a kongresszusi előkészületeket, a Köz­ponti Bizottság levelének vitáját, a küldöttgyűléseket. Tu­lajdonképpen a kérdésre adható válasz megfogalmazódott az elmúlt hetekben. A kongresszus témái szükségszerűen azonosak az országos eszmecserében megvitatott gondokkal, feladatokkal. Közülük idézünk fel néhányat. A fiatalok, a KISZ-tagok társadalmi megítélésének mér­céje eddig is, ezen túl is csak az lehet, hogy miként telje­sítik alapvető kötelességeiket. Azaz: hogyan dolgoznak, ta­nulnak. Ma a foglalkoztatottak több mint egyharmada har­mincéves vagy harmincon aluli. A szigorúbb feltételek, a növekvő követelmények természetszerűleg a fiatal munka- vállalókat is érintik. A Kommunista Ifjúsági Szövetség majd negyedszázados történetében mindig is jelentős helyet kap­tak a termelési mozgalmak. Most sincs másként, sőt, tör­vényszerűen az eddiginél is nagyobb szüksége van az ország­nak a kezdeményezőkészségre, a vállalkozókedvre. Mind arra, ami egy-egy akcióban az átlagosnál többre ösztönöz. Az is bizonyos, hogy a központilag szervezett mozgalmak mellett mindinkább a helyi adottságokhoz igazodó vállalá­sok fontossága nő. Az általános receptek kora lejárt. A ten­nivalók különbözőek, mindenütt mást kíván a gazdálkodás. Mást jelent a jobb munkaszervezés, a hatékonyság és a töb­bi, oly’ gyakran emlegetett követelmény, attól függően, hogy az adott gyárban, szövetkezetben éppen hol tartanak, milyen gondokkal küszködnek. A „mit ad a társadalomnak” gondolat folytatása az, hogy mit kap a társadalomtól az ifjúság. A küldöttgyűlé­sek tapasztalatai is bizonyítják, hogy napjaink és a követ­kező esztendők legnagyobb problémája a lakás. Mit tehet megoldásáért az ifjúsági szövetség? Köztudott, hogy az or­szág teherbíró képessége nem teszi lehetővé a lakásépítésre fordítandó összeg növelését. Korábban soha nem jutottak annyian új otthonhoz, mint az elmúlt évtizedben. Ennek el­lenére a nagyvárosokban lakásra tíz-tizenöt évet kell várniuk a jogos igénylőknek. Hogyan lehet változatlan anyagi felté­telek között enyhíteni e társadalmi feszültséget, csökkenteni a várakozási időt és a lakáshoz jutás pénzbeni terheit? A jó ötletek, kezdeményezések sokaságával. A KISZ ezeknek lett egyik szorgalmazója, támogatója. Használható javas­latok fogalmazódtak meg a kongresszust előkészítő viták­ban is. A kongresszus nemcsak ifjúsági kérdések megválaszo­lására hivatott. Márcsak azért sem, mert az ifjúságpolitika szerves része a „felnőtt politikának”. E politikai hivatás betöltéséhez felkészült, elkötelezett tagságra van szükség. Olyan szervezeti életre, amely a közéletiségre, a közösség, a társadalom gondjai iránti érzékenységre nevel. Az alap­szervezetekben tanulják és egyúttal mindjárt gyakorolják is a mások iránti felelősséget, a szocialista embert jellemző magatartást. Példát és biztatást remélve az idősebb nem­zedéktől. köztük azoktól, akik a KISZ zászlóbontása óta éppen az ifjúsági szövetségben értek felnőtté, legjobbjaik párttaggá. Másként fogalmazva: az ifjúság sorsának alakí­tásáért felelős az egész társadalom, de felelős az ifjúság is. Mert önmaga is alakítja körülményeit, a fiataloktól is függ, hogy miként foglalják el helyüket a társadalomban. És a KISZ-tagok határozzák meg alapvetően, hogy mire képes az ifjúsági szervezet. A dolog természetéből következik, hogy nem lehet másokat hibáztatni a mozgalmi élet fogyatékos­ságai miatt. Ennek a régi igazságnak az újbóli tudatosítását is jól szolgálták a küldöttgyűlések és bizonyára szolgálja a kongresszus. A z ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának tanács­kozása mindenkor mérföldkő. Abban az értelemben, hogy mérleget készít az elmúlt öt esztendőről, ered­ményeket, tanulságokat sorolva. És programot ad ugyancsak öt esztendőre. Az elmúlt és a következő fél évtized persze nem különül el egymástól. A szövetség története nem ta­golódik kongresszustól kongresszusig tartó szakaszokra; fo­lyamat, amely alapvető célokat erősít meg és a köznapok szorgos munkájának tapasztalataival gazdagodik. M. D. 1981 MÁJUS 29., PÉNTEK Kádár János fogadta Clodomiro nimeydát Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön a KB székházában fogadta a küldöttség élén ha­zánkban tartózkodó Clodomi­ro Almeydát, a Chilei Szocia­lista Párt főtitkárát. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi * élet időszerű kérdéseiről, a latin­amerikai helyzetről, valamint a két párt kapcsolatáról. Kádár János, az MSZMP, a magyar nép szolidaritásáról biztosítot­ta a chilei demokratákat, min­den hazafit a fasiszta dikta­túra megdöntéséért folytatott áldozatos harcukban. Mindennapos feladat a mezőgazdaságban az állatállomány takarmánnyal való ellátása. A közös gazdaságok többségében megkezdődött a szálas takarmányok betakarítása, amely­nek egy részét télire tárolják. A többi zölden kerül az állatok elé. Képünk az endrefalval határban készült, ahol a helyi termelőszövetkezet E—280-as silózógépével végezte e mun­kát Gyulavári Zoltán és Hlavaj Pál. Napirenden: a hatodik öléves terv Adottak a további egyenletes fejlődés feltételei Ülésezett a Nógrád megyei Tanács Tegnap Salgótarjánban ülést tartott a Nógrád megyei Ta­nács. Illés Miklós általános el- nökhelyettes előterjesztésében a testület megvitatta Nógrád megye ötödik ötéves terület- fejlesztési és pénzügyi terve megvalósításának tapasztala­tait, valamint a megye hato­dik ötéves fejlesztési és pénz­ügyi tervét. Az ötödik ötéves terv vég­rehajtásáról szólva az előter­jesztés megállapította, hogy a gazdálkodásban, a fejlesztés­ben jelentkező gondok ellené­re a megye a tervezett célki­tűzéseknek megfelelően fejlő­dött. Eddig soha nem tapasz­talt mértékben gazdagodtak te­lepüléseink, javultak a la­kosság életkörülményei. A ta­nácsok 2935 millió forinttal gazdálkodtak az elmúlt öt esz­tendőben, amelyből több mint 2600 millió forintot különböző beruházások megvalósítására költöttek. A megye ipara és mezőgaz­dasága egyaránt eredményes esztendőket hagyott maga mö­gött. A megyeszékhely mel­lett meggyorsult Balassagyar­mat és Romhány, valamint a nagyobb települések ipari fej­lődése. A legtöbb üzemben nőtt a termelés, az export, ja­vultak az eredményes gaz­dálkodás feltételei. Nem ke­vés összeget fordítottak a ta­nácsok a települések fejleszté­sére, lakások és gyermekintéz­mények építésére, felújítására, az egészségügyi és az ivóvízel­látás javítására, valamint a szállítás, a hírközlés, a ke­reskedelmi ellátás, a lakossági szolgáltatás, az idegenforga­lom és a környezetvédelem fejlesztésére. Többek között felépült több mint 7700 la­kás. Az elmúlt öt évben mint­egy tízezer család költözött új, vagy felújított lakásba. Fejlő­dött az egészségügyi ellátás, 45 településen gyarapodtak az óvodai helyek és kétszázhu­szonkettővel bővült az általá­nos iskolai tantermek száma. Ezt követően az előterjesz­tés arról szólt, hogy a kö­vetkező években tovább foly­tatódik a megye városainak és falvainak gyarapítása. A ha­todik ötéves terv célkitűzései, azok teljesítése biztosítja a termelés területi fejlesztésének feltételeit, a települések dif­ferenciált fejlesztését, az apró­falvak lakóinak alapvető ellá­tását. A következő öt eszten­dőben . 3,1 milliárd forint áll a tanácsok rendelkezésére, eb­ből mintegy 2,8 milliárdot fej­lesztésre fordítanak. A gazdál­kodás, az ipari és a mezőgaz­dasági üzemek fejlődése, a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek javítása jelentős helyet kapott a testületi ülés beszámolójában és a vitában. A fejlesztés fő irányát a meg­levő üzemek rekonstrukciójá­ban, a termékszerkezet kor­szerűsítésében, a piacképes ter­mékek előállításában jelölték meg. A szénbányászatban a műszaki fejlesztés, az évi 1 millió tonna körüli szénterme­lés feltételeinek megteremtése a legfontosabb teendők egyike. A mezőgazdaságban az adott' Ságokhoz még inkább igazodó termelési szerkezet kialakítá­sa, a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak nö­velése, a kiegészítő tevékeny ség, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztése fontos feladat. A gazdasági egységekkel együtt fejlődnek, gyarapodnak városaink, a középfokú köz­ponti funkciót ellátó telepü­lések közül mindenekelőtt Pásztó és a népesség megtar­tása indokolja több alsófokú központ erőteljesebb fejleszté­sét is. A következő években felépül mintegy hétezer lakás ebből több mint háromezer többszintes lesz. A korábbinál (Folytatás a 2. oldalon.) Elutazott a nógrádi küldöttség a KISZ X. kongresszusára Nógrád megye tizennyolc fős delegációja szerda délu­tántól közösen készült a X. KISZ-kongresszusra a salgó- bányai Lovász József KISZ- vezetőképző Iskolán. Hamar „összerázódott” a csoport, hi­szen jórészt valamennyien is­merték egymást, ha máshol nem, akkor a járási, városi és a megyei küldöttértekezlete­ken bő lehetőség kínálkozott a találkozásra. Utóbbi fórum választotta meg a KISZ X. kongreszusá- nak nógrádi küldötteit, akik mától megyénk közel tizenki- lencezres ifjúságmozgalmi tá­borát képviselik. Név szerint: Árvái Ágnes, a salgótarjáni öblösüveggyár üvegcsiszolója, Balatoni József, az Állami Biztosító megyei igazgatója, Both József, a Fémbútor Ipa­ri Szövetkezet rétsági üze­mének csoportvezetője, Csi- kány István, a FIM balassa­gyarmati üzemének műszeré­sze, Csíki Mária, a Salgótar­jáni Ruhagyár varrónője, Du­dás Gáborné, a Budapesti 9a- risnyagyár nagybátonyi gyá­rának blokkvezetője. Fésűs Éva, a balassagyarmati cse­csemőotthon gondozónője, Éüssy József, a KISZ Nóg­rád megyei Bizottságának el­ső titkára, Hostyánszki Já- nosné, a kisterenyei általános iskola tanára, Juhász András, a KISZ Nógrád megyei Bi­zottságának titkára, Puffá Sándor, a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemek fődiszpécsere, Sándor Tihamér, a Nógrádi Szénbányák művezetője, Szalai Pál, a Nógrádi Szénbányák ménkesi üzemének föld alatti lakatosa, valamint a tanulóif­júság képviseletében: Gordos János, a balassagyarmati 217. Ipari Szakmunkásképző In­tézet, Görgei Melinda, a Ba­lassi Bálint Gimnázium, Krista Károly, a salgótarjáni 211. ISZI, Molnár Mária, a Bolyai Gimnázium és Oláh Zsuzsa a balassagyarmati Szántó Ko­vács János Szakközépiskola tanulója. A nógrádi csoport csütörtök délután érkezett meg szállás­helyére, ^ Politikai Főiskola kollégiumába, ahol a megér­kezés után kulturális program fogadta a küldötteket. Ám a hangsúly már a munkán, a kongresszusi fölkészülésen volt. Mindenki az „utolsó si­mításokat” végezte a hozzá­szólásán, hiszen mint ismeretes a plenáris üléseken kívül szombaton külön-külön szek­ciókban tanácskoznak a mun­kás-, a mezőgazdasági, az ér­telmiségi, a fegyveres erőknél dolgozó, valamint a felső- és középfokú intézetekben tanuló fiatalok, Ezáltal sokuk számá­ra kínálkozik lehetőség, hogy elmondhassák véleményüket, tapasztalatukat az ifjúságmoz­galmi munkáról. Bezárta kapuit a BNV Csütörtökön, a tavaszi BNV utolsó napján egész nap a nagyközönség látogathatta a kőbányai vásárvárost, a kiál­lítók pedig összegezték vásári eredményeiket, tapasztalatai­kat. A BNV zárása alkalmából Körösvölgyi László, a HUN- GEXPO megbízott vezérigaz­gatója az MTI-nek adott nyi­latkozatában összegezte a be­ruházási javak idei seregszem­léjének tapasztalatait. A mai gondterhes világgaz­dasági helyzetben sokan két­kedtek az idei vásár sikeré­ben — mondotta. Erre eleve rácáfolt a résztvevők nagy száma, a rekordnagyságú ki­állítási terület, s mindenek­előtt a sok eredményes tár­gyalás. A hozzánk látogató külföldi üzletemberek is meg­győződhettek arról, hogy a ma­gyar ipar a termékszerkezet korszerűsítésével széles kör­ben értékesíthető, versenyké­pes árukat kíván gyártani. Eh­hez fel kell tárnia az igénye­ket, amihez az ilyen vásárok jó alkalmat adnak. A BNV-n is kifejeződött, hogy a válla­latok között egészséges ver­sengés alakult ki. A vásár nem csak tapasztalatcserére, hanem üzletkötésekre, újabb kooperációs kapcsolatok te­remtésére is lehetőséget adott. A tárgyalótermek mindvégig zsúfoltak voltak. — Az idei BNV-t minden eddiginél nagyobb szakmai ér­deklődés kísérte, hiszen már elővételben vagy százezer szakmai belépő kelt el. Több mint háromezer külföldi üz­letember és kereskedő keres­te fel a vásárt. A következő hónapokban még egy sor rendezvényt szer­veznek Kőbányán. Az őszi BNV-re, a fogyasztási cikkek szakvásárára már most min­den helyet kibéreltek a részt­vevők. A tavaszi BNV este 18 óra­kor a Rákóczi-induló hangjai mellett bezárta kapuit. Ülést tartóit a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Jóvá­hagyta a KGST Végrehajtó Bizottságának 99. üléséről szó­ló jelentést és megbízta a gaz­dasági bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedése­ket az ülésen elfogadott aján­lások végrehajtására. A kormány megtárgyalta az 1980. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy azt az or­szággyűlés elé terjessze. Elfogadta az Országos Terv-' hivatal elnökének jelentését az idei népgazdasági terv végre­hajtásának eddigi tapasztala­tairól. Megállapította, hogy az* irányító szervek, valamint a vállalatok és szövetkezetek a feladatokra időben felkészül­tek és szervezetten folytatják azok végrehajtását, ennek kö­szönhetően a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ala­kulása megfelel, a tervben megjelölt követelményeknek. A külgazdasági feltételek szá­mítottnál nagyobb mértékű romlása és más tényezők mi­att azonban a határozatok végrehajtásában még nagyobb következetességre és a mun­ka hatékonyságának a terve­zettnél is nagyobb mértékű javítására van szükség. A ki­tűzött célok eléréséhez szük­séges további tennivalókra a Minisztertanács intézkedési tervet fogadott el. A kormány tudomásul vet­te a Központi Statisztikai Hi­vatal elnökének, az állami né- pességnyilvántartásról szóló jelentését. Megállapította, hogy az eddig tett intézkedé­sek segítséget adnak a népes­ségnyilvántartás és az állam- igazgatási munka további kor­szerűsítéséhez. Ehhez folytat­ni kell az adatszolgáltatás egy­szerűsítését, jobban össze kell hangolni a népességnyilván­tartás központi rendszerét és az ahhoz kapcsolódó ágazati rendszereket, meg kell terem­teni az összehangolás feltéte­leit. A Minisztertanács elfogadta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács el­nökének jelentését a tanács legutóbbi üléséről, ahol töb­bek között megtárgyalták a környezetvédelmi alapok fel- használásának a VI. ötéves tervidőszakra szóló irányelvei­ről és a Veszprém megye kör­nyezet- és természetvédelmi helyzetéről szóló jelentést. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents