Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-26 / 121. szám

Labdarúgó NB II. Két Gyöngyös, 3000 néző, V.: Kurmai. STC: Rédei — B, Kovács, Szabó, Csékl, Varga, — Földi, Tóth, Balga, Lipták, — Mákos, Mohácsi. Edző: Szalay Miklós. Gyöngyös: Ko­vács — Szalai, Bársony, Nagy G. — Gombos, Tóth, Budai (Ambrus a 85. percben). Nagy I., (Jakab a 85. percben) — Rojik, Fischli, Vágó. Edző: Péczely Szabolcs. Két csapattal érkezett az STC Gyöngyösre. „Bemelegí­tésként" az öregfiúk találkoz­tak egymással, s itt Szíics 4, és Jeck góljával 5—1-re atar- jániak nyertek. Az NB II-es találkozón Gombos első percben leadott bombája jelentette a beveze­tést. amelyet Rédei bravúrral nyomott ki a bal alsó sarok eiől. Az STC volt valamivel aktívabb, szögletek jelezték pont, okos játékkal Salgótarján-Gyöngyös 1—0 (0-0) a piros-feketék fölényét. A 12. percben Földi veszélyes feje­sét Kovács a léc alól tolta ki. Az ellentámadásnál Fischli lö­vését hárította Rédei. Főleg a középpályán volt fölényben az STC. Az üresen hagyott szélekre Lipták és B. Kovács rendre befutottak, és veszé­lyesen adták középre a labdá­kat. Félóra elteltével feléledt a hazai csapat. Előbb Tóth Gy. közeli fejesét, majd Fischli lövését vette ölre a Stécé kapusa. Alább hagyott a tarjáni lendület. A 35. perc­ben Rojik bal oldali beadásá­ra Rédei rosszul mozdult, s Vágó fejese csak centiméte­rekkel kerülte el az üresen hagyott kaput. A félidő utolsó peicében Fischli kellemetlen beadását védte a tarjáni ka­pus. Szünet után mintegy negyed­óráig az STC uralta a me­zőnyt, de fokozatosan feljött a gyöngyösi csapat. Néhány közeli szabadrúgás okozott gondot a tarjám kapuvédő­nek. Az 55. percben Rédei kiejtette Fischli szabadrúgá­sát, s másodpercekig a tarjá­ni kapu előtt pattogott a lab­da. végül Varga vágta ki a mezőnybe. Aztán ellaposodott a játék, a kapuk alig-alig ke­rültek veszélybe. A 74. perc­ben váratlanul vezetést szer­zett a tarjáni együttes. Mohá­csi 20 méteres bombáját Ko­vács nagy bravúrral szöglet­re ütötte. A sarokrúgást köve­tően Földi az ötösről a léc alá vágta — mint később kiderült — a mérkőzés egyetlen gól­ját. 1—0. Az utolsó negyed­óra egy-két játékvezetői' té­vedést leszámítva, jóformán eseménytelenül telt. Az erőt­len hazai próbálkozásokat, könnyedén rombolta a tarjá­ni védelem. Közepes iramú és színvona­lú 90 percet hozott a találko­zó. A Stécé érettebben, tuda­tosabban játszott, a hazaiak támadásaiban kevés volt az elgondolás. A tarjáni csapatból Rédei nagyszerűen védett. A véde­lem, Vargával az élen, jól állt a lábán. B Kovácsnak még a támadások segítésére is jutott ereje. A középpályán Tóth jól szervezte a játékot, s Lip­ták — főleg az első félidő­ben — óriási területen ját­szott. Földit ezúttal is gólja dicséri. A csatársorból Mákos lendületes játéka érdemel em­lítést. A hazai együttesből, Kovács, Bársony és Fischli nyújtott átlagon felüli telje­sítményt. Kiss László Szoó vezérletével *■ Nagvbátonyi Bányász—Kazincbarcikai Vegyész 2—1 (1—1) Nagybátony, 1300 néző. V.: Adám. Nagybátony: Palchu- ber — Bertók, Antal, Orosz J., Tamás — Dóra, Szabó J. (Orosz L. a 74. percben), Bo­csi — Kiss, Szoó, Loch. Edző: Dávid Róbert. Kazincbarcika: Fehér — Farkas, Tóth, Hel- Rert, Fodor — Tamás, Kál­mán, Majoros — Gere, Pet- rovics, Sinkó. Edző: Szent- marjay Tibor. (A mérkőzés előtti taktikai értekezleten Dávid Róbert ve­zető edző a következőket mondotta: Fiúk, ez a meccs a jövő! Ezért kell hajtani és győzni. Merjenek játszani-..) Az első említésre méltó esemény, Petrovics 20 méte­res lövése volt. A labda mesz- sze elkerülte a kaput. Az el­lentámadás során Kiss labdá­ját Szoó a 16-oson átvette, de feleslegesen cselezett, és oda­lett a helyzet! A 10. perc­ben egy hosszú átadással Kiss eliramodott, Fehér mellett ka­pura emelt, a befutó Fodor a gólvonal előtt szögletre men­tett. Alig valamivel később a kiugró Loch elől mentett a barcikai kapus. A 22. percben Tamás a kaputól 25 méterre szabálytalankodott Petrovics- csal szemben. A sértett, a sza­badrúgást magasan kapu fölé vágta. A 30. percben Gere a bal szélen tartózkodó Majoros­hoz játszott, a szélső az alap­vonalról begurította a labdát, melyet Tamás 8 méterről a bal alsó sarokba nyesett. 0—1. A 36. percben Bertók, szabály­talan szerelésért sárga lapot kapott- A szabadrúgásból le­gurított labdát Petrovics fölé lőtte. A 41. percben Kisst a Szoó József a mérkőzés fősze­replője volt. Fotó: Herbst Rudolf kaputól 40 méterre Fodor el­kaszálta. A szabadrúgást S2a- bó J. Szoóhoz továbbította, a középcsatár elhúzott a jobb oldalon, a kifutó Fehér mel­lett, az ötös sarkáról közép­re emelt, a berobbanó Loch egy méterről a kapuba pasz- szolta a labdát. 1—1. A második játékrész elején Loch 14 méterről leadott lövé­se Fodor belépett, majd Kiss éles laeadásátv Szabó J. 5 mé­terről a jobb oldali léc mel­lé fejelte. Az 55. percben Kiss a bal szélen elfutott, beadását Fodor kétségbeesetten fejelte az alapvonalon túlra. Az el­lentámadásnál Antal szerelése aratott nagy tetszést a néző­téren. Az 59. percben a ki­törő Lochot Tóth a 16-oson belül felvágta. Tizenegyes! A büntetőt Szoó nagy erővel, félmagasan lőtte a jobb sa­rokba. 2—1- A 75. percben Szoó a felezővonalon meg­szerzett labdával előretört, már 20 méterre járt a barci­kai kaputól, amikor Helgert durván felvágta. A játékve­zető kiállította a magáról megfeledkezett játékost. Ezt követően Bocsi megjegyzésért kapott sárga lapot, öt perc­cel a befejezés előtt Loch ra­gyogó cselekkel beverekedte magát a 16-oson belülre, de rosszul passzolt. Az utolsó percben, 40 méterre a kapu­tól Bocsit buktatták. A gyor­san elvégzett szabadrúgás után Szoó kapta a labdát, két csel­lel elment a védők mellett, 8 méterről hatalmas lövést eresz­tett meg, de Fehér nagy bra­vúrral hárított. Az első negyedórában a hazaiak ötletes, sokmozgásos játékkal lepték meg a Ve­gyészt. A vendégegyüttes ezt követően jött lendületbe, s megszerezte a vezetést is. A gól után ismét a Bányász volt az aktívabb. Szünet után a Nagybátony percei következtek; több si­kertelen kísérletét végül gól követte. A. főszereplő ismét Szoó és Loch volt. Végezetül, a hazai gárda, eredményesebb csatárjátéka révén, megérde­melten győzött. A hazaiak kapuvédője ke­vés dolgát jól látta el, a köz­vetlen védelemben Antal és Bertók játéka emelkedett ki. A csatársorban találhattuk a két legjobb bátonyit: Szoót és Lochot- A vendégcsapatból Kálmán, Petrovics és Majoros teljesítménye emelkedett az átlag fölé. —Tóth István— A Keleti csoport eredmé­nyei : Szarvas—Miskolci VSC 4—3 (3—2), H. Papp J. SE— H. Asztalos J. SE 3—1 (2—1), Debreceni Kinizsi—Gyulai SE 0— 0, Karcag—Szolnoki MÁV MTE 2—2 (1—1), Hódmező­vásárhely—Özd 3—1, (2—0), Eger—Hajdúböszörmény 1—1 (0—0), Borsodi Volán—Lehel SC 5—1 (3—0), Debreceni Universitas—H. Szabó L. SE 1— 1 (0—0). ­A bajnokai* állás« 1. Ózd I. Gyula 3. STC 4. Papp SE 3. MHSE 6. Gyöngyös 7. MVSC «. D. Univ. 3. Szabó SE 10. Eger 11. Asztalos SE 12. Szolnok 13. Debr. K. 14. K.-barcika 13. Szarvas 1«. N.-bátony 17. Lehel SC 1». Borsodi V. 19. Karcag 20. H.-böszörm. »4 20 7 7 34-2* 47 34 19 12 7 44-21 42 34 1« * 9 47-33 41 34 14 1* 7 96-43 41 24 14 11 9 92-37 39 34 13 9 10 39-31 39 34 15 3 11 64-60 30 34 14 1 11 43-29 37 34 13 10 11 41-31 36 34 13 10 11 40-43 36 34 13 9 12 47 40 33 34 10 13 11 46-30 33 34 10 12 12 46-43 32 34 10 12 12 43-47 32 34 11 8 15 38-40 30 34 11 7 16 49-37 29 34 9 11 14 36-45 29 34 8 10 16 40-64 26 34 7 7 20 33-68 21 34 4 I 21 28-61 17 Biztonsági döntetlen 22. sz. Volán—Balassagyarmat 0—0 Rákoscsaba. 80o nézd. V.: Tát­rai. 22 sz. Volán: Kertész — Stal- ler, Kürtösi, Hajdú, Huszár — An- dorka, Oravetz, Bakos — Németh, Goschler, .Márton (Kikilaji a 72. "percben). Edző: Preiner Kálmán. Balassagyarmat: Balázs — Pribe- li, Robb, Hornyák, Lajkó — Var­ga, Friedmann, Kovács II. (Kár­mán a 69. percben). — Szalai, Ko­vács I). Tóth G. a 62. percben), Szedlák. Edző: Czimmermann Gyula. Időnként borús, szeles, de meleg időben a piros mezben játszó balassagyarmatiak in­dították el a labdát. Változa­tos játék alakult ki a mezőny­ben, bár sokáig csak ízlelget­te egymást a két csapat. A 15. percben ígéretes hazai ak­ció végén egymást zavarta Németh és Goschler. A jobb- szélső mintegy 16 méterről fö­lé lőtt. A 27. percben, szabad­rúgáshoz jutott a Volán, de a legurított labdát Hajdú 25 méterről mellé lőtte. A má­sik kapu előtt formás ak­ció végén Szedlák ügyes cse­lek után középre adott, Kő­vé -s I. kapásból a kapu fö­lé' talált. A 32. percben is­mét ő veszélyeztetett, de ne­héz szögből elvégzett szabad­rúgását a kapus vetődve véd­te. Egy percre rá Balázs pró­bálta megakadályozni, hogy Goschler kitörjön az üresen hagyott jobb oldalon, de csak szabálytalanul tudta szerelni. Ezzel, bár a gólt elkerülte, a sárga lapot megkapta a já­tékvezetőtől. A 35. percben Németh ment el szintén a jobb szélen, három csellel, de a most szabályosan elé vetődő Balázsról szögletre pattant a lövése. A második félidő kez­detén hosszú percekig nem történt említésre méltó ese­mény. Továbbra is változatos volt a mezőnyjáték, de gól­helyzet egyik kapu előtt sem adódott. A«játékrész derekán lezajlottak a cserék, de az újonnan jöttek sem tudtak sok színt hozni a játékba. Még Tóth igyekezett a legin­kább: Szalai egyik beadása után, csak üggyel-bajjal tud­tak menteni előle a rákos­csabai 'védők. A két balassa­gyarmati szélső közben helyet cserélt, sőt Szalai inkább kö­zépre húzódott, de nem sike­rült neki szinte semmi. A közönség, a mostanában meg­szokott sokadik hazai gól nél­küli döntetlent már jóval a harmas sípszó előtt elkönyvel­ve, hazaindult. Igaza is volt, mert Németh az utolsó sokat- ígerő helyzetben is, mellé lőtt, egy bal oldali támadás végen. A lapos, unalmas, izgalommen­tes találkozón végül is igazságos döntetlen született. Az „ered­mény” hűen tükrözi a játék ké­pét. A mezőnyben jól adogató hazaiak, tudománya elfogyott, a vendegek itt-osa környéken, nem találták meg a kitűnően záró vé­delem ellenszerét. A pirosak ugyanis szigorú, követő emberfo­gást alkalmaztak a széleken, kö­zépen pedig a Robb és Hornyák fejjel, lábbal rombolt. Tartott egy­mástól a két csapat; a három ba­lassagyarmati csatár rengeteg lab­dát eladott. A közeppályássorok közti különbségnek köszönheti a Bgy. SE a,z idegenből elhozott pontot. Nagyszerű védelme ki- egyenlítétte a rendkívül gyenge napot kifogó csatárok tehetetlcn- segét. A tabella középmezőnyé­ben tanyázó 22. sz. Volán szur­kolói csalódtak kedvenceikben, de jobb játékot vártak az éremesé­lyes vendégcsapattól is. Tátrai játékvezető viszont NB I-es szín­vonalon követte az eseményeket, kimagaslóan ő volt a mezőny legjobbja: Várkonyi Ferenc A Középcsoport eredményei: Kecskemét—Bp. Spartacus 1— 1 (1—0). Budafok—BVSC 3—0 (0—0). Ganz-Mávag— Kossuth—KFSE 1—1 (1—0). Oroszlány—Váci Izzó 0—0. DÉLÉP SC—Dunaújvárosi Építők 3—1 (2—1). Dorog— Pénzügyőr 3—2 (0—0). MÁV Előre—H. Bem J. SE 0—0. SZEOL AK—Szegedi Dózsa 2— 2 (1—1). Építők SC—BKV Előre 1—1 (1—0). A bajnokság állása 1. SZEOL AK 34 20 9 5 58-30 49 2. Ganz-M. 34 15 13 6 66-44 43 3. B.-gyarmat 34 17 9 8 53-35 43 4. Kecskemét 34 16 11 7 48-30 43 5. Bem SE 34 14 13 7 58-44 41 6. Szív. MÁV 34 14 12 8 47-44 40 7. Budafok 34 15 8 11 53-40 38 8. Pénzügyőr 34 12 13 9 42-41 37 9. KKFSE 34 10 15 9 49-41 35 10. Szegedi □. 34 13 8 13 60-45 34 11. Vác 34 10 13 11 52-48 33 12. Dorog 34 11 10 13 39-42 32 13. Építők SC 34 11 10 13 39-49 32 14. 22. Volán 34 10 12 12 39-50 32 15. BVSC 34 10 9 15 34-48 29 16. Bp. Spart. 34 10 8 16 36-49 28 17. DELEP SC 34 10 7 17 41-60 27 18. BKV Előre 34 6 14 14 23-48 26 19. D.-újv. Ep. 34 7 7 20 39-63 21 20. Oroszlány 34 4 9 21 26-51 17 Kajak-kenu Palotáson Sikeres bemutatkozás Rajtra várva —bábel-felv.— Autók, hajók, távcsövek. A ha­jókban versenyzők, a távcsövek mögött emberek. Mindez a palo­tást tavon, illetve környékén tör­tént szombaton délután. Mintegy 3—400 rokon, barát, érdeklődő is­merkedett egy Nógrád megyében új sportággal, a kajak-kenuval. Ha nem a nagy szavak korát élnénk, azt írnánk, hogy sport­történeti pillanatoknak lehettek ta­núi : nagykorúvá vált egy sport megyénkben, első ízben rendez­tek kajak-kenu versenyt. Az esz­tendeje létező palotási szakosz­tály nem kis erőfeszítések árán, olyan vízitelepet alakított ki, amely nagy eredményeknek le­het alapja a jövőben. De térjünk vissza a szombati naphoz. • Az időjárás kegyes volt az „úttörőkhöz” csupán enyhe szellő borzolta a tó vizét. Ha az izgalomnak lennének hullámai, akkor jóval viharosabb lett vol­na a víztükör, hiszen nehéz lett volna eldönteni, hogy a részt­vevők. a rendezők vagy a hozzá­tartozók szurkoltak-e jobban. Vájná Tamás, a tsz és a sport­kör elnöke motorcsónakkal kí­sérte á versenyzőket. — Az éj­szaka nem sokat aludtunk — mondta —, no nem az izgalom­tól, hanem még volt tennivalónk a tavon. így is hiányzik a 100 méterenkénti jelzés, nem csoda, hogy néhány kezdő nehezen tart­ja az irányt. Közben a kajak 2-sek 100 mé­teres futamát kísértük, s a váci és a palotási hajó majdnem egy­másra csúszott. Végül a palotá­si Kurunczi—Czímmer páros ma­gasba emelt lapáttal futott be elsőként a célbőják között. — Ml történt? — érdeklődtünk a két lihegő sráctól. — A vége. felé kiakadt a kormányunk, csak nehezen tudtuk egyenesben tar­tani a hajót — hangzott a nem rég kajakozó Czimmer Sándor válasza. Közben a lányok sorakoztak fel az mK I. 2OO0 méteres rajtjá­hoz. Elindult a mezőny, s a ha­zai vizeken evező, Tóth Andrea egyenletes tempóval tört az él­re. A táv felénél már i0—12 hajó- hossznyi volt az előnye. — Nagy nagy tehetség — mu­tatta be Ralován Géza edző a cél­ban tanítványát. — Nehéz volt —' fújtatott Andrea — éreztem háromhetes kihagyásomat. — A kislány zánkán volt vezetőképző tanfolyamon, s így érthetően nem tudott edzeni. A csónakház környékén zajlott az élet. Akik már befejezték a versenyt, hajójukat ápolták. A palotási Teréki Zsuzsa szeretet­te] törölgette kajakját, pedig utol- -só lett az 500 méteres futamban. *— Nem a hajó a hibás — mond­ta. — Nagyon izgultam, keveset aludtam, hiszen életem első ver­senye volt. Azért nem adom fel* van még időm javítani. Kiss Pál, a csónakház gondno­ka figyelemmel kísérte és kom­mentálta a gyerekek tevékenysé­gét: „Hosszú ez a mai nap. Haj­nal óta talpon vagyunk, de meg­érte. Jó a verseny.” A parton horgászok ütötték fel tanyájukat. A kifogott hal menv- nyisége, s néhány pecás véle­ménye azt bizonyította, hogy a verseny nem zavarta a halfogás szerelmeseit. Közben a versenypályán befeje­ződött a küzdelem. Végezetül tíz számból hármat a hazaiak nyer­tek. S ez nem kis dolog, hiszen alig egy éve. hogy kezdték. Bo­rulás nem történt, minden indu­ló végigment a pályán. Elégedetten távozott mindenki: a nézők, a versenyzők, rendezők, a megyei TS képviselői. Ü1 sport­ággal gazdagodott megyénk. — Riss — i Ökölvívás Remekeltek a tarjániak Kecskeméten Nagyszerű tarjáni sikerrel fejeződött be Kecskeméten az 1981. évi országos junior ököl­vívó-bajnokság. Az elődöntők­ből a kitűnő formában levő, papírsúlyú Révai György, a harmatsúlyú Farkas Sándor és a nagyváltósúlyú Hranek Sándor úgy jutott a döntőbe, hogy mindössze egy menetet bokszolt. Az ellenfelek — va­lamennyien a Bp. Honvéd versenyzői — a villámgyors, kemény sorozások után fel­adásra kényszerültek. Révay, Csikós, Farkas, Mikóczi, Hra­nek pedig Német ellen nyert döntő fölénnyel, s került a döntőbe. A légsúlyú Gáspár Mihály bár derekasan har­colt, nem bírt a kemény An- tonival (Kun Béla SE), pon­tozással kikapott, harmadik lett. A szupernehézsúlyú Var­ga János is harmadik helyet szerzett és értékes pontokat, ö a Gyöngyösi Zalka SE ver­senyzőjétől, Fehértől szenve­dett vereséget. A döntőben tovább folytat­ta nagyszerű szereplését a há­rom tarjáni fiú. Révay ellen­fele az 0. Dózsa versenyzője. Kovács volt, s a találkozó nagy taktikai harcot hozott. Ebből Révay került ki győz­tesen, aki nagyon okosan bok­szolt, remekül ütött közbe és kemény csatába szerezte meg 3—2-es pontozással a bajno­ki címet. Remek visszatérés volt. A papírsúly végeredmé­nye: 1. Révay György (STC), 2. Kovács László (Ű. Dózsa), 3. Csikós Tamás (Bp. Honvéd) és Erdős Lajos (DMVSC). Farkas Sándor találkozóját Turu (Építők) ellen végigtom­bolta a közönség. Nagy. lát­ványos csatát vívott a két ri­vális, s a párharcból ezúttal is — teljesen megérdemelten — a magabiztosan, techniká­sán öklöző Farkas került ki győztesen. Meggyőző fölénnyel nyert, még jobban megverte Turut mint Szegeden, a ma­gyar felnőttbajnokságon. KI-' csit meglepő volt, hogy Far­kast 3—2 arányban hozták ki győztesnek. Végig irányította a találkozót, szerintünk egy­értelműen jobb volt. A har­matsúly végeredménye: 1.’ Farkas Sándor (STC), 2. Turu István (Építők), 3. Mikóczi Ferenc (Bp. Honvéd) és La­katos Zoltán (KSC). Nagyváltósúlyban Hranek Sándor újra örök riválisával, a kemény, minden ütést álló Schuberttel, az Ű. Dózsa ki­tűnőségével vívta a döntőt. A fővárosiak versenyzője eddig még nem tudta Hraneket le­győzni, s ezúttal is a nagyobb tudás érvényesült. Nagyon szép mérkőzésen Hranek rendre ellépett Schubert üté­sei elől, majd pompás kereszt­ütésekkel szerzett értékes pontokat. A közönségnek na­gyon tetszett a találkozó, Schubert nem ismert lehetet­lent. Hiába kapta sorozatban az ütéseket, csak jött és ro­hamozott. Végeredményben 5—0-ás egyhangú pontozással, fölényesen szerezte meg a bajnoki címet Hranek. A nagyvóltósúly végeredménye: 1. Hranek Sándor (STC), 2. Schubert Ferenc (Ű. Dózsa), 3. Németh Antal (Bp. Hon­véd) és Hogál GábŐr (Bp. Honvéd.) Az STC öklözői felülmúlták a tavalyi székesfehérvári sze­replést, amikor 2—2 első és második és 1 harmadik he­lyet szereztek. Farkas és Hra­nek másodízben, Révay elő­ször szerzett juniorbajnoki címet. Az STC szakosztálya értékes olimpiai pontokhoz jutott, s a rangos mezőnyben a 32 egyesület versenyében az előkelő második helyet sze­rezte meg az összesített pont­versenyben. Ennek végered­ménye: X. Bp. Honvéd 38, 2. STC 17, ?. Ü. Dózsa 13, 4. Kun Béla SE 9, 5. Építők 9 pont Szokács László NÓGRAD - 1981. május 26., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents