Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)

1981-05-23 / 119. szám

VILÄO PRO! FTÄPIAf EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD . , Á Z MS ZMP NÓGRÁD M EGY EI Bl Z OTT S Á C A ÉS > MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXXVII ÉVF.. 119. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981 MÁJUS 23., SZOMBAT Leonyid Brezsnyev Grúziában Legyenek aktív tárgyalások a nemzetközi kapcsolatok Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke pénteken beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyet a szovjethatalom megte­remtése és a Grúz Kommu­nista Párt létrejötte 60. év­fordulójának alkalmából ren­deztek Tbilisziben. — Az SZKP XXVI. kong­resszusának külpolitikai ja­vaslatai szabaddá teszik a ko­moly politikai párbeszédhez, a béke és a háború alapvető problémáiról folytatott tár­gyalásokhoz vezető utat —, mondotta a többi között Brezsnyev. Három hónap telt el a kongresszus óta, de egyet­len megvitatásra előterjesz­tett javaslatunk sem vált ke­vésbé jelentőssé, sőt, idősze­rűségük tovább növekedett. — Vegyük példának a Kö­zel-Kelet térségét, amely kö­javítására zel van Grúziához és egész országunkhoz. Ami most eb­ben a térségben végbemegy, kegyetlen, tragikus és veszé­lyes. Vajon szemet hunyha­tunk-e a palesztinok milliói­nak jogfosztottsága, szenve­dése fölött? Vajon közömbö­sek maradhatunk-e Libanon sorsa iránt, amely a szó szo­ros értelmében elvérzik az iz­raeli szoldateszka támadásai következtében? Egyetlen meggondolatlan lépés, s a há­ború tüze a Közel-Kelet egész térségét lángba boríthatja, s nem tudni, milyen messze re­pülhetnek a tűzből a szikrák. — A Szovjetunió olyan ja­vaslatot terjesztett elő, amely jó esélyt ad arra, hogy kol-- lektíven dolgozzunk a közel- keleti helyzet megszilárdítása érdekében. Arról van szó, hogy hívjanak össze erről a kérdésről nemzetközi konfe­renciát. Javaslatunk pozitív visszhangra talált az arab or­szágokban és számos más or­szágban. — Azt kívánjuk, hogy le­gyenek aktív tárgyalások a nemzetközi kapcsolatok meg­javítása jegyében. Ez teljes mértékben vonatkozik a Per­zsa-öböl térségében és az Af­ganisztán körül kialakult helyzetre is. E helyzet azért éleződött ki, mert Washington durva nyomást próbált gya­korolni Iránra és beavatko­zást szervezett az afgán for­radalom ellen. — Álláspontunk Afganisz­tánt illetően világos. Teljes függetlenséget kívánunk az országnak, azt kívánjuk, hogy tartsák tiszteletben el nem kö­telezett státusát. A Szovjet­unió, éppúgy, mint maga Af­ganisztán is, a politikai ren­(Folytatás a 2. oldaton.) Szegfű a pásztói fóliák alatt A pásztói termelőszövetkezet nácsokkal, s az értékesítésben né, Szappan Árpádné, Kürti kertészetében szegfűtermesz- is a fővárosi técsz vesz részt. Istvánné, Ocsenász Györgyné. téssel kezdtek foglalkozni az Októberben, novemberben — A fóliasátrakban olykor a 35 idén. 2000 négyzetméternyi várhatóan — kétszázezer szál —38 Celsius-fokot is eléri a területen fóliasátrakban, mint- szegfű virágzására számíta- hőmérséklet. A levegő pára- egy negyvenezer tő virágot nak, melyeket Salgótarján- tartalmát már szinte mé’-ni gondoznak, melynek alap- ban és környékén, valamint sem tudják a műszerek. Ezért anyagát a budapesti Hozma- Miskolcon vásárolhatnak meg. a növénytermesztők fürdőru- ring Termelőszövetkezet biz- Képünkön a szegfűpalánták hában dolgoznak a kánikulai tosította. Ugyancsak ők lát- ápolásában vesz részt Szaba- körülmények között, ták el a pásztóiakat szakta- dós Sándorné, Bognár István- — kulcsár — Változásban Ez jellemzi megyénk termelő-, gazdálkodó egységeinek első negyedévi tevékenységét, mind az ipari, építőipari, me­zőgazdasági, illetve a kereskedelmi ágazatban. Erről győz meg bennünket a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának tegnapi lapunkban megjelent köz­leménye. A számok és az azt kiegészítő szöveg jól érzékel­teti azokat a sajátosságokat, amelyek velejárói, kísérő je­lenségei gazdasági, társadalmi fejlődésünknek. Sajátosság, hogy az idei első negyedév minden tekintet­ben gazdagabb volt az előző év hasonló időszakánál. Di­namikusan nőtt a termelés. A többlettermelés csaknem ki­zárólag a termelékenység emelkedéséből származott, mert nőtt a hatékonyság, az egy főre, egy órára jutó teljesít­mény. Az állami iparban kedvezően érződik az elmúlt évek jelentős beruházási politikája. Jórészt ennek köszönhető, hogy gépiparunk ismét az élre tört: az átlagosnál nagyobb ütemet diktált! Sajátossága megyénk iparának, hogy az építőanyag-ipar­ban végrehajtott nagyarányú beruházások révén egyre erő­teljesebben adják vissza a kölcsön kapott forintokat, a kor­szerűbb, szebb, tetszetősebb termékeket. Ez főként a finom-| kerámia- és az üvegiparra vonatkozik, örvendetes továbbá, hogy az idén önállóvá lett vállalataink rátaláltak önma­gukra, egészséges folyamatot indítottak el. Az előzőekhez hasonló, de kisebb mértékű, előnyös vál­tozások jellemzik megyénk építőiparát. Az ugrásszerű lét­számcsökkenés ellenére, tiszteletet kiváltó mértékben nö­vekedett a saját építési és szerelési munkák értéke, amely­ből a minisztériumi és a tanácsi építők csaknem azonos arányban részesülnek. Az előnyös sajátosságok mellett, aminek kialakulásában része van a piacokhoz valamivel jobban ’gazodó ^ gyárt­mányszerkezetnek, a hosszú távú államközi szerződésben vállaltak teljesítésének, s azoknak a sokirányú gazdálko­dást gyorsító és segítő intézkedéseknek, amelyek egyértel­műen bizonyítják: megyénk ipari, mezőgazdasági és. keres­kedelmi vállalatai a nagyobb közgazdasági követelmények között is egyre jobban magukra találnak, felkutatják a piaci lehetőségeket, kihasználják összes előnyeit. Nem éppen kedvező, de sajátossága ipari termelésünknek, hogy a dollárelszámolású export csak valamelyest nőtt. Ügy látszik a többlettermelés nagyobb részében előállított termékeink nem elég versenyképesek, vagy nincs még elég­gé megdolgozott piacuk. Ugyanakkor a bekövetkezett rosz- szabb eladási feltételek néhány termék esetében, visszájára fordították az eredeti elképzeléseket. A mezőgazdaságban is (alapvetően) töretlen a fejlődés, így egyre több élelmiszer kerül a megye dolgozói asztala­ra, biztosítva a folyamatos ellátást. Az ismert okok miatt nem olyan mértékben, mint az elő­ző években, de emelkedett a lakosság pénzbevétele. A sze­mélyi jövedelem például 9 százalékkal volt nagyobb, mint 1980 azonos időszakában. Ebben része van a 20 százalékkal több nyereségrészesedésnek. A szerényebb jövedelmet egyes családok úgy osztották be, hogy jutott nekik még a takarékba is. Élénkült a tartós fo­gyasztási cikkek iránti vásárlókedv és képesség. Például hűtőszekrényből, automata mosógépből csaknem kétszere­sé. adták el, mint korábban. A híradástechnika^ cikkek cso­portjában pedig a színestelevízió került az első helyre. Továbbra sem csökkent a megye dolgozóinak hitelfelvé­teli kedve. A hitelek összege meghaladja a betétállományt. A felvett összeg kétharmada legfontosabb társadalompoli­tikai problémánk, a lakáskérdés megoldására irányul. A sikeres kezdet reményteljesebb folytatást kíván. En­nek során ismételten be kell bizonyítanunk, hogy a nehe­zebb körülmények között is tartjuk az eredeti életszínvo­nalat, a mozgás, a változás, a fejlődés követelményei je­gyében, ha szerény mértékben is, de hozzájárulunk a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, illetve önma­gunk létének jobb megalapozásához. V. K. Befejezte nógrádi programját a kongói pártküldöttség Mozgalmas programot bo­nyolított le tegnap a Jean Louis Taty, a Kongói Munka­párt Központi Bizottsága ideo­lógiai, oktatási és politikai osztálya helyettes vezetőjének megyénkben tartózkodó négy­tagú küldöttsége. A vendége­ket elkísérte dr. Gordos János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. A tegnapi program Karancs- berényben kezdődött, ahol megtekintették a Nógrádi Sán­dor partizán-emlékmúzeumot. Ezután a vendégek felkeresték az Üvegipari Művek salgótar­jáni öblösüveggyárát. Krat.vch- mer Lajos, a nagyüzemi párt- bizottság titkára és Kecskés László igazgatóhelyettes üdvö­zölte a pártdelegáció tagjait. A pártbizottságon Krätschmer Lajc* tájékoztatta a kongói vendégeket a gyár tizenkét alapszervezetének tevékenysé­géről, amelyek munkáját a gyári pártbizottság irányítja. Beszámolt a munkabizottsá­gok feladatairól, majd hang­súlyozta, hogy a gyárban évente 450-en vesznek részt a pártoktatás különböző formái­ban. Szólt a KISZ-szervezet, a szakszervezet tevékenységéről, a dolgozók kulturális életéről, a gyár szociálpolitikai felada­tairól. Kecskés László a gyár gazdasági tevékenységéről adott tájékoztatót a vendégek­nek, hangsúlyozva; hogy az évi termelési érték csaknem eléri a hatszázmillió forintot. Kiemelte, hogy az öblösüveg­gyár mintegy kétezer termé­kének 50 százaléka kerül ex­portra. Jean Louis Taty, a delegá­ció vezetője megköszönte a szívélyes fogadtatást és átadta a Kongói Munkapárt elnöké­nek üdvözletét. Hangsúlyozta: tanulni jöttek Magyarország­ra, megismerni a magyar mun­kásosztály történelmi tapasz­talatait. Az elvtársi, baráti be­szélgetés során kongói vendé­geink számos kérdést tettek fel a házigazdáknak. Többek között az iránt érdeklődtek, hogy a dolgozók hány száza­léka nő, hogyan alakul a nők aránya a pártban. Megkérdez­ték, hogy a munkások miként vesznek részt a vállalat irá­nyításában, hogyan szervező­dik a szocialista munkaver­seny, jelentkezés, vagy kivá­lasztás alapján tanulnak-e to­vább a munkások, a szakem­berek, van-e ösztöndíjas tanu­lója a gyárnak, milyen az újí- tómozgalom, elsősorban a szakmunkások között. A beszélgetés után gyárláto­gatásra is sor került. A kon­gói vendégek hosszan időztek a kemencéknél, a csiszoló- és festőműhelyben. Megtekintet­ték a J kemence automata so­rát, majd kedves szavakat ír­tak a Tyereskova Szocialista Brigád naplójába. A brigád Baja Istvánné vezetésével az elmúlt évi munkája után az Ágazat kiváló brigádja címet nyerte el. Kongói vendégeink dr. Gor­dos János kíséretében délután rövid városnézésen vettek részt, majd ellátogattak az MSZMP Nógrád megyei Bi­zottsága oktatási igazgatósá­gára, ahol az intézmény mun­káját df. Bandur Károly, az oktatási igazgatóság vezetője mutatta be. A kongói pártdelegáciő teg­nap befejezte Nógrád megyei programját, s visszautazott Budapestre. Fejlődik a tejipar, a -fogyasztás A kongói vendégek az öblösüveggyárban. Egyenletesen növekszik a mezőgazdaság tejkínálata. Az elmúlt öt évben ugrásszerűen, mintegy 45 százalékkal nőtt a mezőgazdaságtól átvett alap­anyag mennyisége, s az idén is — az elmúlt év azonos idő­szakához képest — 4 százalék­kal több tej érkezett az üze­mekbe. Tartósnak ígérkezik te­hát a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére négy évvel ez­előtt hozott kormányprogram hatása — erről tájékoztatta az újságírókat pénteken Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója. Az elmúlt öt évben hozzá­vetőleg negyedével nőtt az egy főre jutó tej- és tejtermék- fogyasztás, s tavaly elérte a 162 kilogrammot, de még min­dig elmarad az európai élme­zőnytől. A tejipar országos hálózata nagyvonalakban kialakult. Va­lamennyi megyében van már nagyobb feldolgozóüzem, nem egy megyében kettő-három is. A folyamatban levő újabb be­ruházásokkal együtt az ipar kapacitása a továbbiakban elegendő lesz a mennyiségi igények fedezésére. A VI. öt­éves terv időszakában az in­tenzív fejlesztés kerül előtér­be. Az üzemekben gépcseré­ket hajtanak végre, korszerű­sítik a feldolgozást és nagyobb előnyben részesítik a minősé­gi termékeket, a vásárlók ál­tal egyre keresettebb tartósí­tott, ízesített készítményeket. Debrecenben új üzemet építe­nek, a próbákra idén sor ke­rül. Szekszárd új sajtüzemet kap és Pásztón is átadnak újabb üzemet. Tatabányán dupla falú polipack tasakos tej gyártására készülnek fel, ez az új termék hűtés nélkül nyolc napig eltartható lesz. Várhatóan 1983-ban vezetik be az új átvételi rendszert, amelynek lényege: a tejterme­lőket a minőség javításában anyagilag is érdekeltté tesz.k. Hosszú évek óta először is­mét gazdaságosan exportál a tejipar. A vezérigazgató beje­lentette, május 26-án hazánk­ban is megrendezik a nemzet­közi tejnaphoz kapcsolódó kós­tolókat, bemutatókat, áruis­mertetőket, helyenként áren­gedményes vásárokra is sor kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents