Nógrád. 1981. május (37. évfolyam. 101-126. szám)
1981-05-17 / 114. szám
Illés Gergelyek Árpád utcai portája bizonyítja, hogy talán mégiscsak érdemes Szentén otthont alapítani. Itt akár falusiratót is tart•* hatna a krónikás — bár az már korántsem olyan biztos, hogy helybeli kórusra ' is lelne a „falutemetésen” a szentelek között. Igaz, innen aztán fokozatosan kivonult minden, de minden az égvilágon, ami még egy háromszáz lelkes település esetében — és a legvérmesebb technicista szellem szerint is — úgymond: „gazdaságosan fenntartható”. .. De hát Szente lakóinak száma ennél jóval több, és amiként a Romhányi közös községi Tanács elnöke — Tuskó Mihály erről megfontoltan szól; a szentéi lakosság lélekszáma „mérsékelten csökkenő” irányt mutatott az utóbbi, évtizedben... Fordíthatjuk ezt úgy is, hogy nem lépett a kihalás . ösvényére: hogy él benne a magamagát megtartás ősi ösztöne; hogy jelenlegi lakói, azok, akik nem fordítottak hátat a szülőhelynek egy könnyebb életmód reményében (más kérdés, mennyire sikerült ez máshol?), nos, a mai szenteiek szeretik is községüket, tesznek is érte. SZENT £ Previz Pál Vidó Lászlóné gyakran intézi a község dolgait. A szomszédos társközség, a székhely Romhányhoz jóval közelebb fekvő Kétbodony, meg egyenesen újkori virágzásnak indult az utóbbi években, és úgy tűnik — különösen így, hogy majd egy éve áll már pénzhiány miatt a kerámiagyáriak lakásépítése! — nem feltétlenül szükségszerű a Romhányba özönlés ezekből a kis cserháti községekből. Kétbodony akár ősz» sze is épülhetne — talán a következő évtizedek ezt meg is valósítják — Romhánnyal. Azzal a környékbeli ipari centrummal, amely alaposan megváltoztatja , az egykor ezen a környéken élők mai leszármazottai nak életét, ±unkakö- rülményeit, egész életfelfogását. Sokan járnak Szentéről is a kerámiagyár korszerű munkahelyeire, a gyártósorok mellé, s különösen sokan vannak a vasipariak; a karbantartásban, szerelésben járatos szentel munkavállalók. * Ha már szóba került más társközség (idetartozik még Kisecset is), a három említett közül a kisecseti jövő a legkevésbé átlátható. Ott a legerőteljesebb a lélekszámcsök- kenés. Szentével együtt lehet még jövője — ha nem is sokan hisznek ebben az érintett falvakban — ennek a nagyon értékes természeti tájnak, s benne a nagy múltú, ma is nagy értékű falvak-’ nak... Rászorul majd a hajszás ember előbb-utóbb, hogy kimeneküljön zajból, porból — akárcsak a szabad idejében, és akkor nagyobb rangja lesz ezeknek a kis községeknek. Ahol egyetlen bolt tart nyitva (most már „újra” mert eddig nem. volt boltos, azért volt z^rva az egyetlen szentéi boltocska!), ahonnan fokozatosan kiköltözött az iskola, a tanács: ahol postafiók sincs (a leveleket Kétbodonyba kell vinni), ahol jó régen megszűnt az önálló termelőszövetkezeti gazdálkodás, és így még ez a központ is beolvadt a jelenleg hét határra kiterjedő romhányi termelőszövetkezetbe... ifinek ezt „ragozni" tovább, ahogy manapság mondani szokás?! pasztaiható lenne az új koncepció megvalósulása — a sokat emlegetett „regionális szemlélet”, a kiemelkedőbb fontosságú helyek és környezetük ésszerűen arányos együttfejlesztése. De mindez inkább még csak a. jövő, ha hem is távoli, ki kell várni. .. Mégsem szomorú itt senki. De meg miért is lenne? Az, hogy Szente még ebben a helyzetében is számos előnyt jelent a városi környezetben élőkkel szemben — a szenteiek tudják a legjobban. Aztán meg nincsenek is annyira magukra hagyva! A közös tanács figyelme persze nagyobb, mint a fejlesztésre fordítható pénz. Hiába változnak a város és a községek közötti korábban túlzottan városközpontú arányok — itt mégsem érzékelhető ez tíz- vagy százezrekben! A megyei figyelem mégis, mintha erősödött volna. Mintha egyre inkább taNem maradt szerencsére teljesen magára Szente azért sem, mert egyik lakója, a romhányi tanács igazgatási előadója és bármilyen furcsán hangzik is a városi ember számára — csupáncsak egyetlen ilyen „kis tény” is sokat számít a falu életében, közhangulatában... Illés Istvánná innen jár be minden nap a romhányi tanácsra dolgozni, s nem kell hozzá nagy fantázia, hogy elképzeljük: mennyi mindennel keresik fel a szenteiek, mennyit tud segíteni nekik éppen az ügyes-bajos dolgok intézésében, bonyolításában. Az egyetlen telefon mellett meg a tanácsi kirendeltség kisegítője, az ugyancsak helyben élő Vidó Lászlóné (Marika) intézkedik, ha a szükség úgy hozza... Hogy talán éppen Szente is lehetne az a hely, ahol a falu valóságos értékeit elismerendő társadalmi elnök- helyettes élhetne (joga van a tanácsoknak arra, hogy valamennyi társközségükben társadalmi elnökhelyettest bízzanak meg, vagy válasszanak a képviselet erősítésére), nos, ez is a jövő egyik feladata lehet. De él itt tekintélyes ember éppen elég olyan, akire ma is hallgatnak a szenteiek, akikben ma is képviselőjüket, ügyeik, életük szószólóját látják a nagyobbrészt idős szövetkezetiekből álló pártszervezet, a KlSZ-szerve- zet tagjai, vagy a népfront szentel munkásai. A fiatalok mostanában kapták meg saját használatra a volt szentéi iskola épületét: ott egy kis lendülettel, összefogással várhatóan jó klubéletet teremtenek. .. Persze itt is elmondható; hogy ami az ilyen kis községek szellemi-kulturális életét Illeti — itt is van éppen elég javítani-, tennivaló! A' község egyetlen — nem is olyan régen épült — intézménye, pontosabban — „létesítménye” az az épület, amely helyet ad'a tanácsi kirendelt-, ségnek, a mozinak, az alkalmi discónak, a könyvtárnak. .. De a fiatalabbja, ha csak teheti „összedobja a pénzt” benzinre, és távolabb megy szórakozni. Oda, ahol „magasabb a színvonal”. Na, meg ahol többen vannak, ahol ismeretlenekkel is talál- ' kozhat az ember — nincs ebben semmi különös, semmi érthetetlen, semmi kivetnivaló, semmi „végzetes”, vagy mi a csoda... Ettől még jól érezheti magát a fiatal is itthon, csak a jövőjét lássa. Ez a fontosabb, a mindent meghatározó szempont. Értékes műemléktemplomát nemrég renoválták, a faluközpont felújítása meg ép- penhogy elkezdődött, a beton- árkolással, csinosítani is érdemes lesz ezt a környéket olyan szép a híres szentéi szerpentin közelében! Nevében a Zenteh személynevet őrzi, ami nem is lehet más, mint a szent származéka, és tulajdonképpeni értelme: jámbor életű. Ilyenképpen rokon nevének eredetét illetően akár Szendehellyel is vágy például Zentával —vélekedik a tudomány. Ha a békés, jámbor élet ráillik Szentére, ráillik a munkás élet is, hiszen itt egyetlen ölnyi parlagon hagyott földecskét sem találni, minden használható földön uborkát, ribizlit, málnát termesztenek, s dolgoznak annyit, amennyit csak bírnak. Van még patkolókovácsuk is — Gönczi Pál, aztán Previz Pál, aki a citerakészités mestere, s egyben a legkiválóbb szentéi citerás is, de meg különleges, magaszerkesztette naptárából mindenkinek megmondja azonnal — - milyen napon született. Tőle tudom: időszámításunk első napja vasárnap volt. Az a sok citera, amelynek ő adott formát, lelket — meg az életről szól. T. P. L. Képek: Kulcsár József A kerékpáros fiúk szabadon száguldozhatnak a «teákon. néptelen més Istvánná A* újjáépített műemléktemp- lom. #á»r9É
