Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
// Nagy Ildikó Borsodi Zsolt — Ezek a mai fiatalok mindenre kaphatók — mondotta minap nagyrabecsült tanárismerősöm, aztán mosolyogva hozzátette. — Még a jóra is ... Szavait látszott igazolni mindaz, amit néhány nappal később a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában — a Madách- hónap záróünnepségén — magam is tapasztaltam. Lapunkban is beszámoltunk arról, hogy a Madách-hónap különböző versenyein, vetélkedőin a 362 tanulót okító középiskola diákjainak több mint fele vett részt. Az ünnepélyes eredmény- hirdetés előtt öt fiatallal beszélgettünk a Kohász MűveElöször önállóan Tanulni pedig jó!" Bodnár Márta Kardos Aliz rint némi üröm az örömben, hogy matematikából viszont változatlanul „gyengélkedik”.) — A Madách-hónap lényegét a lányok már elmondták: én is erőpróbának tartom. Lényegesnek érzem azt is, hogy magában foglal minden önképzési formát, az országostól a háziversenyekig. Egyébként nemcsak az OKTV-n. de az építőipari szaktárgy háziversenyére is beneveztünk. Fehér Istvánnal közösen készítettünk egy campingterv- rajzot. FEHÉR ISTVÁN: (Borsodi Zsolt osztálytársa és legjobb barátja. Szakipari pályamunkájával ugyancsak bejutott az OKTV országos döntőjébe.) — Igen, a háziverseny feladata — egy camping tervének elkészítése — valóban érdekes feladat volt. A baj csak az, hogy a tanárok akkor is elvárják a Madách-hónapon való részvételt, ha a diákokat történetesen nem érdeklik a feladatok. 2. KÉRDÉS: — Hogyan fogtatok hozzá a tanuláshoz, milyen módszerrel készültetek? Fehér István lődési Központ egyik helyiségében. Időnkből csak három „körkérdésre” futotta, ám az alábbi tizenöt válasz bízvást sokat elárul a XV. Madách- hónapról, és valamit talán a „mai fiatalokról” is... 1. KÉRDÉS: — A Madách- hónap jó lehetőséget biztosított arra, hogy a diákok a tanórán túl is számot adjanak tehetségükről, képességeikről. Mégis mi késztetett benneteket arra, hogy részt vegyetek a versenyeken, vetélkedőkön? NAGY ILDIKÓ: (Szakközépiskolás, a II. b osztály tanulója és mellesleg a középiskola KISZ-titkára. Szaktárgyi pályamunkája mellett egy grafikát is készített.) — Mindenekelőtt ki akartam próbálni, hogy mit tudok. Persze, az sem tagadható le, hogy a tanárok is jó néven veszik, ha benevezünk valamelyik versenyre... BODNAR MARTA: (IV. a osztályos gimnazista. Számára különösen eredményes volt az idei esztendő. József Attiláról írt pályamunkája magyar irodalomból az országos középiskolai tanulmányi verseny országos döntőjébe juttatta.) — Én is nagyszerű erőpróbának tartom a Madách-hó- napot. Minden évben indultam valamilyen tárgyból. Véleményem szerint a Madách- hónap mára olyan szintre ért, hogy nemcsak egymással, de önmaigunkkal is verseny- zünk... KARDOS ALIZ: (Szintén a IV. a tanulója. < A Madách- hónap versenyein pedig már igazi „veteránnak” számít. Elsőtől részt vesz a versenyeken, és nyert már I. helyezést oroszból, történelemből, sőt matematikából is szerzett már egy III. díjat. Idén „csak” a matematika-háziversenyen indult.) — Idén minden fölös energiámat lekötötte a felvételire való készülés. A Szovjetunióba jelentkeztem a Ívovi kereskedelmi főiskolára. Oroszból, történelemből és matematikából kellett felvételiznem. Bár az eredményt még nem tudom, biztos vagyok benne, hogy a korábbi Ma- dách-hónapok során szerzett ismeretek sokat jelentettek. BORSODI ZSOLT. (Szakközépiskolás, a IV. c tanulója. Építőipari szaktárgyból készített pályamunkájával bejutott az OKTV országos döntőjébe. Saját bevallása szeN. I.: — Hogyan fogtam hozzá?! Egyszer csak jött egy ötlet... B. M.: — Ez egészen más jellegű feladatot jelentett, mint a tanórákra való felkészülés. Nyáron a debreceni szaktáborban kezdtem gyűjteni az anyagot, és tulajdonképpen jó fél évig eltartott, míg végső formában megírtam a pályamunkát. K. A.: — A felkészülés egyik legfontosabb helyszíne: a könyvtár. B. ZS.: — A campingter- ven az utolsó másfél hónapban keményen dolgoztunk. Nemegyszer késő délutánig bent maradtunk az iskolában ... F. I.: — Az OKTV-re persze már jóval korában, a tanév elejétől készültünk. Általában elmondható, hogy az eredeti ötleteknek, elképzeléseknek csak a töredéke valósul meg. S, ez újabb munkára inspirál. 3. KÉRDÉS: — Véleményetek szerint az iskolai tanulás vagy az önképzés a hasznosabb? N. I,: — Magamtól szívesebben tanulok. Elsősorban persze azt, ami egyébként is érdekel. Mindenesetre az, amit magamtól fedezek fel, jobban megmarad bennem, mint amit mások tárnak fel előttem... B. M.: — Az egyéni tanulás előnyeit én sem vitatom, de az önképzés olykor korlátokba ütközik. Én a közelmúltban például sokat hiányoztam betegség miatt, és igazából csak az iskolában tudtam pótolni a lemaradást. K. A.: — Az iskola alapokat ad az önképzéshez. B. Zs.: — Iskola vagy önképzés? Tantárgya válogatja. F. I.: — Tanára is válogatja... — pintér — Művelődésről az építőknél Fizikatanárok A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat egyike megyénk legnagyobb termelőegységének, 1800 körüli dolgozói létszámával. A társadalmi követelmények növekedésével az építők is igyekeznek lépést tartani, s a lehetőségeket, és igényeket figyelembe véve gazdaságosabbá, hatékonyabbá, minőségileg elfogadhatóbbá tenni munkájukat. A célok elérésének egyik forrása a kultúra, a művelődési tevékenység. A NÁÉV-nál öt évvel ezelőtt alakult meg a művelődési bizottság, s az elmúlt ötéves terv időszakára foglalták először külön tervbe azokat a teendőket, amelyek a dolgozók műveltsége színvonalának gyarapítását, az ismeretek gazdagodását szolgálták. A törekvések valóra váltását, a jelenlegi helyzet jellemzőit és a következő évek legfőbb tennivalóit vitatta meg a közelmúltban a vállalat művelődési bizottsága. 4 NÓGRÁD - 1981. Tevékenységük — bár számos területen javításra szorul — egészében megfelelt a kívánalmaknak és az elképzeléseknek. A beiskolázások, a fluktuáció és a nyugdíjazás következményeképpen az általános iskolát el nem végzettek aránya — noha még mindig magas — öt év alatt 40 százalékról a felére csökkent. Gyarapodott a több szakmát szerzettek, az érettségizettek száma. Tervszerűen folyt a vezetői és szakember-utánpótlás. A salgótarjáni építőipari szak- középiskolával kötött együttműködési szerződés alapján több száz fiatal ismerte meg a vállalati munkát, közülük 54 be is lépett a NÁÉV kötelékébe. A közművelődés területén nem születtek látványos dolgok, de a vállalat tudatos, folyamatos munkát végzett. Szocialista brigádjait mozgósította a kulturális rendezvényekre, s helyben is szervezett ilis 10., péntek programokat. Elsősorban a 405 : személyes salgótarjáni munkásszálláson, ahol kellő állományú könyvtár, megfelelően felszerelt ifjúsági klub áll a művelődök rendelkezésére. Hetente filmvetítést rendeznek, s alkalmanként — a múlt évi munkás kulturális hetek idején több ízben is — hivatásos és öntevékeny művészek műsorait fogadják. A testedzést pingpongasztalok, szabadtéri pálya, természetjáró-túrák szolgálják. A NÁÉV művelődési bizottsága pozitív tapasztalatait szeretné kamatoztatni ebben az ötéves tervidőszakban. Az általános iskolát nem végzettek arányát 13—15 százalékra kívánják leszorítani, s tartalmilag kívánják fejleszteni a brigádmozgalom kulturális vállalásait, az ifjúsági klub programjait, a könyvtár szolgáltatásait. Törekvéseik figyelemre méltók, hiszen helyes elhatározásaikat a legnehezebben összefogható munkaterületen, az építőiparban kívánják megvalósítani. (ok) országos ankétja ötszáz pedagógus részvételével csütörtökön Nagykanizsán megkezdődött a középiskolai fizikatanárok háromnapos országos ankétja. Az idei, immár 24. találkozó újdonságának az úgynevezett műhelyek számítanak, amelyekben nem csak a legújabb kísérleti módszerekkel ismerkednek meg a nevelők, hanem a tantárgy oktatásához a jövőben felhasználandó készülékek, számítógépek kezelését is elsajátítják. A pénteki fórum keretében az új tantervekhez készült tankönyvek íróival folytatnak eszmecserét a résztvevők. A nyitó napon Energiaforrásaink a jelenben és a jövőben címmel hangzott el előadás. A továbbiak a jugoszláviai fizikaoktatás helyzetéről, Magyarországnak az űrkutatásban vállalt szerepéről, valamint a mozgás kvantummechanikájáról hangzik el ismertetés neves hazai és külföldi szakemberek tolmácsolásában, CSEREPEK Gaál István, Nógrád megye szülöttének legújabb filmjét néhányon már láthatták, hiszen egyik országos bemutató előtti darabja volt a falusi filmnapok márciusi vetítéssorozatának. A Cserepek hőse Vígh András formatervező, aki alkotói, emberi válságba kerül. Passzivitása határtalan, úgy látszik, nincs erő, amely kimozdítaná ebből a tétlen „minden mindegy” hangulatból. Gaál István azon az úton követi végig hősét, amíg az rá nem ébred, hogy értelmetlen a passzív ellenállás, az embert emberré éppen a küzdés, az alkotás igazának kijárása teszi. A főszerepet a lengyel — Polanski Kés a vízben című húsz évvel ezelőtti filmjében megismert — 7,xjgmunt Mala• nowicz játssza. Fontos feladatot old meg: Gyöngyössy Katalin, Soós Edit, Várkonyi Szilvia, Szakács Eszter, Biliary József. A filmet Salgótarjánban ma, Balassagyarmaton szo?n- baton és vasárnap vetítik. TV-mű sorok 16.35: Egy óra múlva.;; 21.30: Színész és változó világ MÓDOSÍTÁS Egy amerikai vidéki lap szerkesztője mérges cikket írt a következő címmel: „Törvényhozóink fele bandita”. Ezután temérdek névtelen fenyegető levelet kapott, A szerkesztő úgy döntött, hogy túlságosan messzire ment, s újabb cikket írt a' lapban ezzel a címmel: „Törvényhozóink fele: nem bandita”.
