Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-08 / 82. szám

Ahol az ünnep is munkanap ff Egyszerűen, megmondom az igazat" A Karancs Termelőszövet­Meg tudná mondani hány kezet karancskeszi tehenészeti borjút neveltek fel ez alatt? telepén ünnepnap is olyan — Csudát! — neveti el ma­munkanap van, mint az év gát. — Ki kéne számqlni — bármely másik napján. Aki itt tartja maga elé kezeit, majd — Háromkor, mert szeren­csére nem lakom messze, nem úgy, mint Erzsiké, mert neki télen, amikor gyalog kell jár­ni, egy óra az út oda, egy vissza. S ez naponta kétszer, dojgozik, annak számot kell leereszti, mert ezt utólag meg­vetni ezzel is, csakúgy, mint mondani szinte lehetetlen. Hi- a nyolcórai munkán túl. a kora hajnali keléssel, a ké- szén havi 20—30 darabbal szá- — Szabad idejét mivel töl­molva is vagy 3—4 ezer álla- ti? tot jelent — Ezer négyszögöles ker­— Azt mondják magáról, tünk van, disznót, nyulat, ba­hamar kimondja, ami a szívét Tomiit tartunk, azokkal bajló- nyomja. Igaz ez? dók. No meg ott a két uno­— Ezt mondták? — kérdi ka. Az egyik egy-, a másik két­ső esti hazatéréssel és mind azzal, amivel az állattenyész­tésben dolgozóknak még — minden valószínűség szerint — hosszú ideig számítani kell. S ezzel az itt dolgozó csak­nem harminc ember — köztük Laczkó Ferencné — teljesen tisztában is vannak. — Most múlt éppen tíz éve, hogy itt dolgozom — mondja a barna, hajú, fehér gumicsiz­más asszony. — Azelőtt a ker­tészetben dolgoztam, igaz, ak­kor még állami gazdaságban. Á borjúneveidében patyo­tágra nyílt szemmel. — Tudja mit, akkor finoman mondták. Egyszerűen megmondom az igazat. Akárkinek — teszi csípőre a kezét. — Még az el­nöknek is! — Gyakran találkozik vele? — Igen. sokszor kijön ide. éves lesz, rájuk mindig kell időt szakítani. — Mennyivel könnyeb most, mint tíz évvel ezelőtt? Mi vál­tozott azóta? — Sok minden. Hogy mást ne mondjak, néhány évvel ez­előtt itt majdnem elsüllyed­lattisztaság, s ügyes bo'rjúitató automata el­halad, halk szuszogás nyug­Legtöbbször hajnalban, de tünk a sárban. Akkor maga nem volt még olyan új évsem, sem jött volna be ide ilyen amerre az hogy ne ő köszöntött volna könnyen. Arról néni is be­minket itt elsőnek. A karancslapujtői termelő­tázza az elégedettséget, ame- szövetkezetben igen ered- lyet a langyos tej nyújt a kis rnényes az állattenyésztés, állatoknak. — Nagyon szeretem a mun­Szépen emelkedett a tejter­melés, javult a súlygyarapo- kám. — Mindegy, mit kell esi- dás, az elhullás pedig úgy- nálnom, csak az állatok körül szólván ismeretlen fogalom. lehessék. — De a hajnali munkakez­dés, a késő esti hazatérés, a munkával töltött ünnepnapok, mit szól ehhez a család? — A lányaim felnőttek, férj­hez mentek, az uram pedig megszokta — intézi el egysze­rűen a kérdést Laczkó Fe­rencné. — Szabadnapra sem szeretek menni, mert mind­járt meglátni az állatokon. * A szakmabeliek szerint az ilyeneket ismerik meg még — Mi a titka ennek? — Szeretni kell a munkát amit végzünk és lelkiismere­tesen kell dolgozni. Jött ide egyszer egy idősebb asszony, hogy itt fog dolgozni. Azt mondta, majd kitalál valamit, hogyan lehet a karámot köny- nyen, gyorsan kitakarítani. Toljuk bent az istállóban a csillét, érzem, nagyon nehéz. Megkérdem: „Tolja maga ezt a csillét?” Azt válaszolja: ,Nem. Azon gondolkodom, hosszú idő elteltével is azok hogyan lehetne könnyebben el az állatok, amelyeket koráb- végezni a munkát”. Mit mond- ban gondoztak, neveltek, olyan m£r nyugdíjban van, de féltő gondossággal. " “ ‘ — Jól megvagyunk Erzsiké­vel, aki már tizenharmadik esztendeje dolgozik itt. nem innen ment oda. Itt napot dolgozott. két szélve. hogy engem meg majd­nem eltiport a bika, mert be­leragadtam térdig a posvány­ba. Nem tudom, most kivel beszélgetne, ha' úgy járok. Az­óta sem tolakszanak ide,, hogy állatgondozók akarnak lenni. Pedig megfizetnek minket. Ta­valy is több mint négyezer­kétszáz forint volt a havi át­lagom. Igaz, iparkodom is. Ed­dig még senki sem szólított meg amiatt, hogy nem végez­tem el valamit. Laczkó Ferencné tizenhárom éves kora óta a mezőgazda­ságban dolgozik. Tizedik éve párttag és 1978-ban —, ha jól emlékszik rá — kiváló dolgo­zó lett. Ha jól emlékszik rá. Mert ebben nem egészen biz­tos. De abban, hogy megta­lálta helyét itt. a közös gaz­daságban és ennek köszönhe­tően jól érzi magát, abban biztos. Munkáját megbecsülik és elismerik. S ez bőségesen kárpótolja a — Reggelente hány órakor munkával töltött ünnenekért. kel? (zilahy) Ülésezett a BDSZ elnöksége Csökkentek a munkaerőgond »k a szénbányászatban Kedvező változások segítet- zó akció, amelyből ték a szénbányászat munka- kaptak a szénbányászok, csak- erőgondjainak mérséklődését nem 80 százalékát a 35 éves- az utóbbi ot évben — állapi- nél fiatalabb, nős dolgozók. tóttá meg keddi ülésén a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszerve­8674-et mint 2600 új lakással váltják fel az elavult kolóniákon le­bontott régi otthonokat. A szakszervezet elnöksége hangsúlyoz­alapján áttekintette, vált valóra a kormánynak szénbányászat helyzetéről Az utóbbi öt évben majdnem négyszer annyi bányászlakást állásfoglalásában za, hogy a bányászoknál a jö­vőben is indokolt fenntartani miként kezdődött az elavult bányász- az ipari átlagnál magasabb kolóniák felszámolása és pót- bérfejlesztést, s a zetének elnöksége, amely az újítottak fel, mint amennyit Ipari Minisztérium jelentése korábban terveztek, s meg­különösen és lása új lakásokkal. Ebben az veszélyes bányákban dolgozók távlati munkaerő-ellátásáról időszakban 1655 új lakásba költözhettek a kolóniák lakói. Sokoldalú intézkedésekkel st szóló hét évvel ezelőtti hatá­rozata. A központi intézkedé­sek jelentősen hozzájárultak a szénbányászat műszaki fej­lesztésének, gépesítésének és éves időszakhoz korszerűsítésének meggyorsítá­nagyobb anyagi és erkölcsi el­megszüntetett ismerésére is szükség van. Megítélésük szerint módosí­tásra, korszerűsítésre szorul a került mérsékelni, az előző öt- műszaki-fejlesztési alapképzés viszonyítva rendszere. Ugyanakkor fej sához, a bányászok munka- tani a létszámcsökkenés üte- és életkörülményeinek javítá- mét. Biztató, hogy most már csaknem a felére visszaszorí- leszteni kell a munkaszerve­zést, s korszerű munkarende­ket alkalmazni, hogy mielőbb sor kerülhessen az ötna­pos munkahét beveze­tésére és lényegesen csok­sához. Nagy termelékenységű, a fiatalok is szívesebben vá- tömeges termelésre alkalmas lasztják a bányászéletet, mint mélyművelésű aknákra, mész- korábban, s kevesebben te- szemenően gépesített frontfej- kintik átmeneti munkahelynek kenjen a bányászok szabad- tésekre koncentrálták a ter- a bányát. Az elért eredmények napi igénybevétele is. melést. öt év alatt a gépi jö- ellenére azonban az elfogad- vesztésű termelés arányát a hatónál még mindig nagyobb feitéseknél 53,7-ről 71,1 száza- a létszámcsökkenés, s ezért az lékra. a vágathajtásnál 16-ról idén is szükség van arra, hogy Pórtélét 34.2 százalékra növelték. a bányászok szabadnapjukon Központi intézkedés alapján végzett munkával adjanak több mint 25 százalékkal nő- több szenet az országnak, vekedett a szénbányászok hű- A korszerű, ú.i márkus- ségiutalma. Ez elsősorban a hegyi bánya jóval a határidő fiatal bányászokat ösztönözte előtt .kezdte meg a munkát, s arra, hogy gyökeret verjenek hasonlóképpen az év közepén az iparágban, és több szakmát a nagyegyházai bányaüzem el­tanuljanak. A szénbányászok ső frontfejtésén is megkezdő­keresete öt év alatt a szocia- dik a termelés. Ezt követi lista ipar dolgozóinak átlagát még újabb bányák megnyitá- meghaladva. összesen 44,5 szá- sa és rekonstrukciója. A VI. za lékkai emelkedett, ez a nö- ötéves tervben folytatódik a vekedés tartalmazza a szabad- bányászlakás-építési akció is, napi termelésért kapott bért eszerint 8 ezer bányászlakást, is s ebből 6200 otthont a szénbá­Sikeresen zárult 10 ezer bá- nyák dolgozóinak építenek fel. nyászlakás építésére vonatko- A VI. ötéves tervben több Vadászétterem A Pomezí n<ad Ohrí határ- átkelőhely közelében (Nyugat- Csehország) „Mvslivna” néven vadászéttermet és -szállót ad­tak át rendeltetésének. Nem­csak pihenésre, étkezésre, de rendszeres vadásztalálkozók megrendezésére is módot ad az új létesf+n^nv Az étterem kínálata főleg vad,specialitá­sokból áll. A hidegételek is erdei finomságok: fácánpás­tétom, szarvastekercs, őzpecse- nye stb. A teraszról szép kilá­tás nyílik a környékre. A va­dászszálló 45. ágyas, de ezen­kívül még fabungalók is van­nak. Sportpályák, fürdési le­hetőségek teszik még vonzób­bá a vadászszállót és -étter­met. Az érdekeitekkel együtt V annak dolgok, amelyek formai, mód­szerbeli kérdésnek tűnnek, mégis alapvető tartalmi jelentőségük van. Ilyen a döntéshozatal mechanizmusa is. Meg­közelíthető ez a vezetéselmélet, a szervezés- tudomány oldaláról, ám mindez soha nem feledtetheti el, hogy a döntéshozatal módja, mechanizmusa végső soron politikai kérdés, a demokratizmus érvényesülésének kérdése. A döntés és megvalósítás folyamatának yan egyfajta modellje. Eszerint a döntést va­lahol meghozzák, utána az érdekelteket, az érintetteket tájékoztatják róla, meggyőzik őket annak helyességéről (szükségességéről, elkerülhetetlenségéről, várható előnyeiről), megvitatják velük a végrehajtás módozatait és széles körben mozgósítják őket a cselek­vésre. Ez a folyamat, mondhatjuk, szüntele­nül újra meg újra végbemegy a különböző munkahelyek és lakóterületi közösségek tár­sadalmi életében, az egyes mozgalmi szerve­zetek tevékenységében. Ez a „menetrend” társadalmi életünk szük­ségszerű jelensége. Célszerűségét, hatékony­ságát, demokratikus voltát azonban nem ítél­hetjük meg önmagában. A döntés és meg­valósítás folyamatából ugyanis jelen eset­ben egyoldalúan kiemeltük az egyik részt, s homályban hagytuk a másikat. Azt a részt nevezetesen, amely azt mutatja be, hogyan születik meg maga a döntés, miként, mi­lyen folyamat menetében formálódik meg és kristályosodik ki az elhatározás. Márpedig ez minden tekintetben döntő szakasz: mind a döntés helyessége, mind a végrehajtás kö­vetkezetessége sok tekintetben ezen múlik. Nem először beszélünk erről, s talán egy, s más immár közismert igazságnak is tűn­het. Ám vannak igazságok, melyeket Indo­kolt ismételten hangsúlyozni. így azt az igaz­ságot, amelyre a Hazafias Népfront kong­resszusán Kádár János oly nyomatékkai hív­ta fel mindazok figyelmét, akik egyéni, avagy testületi döntések meghozatalára hivatottak. Nevezetesen arra, hogy minden szempontból előnytelenebb a döntések meghozatala utáni időre korlátozni a meggyőzést, a vitatkozást, az érvelést, ahelyett, hogy már a döntések előtt sor kerülne a beható eszmecserékre, a nézetek összevetésére, az álláspontok tisztá­zására. Vagy másfél évtizeddel ezelőtt élénk vita folyt hazánkban arról, miként egyeztethetők össze a döntéshozatal folyamatában a szak- szerűség és a demokratizmus követelményei. Azóta az élet sok mindenben „helyére tette” ezt a problémát. "Bár ebben az összefüggés­ben is —. miként az élet minden területén —, valóban fellelhetők bizonyos szükségsze­rű ellentmondások, bebizonyosodott, hogy a hatékonyság és a demokratizmus követel­ményei nagyon is jól összeegyeztethetők. Ha demokratikus módon születik a döntés —, optimális voltára, , vagyis helyességére, to­vábbá tényleges megvalósulására is jobbak a feltételek, biztatóbbak a kilátások. Többféle, oka van ennek. így az, hogy az előzetes megvitatás során formálódó elképze­lést nagymértékben gazdagítják a hozzáér­tők, a szakemberek, a több oldalról történő megközelítés gazdagabban feltárja a várha­tó következményeket, a döntés sokirányú hatását. Nem feledkezhetünk meg arról a —, ha úgy tetszik, pszichológiai — tényezőről. hogy senki sem szereti, ha kész helyzet elé állítják, s ezért a közreműködésükkel szü­lető döntéseket az érintettek a megvalósí­tás során is sokkal inkább magukénak érzik. De nemcsak erről van szó. Az érdekviszo­nyokról ebben az összefüggésben is hiba len­ne megfeledkezni. Az előzetes eszmecserék ugyanis nem utolsósorban módot adnak ar­ra is, hogy idejében feltáruljon, miként érin­ti a szándékolt döntés a különféle társadalmi csoportok érdekeit, s ennek alapján milyen lesz a reagálásuk, a magatartásuk, a cselek­vésük. És ez nemcsak a vezetés tájékozódá­sa szempontjából lényeges. A legfontosabb az, hogy az érintett csoportok, rétegek az előzetes megvitatás során módot kapnak ér­dekeik képviseletére, s az érdekek eltérése esetén az ő közreműködésükkel történik — a kompromisszumot, vagy valamelyik érdek alárendelését eredményező rangsorolás — egyeztetés. Magától értetődően ez nem azt jelenti, hogy most már minden kérdést népszavazás­sal kellene eldönteni. A konkrét központi ár- intézkedéseket minden bizonnyal a jövőben sem ‘bocsátják össznépi vitára. (Magának az árpolitikának az elvei azonban nemegyszer voltak ilyen véleménycsere tárgyai, nem utol­sósorban a párt- és tömegszervezeti kong­resszusok előtt, s magukon a kongresszuso­kon, valamint az ötéves terv társadalmi vi­tája során. A döntés jellege, tartalma, tár­gya országosan és helyileg is nagymérték­ben meghatározza az előzetes eszmecsere formáját, módiát, a benne résztvevők köré­nek szélességét. Ha ezt bárhol is figyelmen kívül hagynák, az csak zűrzavarra, formális megoldásokra, s ezzel a demokratizmus le­járatására vezetne. , S arról sincs szó, hogy akár a legdemok- ratikusabban és legcélszerűbben kialakított döntéselőkészítéssel feleslegessé lehetne ten­ni, meg lehetne takarítani az utólagos meg­győzést,' érvelést. Nagyon ritka az olyan dön­tés, amelynek csak egyféle, egyirányú hatá­sa lenne: a legtöbb különbözőképpen érinti a különböző érdekeket. A döntés utáni pon­tos és gyors tájékoztatás, a színvonalas és meggyőző érvelés, a cselekvési módok vilá­gos megjelölése a lelkesítés, mozgósítás nél­külözhetetlen. De mennyivel könnyebb, s eredményesebb lesz ez is — Kádár János említett beszédében egyértelműen utalt erre —, ha a polémia nem ilyenkor kezdődik, hanem tulajdonképpen csak folytatódik, vagy­is az érvelés, magyarázás, meggyőzés épülhet az előzetes eszmecserére. Még teljesen le nem küzdött honi betegségünknek, a cselek­vés helyetti vitatkozgatásnak éppen ez az ‘ egyik leghatásosabb ellenszere. A z ,élet mieden szférájában növekszik a :h,eíyi önállóság,, a végrehajtással ösz- szefüggá döntéshozatal súlypontja át­tevődött a vállalatokra, szövetkezetekre, kul­turális műhelyekre, lakóterületi egységekre. Ez jó feltételeket teremt a döntéshozatal de­mokratizmusához. De, hogy e feltételekkel éljenek is, a gyakorlat a valóságban ilyen legyen, az állandó gondosságot, figyelmet, tu­datos. törekvést igényel. S miként más dol­gokban, a fő politikai felelősséget ebben is a pártszervezetek hordják a vállukon. Gyenes László Az 1981. évi terv és költségvetés Az 1981. évi terv- és költ- ge hasonló mértékben fejlő- 200 ezer, oktatási, egésaség- ségvetési törvényjavaslat meg- dik. Az új és korszerűsített la- ügyi és szociálpolitikai kiadá- valósításán már javában dől- kásállomány 7,1 százalékkal sokra 20 milliárd 525 millió goznak az NDK-ban. A terv bővül. A külkereskedelmi vo- 300 ezer márkát szánnak, ifjú- szerint — az elmúlt évhez vi- lumenek kereken 16 százaié;- sági, sport- és üdülési tervek szonyítva — 5 százalékkal nö- kos emelkedésével számolnak, megvalósítására 1 milliárd 146 vekszik a megtermelt nemzeti Az állami költségvetés tér- millió 900 ezer, kulturális lé­jövedelem. 5,8 százalékkal az vezett végösszege 186 milliárd ipari árutermelés, az ipari mi- 167 millió márka. Társadalom- tesitmenyekre 2^ m.lliard 232 nisztériumok körébe tartozó biztosítási és egyéb szociális millió márkát szándékoznak üzemek munkatermelékenysé- célokra 29 milliárd 921 millió fordítani. Együtt jártak iskolába, majd együtt tanulták a géplakatos szakmát, közösen helyezkedtek el az ÉLGÉP Vállalat 5. számú gyárában Pásztón. Innen hívták be őket katonának, majd leszerelésük után — de ez csak természetes —, újra kettesben vállalták munkájuk folytatását a korábbi üzemben. Szabó Tibor és Czvanczig László— két jóbarát — da­rabológépen dolgozik, s összeszokva teljesítményeik is jobbak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents