Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

Kalandorok Feltűnt valakinek, hogy a főváros egyik terének rendszeres látogatói egy vidéki me­zőgazdasági szakszövetkezet tagjai. Amolyan fővárosi bedolgozók, az ország egyik csücs­kéből, szilárd munkaviszonnyal. Ne bonyo­lódjunk rnost bele az alkalmazók és az al­kalmazottak különös találkozásának részle­teibe. Sokkal fontosabb a tanulság: egy-egy ilyen eset nyomán hajlamosak vagyunk egyenlőségjelet tgnni a mezőgazdaságban lét- fontosságú, népgazdasági érdekeket is szol­gáló kisegítő tevékenység és egy egészen másfajta kiegészítő foglalkozás (vagy. nem kiegészítő foglalkozás) közé. De nem mindig könnyű eldönteni, hogy valójában ki is a kalandor és ki az ártatlan, a megkörnyékezett. Mert például, ha egy adósságokban el-elmerülő, rosszul menő ter­melőszövetkezetbe beállít egy jólfésült úr, aki „látra” ígér egy-két millió forint tiszta jövedelmet egy nem is olyan nyakatekertnek látszó ötlet megvalósításáért, elnök legyen a talpán, aki ellent tud állni! Elég valahol, le­hetőleg a fővárosban egy kis kirendeltség néhány alkalmazottal és máris dől a pénz. Hogy egy családi házat kell bérelni valahol, 10—12- ember számára munkahelyet teremt­ve? Ne is legyen rá gondja a tsz-nek! Megy az magától... és az idegen csak a bélyegzőt kéri el, amit azután el is lehet veszíteni, majd meg is lehet találni. Csak egy hirdetés kérdése az egész ...!? kíméljenek sen megalapozott kapcsolatrendszerről van szó. És ebben szerencsés módon újabban he­lyük van a „gyengéknek” Is. Az úgynevezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek­nek, amelyek rossz körülmények között gaz­dálkodnak, s ennélfogva támogatásra szorul­nak. Nem valamiféle szociális segélyre van szükségük és nem is a régi típusú „patroná- lásra” és semmi esetre sem az ügyeskedők kétes értékű segítségére. Hanem az „erősek” támaszára, magyarán: nyereséges tevékeny­ségre. Amit egy másik gazdaság vagy akár ipari vállalat segítségével alakítanak ki a faluban, munkalehetőséget teremtve az asz- szonyoknak, lányoknak, s kihasználva olyan épületeket, amelyekben addig csak az egerek parádéztak. A tőkeerős gazdaság gyümölcsöző tevékeny­ségébe többféleképpen vonhatja be a gyen­gébb üzemet. Például a ceglédi Kossuth Tsz- ben kiállítások kivitelezésére és belső beren­dezésének javítására rendezkedtek be. A varsányi termelőszövetkezet a női munka­erőt foglalkoztatja új részlegében. Az alsó- toldi termelőszövetkezet műanyag árucikke­ket állít elő, mégpedig jövedelmezően. Mini csirkevágóhidat létesít három termelőszövet­kezet úgy, hogy átvesz egy régi állami élel­miszer-feldolgozó üzemet és az ügylethez egy erős társ, az ócsai termelőszövetkezet segít­ségét is igénybe veszi. Mátra Tsz, Kisferenye Több út vezet a célhoz Eredményes esztendőt zárt tavaly a kisterenyei Mátra Termelőszövetkezet. Ez meg­szilárdította a gazdaság anya­gi helyzetét és lehetővé tet­te a fejlesztés fokozását. Er­re szükség is van, hiszen a táv­lati tervek szerint a VI. .öt­éves terv időszakában az ár­bevétel — a jelenlegi árakon számolva — 40 százalékkal növekszik. Ez annyit jelent, hogy a tavalyi 60 miiló fo­rintról 85 millióra bővül 1985- re. A tervidőszakra több alter­natívát is kidolgoznak, hogy az előre nem látható válto­zások is minél rugalmasab­ban és gyorsabban tudjanak alkalmazkodni. Ágazatonként két fő, és egy-két. úgyneve­zett részvariációt dolgoznak ki. Ily módon lehetőség nyílik a kitűzött célok többféle kép* pen történő elérésére. Az alaptevékenységen be­lül elsősorban az állattenyész­tésben lesz erőteljes a fejlő­dés. Annak ellenére, hogy az idén beindult a húságazat a szarvasmarha-tenyésztésben, a tejtermelés is számottevően emelkedik. A jelenlegi egy­millió liter tejet 1985-re meg­duplázzák, és ezel párhuza­mosan az árbevétel is a két­szeresére — mintegy 12 mil­lió forintra — növekszik. Ha­sonló ütemű fejlődést tervez­nek a juhlétszámban is. Az eddigi számítások szerint be­vált a nyúltenyésztés, s a tervidőszak végére — ameny- nyiben továbbra is gazdasá­gos marad — négyszeresére növelik az anyalétszámot. A növénytermesztésben folytatódik a szerkezetváltás, és a kukorica helyett tömeg­takarmányt termesztenek. A terület legnagyobb részét a búza és az árpa foglalja el, mert ismételten bebizonyo­sodott, hogy a megfelelő elő- vetemények alkalmazásával ezek termesztése a leggazda­ságosabb és legbiztonságo­sabb. A növénytermesztési munka minél jobb elvégzése érdekében jelentős gépberu­házás van folyamatban. Több univerzális tehergépkocsi, nagy teljesítményű talajmű­velő gép, és tákarmánybeta- kjrító gép beszerzésére került és kerül sor. A kiegészítő tevékenységből a legnagyobb mértéiben a ta­valy létrejött Rico-üzem ré­szesedik. A bíztató kezdet után az idén 7—8 millió fo­rintos árbevételt remélnek tő­le. A kisterenyei termelőszö­vetkezetben megfontoltan terveznek, és előrelátó mó­don igyekeznek minél keve­sebbet a véletlenre bízni. S ez alighanem a tervszerű gaz­dálkodás alapja. (zilahy) Ugyanilyen jólfésült és elegáns lehet egy vállalat is, amelyik munkaerőt keres és ta­lál egy faluban, ahová üzemet telepít. Azaz nem a munkaerőt vándoroltatja, hanem a termelést viszi a faluba. Természetesen sa­ját, jól felfogott érdekében. Tudja, hogy mit akar, ehhez nem férhet kétség. Sőt azt is tudfa, hogy meddig akarja ezt a kapcsolatot fenntartani. Csakhogy erről mélységesen hallgat. Mert ha már nincs szüksége rá, ak­kor gyorsan visszavonul, otthagyva csapot- papot, üzletet. És a partnert, aki telve volt bizalommal, reménykedéssel, s most magára maradottam becsapva érzi (gyakran nem is alaptalanul!) magát. No azért nem kell féltenünk a gazdaságo­kat. hiszen valójában szemük előtt játszódik le a termelés bizonyos átrendeződése váro­sok és a vidék között.- Amikor arról beszé­lünk. hogy a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége, amely igen gyakran a koope­ráción alapszik, évente több milliárd forin­tot jelent és hétezer részleg működik az or­szágban, nem véletlenül mondjuk, hogy erő­A társulási kapcsolatoknak minden eset­ben a feltétlen tisztességen kell alapulniok. Mert, ha nem így van, akkor előfordulhat, hogy a gyenge tsz többletbevételét elviszi a kötbér — amivel nem számoltak — és meg­eshet, hogy az üzemvezető körmére néző tsz melléküzeme egyszeresük elveszti a megren­delőket. Hogy miért, ne firtassuk... Inkább nézzük örömmel azt a folyamatot, amelynek során a jól ellátott és magabiztos közös gazdaságok kipróbált módszereket ad­nak át gazdasági társulás formájában a ve­lük együttműködő, gyengébb adottságú tsz- eknek. Most nem tanításról, nem a tapasz­talatok átadásáról van szó, hanem közös ér­dekeltségű munkáról. Amiben benne van az igazi rizikó, minden gazdasági vállalkozás egyik alapeleme. Amit csökkenteni lehet, ha a segítséget keresőktől végleg távol tartják az ügyeskedőket! Helyükre léptetve az anya­gilag is érdekelt és alapállásukban minden­kor korrekt, megbízható társakat, társulókat. J. F. A jubileumi év /egyében Fiatalok a Vöröskeresztben Elsősegélynyújtó verseny­re készülnek a megye álta­lános és középiskolásai, csecsemőgondozásból „vizs­gáznak” a szakközépiskolások a csütörtökön megrendezen­dő megyei vetélkedőn, rajz­pályázatok zajlottak a közel­múltban, iskolai ünnepségek­ről kapunk hírt gyakorta. A sok-sok rendezvénysorozat a Magyar Vöröskereszt cente­náriumát és az Ifjúsági Vö­röskereszt megalakulásának hatvanadik évfordulóját kö­szönti, méltatja. Bizonyítja, hogy az ifjú vöröskeresztesek nem egyszerűen csak ünne­pelni kívánják az évforduló­kat, hanem tettekkel is emlé­keznek. Jó alkalom a jubileumi év arra, hogy az Ifjúsági Vörös- kereszt munkája tovább ja­vuljon, fe'jlődjön, humanista célkitűzéseit még több fiatal megismerje. Hiszen ifjúsá­gunk részvétele a Magyar Vö­röskereszt céljainak megvaló­sításában nélkülözhetetlen. A történelmi események és tettek feltárása gazdagítja és teljesebbé teszi az elődök munkájának megismerését, áldozatkész tevékenységét. Éppen ezért a megye több ál­talános és középiskolájában jubileumi kiállítást készíte­nek a tanulók: anyagokat, dokumentumokat, emlékeket gyűjtenek a Magyar és a Nemzetközi Vöröskereszt tör­ténetéről, munkájáról. Ta­lálkozókat szerveznek volt if­júsági vöröskeresztesekkel, hogy tapasztalataikból merít­ve kamatoztassák azokat napjaink munkájában. A sok helyütt elhanyagolt vörös­keresztes faliújságok újra élővé, elevenné válnak, tük­rözik a vöröskeresztes mun­ka sokrétűségét „A Vöröskereszt ifjú kró­nikása” címmel rádiós vetél­kedő kezdődött középiskolás vörösökeresztes alapszerve­zetek csapatainak. Megyén­ket a területi versenyen, Hat­vanban a balassagyarmati Szántó Kovács János Szak- középiskola és a salgótarjáni egészségügyi szakközépisko­la képviselte Sokrétű, gazdag tehát a ju­bileumi év programja, és egy­ben mozgósító erejű is, mert a hétköznapokon is aktív, a közösséget segítő, szépítő, munkára sarkall. k. m. Játékmesterek keresretnek! ■ ■ Ügyesebben, bátrabban az úttörősportban Nincs vita arról, hogy az egészséges életmód kialakítá­sában, a testnevelés és a sport megszerettetésében, életszük­ségletté válásában meghatá­rozó szerepet játszik az álta­lános iskolában végzett sport­munka. A „hogyan ?’’-ban, a megvalósításban viszont már különfélék a vélemények, ami részint érthető is, hiszen az évenkénti sportprogramok összeállításánál föltétlenül figyelembe kell venni a he­lyi sajátosságokat, lehetősé­geket. Az úttörőcsapatok, mond­hatni vezető szerepet töltenek be az általános iskolák tö­megsportmozgalmában, mely­nek a legfőbb eredménye, ahogyan ezt nemrégiben a me­gyei úttörőelnökség is meg­állapította: „a mozgalom le­hetővé teszi a kisdobos- és úttörőkorosztályok sportolá­si lehetőségeinek folyamatos­ságát és szervezettségét”. Nagy népszerűségnek ör­vend a pajtások körében az ügyesség-bátorság elnevezé­sű vetélkedő, öröm viszont az ürömben, hogy az érdeklődés ellenére sok helyütt csupán évente egyszer szerveznek ilyen rendezvényeket. Kívá­natos lenne, hogy őrsi, vagy rajfogialkozás ne múljon el sport és játék nélkül — eh­hez azonban ügyes „móka­mesterre”, játékmesterre len­ne szükség. Ezt segítendő szervezi meg nyaranként a megyei úttörőelnökség a raj­sportosok táborát. Gyakorta gond az Edzett if­júságért tömegsportmozga­lom követelményeinek ellen­őrzése, melynek dokumentu­mát, a tesztmunkafüzetet, nem mindenütt vezetik pon­tosan, így fordulhat elő, hogy akad olyan járás, ahol az alapszint teljesítése alig 25 százalékos, másutt viszont a 75—80 százalékot is megha­ladja. Ugyancsak kevés azon ren­dezvények száma, amelyen a gyerekek szüleikkel, tanára­ikkal közösen sportolnak, ját­szanak, e programokat min­denképpen „sűríteni” kíván­ják a közeljövőben. Szintén a teendők közé sorolandó, a tisztségviselők továbbképzé­se, a kisdobosok számára több sportesemény rendezése, va­lamint a felnőtt úttörővezetők gyakoribb segítségnyújtása. E gondok megoldásától re­mélik, az úttörőcsapatok, tö­megsportmozgalmának to­vábbi fejlődését. (tanka) Előnyben a kistermelők kölcsönigényei Nógrád megyében kilenc ta­karékszövetkezet összesen 40 egy­sége kezeli a lakosság pénzét, be­tétjeit. Betétgyűjtésük a tervezettnél Is kedvezőbben alakult : mára a be­tétállomány nagysága elérte a 420 millió íorintot. A legutóbbi üt év alatt a megelőző öt esztendőtől egyötöddel több, összesen 380 mil­lió forint kölcsönt folyósítottak 35 ezer alkalommal. Növekvő ten­denciát mutatnak az áruvásárlá­si kölcsönök, de számottevő a kis­termelés fejlesztéséhez nyújtott tá­mogatás ts. A takarékszövetkezeti üzletek építésére, korszerűsítésére öt év alatt több mint hatmillió forintot fordítottak. Üj üzletek épültek például Bujákon, szurdokpüspöki­ben, Héhalomban, Kálión, Hon­ion és Cserhátsurányban, A szép summa elköltése látványos ered­ménnyel járt: sok faluban a ta­karékszövetkezet a legszebb épü­letek közé tartozik. Üjak építése az elkövetkező években már nem sürgető szük­ség, néhány településen kiren­deltség nyitását tervezik. A szá­mítások szerint a VI. ötéves terv­ben a takarékszövetkezetek által kezelt betétállomány mintegy 200 millió forinttal gyarapodik. A mennyiségi növekedést a betét­formák egyidejű arányváltozásá­val szeretnék elérni a szövetkeze­tek: hatásosabb szervezéssel a ta­karéklevél, a nyereménybetét, az Ifjúsági és az átutalásos betétek részarányát emelik. A várhatóan 550 millió forint kölcsön kifizeté­sén belül előnyt élveznek a Ház­táji és kisegítő gazdaságok köl­csönigényei. (Szendi) iiiimntiiiiimmmiimim, uttiiiiMumiit ....... ii iiimiaiiiiiiiniiiiiitiiiii»­Ismert panasz: péksüte­ményből a kereskedelem napi igényét nem képes teljes egé­szében kielégíteni megyénk sütőipari vállalata. Az ok: megfelelő gyártóképesség hiá­nya. Ezen a helyzeten változtat a Salgótarjánban — azon be­lül Baglyasalján — készülő úgynevezett süteményesüzein. Az idén termelni kezdő, hat­vanöt embert foglalkoztató munkahelyen — az illetékesek szerint — „egy fél megyének elég” kiflit, zsömlét süthet­nek. MAGASABB FOKOZATRA Már állnak az épületek. Há­rom „darabból” tevődik ösz- sze a majdani üzem. Ezek kö­zül legfontosabb maga a ter- jedelfhes üzemépület, amely kemencéken, pékműhelyeken kívül raktárt, hűtőaknát is magában foglal. Áll még a te­rületen egy kazánház, vala­mint egy apró trafóház. Mindezeket a Nógrád me­gyei Tanács Építőipari Válla­lat emberei állították, állítják össze. Munkájukat 1979-ben kezdték. Tavaly lényegében — ‘egvéb. szerződésekben foglal: kötelezettségeik teljesítésével egyidejűleg, — szüneteltették. Ebben az évben kapcsoltak magasabb sebességi fokozatra IFél megyének elég kifli Sütödét sebesen! NŐIEV-épület Baglyasalján avégből, hogy az eredeti ha­táridőnek megfelelvén július harmincadikára átadják a kész sötödét. A látvány alapján van va­lós lehetőség arra, hogy az üzem használatba vételére ide­jekorán, annak rendje és mód­ja szerint sor kerüljön. Föl­húzván a külső falak, fölrak­ván a tető, helyükre téve a „nyílászárók” (ajtók, ablakok). LEFUTOTT MECCS? Mégsem tekinthető lefutott meccsnek a beruházás. A NO- TÉV ' az egész építkezés alatt összesen mintegy negyvenmii? lió forint értékű munkát vé­gez Baglyason. S ebből a hát­ralevő hónapokra még jóval több mint tízmillió forint ér­tékű termelés jut. Az adatok­ból látszik: a bonyolultabb belső munkálatok — válaszfa­lazás, lég- és villanyszerelés térburkolás stb. — számotte­vő része még hátravan. Elkészül-e hát idejében ez a sok ember ellátását érintő és befolyásoló üzem? Bizo­nyos tényezők arra vallanak, hogy az Illetékesek rendkívül fontosnak tartják a feladatot, ennélfogva hatékony intézke­déseket tesznek, hogy — szá­mos külföldön felépített ke­nyérgyár után — itthon is pontosan és jó minőségben ösz- szeállított sütőüzemmel ruk­koljanak ki. Jelenleg a vállalat teendői között fontossági sorrendben ez a feladat kapta • az első számot. A többi munkát — ' természetesen az ésszerűség határain belül, — ennek ren­delik alá. Az elsőbbség a szükséges anyagok gondos elő­teremtésében, s a munkaerő szükség szerinti átcsoportosítá­sában nyilvánul meg. Körülte­kintő szervezés eredménye­ként mind anyaggal, mind em­berrel gördülékenyen valósul meg az ellátás. Külön erre a munkahelyre — tehát a vét- ■ lalati premizáláson felül — anyagi ösztönzési módot is ki-1 dolgoztak, ezáltal is nagyobb teljesítményre serkentvén a dolgozókat. Ezeken kívül a szo­kottnál akkurátusabb progra­mot dolgoztak ki a kivitele­zésre, ekképpen oldván meg, hogy a viszonylag élénk mun­kaütem mellett precízen tart­sák a technológiai rendet. FÖLVONULT A CSŐSZER Mint az a befejező munká­latok közben szokás: több szakma képviselői tevékeny­kednek az épületeken. Ku­bikosok, kőművesek, ácsok, fűtés- és villanyszerelők ol­danak meg rájuk szabott fela­datokat. Látogatásunkkor negyven NOTÉV^dolgozó ju­tott az építkezésre. A napokban vonult föl — szerződésben vállalt munkájá­nak elvégzésére — a CSŐ­SZER. ök — alvállalkozó gya­nánt — a légtechnikai beren­dezéseket helyezik el az üzem­épület megfelelő részein. Raj­tuk kívül — előreláthatólag — a NÁÉV villanyszerelői vesznek részt a kivitelezés egyik fázisában, természete­sen a tanácsi építők mellett. Így mint kiviláglott — ki­sebb részben az időjárástól, nagyobb részben a rugalmas együttműködéstől függ, mi­kor kerülhetnek ki zsömlék és kiflik az új süteményesüzem új kemencéiből. Molnár Pál Közel három éve létesült a kísérleti műhely a Salgótar­jáni Kohászati Üzemekben. A hat fővel megalakult részleg dolgozói a nehezen beszerezhető, illetve költséges munkada­rabok javítását hivatott ellátni. Az itt alkalmazott techno­lógiával a kopásnak fokozottan kitett alkatrészek felrakó- hcgesztéssel való felújítása a mindennapi feladat. A tapasz­talatok alapján igazolta létjogosultságát az összeforrott kol­lektíva. A megkopott, kitöredezett légkalapács öntvénydu- rattyúkat a korszerű eljárás bevezetése előtt ki kellett dob- ’i. Ma már viszont kevés pénzből újra termelésbe állíthatók, /incze Ottó az egyik „szakavatott specialista” dugattyúfel- újítást végez. — fodor — NÓGRÁD - 1981. április 1., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents