Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

ÁPRILISI FÉNYBEN ***** A* **** A*** A ************* ****** ************* A****-************ S zázkilencvennégy napig tartott, amíg a szovjet csapatok, amelyek 1944. szeptember 23-án megkezd- , ték Magyarország felszaba­dítását, Nemeismedvesnél ki­verték az utolsó fasiszta ka­tonát az ország földjéről. Nóg- rád megyében nem egészen egy hónapig — 1944. december 5-töl, december 31-ig tartottak a harcok. Április negyedikét, e történelmi napot már olyan nép köszönthette, amely igye­kezett megtanulni és kezébe venni saját sorsának intézését, és egy szabad Magyarország megteremtését. Az ágyúszót. a csatazajt még hallani lehetett, de cson­tig soványodva, éhesen, ron­gyosan, meggyötörve már épí­tettük az új életet. Megala­kult Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front, s programjában kijelölte Magyarország de­mokratikus újjáépítésének és felemelkedésének útját: „Mo­hács óta nem volt ilyen sú­lyos helyzetben az ország. Mindennek ellenére a MNF Front azt hirdeti: lesz ma­gyar újjászületés! Ha a ma­gyar nép maga veszi kezébe sorsának intézését, akkor Ma­gyarország megmenekülhet és újjászülethet". December 21-én pedig Deb­recenben — e program meg­valósításaként — újjászüle­tett a magyar államiság. A megalakított ideiglenes nem­zeti kormány legelső ülésén Első hónapok legsürgősebb feladatának je­lentette ki, hogy „szakít az eddigi német szövetséggel és haladéktalanul fegyverszüne­tet köt a Szovjetunióval és a vele szövetséges hatalmakkal”. Az újjászületett magyar ál­lam hozzálátott az antifasisz­ta magyar hadsereg megte­remtéséhez. „Fogjon fegy­vert minden magyar a haza és a magyar nép felszabadí­tása érdekében!” Időközben a legöntudatp- sabb, legáldozatkészebb mun­kások sokszorta puszta kezük­kel kikaparva a romok közül a gépeket dolgozni, termelni kezdtek. Megalakultak az el­ső üzemi bizottságok. Ugyan­csak népi önkormányzati szer­vek, a sok helyütt még a ren­delet megjelenését megelő­zően megalakított földosztó bizottságok osztották fel a földet a cfíftgózó parasztok kö­zött. Ezeréves per dőlt el, amikor 1945. március idusán megszületett a földreformról szóló törvény. Így indult az élet Nógrádban is. Már 1945 januárjában sorra alakultak a pártszervezetek, létrejöttek a nemzeti bizottságok, elkez­dődött a munka az üzemek­ben, a földeken. O lyan történelmi válto­zások zajlottak le, il­letőleg kezdődtek meg azokban a hónapokban, ami­kor hazánk területén még nem fejeződtek be a hadműveletek, amelyek a nemzeti történe­lem aranylapjaira kívánkoz­nak. S a felszabaduló nép ezer és ezer tanújelét adta, hogy tisztában van vele: a maga és hazája sorsa szor­galmától, odaadásától és ál­dozatkészségétől függ. A fel­robbantott vasúti sínek hely­reállítása éppen úgy emberfe­letti erőfeszítéseket igényelt, mint Budapest megmentése az éhínségtől, vagy pedig a jár­ványveszély leküzdése. A szovjet utászalakulatok és magyar dolgozók közösen tet­ték használhatóvá a vasútvo­nalakat, s éppen az ország tel­jes felszabadulásának nap­ján —, ugyancsak közös mun­ka eredményeként — adták át Budapesten a forgalomnak a harmadik ideiglenes hidat, amely a kivétel nélkül fel­robbantott egykori gyönyörű Duna-hidak helyett összekö­tötte nem csak Pestet és Bu­dát, hanem az ország két ré­szét is. 1945. április negyediké olyan országra virradt, amely már tudta, hogy a szabadság ré­vén olyan kincs birtokába ju­tott, amellyel élni joga, sőt, történelmi kötelessége. ' Kéz a kézben — közös célokért írta: L A. Gorskov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, Kemerovo megyei Bizottságának első titkára A természet ébredésével, a tavasz beköszön­tésével 'együtt ünnepli a magyar nép felszaba­dulása évfordulóját, nagy nemzeti ünnepét. A szovjet emberek - köztük a kemerovóiak - for­ró üdvözletüket, őszinte jókívánságaikat küldik magyar barátaiknak, sok sikert és boldogságot kivannak. Másfél évtizede mélyül és szélesedik a testvéri kapcsolat a kuznyecki medence és Nógrád megye között. Az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs is hangsúlyozta a testvéri kap­csolatok fontosságát: „Rengeteg szál fűzi egy­máshoz a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa pártszervezetei». Minden szinten léteznek ezek a kapcsolatok a köztársaságoktól, területektől és megyéktől kezdve a járásokig és nagyvállalatokig __ Az államok közötti kapcso­l atokat régóta nemzetközi kapcsolatoknak ne­vezték. De ezek csak a mi időnkben, a szocia­lizmus világában váltak valóban a népek kö­zötti barátsággá. E kapcsolatokban közvetlenül vesznek részt az emberek milliói.'' Ez valójában a szocializmus hatalmas vívmá­nya. Ennek következtében sok szibériai-kuz- nyecki dolgozó került közelebb a földrajzilag távoli Magyarországhoz. A két megye dolgozói, vezetői közötti személyes kapcsolatok elősegí­tették, hogy rendszeresen tájékoztassuk egymást munkánkról, eredményeinkről, gyarapodásunk­ról. A kapcsolatok kiépítésében részt vesznek a bányászok, a kohászok, az építők, a mezőgaz­dasági munkások, a kulturális élet dolgozói, a pártszervezetek, a szakszervezetek aktivistái, a komszomolisták és úttörők képviselői. Az elmúlt évben például Pásztora a Mátra­aljai Állami Gazdaságba látogattak a „Zarja” nevű szovhozunk küldöttei. Ez a találkozó azért is jelentős, mert a munkáskollektívák közvetlen együttműködését alapozták meg. A küldöttség tagjai nagyra értékelték a Mátraaljai Állami Gazdaságban a termelés szervezését, a szociá­lis juttatásokat. Úgy gondoljuk, hogy a magyar mezőgazdaságban szerzett tapasztalatok nagy figyelmet érdemelnek. Erről szó esett az SZKP XXVI. kongresszusán is. Ezeket a tapasztalatokat igyekszünk hasznosítani a kongresszuson elfoga­dott élelmiszeripari program eredményes meg­valósításában. Közvetlen kapcsolatot építettek ki egymással Salgótarján és Anzsero-Szudzsenszk üveggyárai­nak dolgozói is. A termelés növelését segítő el­járások, a minőség javítását szolgáló technoló­giai újítások, a tűzálló bélésanyagok, az ener­giahordozókkal, tüzelőanyagokkal való takaré­kosság lehetőségei és módszerei különösen fel­keltették az érdeklődést egymás munkája iránt. Sok értékes, hasznos tapasztalatot szereztek a kuznyeckiek Nógrád megye építő- és építő­anyag-ipari szakembereitől. Ugyanakkor a nóg­rádi bányászok nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozták a kuznyecki szénbányák legújabb be­rendezéseit, a korszerű széntermelési technoló­giát, a munkavédelmet, a dolgozók pihenését, a gyógyüdülők és más üdülőbázisok létesítését, működtetését. A találkozások, a kölcsönös segítség tanúbi­zonyságát adják szilárd, megbonthatatlan ba­rátságunknak. Prokopjevszkben bányát, utcát neveztek el Nógrád megyéről. A Kemerovóbon épült lakótelepnek Salgótarján a neve. Közös irodalmi kiadványok jelentek meg. Színházi elő­adások, újságcikkek, televízióműsorok, fotókiállí­tások sora bizonyítja a magyar-szovjet barát­ság erősödését. Mindezek az események szoro­san hozzátartoznak a mai Kuznyeck életéhez. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 63. évfordulója alkalmából Kemerovo egyik közpon­ti utcájában szoborkompozíciót avattunk fel. Az alkotás ugyancsak a megyéink. közötti testvéri barátságot szimbolizálja. A múlt év októberében Kemerovóban, Novokuznyeckben, Prokopjevszk­ben, Kiszeljovszkban, Mezsdurecsenszkben, Gur- jevszkben a Magyar-Szovjet Baráti Társaságok konferenciákat tartottak. Ezeken a tanácskozá­sokon 52 felsőfokú intézmény, vállalat és szer­vezet képviselői vettek részt. Novemberben ülé­sezett a Szovjet-Magyar Baráti Társaság IV. te­rületi konferenciája. Mindezek összegezték az elmúlt öt év munkáját. Úgy véljük, hogy a szovjet-magyar testvéri kapcsolatok erősítése fontos feltétele országaink folyamatos fejlődér sének. Jelentős szerepe van a két ország inter­nacionalista kapcsolatainak elmélyítésében. A kapcsolatok, a -tapasztalatok nagyobb sze­repet kapnak az előttünk álló gazdasági fela­datok megoldásában, a hatékonyabb, a jobb minőségű munkában. Dolgunk nem kevés. A kuznyecki medence bányászai előtt például olyan tennivalók állnak, mint 152,8 millió ton­nára emelni a széntermelést. Ez 7,9 millió ton­nával több mint az elmúlt évben volt. S mind­ezt a munka termelékenységének növelésével, új technika és élenjáró technológia bevezetésé­vel, a termelés szervezettségének javításával kell biztosítaniuk. A kohászok szocialista vállalásaik­ban a termékek' minőségének és korszerűségé­nek növelését, a fémmegtakarítást fogalmazták meg. A vegyészek legfontosabb célja a terme­lés növelése. Ugyancsak nagy feladatok állnak a gépipar, a szállítás és közlekedés, az építő­ipar és a mezőgazdaság dolgozói előtt is. Ezek a tennivalók sajátosan jelentkeznek megyénk­ben. Valamennyi ágazatunkban érvényes azon­ban a jelszó: „Váltsuk fel gépekkel a kézi mun­kát"! Ez a nehéz fizikai munka folyamatos meg­szüntetését segíti. Ugyancsak közös feladatot ad a fűtőanyaggal, energiával való takarékos gaz­dálkodás. Nagy erőfeszítések szükségesek szociális prog­ramunk végrehajtásához Is. Már ebben az esz­tendőben 1,2 millió négyzetméter területen la­kást, több gyermekintézményt, iskolákat, rende­lőintézeteket, kórházakat építünk. Az SZKP XXVI. kongresszusa meghatározta feladatainkat az 1981-1985. évekre, és 1990-lg megjelölte fejlő­désünk főbb Irányvonalát. E célok lelkesítenek minket kuznyeckieket, valamennyi szovjet embert.' Erőt adnak ahhoz, hogy hazánkat még gazda-; gabbá és szebbé tegyük. Április 4-e, az országaink, népeink számára oly nevezetes ünnep alkalmából Kemerovo me­gye egész lakossága nevében köszöntőm Nög- rád megye dolgozóit. Kívánok valamennyiüknek békés, boldog életet, sok sikert az MSZMP XII. kongresszusa’ határozatainak megvalósításában! A z igazságtalanság any- nyira ki tudja zökken­teni a nyugalmából, hogy haragra gyúl. Ilyenkor meg­hajlik a háta, a hangja meg­keményedik és mondja kímé­let nélkül ami a szívén. A napokban azzal pörgette fel idegeit egy vásárló az üzlet előtt, hogy — amikor kilépett a boltból, hangosan szitkozó­dott — nincs szalonna. 0 meg éppen ezt megelőzve járt benn és látta rakatnyi lógott fel­fűzve. Megkérdezte a boltoso­kat mi történt. Azok magya­rázták meg. hogy a vevő bő­rös szalonnát keresett, de mi­vel az csak vékonyabb volt, kiszaladt, hogy nincs szalon­na. A pult mögött is idegesek voltak. — Ehhez mit tetszik szólni? — Semmit — fújtatott mér­gesen és iparkodott, hogy utol­érje az emberét. De azt el­nyelte az utca forgataga. Meg­állóit a sarkon és mormo­gott. — Pedig lett volna monda­nivaló számára... Aztán túltette magát a dol­gon és elindult a kedvenc he­lye, az első körzeti alapszér- vezet klubjába. Ott a korosz­tálybelieknek mesélte az él­ményét. jóízű derültség kö­zepette, amitől neki is visz- szatért a jókedve és sziporká­zott. — Az anyja keservit az ilyen embernek! A tavaszba forduló délutá­non kényelmesen, napsütésben rótta az utcát,, láthatóan gon­dolataiba merülve. Telt, sima az arca, takarja múló éveit. A menése is ruganyos, mint akin nem fognak az évek. Friss hangon mondta: — Aki nem önmagával, ha­nem a munkával foglalkozik, fez nem ér rá megöregedni — villant a tekintete szemüvege mögött. Gyérülő haját hátra Fenyő ezúttal késett... simította és nézett átható te- kori találkozás után a napok- mentek Monorról a fővárosba Ez időben a munkásmozga- , n ,. kintettel. ban fiatalokkal is összehozta tüntetni. Vonultak nehéz lép- lom fellendiílt, egyre többet ___soro *_II_ Sok igazság lehet ebben, az élet. Nagy hatással lehet- tekkel, komor tekintettel kő- hallattak magukról a kommu- Legalábbis az élete ezt iga- tek rá, mert ennek e kemény művesek, cipészek, ácsok, sze- nisták. Fenyő végezte munká- zolja. Mint pártbizottsági ta- nézésű embernek szinte ellá- nes legények. A rongyos had. ját. Szórta a röpiratokat, fes- got azzal bízták meg, hogy gyűlt a tekintete a találkozás Lépteiktől dübörgött az And- tette a házak falára a buzdí- folytasson vizsgálatot a sző- 'gondolatától. A hangjában is rássy út. Hangjuk harsogott, tó jelszavakat. A Vörös Se- vetségi politika érvényesülésé- volt valami gyengédség, ami- Az emlékezéstől megremegett gély képviseletében bekopo­ről. Erre készül. Nemrégen a kor magyarázta, hogy milyen a keze: gott rászorulók lakásába. Az­Tanácsköztársaság évfordulója rátermettek a mai fiatalok. És _ összecsaptunk a renflő- tán megindult az elnyomó gé a lkalmából kis ünnepségen mondta, hogy az idősebbeknek főkkel Aztán jöttek a tolla- Pezet. Fenyő következetei _ s zerepelt a veteránok kö- kell velük foglalkozni, mert sok> azokkal is. Ott voltunk, akart maradni, ahogyan erre , "szenvedésnek1’1’ zött. Kortársaival köti le ide- amikor ő is hasonló korban ha szét is vertek... a sejtvezetője tanította. Röp- A V* máivi orrf rv^rírj- 4* « ................. • ' lapokat osztogatott, amikor le- , ' 15. , csa ptak rá. A sejt tagjai vit­garettája után kutatott, X Ha­rag váltotta fel keservét: — Mégsem engedtünk! Azután a háborút megelőző heteket éleszti fel, a fegyver­szerzést, az ellenállást, az újabb lebukásokat, a kistarcsai internálótábort. Ismert neve- ■Si­mon... Aztán a felszabadu­lást. A találkozást a szovjet katonával. A párt megalakítá­sa következett, amelynek Veze­tőségi tagja lett, majd amo- nori demokratikus rendőrség első parancsnoka. Felsóhaitott. Szája szögletében egy keserű jét leginkább. Mert azt mond- volt, neki Is milyen ták az öregek, hogy az idős ha gyámolították: párttagokkal senki úgy nem tud foglalkozni, mint Oroszi Károly. És valóban így van, mert ha érkezik néhány so­ros bejelentés, máris indul, ha a világ végére is kell mennie jólesett így kóstolt bele a munkás- mozgalomba jó ötven eszten­... , ^ , téli számol szaira- ták Raík miatt- Hitét me&tör­— Igaz, az más világ volt dovel ezelőtt Oroszi Karoly. teK szájról szájra. ni akarták, de Oroszi Károly — felemelte hangját. — Min- Aztán már vitte a szíve, moz- Fenyő lebukott! Vissza- nem felejtette el, amire Drapál degy, a fiatal akkor is fiatal galomhoz való tartozása. Míg vonulás! — rendelkezett a János tanította, hogy legyen volt... az e§yik napon Drapál János, párt. következetes. Az maradt. Az a kőműves azt mondta neki, Aki volt már nyirkos pincé- ellenforradalom idején bát­Aztán elhallgatott, a tekin­- ----„ . ---- —--— , ... v____. .. „„ hogy délután az alkonyaikor be taszítva, látását veszítve. „„.nh,, fnrAnlt az ellen­é s megkeresi a sorok íróját. tefet leszegezte. Komor lett az men;en k: a vaSnti kiserdő- amikor a felszínre hozzák és r- i i •• j-(. ,, j., » Büszke is ho»v nála elinté- arca. Gyűrött kezével megsi- ?:IA1 , ... A A„ , * S seggel es küzdött ellenük. Az­tsuszKe is, noQy naia ennie- * 1 hoz. Akkor latta, hogy kik a szó helyett utlegeket szén- tán uira ott volt a nárt mee­zetlenül mée nem maradt ké- mitotta az arcát. Már látszott__. _ ,----------„„ ....... .‘L tan újra ott volt a pari meg­ze tlenül még nem maradt ké rés: — Ez adja az embernek az azok a kommunisták. Utat en- vedve, ■, ... aAun. a nuiiiiiiuiuaLciii. ulch.ch- vcuvc, tudja mit jelentett le­lékeihen Halkan mintha ne,, gedtek neki Drapalhoz. Aztán bukottnak lenni. És a mozga. lemen. .. „Abezárult a kör. Csend lett. Hal- lom törvénye volt. hogy bár erőt. nem pedig az a szalonnás ^enne élesztette gondoTatiit Iotta a legénFek szuszogását, mi áron is, de nem lovag... Látszik, hogy az üzleti je- lenetet nem tudja könnyen fe­ledni. Mondja is, hogy az éle­tében mindig arra tanították, Kint az Utcán szél kerekedett allta a,kemény tekintetüket, szóra a száj. Aztán a vér ei- felhő takarta el a fénvt Szűr- DraPál János szólalt meg, önti a testet, a torokban meg­Hangja halk volt, mégis ke- reked a levegő, eszméletét alakításánál és azóta is dol­gozik szolgálatában. A hagy idők tanúja felnézett. Odakint nyílhat elvonult a felhő, újra kisütött te a szavakat: — Ha még egyszer Drapál a nap. Az ablakon át nézte a fényben fürdő utcát. Azért szeretnék Drapál ménynek tűnt: veszti az élő. Azt hiszi, hogy — Mától a monori kimrau- most mindennek vége. Fenyő nisták sejtje tagjának tekin- hallgatott. A bíróságon szólalt ____ _______ ___ t ünk. Nehéz élet elé nézel... meg, mutatva sebeit a tanács- János elé állni, hogy vele osz- A neved ezután Fenyő. vezetőnek, akinek ennyi volt tozkodhassam ’ a munkában.' Húst maró, vért fakasztó, a a válasza: 1 Hallhatnám a szavát... gához, délutáni sétáját meg- ahogyan az anyátlan, apátián halállal kacérkodó napok kö- — öt nap szigorított.:: szakítva. Pedig elmaradhatat- gyereknek korog. A kőműve- vetkeztek. Ahogyan múlott az Hónapok mentek el a bőr-' » lan barátja, Cser Gyula már sektől legalább jó szót hall- idő egyre jobban a mozgalom- tönben. Megszületett első kis­ott türelmetlenkedett az utca hatott, és ha jutott még en- ba került Oroszi Károiy. Az gyereke, akit csak születése kereszteződésnél. Valamilyen nivaló is került. Azok ke- első megbízatás: indulás Bécs- utáh hetek múlva látott meg. ajtón az igazságtalanságot ne tűrje. Janos e,é állhatnék.. Küzdjön ellene. Elhallgatott, Délután volt amikor sihe- cigarettára gyújtott, mélyre dérként lement az építkezé- szívta, aztán meghívott ma- sekhez. Korgott a gyomra, vizsgálatra készültek. Károly azt mondta: tonságot érzett közelükben, kötő nem érkezett meg. Oro­— Talán életem első ké- Ott hallotta először, hogy a szi Károlynak dönteni kel- sése iett a mai... — Cser Gyű- munkásember kisemmizett, lett: nélküle is átveszik a Iával való találkozására gon- Később is ment mindig utá- csomagot. És indulnak vissza dolhatott. nuk. Este a munkásotthonba társával Kajli Józseffel. A Azzal kezdte a beszélgetést,/ oda állott közéjük dalolni. De döntést a sejt helyeselte. Fe­li ogy az öregekkel való gya- akkor is köztük volt, amikor nyőt megdicsérték. tisztelet arcára véső­dött Oroszi Károlynak. Ha nem kopognak az talán ellágyul megint. Oroszi mény legények voltak és biz- be a röpiratokért. Áz össze- Oroszi Károlynak az. emlékek- pe jöttek érte. Mert szokatlan i * '~ bői megcsukiott a hangja. Tá- voit, hogy késett a megbeszélt karta, hogy senki' ne láthas- találkozóról. sa megeredő könnyeit, elfor­dította fejét. Zavartan a ci­Bóbál Gyula NÓGRÁD - 1961. április 4., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents