Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-03 / 79. szám

A fejlesztésének feladatai ' rsíHörtfikl ülésén megtár­gyalta a Minisztertanács a szá­mítástechnika fejlesztésének 1985-ig szóló feladatait. Erről Pál László, az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság fő­osztályvezetője adott interjút az MTI munkatársának. — Hol tart ma a hazai szá­mítástechnika? — Jelenleg kétezer univer­zális számítógép, minikompu­ter, illetve mikroszámítógép van az országban. Több mint 20 ezren kaptak számítástech­nikai szakképesítést és 4—5 ezren dolgoznak a számítógép- iparban, abban az iparágban, amely tíz év alatt meghonosí­totta az integrált áramkörre épülő gépek gyártását, s ma évente kétszáz számítógép- rendszert, több ezer számítás- technikai kiegészítőberende­zést bocsát a fölhasználok ren­delkezésére. 1971-ben mindösz- sze 80 gép volt az országban, azok is 45-féle típust képvisel­tek. Nem volt hazai gyártás, komoly szakembergarda, a szá­mítógépet inkább státusszim­bólumként kezelték az egyes vállalatok, intézmények veze­tői. Számítástechnikai kultúrá­ról nem beszélhettünk. Bár ez a korszak lezárult, a magyar számítástechnika és annak al­kalmazása mindmáig sok prob­lémával küszködik. Gond az összehangoltság hiánya, az üzemeltetés költségessége. Gond az is, hogy amíg kül­földön rohamosan csökken a gépek ára, s szinte filléres ter­mék egy-egy kiskomputer, ad­dig nálunk az ipari termelé­kenység, az alkatrészellátás is­mert hiányosságai drágítják a termelést és így az alkalma­zást is. Biztató viszont, hogy ma már a gépi programok egyre nagyobb hányada nem egyszerű feladatokra — pél­dául bérszámfejtésre — hanem termelésirányításra, automati­zálásra, a műszaki, tervezői munka gépesítésére, vagyis egyre bonyolultabb feladatok megoldására készül. A cél az, hogy a számítógépek használa­ta egyre inkább beépüljön a gazdálkodási, termelési folya­matba. — Milyen a számítógépek kihasználása? — A számítógép hatékony félhasználása nem számítás- technikai, hanem általános szervezettségi kérdés; a gép­kihasználás jellege iparágan­ként, munkahelyenként vál­tozik. Közvetlen haszna nem mérhető. Csak annyi bizonyos, hogy ha például Bábolnától, az Egyesült Izzótól vagy a MÁV-tól elvennénk a számí­tógépet, megbénulna, vagy lé­nyegesen drágábbá válna a termelőmunka. Az elkövetkező időszak fontos feladata az al­kalmazás hatékonyságának nö­velése, annak minden feltéte­lével együtt. A fő elv az, hogy ott használjanak számítógépet, ahol a munka igényesebb, a gép hatása gyorsabb és köz­vetlen gazdasági hasznot hoz. A munkaerő-, az anyag- és energiatakarékosságban döntő szerepe lesz a jól előkészített számítógépesítésnek. Egyik tervünk például az, hogy á készletező nagyvállalatoknál létrehozunk olyan számítógép- rendszereket, amelyekről az érintett üzemek lehívhatják az adatokat mennyi és milyen anyag, félkész termék, hol ér­hető el. Az ilyen feladatok ellátására nem szükséges köz­ponti, gigantikus méretű rend­szer,' ma már a műszaki fejlő­dés lehetővé teszi, hogy a ki­sebb vállalatoknál, sőt a tsz- ekben, ktsz-qkben is egyre je­lentősebb kapacitású, mégis viszonylag olcsó gépek dolgoz­zanak. — Adottak-e ehhez a felté­telek? — Központilag több milliárd forinttal támogatjuk az állami szervek számítógépesítését, ezt egészíti ki a vállalatok vár­hatóan 8—10 milliárd forintos befektetése. A cél az, hogy alapvetően a szocialista or­szágok egységes számítógép- rendszerére alapozzuk a fej­lesztést. Ehhez azonban szük­séges az intézményi rendszer átalakítása. Ma 20—25 sz^rve- zőintézetünk van, amelyek ágazatorientáltan gondolkod­nak. Az a törekvés, hogy egy- egy feladat végrehajtására vállalkozások alakuljanak, amelyek szinte iparszerűen gyártják a gépi programokat. Tanácskozik a bolgár kommunisták XII. kongresszusa A BKP XII. kongresszusán a szerda esti plenáris ülés be­fejezése előtt még több kül­földi küldöttség vezetője szó­lalt fel. Harilaosz Florakisz, a Gö­rög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára hangsúlyozta, hogy a Görög Kommunista Párt a múltban és a jelenben is a görög—bol­gár kapcsolatok továbbfej­lesztéséért, a Balkánnak a tartós béke, a barátság és az együttműködés övezetévé tör­ténő átalakításáért harcolt, il­letve harcol. Madeleine Vincent, a Fran­cia Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja el­mondotta, hogy pártja nagy érdeklődéssel kíséri a bolgár szocialista társadalom általá­nos fejlődését. Joaquim Gomes, a Portu­gál Kommunista Párt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára el­mondotta, hogy a szocialista országok vívmányai, a latin­amerikai, az afrikai és az ázsiai népek által a 70-es években kivívott győztes for­radalmak súlyos csapást je­lentettek az imperializmus he- gemonista politikájára. Henry Ruiz Hernandez, a Nicaraguái Sandanista Nem­zeti Felszabadítási Front or­szágos vezetőségének tagja elmondotta, hogy az új, népi, demokratikus és ant-iimperia- lista Nicaragua magabiztosan halad a fejlődés útján, de a fiatal köztársaság létét nem mindenki nézi jó szemmel. A sandinista forradalom külpoli­tikája az el nem kötelezettek mozgalmának elvein alapul. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését Georgi Grí- gorov, a bizottság elnöke ter­jesztetté elő. Bejelentette, hogy a kongresszusra 1668 küldöttet választottak meg. A küldöttek összesen 825 ezer 876 pártta­got képviselnek. A . kongresz- szusi küldöttek 63,5 százaléka a termelésben dolgozik. Csütörtökön délelőtt plená­ris üléssé 1 folytatódott a Bol­gár Kommunista Párt XII. kongresszusa. Az elnöki tisz­tet Petr MIadenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter látta el. A két beszámoló vitájában több felszólalás hangzott el. Georgi Pankov vegyipari mi­niszter elmondotta, hogy az ágazat rendkívül lendületesen fejlődött az elmúlt negyedszá­zadban, termelése évente átla-‘ gosan 18 százalékkal növeke­dett. A bolgár vegyipari ter­mékek külföldön- is jól ismer­tek, és minden feltétel adott ahhoz, hogy a most kezdődött új ötéves tervidőszakban to­vább bővüljön a vegyipari, gyógyszeripari, háztartás­vegyipari és kozmetikai áruk köre. • A csütörtöki ülés felszólalói közül többen megemlékeztek a BKP Központi Bizottsága tör­ténelmi jelentőségű áprilisi plénumának negyedszázados jubileumáról. Nikolaj Zsisev, a BKP Bur-- gasz megyei bizottságának el­ső titkára helyesnek és szük­ségesnek minősítette a párt szervezeti szabályzatának mó­dosítására és kiegészítésére előterjesztett javaslatot. „A burgaszi kommunisták kül­dötteinek az a véleménye, hogy itt az ideje a BKP KB főtitkári tisztsége visszaállítá­sának, ami megfelel pártunk forradalmi és internacipnalista hagyományainak” — mondot­ta. Ezt az indítványt Vladi­mir Szandev, a Blageovgrád megyei pártbizottság első tit­kára tette a szerdai plenáris ülésen. A megyei küldöttek véleményét tolmácsolva rámu­tatott, hogy a főtitkári tiszt­ség visszaállítása összhang­ban áll azzal a természetes szereppel, amelyet a párt a társadalom életében és fejlő­désében játszik, kifejezésre jut benne az elismerés azért a hatalmas munkáért, amelyet a Központi Bizottság és annak vezetője végez. A csütörtök délelőtti ple­náris ülés kedves színfoltja volt, amikor úttörők köszön­tötték verssel, dallal, tánccal a kongresszusi küldötteket 'és vendégeket. Csütörtökön is több külföl­di küldöttség vezetője szólalt fel. Libanonban nincs béke — Miközben a falangista fegyveres erők hevés tüzérsé­gi összecsapásokat provokáltak Bejrút központjában és a fő­várostól keletre fekvő Zahle- ban, az An-Nahar című lap arról számolt be. hogy a dél­libanoni határövezet teljes szé­lességében harckocsikkal pán­célozott járművekkel megerő­sített izraeli egységek foglal­ták el a Haddad-féle jobbol­dali milícia állásait. Az iz­raeli csaoatok lezárták a ha­tárövezetből Tyr felé vezető összes útvonalakat. Mint isme­retes, az izraeli hadvezetés többízben értésre adta: min­den eszközzel megakadályozza azt a tervet, hogy a libanoni kormány — a Biztonsági Ta­nács határozatával összhang­ban — a Dél-Libanonban állo­másozó ENSZ-csapatok, illet­ve az ENSZ-parancsnokság alá helyezett regurális hadsereg segítségével ellenőrzése alá vonja az Izraellel határos öve­zetet, amely az 1978-as invázió következtében a jobboldali mi­líciák uralma, azaz közvetett izraeli megszállás alá került. Csütörtökön délelőtt súlyos tüzérségi párbaj robbant ki a Bej rút keleti és nyugati részét elválasztó polgárháborús tűz- szüneti vonal mentén is. A két városrész közötti forga­lom teljesen megbénult, mind­két oldalon súlyos anyagi ká­rok keletkeztek, és az első je­lentések szerint legalább hú­szán megsebesültek. A kora délutáni órákban tűzszünet jötif létre a szembenálló felek között. Schmidt és a Szovjetunió A kereskedelem szabadságának híve Az NSZK az amerikai óvin- telmek ellenére szívesen kötne megállapodást a Szovjetunió­val a Szibéria—nyugat-európai gázvezeték építésében való közreműködéséről — jelezte a Fortune című amerikai lap­nak adott nyilatkozatában Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Schmidt szerint az NSZK még nem kapott hivatalos ajánlatot a Szovjetuniótól. „Általánosságban azonban a ke­reskedelem szabadságának hí­ve vagyok, s egyetértek azzal, hogy csővezetéket szállítsunk földgázért”. A nyugatnémet kormányfő egyébként is úgy véli, hogy „a világ energiapolitikája nem lehet hatékony, ha a Szovjet­unió abban nem akar részt venni, vagy ha kizárják ab­ból”. Áz SZKP XXVI. kongresszusa után Tekintély odahaza és külföldön A párt és a nép egysége az elmúlt öt évben még jobban megszilárdult. Ez az egység társadalmunk hatalmas erejé­nek forrása volt és marad” — ez volt az egyik első megálla­pítás az SZKP Központi Bi­zottságának beszámolójában, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett a XXVI. kongresz- szus elé. A kongresszus tovább szilárdította ezt az egységet, megmutatta a párt belső ösz- szeforrottságát, azt, hogy a kommunisták készen állnak az új, az eddigieknél na­gyobb és bonyolultabb felada­tok megoldására, képesek ar­ra, hogy maguk köré tömö- rítsék az egész szovjet népet. Az SZKP mindig kész a kor követelményeinek megfelelő munkastílus kialakítására, ve­zető és irányító szerepének megújítására. A szovjet kom­munisták tanácskozásának tíz napja alatt igen sokan beszél­tek erről, s a kongresszus or­szágos visszhangja is megmu­tatta, hogy a szovjet társada­lom magáévá tette a párt cél­kitűzéseit. 1. Máris tények bizonyítják ezt: Lenin születésének közel­gő évfordulójára tízezrek ajánlották fel, hogy teljesítik négy hónapra előirányzott ter­vüket, s országossá vált az a kezdeményezés, hogy a kom­munista párt és a szovjet ál­lam megteremtőjéről immár hagyományosan kommunista szombattal emlékezzenek meg. Az SZKP tagsága 'joggal büszke arra, hogy az ország népe hallgat a párt szavára s a dolgozók legjobbjai lépnek a kommunisták soraiba. A kongresszust megelőző' öt év­ben, ahogy azt a tanácskozá­son megállapították, a párt taglétszáma 1,8 millió fővel gyarapodott, s az új tagok legnagyobb része á munkások közül került ki, túlnyomó többségük, mintegy háromne­gyedük fiatal, a Komszomol neveltje. Tökéletesítik a párt­irányítás módszereit, bővítik az alapszervezetek feladatait, a párton belül szélesítik a demokratikus centralizmust, nagy gondot fordítanak a párt és a tömegek kapcsolatára, az ideológiai és politikai nevelő munkára. A XXVI. kongresz- szus igen részletesen, foglal­kozott ezekkel a kérdésekkel és kellő hangsúllyal mutatott rá: a pártnak állandóan fi­gyelemmel kell kísérnie a vi­lágban bekövetkezett változá­sokat. a szovjet társadalom életének fejlődését. Ez a követelmény érvénye­sül abban a határozatban, amelyet a kongresszus az SZKP programja módosítá­sára. kiegészítésére hozott. A jelenleg érvényben levő prog­ram húsz évvel ezelőtt szüle­tett, s bár alapjában helyesen tükrözi a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit. helyesen fogalmazza meg a párt és a szovjet állam feladatait, a be­következett változásokat már természetszerűen nem foglalja magában. Az új pártprogram behatóan foglalkozik majd a fejlett szocialista társadalom építésének történelmi szaka­szával, amely, mint a KB be­számolója is megállapította, szükségszerű, törvényszehl és NÓGRÁD - 1981. április 3., péntek történelmileg hosszú időszak a kommunista társadalom ki­alakításában. Ez egyike a leg­fontosabb tapasztalatoknak az SZKP történetében és nagy jelentőségű az egész kommu­nista világmozgalom, a nem­zetközi forradalmi mozgalom számára, i 2. A forradalmi mozgalom, a kommunista- és munkás- mozgalom számára az SZKP kongresszusa magától értető­dően nemcsak az ilyen tanul­ságok miatt volt nagy jelen­tőségű. A kongresszus ugyan­is egyúttal a mozgalom sereg­szemléje is volt, ahol minden eddiginél nagyobb számban voltak jelen a kommunista és munkáspártok, a forradal­mi pártok küldöttségei. 103 országból 129 delegáció érke­zett Moszkvába, hogy tanúja és résztvevője legyen a szov­jet kommunisták tanácskozá­sának. A vendégek felszólalásainak kiindulópontja közös volt: a világ kommunistái, haladó erői nagyra becsülik azt a munkát, amelyet az SZKP a világ bé­kéjének fenntartásáért és megszilárdításáért végez, nagy jelentőségűnek tartják a szov­jet kommunistáknak a szocia­lista építő munkában szerzett tapasztalatait. Bár a szocia­lizmusért, a k ommuniz- musért vívott küzdelem fel­tételei magától értetődően el­térőek az egyes országokban, s így — amint ezt egyébként Brezsnyev referátuma is le­szögezte — nincs szó valami­féle egységes és egyedül he­lyes módszerről, a szovjet kommunisták tapasztalatai minden ország számára hatal­mas erőt jelentenek. A for­radalmi ügyért harcoló kom­munistákat egyesíti a küzde­lem, amelyet a békéért, .az imperializmus agresszív po­litikája, a népeket nukleáris katasztrófával fenyegető fegyverkezési hajszrf ellen vívnak. Ez — hangoztatta a Központi Bizottság beszámo­lója — a kommunista világ­mozgalom további összefogá­sának, tekintélye növekedésé­nek hatalmas tényezője. A XXVI. kongresszus ese­ményei igazolták ezt a megál­lapítást. A szónoki emelvény­ről elhangzott állásfoglalá­sok, a kommunista mozgalom, a nemzeti felszabadító mozga­lom vezető képviselőinek be­szédei ismételten megmutatták, hogy a világ kommunistái fe­lelősséget éreznek a - népek békéjéért, biztonságáért, ké­szek egyesíteni erőfeszítései­ket annak érdekében, hogy a világot megmentsék a nukleá­ris katasztrófától, hogy min­den haladó erővel együtt küzdjenek a békéért és a tár­sadalmi haladásért a világ­ban. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa így nemcsak a szovjet kommunisták egységének, összeforrottságának, a párt és a nép elszakíthatatlan kap­csolatának bizonyítéka volt. hanem a forradalmi világmoz­galom erejének is. Magától értetődő, hogy ezen a mozgal­mon belül egy-egy konkrét kérdésben lehetnek viták, né­zeteltérések. De a világ kom­munistáit összefogó közös harc. amelyben a Szovjetunió kommunistáinak rendkívül nagy a szerepe, mindennél fontosabb tényező az egység megszilárdításában. Kiss Csaba Tárgyalt a lengyel minisztertanács Nyugalomra, fegyelemre, munkára van szükség Kelemen István, az tudósítója jelentik MTI Az ország helyzetéről, a kormány időszerű feladatairól tárgyalt szerdán a lengyel minisztertanács. Későn, este a kormány szóvivője közölte, Mieczyslaw Rakowski mi­niszterelnök-helyettes beszá­molt a Szolidaritás képviselő­ivel folytatott tárgyalásokról és a velük elért megállapodás­ról. Mint Rakowski elmondta, olyan megegyezést dolgoztak ki, amely nemcsak az általá­nos sztrájk visszavonásához vezetett, hanem alapot jelent különféle problémák megol­dására és arra, hogy a két fél a jövőben egymással együtt­működve elkerülje a konflik­tusok kialakulását A minisztertanács elfogadta a megállapodást, hozzátéve, hogy annak egyes pontjai to­vábbi tisztázásra szorulnak' A Szolidaritás nem foglalt állást például a kormány azon indítványainak vonatkozásá­ban, amelyek az ország hely­zetének a stabilizálására irá­nyulnak. Az ülés végén Wojciech Ja­ruzelski kormányfő * hangsú­lyozta, hogy az országnak a jövő szempontjából életbevá­góan nagy szüksége van a társadalmi nyugalomra, a figyelemre, a normális mun­kára. Köszönetét fejezte ái a Szovjetuniónak, amiért leg­utóbb elfogadta azt a lengyel kérést, hogy a tervezetten fe­lüli mennyiségben szállítson nyers- és alapanyagokat Len­gyelországnak. ' Jaruzelski azt is közölte, hogy kormánya érőfeszítéseket tesz más or­szágokban is újabb hitelek felvételére. Szűnjék meg a gyanakvás A kormány ülése után Ra­kowski miniszterelnök-he­lyettes találkozott á sajtó kép­viselőivel. Kérdésekre Vála­szolva kifejtette, hogy nem le­het ellenségként kezelni a Szolidaritás tárgyaló képvise­lőit, noha maga a • szakszerve­zet néha agresszív magatar­tást tanúsít. Kívánatos' volna, ha a Szolidaritás beilleszked­nék, sőt beépülne a jelenlegi, változóban levő struktúrákba. Szükséges, hogy megszűnjék a Szolidaritás. egyes aktivistái­nak a ..vezetés iránti gyanak­vása, bizalmatlansága. „Amennyiben a szakszerve­zeten belül a radikálisokkal szemben felülkerekedik a rea­lista, szakszervezeti ügyek­re összpontosító irányzat, ak­kor jók az együttműködés ki­látásai” — jelentette ki Ra­kowski. Mint mondta, a Szo­lidaritás szakértői jól felké­szült emberek, akik a leg­utóbbi tárgyalásokon maxi­mális készséget mutattak a kompromisszumokra, megér­tést tanúsítottak az ország helyzete iránt. Egyéb kérdésekre vála­szolva Rakowski hangsúlyoz­ta: mint eddig, továbbra is annak híve, hogy a sajtóban, különböző vélemények kap­hassanak helyet. Közölte, hogy csütörtökön több válto­zatban az illetékesek elé ter­jeszti a cenzúra törvényterve­zetét. Arra törekszik, hogy a bydgoszczi ügyben adjanak ki fehérkönyvet. Közölte: szó van arról, hogy tájékoztatási minisztériumot, vagy tájékoz­tatási hivatalt hozzanak lét­re. (Ezt a munkát jelenleg a kormány szóvivője és annak irodája végzi.) Rakowski elmondta még Lengyelországban az élelmi­szerek árának emelése mindig politikai kérdés, ugyanakkor szükség van az árak módosí­tására, de ezt a lépést a leg­utóbbi események miatt el kellett halasztani A kormány most a szakszervezetekkel kí­ván tárgyalni ez ügyben. Ami a béreket illeti, azok emelé­séről tavaly augusztus óta több száz különféle szintű megállapodás jött létre szerte az országban. A fizetések emelésének megfékezéséről a kormány szintén tárgyalni kí­ván az összes szakszervezet­tel.

Next

/
Thumbnails
Contents