Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

Jogi tanácsadó BALESETI TÁPPÉNZ MÓDOSÍTÁSA K. Mihályné salgótarjáni olvasónk férjét 1981. március közepén egyik reggel munká­ba menet olyan súlyos baleset érte, hogy még ma is kórházban fekszik. Vállalatának dolgozói és vezetői többször meglátogatták, a baleseti jegyzőkönyvet is felvették, de azt is közölték, hogy a vállalat semminemű kár­térítéssel nem tartozik, az SZTK-tól viszont kérheti a táppénzének kiegészítését. Valóban így van ez, kérdezi olvasónk. Bár a tájékoztatás nem pontos, a valóság­ban mégis megközelíti a legújabb rendelke­zésben kiadott szabályokat. Az 1981. január 1-én hatályba lépett rendelkezés szerint ugyanis az üzemi balesetet szenvedett dol­gozó táppénz címén teljes átlagkeresetére jo­gosult, amelyet minden külön kérelem nél­kül megkap. Tekintettel viszont arra, hogy 1981. január 1-től sem változott az a sza­bály, mely szerint a társadalombiztosítási szabályok szerint az az úti baleset, amely a dolgozót a munkába bárhonnan menet és a munkából nagyobb kitérő nélkül hazafelé (szállásra) menet ideje alatt éri, üzemi bal­esetnek minősül, így férjét az úti balesete alapján ért sérelem után is teljes társada­lombiztosítási szolgáltatás illeti, beleértve az átlagkeresetére kiegészített táppénzt is. A munkából hazafelé (szállásra) menete során nem számít nagyobb kitérőnek a napi élel­miszer-szükséglet. gyógyszer beszerzése, vagy szolgáltatás igénybevétele, továbbá a gyer­mek óvodából, bölcsődéből, iskolából való ha­zavitele céljából történt útmegszakítás, kité­rés. - , Az úti balesetnél a társadalombiztosítási ellátáson túl (gyógykezelés, táppénz, gyógy­szer stb.) a vállalattól általában más termé­szetű kártérítés nem igényelhető. Ha azon­ban az úti baleset a vállalat által üzemben tartott gépjárművön következett be, vagy az üzemi baleset a munkavégzéssel össze­függően, a munkaviszonyból származó kö­telezettségek teljesítése során következett be, a teljes átlagkeresetet képező táppénzen túl a munkajog idevonatkozó szabályai szerint kártérítési kötelezettség terheli, amely kiter­jedhet a baleset következtében előállott min­den kiadás megtérítésére, esetleg a táppén­zes állomány megszűnése után a baleseti já­radék, rosszabb esetben nyugdíj kiegészítésére is. az üzemi baleseti KÁRTÉRÍTÉS HOZZÁTARTOZÓNAK B. Jánosné pásztói olvasónk fia üzemi bal­eset következtében elhunyt. Az árván maradt két kiskorú gyermek részére árvaellátást ál­lapítottak meg. Minthogy azonban menyük több mint két éve meghalt így a két gyer- . meket olvasóink, mint nagyszülők gondoz­zák, nevelik az árvaellátásból és eléggé ala­csony nyugdíjukból. Kézenfekvő tehát, hogy a gyermekek részére közel sem tudják azt az életszínvonalat biztosítani, mint amit ap­juk életében az eléggé magas kereset alap­ján megkaptak. Egyes ismerőseiktől olyan tájékoztatást kaptak, hogy a gyermekek ne­veléséhez fiuk volt vállalatának is hozzá kel­lene járulni. Igaz lehet ez, s ha igen hová forduljanak ezért a segítségért, kérdezi ol­vasónk, mert a vállalat eddig semmit nem mondott. Olvasónk tájékozódása helyes volt. Az üze­mi baleset következtében elhunyt dolgozó hozzátartozóinak ugyanis a vállalat az elve­szett tartás erejéig kártérítésre köteles. A kártérítést ráutaltságuk mértékének megfe­lelő összegben azok a hozzátartozók igényel­hetik a vállalattól, akiket a dolgozó a bal­eset előtt köteles volt eltartani. Olvasónk esetében ezt a kérelmet, mint. a gyermekek törvényes gyámjai olvasóink is benyújthat­ják a vállalathoz, elutasítás esetén a válla­lat munkaügyi döntőbizottságához, annak elutasítása esetén pedig a munkaügyi bíró­sághoz lehet keresettel fordulni. A baleseti kártérítést általában havi já­radékban szokták megállapítani. A járadék összegének megállapításánál a kérelmező összes körülményeit vizsgálni kell, így élet­korát, munkaképességét, egészségi állapotát és főként azt, hogy az elhunyt a baleset előtt milyen életszínvonalat biztosított számukra és ebben a baleset milyen változást okozott. A ráutaltság vizsgálatánál az árvaellátást számításba kell venni és a kártérítés össze­gébe be kell számítani. Javasolom, hogy a gyermekek kártérítési igényével -a gyerme­kek nevében minél előbb forduljon a vál­lalathoz. Dr. J. S. Szécsényi tavasz Április a megújulás, a ter­mészet ébredésének jelképe. A tavaszi napfény egyre több embert csalogat ki a kertek­be, gyümölcsösökbe, a határ­ba. A szorgos kezek újjávará­zsolják a parkokat, játszóte­reket. Virágot, fákat ültet­nek, hogy barátságosabbá, szebbé tegyék környezetüket. Szécsényben immár hagyo- mány, hogy a vállalatok, üze­mek, intézmények dolgozói közösen a nagyközség lakos­ságával tavaszi nagytakarí­tást, parkosítást végeznek. Az egésznek a szervezője, koordi­nálója Racskó Pálné, a nagy­községi tanács tervelőadója. A munka ütemezésére „hadi­terv” készült. — Alapos helyzetelemzés után fogtunk hozzá a tavaszi lomtalanításhoz. „Feltérké­peztük” a községet, hogy hon­nan kell törmeléket, hulladé­kot elszállítani; melyek azok a parkok, amelyek kisebb- nagyobb felújításra szorul­nak, esetleg hol lehetne újabb zöldterületet kialakítani. Azt is őszintén el kell monda­nom, hogy az előző években tett felhívásunk egyes he­lyeken süket fülekre talált. Ezúttal hivatalból felszólítot­tuk e közösségeket: tegyék rendbe környezetüket. A vál­lalatok megértőén fogadták felhívásunkat, nagyon sok se­gítséget kaptunk tőlük. Te­hergépkocsikat, markolókat, tolólapáttal felszerelt autókat bocsátottak a rendelkezé­sünkre. — Mennyi lehet az értéke, amit a különböző közösségek eddig társadalmi munkában elvégeztek? — Nyugodtan mondhatom, hogy több százezer forint. Ami ennél lényegesebb: az erköl­csi érték. Lassan egy hónapja tart Szécsényben a tavaszi szépít­kezés, amely április végéig el­húzódik. Racskó Pálné ezek­ben a napokban nyújtott mű­szakban dolgozik. Reggel 7 órakor útbaigazítja a kölcsön kapott gépkocsikat, este a hi­vatali idő után a különböző brigádokat, közösségeket irá­nyítja. A legjobb agitáció a sze­mélyes példamutatás. Való­színű ez a gondolat vezérelte Balogh Ferencet, a művelő­dési ház igazgatóját, amikor az ifjúsági klub tagjaival együtt a szovjet hősök emlék­művénél levő parkban dolgo­zott A SIKK ipari szövetke­zet lányai munkaidő után a főutcán levő Rákóczi-emlék­mű környékét „öltöztették ta­vaszi ruhába”. A háziipari szövetkezet lányai, asszonyai a Kossuth Lajos utcában és a Rákóczi úton parkosítottak. A Skála Áruház dolgozói az áruház és az általános iskola közötti területet „varázsol­ták” szebbé. Az általános is­kolások a Felszabadulás té­ren sportpályát építettek. A sportolók a Kossuth ligetet és környékét szépítették. A pos­ta dolgozói az új épület előt­ti részt tették esztétikusabbá. A Rákóczi étterem Május 1. aranykoszorús szocialista bri­gád tagjai a Kossuth Lajos Az írószer Szövetkezet sal­gótarjáni üzeme és az NSZK- beli KRÖNERT—Elektro cég az elmúlt év végén meghosz- szabbította kooperációs szer­ződését, melynek alapján az első negyedévben megkezdték a kapcsolók és jelzőlámpák belföldre történő szállítását is. A RAVILL Kereskedelmi Vállalat az idén 4,5 millió fo­rint értékű árut rendelt a tarjáni üzemből. A képen Za­gyi Józsefné a kapcsolókat csomagolja. és az Ady Endre utcában szorgoskodtak. És lehetne a példákat tovább sorolni. Az én házam, az én váram, tartja a mondás. A szorgos­kodó szécsényieket figyelve a mondás némi változtatott for­mában bujkált a fejemben: a mi településünk, az én tele­pülésem. A hagyományos tavaszi munka során nemcsak meg­szépül a község, egy kicsivel mindig több lesz. — Az idén a Kossuth La­jos utca két oldalán zöld­övezetet alakítunk ki. Rózsa­fákat és gömbakácokat ülte­tünk. Az új lakótelepen több kisebb parkot hozunk létre. A község északkeleti oldalán levő szeméttárolót körülkerít­jük. A múzeumhoz tartozó parkírozó mellett nagy társa­dalmi összefogással parkot építünk, ahol a múzeum ré­gi mezőgazdasági gépekből rendez szabadtéri kiállítást — magyarázta Racskó Pálné. A szécsényi tavaszhoz egy gondolatot: jó lenne, ha ez az összefogás egész évben tarta­na, s a meglevő értékek meg­óvásában, a nagyközség ál­landó tisztaságában nyilvánul­na meg. Sz. f. Válaszol az illetékes Kell r • a jo újságíró! IGAZ: DIVATBA JÖTT A jobb, megbízhatóbb hatás- an bemutatni. Ezzel tehát a REKLÁM. Erről írt szenve- vizsgálat, mint a közönség gazdasági alap meghatározó délyes cikket T. Pataki reagálását lelkiismeretesen szerepére gondolok. László a NÓGRÁD januári számában. Mint reklámfálmszerkesztő ezzel kapcsolatban néhány gondolatot szeretnék válasz­ként, kiegészítésként elmon­dani. A televíziós reklámfilmek­ről szóló cikkét olvasva, mér-már gyanakodni kezd­tem : nem ír T. Pataki László reklámfilmeket? Szurkálásai bizony, igen sokszor érzékeny területet érintenek. Jó érzék­kel, egyik figyelő újságíró véleménye? TELEVÍZIÓ A RÁDIÓ ÉS Kereskedelmi és Propaganda Szont, hogy a Irodájában évente sok száz lámfiimeknek reklámfilm készül. Egyre lé­nyegesebb szempont: „napi Mindez nem lehet mentsé­ge a szürke, unalmas rek­lámfilmeknek. Ahhoz vi- televíziós rek- rangja legyen, igen fontos a megrendelők bizalma a szakma iránt. feladat, sürgető gond a haté- szakmát említettem, mert re- konyság növelése”. Tudni kell mélhető, hogy a televíziózás azonban, hogy a több száz reklámfilm zömét olyan pro­e jelentős és igen szép terü­letén is csak olyan igazi al­pagandajellegű tájékoztató kotok maradnak és marad­műsorként készítjük, amely­nek nem lehet célja a véres alapvető problémáinkat ®s májas hurka, a keddtől ki _ szenvedő- keddig, a pécsi kesztyű zenés p ellengérezi lyesen. leglényegesebb megálla­pítása, kételye, aggodalma, hogy vajon vannak-e „rek­lámszakemberek kellő szám­ban, főállásban, főhivatásban, sőt alkotói elhivatottsággal a reklámkészítés művészete iránt”. E gondolatot követő kétségei úgy érzem, maguk­ban foglalják a választ. Hogy hatnak meg, akik szívvel, te­hetséggel, szakértelemmel végzik hivatásukat. A RTV kereskedelmi iro­feldolgozási módja. Azon dája új, még hatásosabb rek­munkálkodunk, hogy ezek a tájékoztató műsorok is „ha­tékonyabbak”, hatásosabbak legyenek, hogy a „látáskultú­rát, a művészi látást” fej­lesszék. A tv-börzének, a tályaival Hanglemezgyártó Vállalat, a műsorait, Könyvkiadók és Könyvter­jesztők Egyesülése, a Hús­ipari Tröszt tájékoztatóinak — még sorolhatnánk hosz- — informatív. lámfilmeket, sorozatokat in­dít útjára a közeljövőben: a magyarországi megyéket be­barangoló Panoráma új da­rabjait, a televízió más osz- közösen készítendő reklámparódiákat, csak felnőtteknek készülő éj­szakai reklámrevűket. kellő rangja legyen a rek­lámnak, hogy a megrendelők szal} az alkotókra bízzák a legcél- hető, minden esetben hatá- szerűbb feldolgozási módot, sos televíziós műsornak kell elengedhetetlen, hogy a tele- lenniük. vízió dolgozói ne „csak úgy A félperces és egyperces balkézből, mellékesként” ké- reklámfilmeknek valóban íz- szítsók a reklámíikneket. lésesnek, ötletesnek, felejthe- Nem véletlen, hogy nap- tétlennek kell lenniük. Nem jainkban megnőtt a reklám- szabad azonban figyelmen ki- musú, zenés filmekkel foglalkozó cikkek vül hagyni, hogy a Nyugaton kát” meséket, száma. A hol dicsérő, hol készült reklámfilmekkel korholó bírálatok azt mutat- szemben, ahol leginkább üdí- ják: valami megmozdult a tő italokat, csokoládéfajtákat, reklámszakmában. Van már italokat, cigarettákat, tehát miről írni, van mit szívügy- fogyasztási cikkeket versé­nek tekinteni, van mit pél- nyeztetnek, nálunk nem rit- daként és ellenpéldaként ál- kán közületeket érdeklő he- lítani. T. Pataki László ha- gesztőgépeket, nem túl mu- tásvizsgálatot vár. Van-e tatós bútorokat kell csábító­T. PATAKI LÁSZLÓ fel­közért- teszi a kérdést: miért a gye­rekek kedvenc időtöltése a reklámfilmek nézése? Azt hi­szem azért, mert a gyerekek szeretik a rövid, játékos, gyors cselekményű, a felnőt­tek számára érthetetlenül is­mételgethető, vidám, jó rit- bohóckodáso- történeteket. Hogy kinek van az ilyen ké­szítésére energiája? A rek­lámfilmek készítőinek kell hogy legyen! Kell a jó újságíró, aki fel­fedi a hibákat és megmutat­ja a megoldáshoz vezető utat. Szegedi András NAGYAPA Marika — Mucsina Lászlóné munkatársam — mindig különös szeretettel emlegeti nagyapját, Nagy Lajost, aki Karancsalján szép kertes családi házban él. Egy alkalommal rákérdeztem: Marika, azon túl, hogy nagyapád, tulajdonképpen miért nézel fel annyira rá? Mert példaképem —1 mondta —, mert nem mindennapi ember. Sokat szenvedett a szebb jövőért —, hogy már ne­kem is jobb legyen. Igaz, sok szépet is átélt a felszabadulás után, és már túl van a „KÉT ARANYON”, amelyet az ékszerboltban senki nem vásárolhat meg. 1898-ban született, s már 13 éves korától dolgozott a bányában. Gyurtyánost, Gusztáv-aknát jól ismeri, az 1929- es bányász éhségsztrájk résztvevője. 1937-ben a jobb mun­kakörülményekért ő is sztrájkolt. Ezért egy évig ő sem kapott munkát. 1944-ben a karancslejtősi bánya üzemi bi­zottsága elnöke lett. A bányától későn vált meg. A termelőszövetkezet meg­alakulása után a karancsaljai tsz-ben dolgozott brigádve­zetőként. Itt kapta meg a Munka Érdemrend arany foko­zatát 1970. április 4-ére. Nemcsak ő, de az egész család, én is nagyon örültem nagyapa „ARANYÁNAK”. 1916-ban kötött házasságot a nagymamával, az arany­lakodalmát is régen megünnepelte. Ennek az „ARANY­NAK” is nagyon örültünk. Szebbek ezek az aranyak, mint az ékszerboltiak! Bakonyi Józsefná Mátraverebély A fizetés mellé Javuló körülmények, biztonságosabb munka Elkészítette az újabb öt esztendőre szóló szociális tervét a Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat —, belefoglalva mindazokat a juttatásokat és kedvezménye­ket, melyek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ja­vítását szolgálják. Szigorúan ügyeltek arra, hogy a középtávú szociális tervben helyet kapott juttatá­sok szorosan kapcsolódjanak a termelés és szolgáltatás szín­vonalához, a gazdálkodás eredményességéhez. Továbbá törekedtek arra, hogy a terv végrehajtásával elsősorban azokat az alapvető igénye­ket elégítsék ki, melyek a munkások, a nagycsaládosok, a nők, az egyedülálló anyák, a pályakezdők és a szociális helyzetüknél fogva rászorul­tak segítését célozzák. A legkomolyabb összeget, 11 millió forintot a munkás­ember védelmére fordítja a vállalat a mostani öt évben. Elsőszámú feladatai között tartja számon a munkakörül­mények javítását: evégett többek között korszerű fűtést épít ki a nagybátonyi üzem­ben, Karancskesziben pedig műhelyt és szociális helyisé­get létesít. Biztonságtechnikai célok­ra kis híján egymillió forin­tot költ el. A pénzből kor­szerű klórozókat vásárol, valamint felülvizsgálja a meglevő villamos berende­lések állapotát. Hasonlóan fontos teendője, a környezetvédelem. Evégett' hat és fél millió forintos ösz- szeget épített be tervébe a Nógrád megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat. A szenny­víztisztító telepek hatásfo­kának javítására levegőzte­tőberendezéseket, továbbá iszapszűrő présgépet helyez üzembe. A munkásember személyes érdeke szaktudásának, mű­veltségének gazdagítása. A tanulást természetesen senki nem vállalhatja át tőlük, a vállalat viszont az alkalom megteremtésével és a költsé­gek fedezésével segít azok­nak. akik szakmai tanfolya­mokon vesznek részt, több szakmát akarnak elsajátítani, vagy éppen a munkavédelmi ismeretekben szereznek jár­tasságot. Megközelítően egy­millió forintot tartogat dolgo­zóinak oktatására, továbbkép­zésére. A címzett ismeretlen Konyakos- üveg a járdán Tisztelt „kultúrember!” De szép lenne és jóleső érzés, ha így szólíthatnám. Azon­ban nem tehetem, mert la­kásom előtt, amely Balassa­gyarmaton, a Táncsics utcá­ban van, parkolóutca is és Ön ott söpörte ki autójából a cigarettavégeket. Sőt egymál- naszörpös összetört üveget, ragacsos papírjával együtt a kapumba tett. Az éles üveg­feneket az úttest közepén hagyta, hátha „segíthet ve­le” egy másik autós gumi­ján?! Azután a járda szélére állított egy félig töltött ko­nyakosüveget, itt fogadva meg ország-világ előtt, hogy ön, mint autóvezető, többé szeszt nem fogyaszt. Olyan autóskolléga is akadt, aki a fáradtolajat lakásunk előtt engedte ki — hadd csússzon meg rajta a másik. Talán elég a felsorolásból, az ilyen viselkedést el kell ítélni! Ugye, ehhez nem szükséges autós illemkódex? Bíráljuk, hogy piszkosak a várótermek, a közös WC-k, szemetes az utca, eldobjuk az almacsutkát stb — holott ezeket mind-mind mi csinál­juk. Vajon a lakásunkban is így van? Nem hinném! Szerezzünk érvényt a kira­gasztott megyei hirdetmény­nek, a tisztasági hónapnak és jusson eszünkbe, hogy ha nem szemetelünk, tisztán tartjuk lakájunkat, munka­helyünket, környezetünket, városunkat, magunkról állí­tunk ki jó bizonyítványt, il­letve saját magunkat érté­keljük. Becsüljük meg kör­nyezetünket, városunkat, fa­lunkat tesszük szebbé és egészségesebbé. Kedves ismeretlen, ugye nem sokat kérünk Öntől?! Ha megteszi, köszönjük! Korsós Nándor Balassagyarmat NOCRAO - 1981. április 23., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents