Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-22 / 93. szám

A salgótarjáni öblösüveggyárban, a Tyereskova nevét viselő szocialista brigád az elmúlt évi munkája alapján, a Szakma kiváló brigádja címet érte el. A hétfős kollektíva 1962- ben alakult, s idáig öt alkalommal nyerte el az aranykoszőrűt. A tavalyi termelési vállalásukat — a normarendezés ellenére — 114 százalékra teljesítették. A képen Jámbor Istvánná, Balya Istvánná brigádvezető, Sulyok Gyuláné és Kéri Károlyné csomagolásra készíti elő a csillárüveget. (báb—) Vetik a kukoricát Több mint egy hónapja nem hullott csapadék a megyében Annak ellenére, hogy a napraforgó és a kukorica ki- véte._vel csaknem valámeny- nyi tavaszi vetésű növény magja a földbe került, a gé­peknek több mint egyhar- mada még mindig a földeken dolgozik. A megyében a tavasziak el­vetése után a napraforgó 50 százalékát és a kukoricának is egytizedét elvetették a me­zőgazdasági nagyüzemekben, s a napokban megkezdték a silókukorica vetését is. Az őszi gabona vetésterüle­tének több mint 60 százalé­kán —, mintegy 18 ezer hek­táron — befejezték a gyom- irtózást. Egyre nehezebb fel­adat elé állítja a talajelőké­szítés a mezőgazdasági szak­embereket és a gépeket. Az utóbbi napokban rendkívüli módon lecsökkent a talaj nedvességtartalma, s ez meg­mutatkozik a tavaszi árpa fol­tos kelésében és az aprómag­vak lassú csírázásában is. A kertészeti munkában á gyorsabb előrehaladást aka­dályozza a hűvös, sőt helyen­ként fagyokkal járó hideg időjárás és a csapadékhiány, így csak a zöldborsó vetése történt meg a hónap első fe­lében. A kishartyáni termelőszö­vetkezetben a háztáji kuko­rica kivételével valamennyi vetési munkával végeztek. Befejeződött a műtrágyázás is, így a legnagyobb feladatot a határban, ezekben a napok­ban az őszi gabona vegysze­res gyomirtása jelenti, a ku­korica alá végzendő talajelő­készítés mellett. A pásztói termelőszövetke­zetben a napokban megkezd­ték a kukorica vetését és a korszerű technika alkalma­zásának eredményeként éj­jel-nappal, három műszak­ban mennek a vetőgépek. Így 170 hektáron már a talajba került a vetőmag. Nagy erő­vel végzik a gabonák nö­vényvédelmi munkáit, mert a jól megerősödött ősziek most vannak abban az álla­potban. amikor leghatáso­sabb a gyomosodás elleni vé­dekezés. A másik pásztói nagyüzem­ben, a Mátraaljai. Állami Gazdaságban is előrehaladtak a tavaszi munkával. Már be­fejeződött a napraforgó ve­tése és a kukorica egyharma- da a földbe került. A gyom­irtózás régebben befejeződött, mert 80 százalékát légi úton végezték. Műtrágyázás már csak a kukorica termőterü­leten vár a gépekre, csakúgy, mint a talajelőkészítés. Ez a munka itt is, mint a me­gye más nagyüzemeiben egy­re fáradságosabb lesz, hiszen több mint egy hónapja nem esett számottevő csapadék. A mátramindszenti közös gazdaságban 110 hektár si­lókukorica vetése van még hátra a legfontosabb tavaszi munkából. A növényvédelmi tennivalókat saját gépeikkel végzik, s a terveknek megfe­lelően haladnak a talajelőké­szítéssel is, annak ellenére, hogy a szárazság nem várt nehézségeket okoz a földeken. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD M EGY El BIZOTTSÁGA ES A MEGÍEI TANACS LÄ.PJA XXXVII. ÉVF.. 93. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. ÁPRILIS 22., SZERDA V. I. Lenin születésének évfordulóján Kitüntették az élenjáró propagandistákat Születésének 111. évfordulóján Vlagyimir Iljics Leninre emlékeztek tegnap Salgótarjánban, a Nógrád megyei párt- bizottság székházában. Az ünnepségen kitüntették, oklevél- lel jutalmazták a lenini eszmék több évtizedes, élenjáró ter­jesztőit, a propagandistákat. Részt vettek az ünnepségen a városi, járási pártbizottságok vezető munkatársai. Csongrády Béla, a megyei pártbizottság osztályvezetője méltatta Lenin munkásságát, a lenini örökséget. Mint mon­dotta, a fejlett szocializmust építő országunkban biztos ala­pot teremtettünk ahhoz, hogy az egész nép műveként kitel­jesedjék Lenin tanítása. A pártoktatásnak, a propagan­dának abban van kitüntetett szerepe, hogy kibontakoztassa a marxista—leninista eszmék nevelő hatását, a párt politi­kájának elméleti alapját, sr.at azzal az igénnyel terjessze, hogy a gondolkodást és cse­lekvést meghatározó erővé váljék. A továbbiakban — többek között — hangsúlyozta, hogy az ideológiai munka közép­pontjában ma a gazdaságpoli­tikai propaganda áll. Most bo­nyolultabb körülmények kö­zött, de jövőnk érdekében olyan társadalmi morál, köz- szellem, kialakítását segítse a pártoktatás, amelyben a ké­pességek szerint végzett ered­ményes munka a legfőbb értékmérő. Bizonyítsa, hogy a fegyelmezett, felelős magatar­tás, a hivatástudat, az áldo­zatkészség, a közérdek szolgá­lata az egyén boldogulásának is egyedül járható útja. Emel­lett fontos feladata, hogy el­utasítsa azt a szemléletet, ká­ros gyakorlatot, amely idegen értékrendünktől. Segítse, hogy minden munkahelyen azoknak legyen hitelük, tekintélyük, azok boldoguljanak, akik ele­get tesznek vállalt kötele­zettségeiknek, akik tisztessé­gesen élnek és dolgoznak. Végezetül elismeréssel szólt a megyében tevékenykedő, mintegy ezer propagandistá­ról. Elmondotta, hogy a la­kosság politikai tudatának for­málásában és ily módon az el­ért eredményekben megkü­lönböztetett szerepük van a propagandistáknak. Szép ha­gyománnyá nemesedik itt a megyében is, hogy Lenin szü­letésének évfordulóján évről évre kitüntetik, elismerő okle­Salgótarjánban ülésezett a kohász iparági bizottság Napirenden a munkaverseny és a DH munkarendszer Tegnap a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemekben tartotta ülését a kohász iparági bizott­ság. Üzemlátogatás után Ocse- nás Tibornak, a kohászati bi­zottság vezetőjének elnöklete mellett megbeszélték a szak- szervezeti szervek VI. ötéves terv idejére szóló munkaver- seny-feladatait, különös hang­súllyal az energiagazdálkodá­si kormányprogram megvaló­sítására. Ezzel összefüggésben pedig Ürmössy László, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója és Merlák Ervin vszb-titkár számolt be a szocialista munkaverseny és a „Dolgozz hibátlanul” mun­karendszer kapcsolatáról, eredményeiről és további fel­adatairól. A DH munkarendszer tíz évvel ezelőtt, 1971. január el­sejével kezdődött az ország 15 jelentősebb kohászati üzemé- lalásai után a Salgótarjáni ben, közöttük a Salgótarjáni Kohá^ati Üzemekben isrnétel­Kohászatí Üzemekben. Az elő­terjesztők tíz év múltán jelen­tős eredményekről adhattak számot a kohász iparági bi­zottságának. Szóba került, hogy kezdetben a DH-munka- rendszert önálló témaként al­kalmazták. 1975-től azonban a munka- és üzemszervezés, va­lamint a szocialista munka­verseny szerves részévé tették. A komplex fogalomkört«: tar­tozik rajta kívül az újítómoz­galom, a minőségi színvonal­ra való törekvés, az anyag- és energiatakarékosság és termé­szetesen a munkaverseny egyéb hagyományos tenniva­lója. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumnak, valamint a vasasszakszervezet elnökségé­nek a DH munkarendszer fej­lesztésére kialakított állásfog­ten felmérték a gazdálkodás hatékonyságát segítő és ön­költségcsökkentő területeket, hogy a különböző munkafo- lyámatokat egyszer, de össze­függésében is a mai gazdasá­gosság és minőség igényei sze­rint, hibátlanul és jól végez­zék el minden területen. A hibafeltáró munka, az ér­tékelemzés utat mutatott a szocialista brigádok újító te­vékenysége számára, de az anyaggal . és energiával való takarékos’ bánásmódra is. A szocialista brigádok kezdemé­nyezőkészsége és újítókedve fellendült. Amíg tíz évvel ez­előtt az egész éves utókalku­lált újítási megtakarítás 5 mil­lió 600 ezer forint volt, addig tavaly közel 20 millió forintra emelkedett az újításokból ere­dő megtakarítás. A hibátlan munkarendszer komplex alkalmazása, a kü­lönböző brigádfokozatok meg­takarítással mért nagyság­rendje is jól érzékelteti a fej­lődés kedvező ütemét. Amíg 1970-ben a bronzkoszorús bri­gád cím eléréséhez személyen­ként 4 ezer forint megtakarí­tás elegendő volt, addig 1981- ben a bronzkoszorúhoz bri­gádtagonként 20 ezer forintos megtakarítást kell elérni. Ez­zel együtt kétmillióról tízmil­lió forintra nőtt a szocialista brigádok éves kifizetett jutal­ma. Hangsúlyt kapott, hogy a vállalatok egymás közötti se­gítő munkájában még nem si­került kedvezően kibontakoz­tatni a DH-láncot. A Salgótar­jáni Kohászati Üzemek ilyen irányú eredményeinek további javítására 11 figyelemre méltó javaslatot dolgoztak ki. véllel jutalmazzák az arra leginkább érdemes propagan­distákat. Munkájuk mércéje elsősorban mégis az, hogy a közgondolkodásban, az embe­rek magatartásában, az élet­módban egyre erősödnek a szocializmus pozíciói. Ezt követően dr. Gordos Já­nos, a Nógrád megyei pártbi­zottság titkára kitüntetéseket, elismerő okleveleket adott át a legeredményesebben tevé­kenykedő propagandistáknak. A művelődési miniszter Szo­cialista kultúráért kitüntetést adományozott Szerencsi And- rásnénak. Ugyancsak a műve­lődési miniszter Kiváló mun­káért kitüntetést kapta Pék Tibor. A megyei ünnepségen, va­lamint a napokban sorra ke­rülő városi, járási ünnepsége­ken mintegy száz propagan­dista részesül elismerő okle­vélben. Ezek a következők: Tízéves propagandamunká­ért: Árvái Imréné, Bakos Zol­tán, dr. Bandur Károlyné. Be­nedek József, Bozsik Péter, Bódi Imre, Csörge József, Eczet József, Farkas József, Fenes Antal, Hornyák Endre, Horváth Pál, Huszár János, Huszár Lászlóné, Knapiczius Attila, Kovács Gergely, Kris- ton Ferenc, Liszkóczi László, Markolt Gergelyné, Mikuska Miklós, Nagy Mihály, Ozsvárt László, Pálinkás Sándorné, Petrovics Éva, Rákos Elemér, Sándor György, dr. Smitnya László, Sótér Miklós, Szántó Gyula, Tajti Ervinné, Teszáry Károly, Tóth Zoltán, Vigyinsz- ki Vendel és Zsidai Imre. Tizenöt éves propaganda- ■ munkáért: Aranyi Gyula, Bacskó József, Dósa István, Fodor Imre, Krácsik Albert, Kovács Ferenc, Kovács György, Maruzs Elemér, Rad- nai Ervin, Rutai Béla, Sán­dor Gyula, Simon Zoltán, Sza­bó József, Széli József, Sztol- lár János, Tárkányi János, Termán Sándor, Tóth Ferenc Tibor, Tóth László, Varga György, Weizer György, és dr. Zsigmond Nándor. (Folytatás a 2. oldalon.) Húsvéti hangok Természetes, hogy egy olyan világhelyzetben, amely­ben a két nagyhatalom közül az egyik — az Egyesült Ál­lamok — valósággal megdermeszti a nemzetközi légkört, a közvélemény a szokásosnál is nagyobb figyelemmel te­kint a másikra, a Szovjetunióra. Ebben a sajátos közeg­ben hangzott el újabb figyelemreméltó megnyilatkozás a szovjet fővárosban. Leonyid Zamjatyin. a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsága nemzetközi tájékozta­tási osztályának vezetője, ismert külpolitikai szakértő nyi­latkozott a szovjet televízióban, s adott igényes áttekin­tést a nemzetközi helyzetről. Zamjatyin nemegyszer kény­telen volt kemény szavakkal fogalmazni, mindvégig vilá­gossá téve azonban, hogy ez a keménység egyáltalán nem a Szovjetunió szándékaiból következik, hanem a nemzet­közi helyzet jelenlegi realitásai miatt elkerülhetetlen. A mostani amerikai kormányzat — hangsúlyozta Leo­nyid Zamjatyin — elődjéhez hasonlóan nem a szovjet- amerikai kapcsolatok megjavítására, a kölcsönös bizalom megteremtésére törekszik, hanem arra, hogy nyomást gya­koroljon a Szovjetunióra. Azoknak — tehetjük hozzá Zam­jatyin megállapításához —, akik csak egy kicsit is ismerik az első szocialista állam történetét, akik hasonló nyomás­sal kísérleteztek a múltban, tudniuk kell, hogy az ilyen próbálkozások sohasem vezettek eredményre. Akkor sem, amikor a szovjet nép éhezett és ezer sebből vérzett, akkor sem, amikor egyedül volt kénytelen szembenézni az ereje teljében levő imperializmus intervenciójával és akkor sem, amikor viselni kényszerült a hitleri birodalommal vívott második világháború aránytalanul nagy terhét. „Washing­ton — mondta Zamjatyin — a jelek szerint tönkre akarja tenni mindazt, amit a két ország kapcsolataiban hosszú évek nem kis munkájával sikerült pozitív irányban megva­lósítani.” Ezt a Caspar Weinberger amerikai hadügyminisz­ter által is kendőzetlenül hangoztatott politikát, a Szovjet­unióra gyakorolt nyílt nyomás doktrínáját ráadásul rá akarják kényszeríteni NATO-partnereikre is. Csakhogy a népek megízlelték a béke és az enyhülés gyümölcseit és nem hajlandók lemondani róluk. A Béke­világtanács havannai ülésétől kezdve a Vatikánból több mint negyven nyelven elhangzott pápai békeszózatig és a húsvéti nyugat-európai felvonulásokig sok minden emlé­keztetett erre. Manchesterben, az angol' iparvárosban ilyen értelmű állásfoglalással fejeződött be a hagyományos brit húsvéti békemenet, Antwerpenben ezért szálltak síkra a holland tömegek, Brüsszelben pedig a NATO főhadiszállá­sánál a békét követelő ezrek néztek szembe a kivezényelt csendőrséggel. Minden józan gondolkodású ember tisztában van azzal, hogy a béke legfőbb támasza a szocial'sta közösség. A re­akció erői ezért is törekszenek arra, hogy szétzilálják, a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozással alá­ássák a szocializmust. Ezzel kapcsolatban a tekintélyes szov­jet szakértő Lengyelország gazdasági és politikai helyzeté­re is kitért. Mint mondta „a Lengyel Egyesült' Munkáspárt vezetése és az ország kormánya minden lehetségesei meg­tesz a helyzet stabilizálására, a nyíltan ellenforradalmi erők azonban akadályozzák az ország életének, munkájának nor­malizálását”. Leonyid Zamjatyin megállapítása szerint egy­re több tény tanúsítja, hogy nyugati politikai vezetők köz­vetlenül beavatkoznak a lengyelországi eseményekbe. Új­ból leszögezte, hogy „a párt által vezetett lengyel munkás- osztálynak magának kell megbirkóznia a válsággal”, s hogy „a belső és külső reakciónak a szocialista Lengyelországgal kapcsolatos tervei kilátástalanok”. A tavaszi megújulás ünnepén elhangzott nyilatkozatok természetesen nem mindenben voltak összhangban Zamja­tyin szavaival. Egy a^pnban közös volt bennük és ez a lé­nyeg: az emberiség békét akar, nem kívánja elszalasztani az enyhülés megújításának lehetőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents