Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

Elismert és megbecsült dolgozója a salgótarjáni ötvözetgyárnak Tóth Ferenc esztergályos, a gépműhely csoportvezetője, aki 21 esztendeje dolgozik a gyárban. Háromszor érdemelte ki a Kiváló dolgozó megtisztelő címet. A közelmúltban vehette át eddigi munkája elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozatát.

Tanácselnöki közérzet Hátságon

KÖZÉPKORÚ FÉRFIT szószólítok meg Rétságon a zöldségesbolt előtt. •

— Idevaló a faluba?

— Persze. A Takarék utcában lakom. Miért kérdi? 1

— Ismeri a tanácselnököt?

— Már hogyne ismerném! Ismer itt mindenki mindenkit. Dezső... Rompos Dezső, így hívják.

— Tudja, hogy kormánykitüntetést kapott?

— Igen...? Nem tudtam. Biztos megérdemelte.

Az út túloldalán a tanács épülete, ablakain szikrázik a nap.

Czmorek László . régről ismeri Rétság nagyközség Tanácsának elnökét. Együtt dolgoztak a KISZ-mozgalomban a hetvenes években, és most a tanácsnál is. A bajuszos fiatalember elgondolkodva kulcsolja össze az ujjait.

— Nem csak a szájával szervezett akkoriban sem, hanem mindenütt elöl járt. Ez olyan dicshimnuszfélének hangzik, igaz? De ha munka volt, tenni kellett valamit, akkor ott volt és csinálta. Ha lehet még jobban, mint mi. Igyekszik szót érteni mindenkivel. Jók a kapcsolatai. Ez persze megint kétértelmű mondat. Pedig igaz. A mozgalmi ismeretségei ma is élnek. Tudja, hol kell folytatni valamit, ha elakadt a dolog. Még egy fontos dolgot. A napi munkában, itt a tanácson is, következetes. Amit másoktól megkövetel, azt ő maga is megcsinálja. Amit érez, amit gondol, a plénum előtt sem hallgatja el, az ember mindig tudja, hányadán áll vele. Azt hiszem sok vezető példát vehetne róla. Van hibája, hogyne lenné. Az kéne még csak, hogy tökéletes legyen! Például türelmetlen. Sokszor nem tudja kivárni, amíg a dolgok a maguk útján végighaladnak, hanem sürgeti azokat. Ebből akadnak konfliktusok. De nem hagyja any- nyiban, megpróbálja minél hamarabb tisztázni a félreértéseket. Ha valami csoda folytán nekem kínálták volna fel a jogot, hogy a kitüntetést odaítéljem, habozás nélkül, neki adom.

Grónai Istvánná, a járási népi ellenőrzési bizottság előadója, szinte naponta találkozik Rompos Dezsővel a „hivatal” folyosóján.

— Közvetlen, de mindig tudta és tudja, hogy hol a határ. Azt mondhatná, hogy ez nem nagy dolog, de nézzen csak körül... Én is régről ismerem Dezsőt, a KISZ járási végrehajtó bizottságának tagja voltam, ő meg a titkár. Azóta ugye változott a helyzet, eltelt néhány év. De annak ellenére, hogy fölkerült a „polcra”, régi barátait nem felejtette el. Nem lett más. Jó, ez se nagy dolog. Én mégis azt mondom, hogy olyan barátaim már soha nem lesznek, mint akik a KISZ-es évek alatt közel kerültek hozzám. Sokat tanultunk az ifjúsági mozgalomban mindany- nyign. Én például Tolmácson voltam titkár. Tudni kell, Tolmácsot vallásos emberek lakták. Itt van a fülemben Dezső útra való ja: Verácska, egy szót se a vallás ellen! Nem kell lebeszélni a gyerekeket! Mutassátok meg nekik,

mit tudtok és akkor maguktól jönnek. Igaza lett... Épp ilyen tanácselnöknek is. Körbe kell járni a falut, épülünk, szépülünk. Ebben azért az ő munkája erősen benne van. Nem gondolja?

ROMPOS DEZSŐ harminc- nyolc évvél ezelőtt Budapesten született. Aprócska legényként érte meg a háború végét. Édesanyját húzták haza a hegyek, a család Rét- ságra telepedett. Hazajöttek.

— Emlékszem á régi iskolákra. Az egyikből lett a sütödénk — mire nem jó egy épület! —, a másikból meg a posta.

A váci gimnáziumi évek után a Medicorban ismerkedett a műszerészszakmával, két év után az Izzóban vállalt munkát. Ekkor már „nyakig benne volt” a mozgalomban.

— Valahogy lendületesebbek voltunk akkoriban. Nekünk élmény volt együtt dolgozni. A mai srácok például már el sem tudják képzelni, mi az a legelőtisztitás! Minden évben hatalmas területeket tettünk szabaddá az állatoknak, hogy a szövetkezetek legeltethessenek. Ha kellett, veszekedtünk, vagy leültünk egy sör mellé, de a dolognak meg kellett lennie. Pocsék utakon, esőben, motoron..., szép volt...

Nem szeretett utazni. Hazajött a járási tanácshoz, majd s-portfelügyelő lett, onnan meg a járási KÍSZ-bizottság élére választották.

— Nem volt nagy különbség, hisz’ addig a sport kapcsán már szinte mindenkit ismertem.

Öt esztendő után — 1975- ben — a nagyközségi tanács elnöke lett, azóta is bíznak benne a falubeliek.

— Sikeres ember vagyok-e? Azt hiszem, igen. Tanácselnöki közérzetem miatt nem lehet panaszra okom. Munka van bőven. Mindannyian törhetjük a fejünket, hogyan is lenne jó. Hobbim? A házam. Mindig van mit csinálni rajta, körülötte. Gyerekeim, feleségem egészségesek, élünk négyesben, csöndesen.

— MÁR PERSZE amikor erre marad időm. Néha ötfelé kéne szakadnom, hogy minden tárgyaláson, tanácskozáson, ülésen ott lehessek. Nem panasz! A bizalom kötelez. A tanácselnöki teendőket nem lehet pénzért, muszájból ellátni! Reggeltől estig mindig akad tennivaló a községemért, én örömmel fogok mindenhez. Az a feladatom, hogy a testülettel és az apparátussal együtt szolgáljam Rétság fejlődését, az itt lakók életének jobbítását. Soha nem éreztem munkának. Elégedett vagyok egy-egy új ház láttán, megnyugszom, ha elkészül a rég várt bolt vagy járda. Minden új, jobb a falubelieket szolgálja, ez a legfontosabb, ezt tartom szem előtt...

■fr

Rompos Dezsőt hazánk fel- szabadulásának évfordulóján a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki.

H. Z.

Erüsiteni párt egységét, fegyelmét

Á pártfegyelmi munka tapasztalatai a nógrádi

alapszervezetekben

A XII. pártkongresszus elemezte társadalmi életünk minden területét, így a párt belső életét is. A pártfegyclmi munkáról megállapította, hogy az megfelelt a szervezeti szabályzat előírásainak, a párt határozatainak. Hozzájárult a párttagság neveléséhez, erősítette a párt egységét, fegyelmét. Milyen tapasztalatokat összegezett a Nógrád megyei Pártbizottság mellett tevékenykedő fegyelmi bizottság? Erről beszélgettünk Takács Vilmossal, a fegyelmi bizottság elnökével.

— Mennyire érti megyénk párttagsága a pártfegyelem lényegét? Hogyan látja a fegyelem és a pártegység kapcsolatát, s hogyan jelentkezik ez a pártszervek, áz alapszervezetek, a párttagok mindennapi munkájában?

— A XII. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet óta eltelt esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy megyénk párttagságának döntő többsége jól érti a pártfegyelem lényegét. Felelősséggel gyakorolja jogait, eleget tesz a párttagsággal együttjáró kötelezettségeknek. Természetesnek tartják, hogy a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége a párttagok önként, meggyőződésből vállalt, tudatos fegyelmén alapul, azáltal erősödik. Egyetértenek azzal is, hogy ma már nem elegendő ismerni, érteni politikai céljainkat, egyetérteni a párthatározatokkal. Legalább eny- nyire fontos, hogy a párttagok azonosuljanak a politikával, személy szerint is vállaljanak felelősséget annak megvalósításáért, megvalósíttatásáért.

Ügy látjuk, hogy ezeknek az elveknek igyekszenek érvényt szerezni a mindennapi munkában. A pártszervek, az alapszervezetek gazdaságszervező, -ellenőrző tevékenysége erőteljesebbé, hatékonyabbá vált, A XII. kongresszus határozatait a párttagok egyetértéssel fogadták, segítették a helyi feladatok kialakítását, megértetését, s eredményesen mozgósítanak végrehajtásukra. A párttagok felelősségteljes munkája, helytállása tovább erősíti a párt cselekvési egységét, a pártszervezetek tekintélyét, a dolgozó emberek bizalmát a politika iránt.

Természetesen magunkat áltatnánk, ha nem látnánk azokat a gondokat, amelyek éppen a határozatok végrehajtásában jelentkeznek. A termékszerkeA kisboltokban is — igény szerint

HŰTŐPULTOT MINDENHOVA — TÖBB KIFLIT A FALVAKBA HÜSCSOMAGOLÓ GÉPET VÁSÁROLTAK

Negyedmagával osztozik a járás ellátásán a Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ. A szövetkezethez a városi embereken kívül hét község lakói tartoznak— részint mint vevők, részint pedig az eladók szerepében.

A szövetkezeti boltokba küldött árunak viszonylag kis hányadát szerezte be tavaly a szövetkezet a közvetlen beszerzés útjain. Legnagyobb partnerei, a megyei SZÖV- KER és a Skála mellett idén a megye csaknem valamennyi termelővállalatával kapcsolatot épít ki, többek között a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárral, a mohorai Drogunionnal. a romhányi építési kerámiagyárral. A közvetlen árubeszerzés arányának jelentős növelését szánja az áruellátás javítása egyik módszeréül az ÁFÉSZ.

A jövelelmeknek a korábban megszokott mértéktől szerényebb ütemű gyarapodása a szövetkezet legfőbb tennivalói közé sorolja az olcsó cikkek kínálatának bővítését. Meghatározza az ide tartozó árukat, s ezek igény szerinti mennyiségben való árusítását rendsze- I résén ellenőrzi boltjaiban. Az

élelmiszerek felét a FÜSZÉRT- től szerzi be a szövetkezet. Miután a kéthetenkéntinél gyakoribb szállítást nem tudott elérni a nagykereskedelmi vállalatnál, manapság inkább a kereslethez pontosabban igazodó rendelésekkel iparkodnak a kisebb boltok elérni az igényeknek megfelelő ellátást.

Három mélyhűtőpult beállításával az ellátási körzet valamennyi boltjában lehetőség nyílik a mélyhűtött baromfi^ forgalmazására. Ezzel teljes- körűvé válik a mirelittermékek, a zöldség és gyümölcs, a félkész ételek és a jégkrém nagyobb mennyiségben való kínálata.

Kenyeret a szövetkezet saját, gyarmati üzeme dagaszt, süt a boltoknak. A süteményellátás azonban egy éve nem kielégítő: az őrhalmi iskolán és Balassagyarmaton kívül máshová nem jut a kifliből, zsömléből. Az év első felében már észrevehetően javítani akar ezen a Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ.

Időnként akadozik a tüzelőolaj árusítása. Hugyagon és örhalomban olajkútból

merítenek. Másütt viszont hordóskiszolgálás van — az ÁFOR mindenkori kínálatának megfelelően. Az esztendő elején kivált az ipolyszö- giek bosszankodtak — a község másodállású felvásárlója foglalkozott az olaj árusításával. A módszer nem vált be, a profil visszakerül a vegyesboltba.

A húsellátás javítására csomagológépet vásárolt a szövetkezet. Ennek segítségével elégíti ki Szügy, Nógrádmar- cal és Csesztve igényét. Az előzetes számítások szerint heti kétszáz kiló tőkehús kelne el a három községben, a várható keresletet minden hét elején felmérik, s ennek megfelelő mennyiséget előrecsomagolva küldenek ki. A többi községben hét végi nyitva- tartással húsbolt működik, kivéve Iposzszögöt és Parvarcot — a várostól karnyújtásnyira levő két falut.

Az elmúlt ' évben gyakran kifogyott a szövetkezeti vendéglátóboltokból az üdítő ital. Idén elegendő menyiségre kötöttek szerződést a gyártó üzemekkel. Emellett gyakoribb szállítással segítik a keresletnek megfelelő ellátást.

zet folyamatos korszerűsítése, a jó minőségű, hatékonyabb munka, az ésszerű munkaerőgazdálkodás, a takarékosság bizony még jó néhány üzemünkben gondot okoz. Aztán a társadalmi, a csoport-, az egyéni érdekek elvtelen egyeztetése nem egy ipari, mező- gazdasági üzemben szül ross? szemléletet, táplál káros gyakorlatot. S ha nem is sűrűn, de még mindig találkozunk olyan párttaggal, vezetővel, aki visszaél beosztásával, akiket hízelgők, kritikátlanok si- seréhada Vesz- körül, akik csal- hatalannak képzelik magukat, semmibe veszik a közösség véleményét, javaslatait. Volt párttag, akit azért vontunk felelősségre, mert vétett a társadalmi tulajdon ellen. S olyan is akadt, aki külön előnyöket vindikált magának, mert vezető beosztásban dolgozott.

Úgy gondolom, hogy mindezek a jelenségek okkal nyugtalanítják a párttagokat, akik a párt normái szerint élnek, dolgoznak. A taggyűléseken, vizsgálódásaink során egy sor alapszervezetben szóvá is tették : még következetesebbeknek kell lennünk a fegyelmi munkában, a vétségek megelőzésében, a mulasztók felelősségre vonásában.

— Végül is hogyan ítéli

meg a pártszervek, az alapszervezetek fegyelmi, tevékenységét?

— A pártfegyelem, a megyében folyó pártfegyelmi munka megyei tapasztalatai ösz- szességében kedvezőek. Az alapszervezetek, a pártvezetőségek, a pártbizottságok, a fegyelmi bizottságok alapvetően jól oldják meg feladataikat. Az elmúlt években e tekintetben sokat változott a szemlélet és a gyakorlat Is. Egyre 'kevesebb azoknak a pártszerveknek, alapszervezeteknek a száma, ahol a párt- fegyelmi munkát leszűkítik a vizsgálódásra, a fegyelmi felelősségre vonás folyamatára. Mindinkább erősödik a felismerés, hogy a rendért, a fegyelemért a párton belül a tisztségviselők, a párttagok egyaránt felelősek. Mindany- nyiunk kötelessége segíteni a párthatározatok végrehajtását, erősíteni a párt egységét. S az alapszervezetek többségében azt is jól értik, hogy mindezt meggyőzéssel, következetes eszmei-politikai nevelő munkával szükséges elérnünk.

öszességében tehát azt mondhatom, hogy a párttagok itt a megyében is megfelelnek a párttagsággal járó növekvő követelményeknek. Am a valósághoz tartozik, hogy vannak köztünk olyanok is, akik nem tudtak felnőni a követelményekhez. Nézeteikkel, magatartásukkal sértik a párt rendjét, fegyelmét. Az ilyen esetekben többnyire már kevésnek .bizonyul a figyelmeztető szó, a közösség segítő szándékú bírálata, a fegyelmi felelősségre vonás az, ami segít. Hangsúlyozni szeretném azonban a felelősségre vonás nevelő szándékát. Azt, hogy nem az emberek, hanem a hibák ellen hadakozunk.

— Véleménye szerint sok

vagy kevés a fegyelmileg felelősségre vont párttagok

száma?

— Nem éri el a párttagok égy százalékát a fegyelmileg felelősségre vontak száma. Gyakorta képezi vita tárgyát az alapszervezetekben, de a fegyelmi bizottságban is, hogy tulajdonképpen sok vagy kevés ez a szám? Ügy- gondolom, hogy pusztán a számadatok alapján ítélni, ebből következtetést levonni semmiképpen nem helyes. Egyrészt azért, mert a fegyelmi büntetések az alapszervezetek, a párttagok egészen kis részét érintik. Másrészt a fegyelmi büntetések növekvő száma sem feltétlenül a fegyelem lazulására utal. Jelentheti ez — mint ahogy az alapszervezetek nagyrészére ez a jellem^ ző — a követelmények szi-; gorítását, a tervszerűbb megelőző, nevelő tevékenységet, a következetesebb fegyelmi munkát és felelősségre vonást. A korábbi években ugyanis több olyan alapszervezetünk is volt; amelyben nem vonták felelősségre a mulasztókat, a rendbontókat. Tapasztalatlanságból,' felkészületlenségből, vagy éppen rosszul értelmezett tekintélyféltésből nem vállalták a vizsgálattal járó „kényes” munkát. Inkább elhallgatták; elnézték a vétségeket. Végül én azt tartom, hogy a fegyelemsértésből, különösen ha súlyos esetekről van szó, a kevés is sok!

— A pártfegyelem, a pártegység további erősítése milyen munkát ad a pártszerveknek, az alapszervezeteknek a megyében?

— Változatlan feladata minden párttagnak erősíteni a párt egységét, rendjét, fegyelmét, segíteni a XII. párt-’ kongresszus, a megyei párt- értekezlet határozatainak következetes megvalósítását. Azt tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben a pártszervek, az alapszervezetek nagyobb figyelmet fordítanak a párthatározatok végrehajtására, e munka ellenőrzésére. Ugyanakkor az is igaz, hogy a határozatok végrehajtásánál mutatkozó következetlenségek, mulasztások miatt kirótt fegyelmi büntetések nem tükrözik a valós helyzetet. Vannak alapszervezetek, ahol ezeket a mulasztás sokat ma sem tekintik vétségnek, holott a párt cselekvési egységét ez veszélyezteti leginkább. Mégis az elmúlt öt esztendőben elenyészően kevés vezetőt, párttagot vontak felelősségre az alapszer- vezetek azért, mert a maguk területén nem voltak következetesek a határozatok vég-* rehajtásában,

Ügy ítéljük meg, hogy u új párttagok felkészítése is gondosabb, felelősségteljesebb munkát kíván alapszervezeteinktől. Az a tény ugyanis,’ hogy az elmúlt öt év alatt a pártbüntetések csaknem egynegyedét a fiatal párttagok kapták, a tagnevelő, a tag- felvételi munka tervszerűtlen- ségét, következetlenségeit jelzi néhány alapszervezetben,' pártbizottságnál. Ajánlásukra, a megyei pártbizottság a közelmúltban megvizsgálta a pártszervek, az alapszervezetek tagnevelő tevékenységét. A tapasztalatok azt erősítik, hogy a megyében gondos, tervszerű és elismerésre méltó munka folyik. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy néhány helyen növelni kell a pártszervezetek, a pártcsoportok, az ajánlók felelősségét a párttaggá, a kommunistává nevelésben. Azért, hogy mindenütt jól értsék: a nevelő munka nem ér véget a felvételt jóváhagyó taggyűléssel. A párttagok folyamatos eszmei-politikai nevelése a kommunista közösségek fontos fejlesztése, amely segíti a nézetek, vélemények pártszerű kifejtését, a téves nézetek tisztázását, a bírálat és önbírálat erősítését. Az alapszervezetek akkor teszik a legtöbbet, ha az őszinte, nyílt belső légkör erősítésén dolgoznak. Folyamatosan bevonják a párttagságot a feladatok kialakításába .és megfelelő pártmegbízatásokkal a végrehajtásába.

Természetesen tovább szükséges erősítenünk a fegyelmi eljárások demokratizmusát, a döntésekben igazságosnak, emberségeseknek kell lennünk. Ezért minden ügyben alapos, körültekintő vizsgálatra van szükség, a tények gondos mérlegelésére és a szükséges politikai következtetések levonására, a tapasztalatok, a tanulságok hasznosítására. Az eljárások, a fegyelmi felelősségre vonások csak ily módon szolgálhatják a pártegység erősítését, a párttagok nevelését.

— Köszönöm a beszélgetést!

V. G.

NÓGRAD - 1981. április 19., vasárnap